Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-06-15 / 24. szám

8. OLDAL fcZÄBAB SAJT5 Thursday, June 15, 1967 Az igát a traktorral cseréli fel a szántóföldek délamerikai szentje BOGOTA, Colombia. — Pél­da nélkül álló szokatlan ünne­pély keretében történt a na­pokban Sutatens faluban St. Isidro, a földművesek szentje uj szobrának felavatása. Az ünnepélyen résztvettek: egy katolikus érsek, egy anglikán püspök és egy zsidó rabbi. Mo­dern szobrot kapott a földmű­vesek ősrégi szentje: paraszt­ruhában áll egy igás ökör és egy traktor közt. Ennek a jel­képes ábrázolásnak nagy szo­ciális jelentősége van, amit az avatási szertartáson kihang­súlyoztak : Colombia népének körülbe­lül a fele, kilenc millió, a föld megmunkálásából él, nagy sze­génységben, mert még mindig a régi, kezdetleges módszerek­kel dolgoznak. Egy gazda, aki­nek négy holdja van, már gaz­dagnak számit. A katolikus egyház élére állt a moderni­zálási mozgalomnak, amely­nek jelképe és sikerének biz­tosítéka a traktor használata ökör helyett. A program: a parasztokat önkéntes szövet­kezetekbe tömöríteni, hogy gazdaságosabban termelhesse­nek gépi felszereléssel. St. Isidro, a földművesek szentje a spanyol nyelvű világban, imádkozott s eközben az an­gyalok végezték a szántást. Ezzel a passzivitással az uj időkben nem lehet boldogulni, a parasztnak művelődni, mo­dernizálódni kell, technikai készséget kell szereznie. Ezt a célkitűzést szimbolizálja az uj szobor, St. Isidro balján az iga, jobbjánál a traktor. A felekezetközi ünnepség to­vábbi jelentősége az, hogy a felekezeti békét hirdeti, a má­sodik Vatikáni Zsinat tanítá­sa értelmében, olyan vidéken, ahol a vallási türelmetlenség a múltban protestáns templo­mok felgyujtásához, protes­tánsok legyilkolásához veze­tett. A RAKÉTÁK TITKA WASHINGTON — A Pen­tagon szóvivője megjegyezte: Három évvel ezelőtt: Egyip­tom fellőtt 4 rakétát és Nas­ser közölte: a rakétákkal meg­semmisítheti Izraelt. Egyip­tom azonban nem alkalmazott ilyen rakétákat a közelkeleti háborúban, mindeddig. Mi történt ezekkel a rakétákkal? Von Braun kitüntetése WASHINGTON, D. C. —A “Smithsonian Institute” Wernher von Braun, rakéta és világűr-szakértőt, tüntette ki a Langley érdeméremmel. Német munkanélküliség NÜRNBERG, Nyugat-Né­­metország. — Hivatalos je­lentés közli: Nyugat-Német­országban május hónapban 42,800 személlyel csökkent a munkanélküliek száma. A munkanélküliek száma most 458,500. VAS IS1VÁN FILMÍRÓ MEGHALT NEW YORK. - Vas Ist­ván zongoraművész és film­író 72 éves korában meghalt. Budapesten született, a Ze­neakadémián tanult, mint koncert-zongora játékos sike­res kárrier felé tartott, amely­nek véget Vetett az első vi­lágháborúban szenvedett sé­rülés, egyik szemének elvesz­tése. 1927-ben Amerikába jött és a hollywoodi filmvilágnak hamarosan egyik kiválósága lett. Több nyelvet beszélt s filmvállalatok vele olvastatták el a benyújtott idegennyelvü kéziratokat, majd ő maga is irt filmszöveget, angolra for­dított több filmet. Másfél év­tizeden át a Twentieth Cen­tury-Fox filmvállalat kötelé­kében működött, amely válla­latnak most az ugyancsak ma­gyar származású Joe Paster­nak az egyik filmproducere. Vas István neve nemcsak a hollywoodi és newyorki film­világban, hanem az amerikai magyar sajtóban is ismert volt. Úgy ő, mint több évvel ezelőtt elhunyt felesége, Fü­­löp Ilona az Amerikai Magyar Népszava népszerű cikkírói voltak. Felesége halála óta egyedül élt. Amerikában nem voltak hozzátartozói. PEKING IZRAEL ELLEN PEKING — Kommunista Kina hivatalos nyilatkozat­ban vádolta meg Amerikát az­zal, hogy Izraelt felbiztatta az arab országok megtámadá­sára. MRS GANDHI IZRAELRŐL NEW DELHI, India — Mrs. Indira Gandhi, indiai minisz­terelnök, a parlamentben mondott beszédében Izraelt hibáztatta azért, hogy a kö­zelkeleti helyzetet “fegyve­res konfiliktussá változtatta.” A 61114 SZMU RAB CHICAGO—Richard Speck, akit a nyolc chicagói ápolónő meggyilkolásáért halálra Ítél­tek, a Stateville börtön halál­cellájába került, száma: 61114. Amerikai repülőgép bombájának füstje száll fel, a demilitarizált zó­nában, Vietnamban. CSÁVOSSY LEÓ: HIRDESSÉTEK HARANGOK TÖRTÉNELMI REGÉNY A kórtól lázasan vivódó Hunyadiban elvonultak a napsu­garas múlt emlékei. Felködlött előtte ifjúsága aranypézsmás tündérkora. Levente a Csáki családnál, nevelője és oktatója a Csanádi psüpök. Aztán a zágrábi püspöknél vitézkedik tizen­két lóval, majd Zsigmond király udvarába kerül. A király ma­gával viszi Olaszhonba, ahol két évet tölt Filep mediolanumi herceg udvarában. Ismét visszakerül Magyarországra és oktató tiszt lesz. Káprázatos portyázás Görögországban, ahol egy la­katlan klastrombán vagyontérő kincsekre bukkan. Zsigmond királyt elkiséri Németországba is. Mindenütt feltűnést kelt diszes magyar öltözéket viselő alakja, a harci játékokon, baj­­vivásban, lovaglásban legyőzi minden ellnefelét és hires da­liaként tér vissza. A király, egész fiatalon, a Szörényi bánság élére állitja És jönnek az egyre súlyosabb hadjáratok. Szendrő felszabaditása a török ostromgyürüből, Aldunamenti tiszto­gató harcok, Bátaszéknél megsemmisiti a csecsemő ellenki­rály csapatait és leveri a polgárháborút. Izsák bég elpáholása, A király Temes-vármegye grófjává és Erdély vajdájává ne­vezi ki. A gyulafehérvári ütközet, Lépes György erdélyi püs­pök hősi halála, a marosszentimrei ragyogó diatal, Kemény Si­mon önfeláldozása, harmincezer török pusztulása, Oláhország visszaszerzése a magyar korona fennhatósága alá. Nagyszebe­ni, hátszegi, karámsebesi, orsovai győzelmek s a török főerő visszaszorítása a balkáni hegység gerincéig, a “hosszú hadjá­ratában”, Nis bevétele, négy török sereg szétugrasztása, Pirot, Szófia magyar kézen. A szultán egész vezérkara, Hahmud és Karim pasákkal együtt, fogságba esik. Nándorfehérvár kapi­tánya és Beszterce örökös ispánja. A várnai csata. Ó! a vár­nai csata, amelytől minden erejével vissza akarta tartani az európai udvarok csalárd biztatásától feltüzelt I. Ulászlót. Hiá­­ba!A csata elveszett és abban a meggondolatlan harcba keve­redő fiatal király maga is. Vele a váradi, egri püspökök, a len­gyel hadak vezére, Julián bibornok és Báthory István, az or­szágzászlóval. Hunyadi lelkiismerete nyugodt, a gyászos vere­ségnek nem ő volt az oka. A nemzet is tudta. Az országgyűlés, a trónutódnak elismert V. László kiskorúsága tartamára, őt tette meg az ország kormányzójává. Hat éven át királyi ha­talom felelőssége és gondja nehezedik a vállaira. Az országon belül küzdelem a belviszállyal, Griska, Ciliéi, Brankovics, Vlad megfékezése, újabb hadviselések Oláhországban, Szerbiában. A rigómezei csata, V. László kiszabaditása III. Frigyes kezé­ből, a gyermek-király trónraültetése és önként történő lemon­dása kormányzói tisztjéről, Konstantinápoly elesik, a megré­mült gyermekkirály az ország főkapitányává nevezi, és végül Nándorfehérvár! A kard meg a kereszt győzelme, ezernyi szin­­pompás emlék, ezernyi dicsőség! És mindez Isten dicsőségére és Magyarország boldogulá­sáért! Neki nem kell lehorgasztott fővel járulnia az Ur szine elé. Aztán a lázas szendergésben elvonult előtte eszményien boldog családi élete is. Hü hitvese, horogszegi Szilágyi Erzsé­bet, reményekkel teli férfikor, amikor együtt szőtték szinpom­­pás álmaikat. Erzsébet, a legodaadóbb anya, aki az apa szel­lemét plántálta két gyermekük, László és Mátyás fogékony leikébe. Igen, László, akit ő már születésekor, eszményképé­nek és a csaták ezer veszélyében hü égi támaszának, Szerit Lászlónak ajánlott fel. Első fiát, akit a harcos szent király iránti rajongó tiszteletből keresztel tetett Lászlónak. Felnyitotta lázban égő szemét és megpillantotta a fekhe­lye előtt térdepelve imádkozó Kapisztrán Jánost. — Ha az Urnák úgy tetszene — suttogta feléje Kapisz­trán, — hogy magához szólitsa leghübb katonáját. — Tudom, amit mondani akarsz. Én már felkészültem az utolsó útra, mig te elbúcsúztál kereszteseidtől. Meggyón­tam Zoltán atyának. Kapisztrán megnyugodtan bólintott: — És szeretett barátom, ha valami kívánságod van . . . — Hangja elakadt, könnyei kibuggyantak. Hunyadi elérzékenyülten nézett rá, aztán Íródeákja, Szé­kely apród felé intett. — Hívd be fiam, a künn lévőket — mondta zihálva fel­törő hangon. .. , ; , ; , jg Az apród kitárta az ajtót. — Jöjjetek! :— szólt ki halkan. A fővezér medvebőrrel takart kerevetét. körülvették leg­hübb emberei. Hunyadi végigtekintett a megilletődött arcokon, majd ismét Kapisztrán felé fordult. * — Krisztusban legkedvesebb barátom, Kapisztrán János— szólt lassan, tagolva a szavakat, — örökké hálát adok neked . . . Vidd magaddal hazádba a magyar nép dicsőségének hirét. Lászlóra pillantott, idősebbik fiára. A hirtelenszőke, nyúlánk ifjú az ágyához lépett és meg akarta csókolni apja kezét. — Nem, nem lehet! — hárította el Hunyadi. — Téged ne fertőzzön meg ez a szörnyű kór. Neked élned kell és öcséd­del együtt szolgálnod majd a célt, amely engem vezetett. Légy hü hazádhoz! Vallásodhoz, légy hü mindhalálig! Felemelte kezét áldó mozdulattal: — Atyai áldásomat Mátyásnak is. Az Ur Jézus kegyelme árasszon el titeket, szerelmes fiaim, jóságos anyátokkal együtt, Hirtelen forróság árasztotta el a testét és lázas féíesz­­méletben folytatta: — Talán az ibériai hegyeken most nő egy fa, amelyből gálya lesz. Valaki elindul rajta, hogy megkeresse a mesés In­diát, az uj világot, s mikor Sforza urnái jártam, tőle hallot­tam, hogy uj San Pietro épül. Kupolás, nagy templom, amely egyesiti az összes keresztényeket. Neked vagy talán a kis Má­tyásnak azt kell majd egyszer védelmezni. Értesz? Érted, fiam? Amit tenned tennetek ken. — ígérem atyám — szólt az ifjú fájdalmát leküzdő szi­lárdsággal, — követni fogjuk nyomdokodat, teljesíteni fogjuk akaratodat. Felvesszük a harcot a nemzet ellenségeivel. Nem feledjük, amire bennünket oktattál. A fővezér szenvedő arcán boldog apai mosoly vonult át. Aztán lehunyta a szemét. — Szomjuhozom ... — mondta sokára és alig hallhatóan. Székely apród sietve hozta a boroskupát. — Uram, ebből erőt meritsz. Ez a te legkedvesebb ita­lod. Urmös! Aradhegyaljai szőlőd termette.1 Hunyadi szájához tette a serleget. A haldokló néhány apró kortyot ivott és láthatóan felfris­sült. A körülötte állókra nézett: — Rozgonyi uram, Kanizsai uram, Korongyi uram tudas­sátok mindenekkel, bennem nincs harag. Kérem a civakodókat, ne pártoskodjanak, béküljenek meg. Majd megpillantotta sógorát, aki megtörtén, könnyes szem­mel állt az ágy végénél: — Mihály, Szilágyi Mihály nagyságos uram. Hálám tiéd is. Hős voltál. L • • — Mert a te katonád voltam — felelte az remegő han­gon. Aztán életerőt sugárzóan és magára erőltetett könnyed­séggel folytatta: — Erzsébetet, néném asszonyomat lovasfu­tárral értesítettem betegségedről. A te hü feleséged már biz­tosan utón van s váltott lovakkal tart ide. A beteg szeretettel teli, szerelmes tekintettel nézett a messzibe: v — Szépséges hü feleségem, Erzsébet, az Isten legyen vele. . Végórája közelitett. Tudta. Újból meggyónt. Ezúttal Já­nos atyának. Aztán átvitette magát a szállásával szemközti templomnak abba a kápolnájába, amelyet ő építtetett az ár­pádházi szentek tiszteletére. Ott" kívánt megáldozni. — Gyújtsatok gyertyákat! — szólt elhaló hangon, ami­kor a kápolna oltára elé értek vele a hordággyal és letették ott. Az egyik ferences meggyuj tóttá a gyertyákat a másik nnégy halotti zsolozsmát mormolt mellette. Kapisztrán az Oltáriszentséggel lépett hozzá. — Uram! bocsás magadhoz! — mondta Hunyadi ziháló hangon, miután magához vette az Ur testét. Körülötte a halk zsolozsmázást övező mély csend, lehor­­gadt fejek, elborult arcok, imára kulcsolt kezek. Ereje elhagyta, feje hátrahanyatlott. — Istenanya — suttogta, — ne feledkezél meg szegény Magyarországról. A Szent Szűz szobrára függesztett tekintete megdermedt. Kapisztrán karjai közt lehelte ki csollogó lelkét, amely üstökösként jelent meg a ködbeborult, felhős magyar égen és tűnt el, amikor a viharok utáni szivárvány már derűt hir­detett. Úgy halt meg, mint egy szent. Isten kiválasztott szent­je. A magyarok eszménye. Örök példaképe annak, hogy a ma­gyarságnak őhozzá hasonló élő szentekre van szüksége. Ka­pisztrán felzokogott és térdre borult. — Isten veled Hunyadi János! — kiáltott fel gyászszabo­­rult, sajgó fájdalmában. — Isten veled te égi csillag! Keresz­tények oltalmazója, magyarok vezére! Erő, amelyből merí­tett egy nemzet s amely győzelmet aratott Krisztus országá­nak legádázabb ellenségén. Te már az angyalok karában ülsz győzelmi ünnepet és mi, akiket itthagytál, hiányod érzetétől meg a jövő miatt rettegőn gondolatoktól sujtottan kesergünk utánad a siralomvölgyében. Hunyadi János, szeretett barátom, életem legfelségesebb korszakának társa, örökre Isten veled! —- Isten veled! Örökre Isten veled! — mondták utána a jelenlevők. Az egyik ferences fehér leplet teritett a halottra. Mindenfelől szaggatott, fojtott zokogás hallatszott. Sír­tak a harcokban edzett, erőslelkü katonaférfiak és sirt a be­özönlő nép. Magyarország legnagyobb fiát siratták. IX. 1456 júliusának utolsó napjait jelezte a kalendárium. Nándorfehérvár nevétől visszhangzott egész Európa. A nem­várt ragyogó diadal hire bejárta a földkerekség minden zegét­­zugát. “Hungária: antemurale christianitatis!” Igen, Magyar­­ország, a kereszténység védőpajzsa, ismét helytállt! A pápa elrendelte, hogy az összes templomok harangjai szólaljanak meg. — Csoda történt! — mondta Őszentsége, amikor a győ­zelem híréről értesült. Igen, csoda történt. A lelki keresztes hadjárat csodája. A pápa jelenlétében, Péter Pál napján kihirdetett imádságok bullája és a déli harangszó elrendelése az Ur Isten tetszé­sével találkozott és hirdette, hogy a világraszóló győzelem a Mindenható különös ajándékaképpen következett be. — Ez a fényes győzelem — mondta a pápa — nem ki­sebb azoknál, amelyeket Isten Mózes, a makkabeusok és Nagy Károly idejében adott népének. Egyszerű keresztesek, élű* kön Hunyadi János fővezérrel, diadalt arattak a megszám­lálhatatlan tömegben támadó ellenség fölött. Az egyház feje gyorsfutárokat küldött valamennyi ke­resztény uralkodóhoz: “Tartsanak hálaadó istentiszteleteket, körmeneteket és a jövőben, örök időkig, déli harangozással kell hirdetni a nán­dorfehérvári győzelmet.” Őszentsége, III. Kallixtus hittel vallotta és a bibliai pél­dát sokaságával, hogy az ima ereje nagyobb, mint a fegyve­ré. Nem a tömeg a döntő tényező, hanem az, hogy az Ur ke­gyelme a küzdő felek melyikéhez áll. Amikor a pápai bulla kihirdetésekor, első Ízben kondultak meg Róma, Buda, Győr, Pécs, Pozsonyi, Kassa, Várad, Csiksomlyó, Kolozsvár, Ná­poly, Velence, Genf, Madrid, Páris, Brüsszel, Frankfurt, Ber­lin, Bécs, Mária Zell és Krakkó harangjai, azok mind Ma­gyarország a kereszténység védőpajzsának dicsőségét hirdet­ték. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents