Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-06-08 / 23. szám

í 6. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, June 8, 1967 Olasz bíróság olasz bűnügyet tárgyal az Egyesült Államokban NEW YORK. — Amerika történetében először történik, hogy olasz bíróság működik amerikai területen. Három római biró előtt folyik egy nagyszabású kábítószer-csem­pészési bűnügy tárgyalása a newyorki olasz konzulátuson. Olasz ügyész és védők vesznek részt a tárgyaláson, amely a napóleoni perrendtartás szerint folyik. A vádlottak száma 32, de ezeknek felét Olaszországban állították biróság elé, 16 vádlott áll az olasz birák előtt New Yorkban. A vádlottak legtöbbje olasz, vannak köztük amerikaiak, franciák és kana­dai lakosok is, de valamennyien amerikai állampolgárok. Ez a bünügy visszavezet egy 1961-ben lefolytatott bün­­perre, amelynek tárgya 150 millió dollár értékű heroin Amerikába való becsempészése volt. Tizenegy vádlottat el­itéltek, köztük a hírhedt Joseph Valachit, aki két évvel utóbb az amerikai szenátus egyik bizottsága előtt leleplezte a Cosa Nostra bandát; mellesleg megjegyezve, ekkor történt a Cosa Nostra név első említése. Valachi életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy régebben elkövetett gyilkosság miatt. New Yorkban a tárgyalás 4^5 napig tart, utána az olasz birák felkeresnek több amerikai börtönt és ott fogják a “bennlakó” vádlottakat és tanukat kihallgatni. Az olasz birák itteni bíráskodása természetesen az amerikai kormány hozzájárulásával történik, mint azt a nemzetközi jog előírja. A newyorki olasz tárgyalásnak egyik jogi érdekessége az, hogy a vádlottak hallgathatnak, megtagadhatják a feleletet minden kérdésre. így rendelkezik az olasz törvény és ez meg­felel az amerikai Fifth Amendment rendelkezésének; igy nem történhet meg, hogy az olasz biróság amerikai földön megsértené az amerikai alkotmány rendelkezését. A nemzet­közi jog tudósai körében az a vélemény, hogy ez az első olasz bíráskodás amerikai területen valósággal forradalmi változást jelent a nemzetközi joggyakorlatban. Az olasz biróság elsőnek Frank Selvaggit, az amerikai Országos Kábítószer Iroda főnökét hallgatta ki. Selvaggi előadta, hogy az irodája 1960-ban, két olasz származású csempész letartóztatása alkalmával, felfedezte, hogy egy heroin-csempészbanda működik Olaszországban, Franciaor­szágban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Ezek az elsőnek elfogott csempészek most mint “koronatanúk” val­lanak az olasz biróság előtt. A heroin az arab Közel-Keletről szármozott, onnan került Franciaországba és onnan ‘'kiké­szítés” után Olaszországba, majd Amerikába. Az Ameri­kába csempészés szinte mulatságos módon ment végbe: ártatlan, mitsem sejtő olasz bevándorlók hozták az értékes szállítmányokat kofferjeikben; azt hitték — elhitték a csem­pészeknek —, hogy ezeket a csomagokat az ő hozzátartozóik küldik Amerikába. Ezt a félrevezetési akciót egy Salvatore. Valenti nevű sziciliai vezette; ő fizette a kivándorlók úti­költségeinek nagy részét s ezért vállalták a kivándorlók az ártatlannak hitt küldemények eljuttatását Amerikába. A két “koronatanú” 1961-ben feltételes Ítéletet kapott. Az egyik vádlott ügye nem került biróság elé, Rochester, N. Y.-ban a tárgyalás előtti napokban holtan találták, a Costa Nostra halálra Ítélte és kivégezte. A newyorki per vádlottait az olasz biróság elítélheti, de ilyen ítéletet másutt, mint Olaszországban nem lehet végre­hajtani. Kiadatásukról sem lehet szó, mert ha olaszok is a vádlottak, mind amerikai állampolgárok és saját állam­polgáraikat egyetlen állam sem adja ki. Dandy O’Donnell modell St. Petersburg, Fla.-ban. Néhány történész véleménye: egy Ízben női elnöke volt Amerikának PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége keretében mű­ködő Irodalmi Tanács a “Lehel” irodalmi dij alapítójának megbízása alapján és az alapítvány jövedelméből irodalmi pályadijat tűz ki. Magyar nemzetiségű vagy magyar eredetű irók olyan magyar nyelvű irodalmi vagy tudományos értékű kiadatlan müvei kerülnek jutalmazásra, amelyek tárgyuknál és fel­dolgozásuk módjánál fogva alkalmasak arra, hogy a magyar­ságnak a keresztény szellem, a nyugati kultúra és a magyar haza védelmében viselt évezredes szerepére vessenek fényt s e szerep tudatosításához és ismeretének terjesztéséhez já­ruljanak hozzá. A pályádij 800 dollár, melynek odaítélése felől az Iro­dalmi Tanács által választott háromtagú bíráló bizottság dönt. A bíráló bizottság elnökévé az Irodalmi Tanács Várady Imrét, a bolognai egyetem magyar irodalmi tanszékének volt professzorát kérte fel. Kivételes esetekben két egyen­értékű pályamű szerzői között a pályadij megosztható: A díjnyertes mü (müvek) kiadásáról az Irodalmi Tanács gondoskodik. A szerzőt a munkája kiadásából származó tisz­ta jövedelem 50 százaléka illeti meg. Ezzel szemben a szerző, a pályadij felvételekor, köteles szerzői jogairól az alapítványt kezelő intézmény javára lemondani. A pályázati határidő 1968. március 31. A névtelen pálya­munkák — a szerző nevét és címét tartalmazó zárt, jeligés borítékkal együtt — három gépelt példányban “Lehel Iro­dalmi Dij” titkársága — Via dei Corridori 48, Roma, Italy — címre küldendők. Az elmúlt február tizedi­kén iktatták be hivatalosan az amerikai alkotmány módo­sító paragrafusai közé azt a legújabb módosító paragra­fust, mely gondoskodik arról, hogy nemcsak az elnök ha­lála, hanem betegsége, vagy cselekvésképtelensége esetén is, az elnöki teendőket teljes jogkörrel az Amerikai alel­­nök lássa el. Ennek az alkotmánymódo­­sitó paragrafusnak a fontos­sága nyomban kitűnik, ha Kennedy elnök váratlan és tragikus halálán kívül, azok­ra az esetekre műtétet kellett végrehajtani. Néhány amerikai törté­nész, ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy megfelelő intézkedés hijján, alig né­hány évtizeddel ezelőtt, elő­fordult, hogy a Fehér Házban “női elnök’ ’tizenhét hónapon keresztül. Ennek a különös esetnek a története a következő: Woodrow Wilson elnök be­szédet mondott 1919 szep­tember 25-ikén Puebloban (Colo.) Wilson elnök ez alka­lommal, beszédében arra sür­gette az amerikai polgárokat: támogassák őt abban az igye­kezetében, hogy az Egyesült Államokat a Népszövetség­hez csatlakoztassa. Beszéde közben az elnök, hirtelen megakadt. A szavak nehezen tolultak ajkára és két ízben is, nehezen, eről­ködve, megpróbált egy mon­datot befejezni, azonban hasz­talanul. Mr. Wilson arca halottsápadt­­tá vált, hangja először sutto­gásba fulladt, azután teljesen elnémult. A hallgatóság első sorában ült az elnök felesége, Edith, aki rémülten, elakadó léleg­zettel bámult férjére. A be­szédet hallgató tömeg féle­leméi és halálos feszültség­ben leste az ország elnökét... sokakban felötlött a rémüle­­tes gondolat: lehetséges-e. hogy szemük előtt és szemük láttára hal meg Wilson elnök. Az elnöki beszéd befejezés nélkül ért véget. A tömeg nem arról vitatkozott a be­széd után, hogy valóban he­lyes lenne-e, ha Amerika csat­lakoznék a Népszövetséghez, hanem arról, hogy mi történt az ország elnökével? Wilson elnök és felesége autóba ült és elhajtott a be­szél színhelyéről. Az elnök üres, kiégett te­kintettel bámult maga elé... hirtelen azonban megmoz­dult, kalapját levette és több ízben az utca felé integetett, hogy az őt üdvözlő tömeget köszöntse ... az utca azon­ban néptelen volt . . . Wilson elnök az üres utcának intege­tett üdvözlést. Mire az elnök és felesége visszaérkezett Washington, D. C.-be, a hir már bejárta az or­szágot. A hir valójában szörnyűbb volt, mint amilyen a valósá­gos helyzet volt. — Az elnök nemcsak sú­lyos beteg, de őrült is — mon­dották a washingtoni újság­írók, arra a jelenetre céloz­va, amikor Mr. Wilson az autóból az üres utcának inte­getett Puebloban. Annyi azonban bizonyos volt, hogy nem lehetett két­ség affelől: az Egyesült Ál­lamok elnöke valóban súlyos beteg. Nemsokkal hazaérke­zésük után, október 2-án reg­gel, Edith Wilson, benyitott a' Fehér Ház egyik fürdőszo­bájába és a fürdőszobában, eszméletlenül fekve, a földön találta férjét. A First Lady nyomban se­gítséget hivott és az elnököt hálószobájába vitték. Ami­kor Woodrow Wilson magá­hoz tért, felesége könnyek között könyörgött neki, hogy mondjon le az elnöki tisztség­ről, saját egészsége érdeké­ben és engedje meg, hogy a nagy felelősséggel járó elnö­ki megbízatást, más, egészsé­ges ember, lássa el. Az elnök azonban akadoz­va, suttogva, fel-felcsukló zo­kogással, ezeket válaszolta fe­leségének: — Nem lehet . . . nem tehe­tem . . . maradnom kell . . • különben közönséges szöke­vénynek érezném magam. Ha most lemondok, politikai el­lenfeleim gyávasággal vádol­nának és azzal, hogy megfu­tamodtam a problémák elől... S ami ezután következett, az Amerika történetének egyik legválságosübb és leg­különösebb 17 hónapja volt. Amikor az elnök néhány héten keresztül nem mutat­kozott, Albert Fall, new mexicoi szenátor, ezeket mon­dotta a szenátus külügyi bi­zottságában: — A megválasztott elnök nincs hivatalában. Jelenleg “szoknya-k ormán yzatunk” van. Jelenleg Mrs. Wilson az Egyesült Államok elnöke. Az S-64-es helikopter az autóbusz szerű jármüvet viszi magával, melybe 23 személy tér el. Városok külömböző pontjairól szedi fel az utasokat és viszi a repülőterekre. Fali szenátor véleményével a törvényhozók jelentős ré­sze egyetértett. Sokan, gú­nyosan, elnöknőnek nevezték Mrs. Wilsont, mások igy fe­jezték ki nem tetszésüket: — Edit Wilson valóra vál­totta minden suffragette ál­mát, mert ő lett az Egyesült Államok első női elnöke és cime már nem “First Lady”, hanem ez: “Acting First Man.” Sokan még gúnyosan hoz­zátették: — S ami még érdekesebb, a demokratikus Amerikát egy hercegnő leszármazottja kor­mányozza a Fehér Házban. (Edith Wilson ugyanis, köz­tudomásúan, ' Pocahontas, üv dián hercegnő leszármazottja, volt. —- Szerk.) A helyzet az, hogy Edith Wilson, az elnök orvosával, Dr. Cary Graysonnal egyetér­­tésben, mindenki elől, még a kabinet tagjai elől is, eltit­kolta, hogy az elnök, egy sziv-trombózis következtében, magatehetetlen és egész bal­oldala megbénult. A legszükségesebb mozdu­latokat is csak a legnagyobb erőfeszítés árán tudta elvé­gezni az elnök és minden komolyabb probléma, vagy szellemi és fizikai erőlködés, azonnali halálát okozhatta volna. A kabinet tagjai számára az elnök háziorvosa a követ­kező magyaré zatot adta: Woodrow Wilson idegössze­roppanásban szenved, súlyos emésztési zavarokban és a legkisebb izgalom is halálát okozhatja. Tizenhét hónapon keresz­tül, Edith Wilson, minden nyugtalanító jelentést távol­tartott nagybeteg férjétől. Ti­zenhét hónapon keresztül nem született elnöki rendelet és elnöki nyilatkozat. Szerte az országban faji zavargások törtek ki — az amerikai el­nök néma maradt. Tizenhét hónap után, ami­kor elnöki határideje lejárt, Woodrow Wilson eltávozott a Fehér Házból, azonban soha sem gyógyult meg és 1924-ben meghalt. Edith Wilson pedig, aki'Po­cahontas, indián hercegnő le­származottja és állítólag, Amerika, mindeddig egyetlen “női elnöke” volt, 1961 de­cemberében, 89 esztendős ko­rában, meghalt, éppen azon a napon, amikor férje 105 éves lett volna. S bármi és bármennyi is az igazság Edith Wilson “női elnök” kormányzásából, annyi bizonyos, hogy az újabb alkot­mány-módosítás lehetetlenné teszi egy ilyen eset üjabb megismétlődését. A legtöbb harapás CHICAGO — A megyei ve­szettség-ellenőrzés igazgatója Dr. Edward C. Khuen figyel­meztette a chicagói szülőket, hogy a legtöbb állat-hara­pás gyermekekkel kapcsolat­ban Memorial Day és Labor Day között történik. Elmondotta, hogy Chicagó­ban évente 25,000 harapási esetet jelentenek be és s az eseteknek több mint a fele gyerekekkel történik. Felszó­lította a szülőket tanítsák gyermekeiket, hogy bánjanak kutyákkal és más állatokkal és az esteket rögtön jelent­sék orvosnak, a rendőrségnek és az egészségügyi hivatalok­nak. Magyar zeneszerző az Expo 67-en MONTREÁL. — A Jeunesse Musicale nemzetközi zenei szervezet pályázatán — amelyre 17 tagország küldtet be díjnyertes müveit — egy fiatal magyar zeneszerző, Durkó Zsolt is bekerült az ötös döntőbe. A végső sorrendet a mont­­reáli világkiállitáson döntik el julius 17-ért, nyilvános hang­versenyen. Durkó “II. Vonósnégyes” cimü 11 perces müvével került a legjobb öt közé. A zenemüvet a kiváló Bartók-quartett mutatja majd be Montreálban. A julius 17-i döntőre Mont­­reálba utazik a szerző, akinek ezidőtájt még egy amerikai aemutatója lesz, mégpedig a Dartmouth College-ben. A kol­légium most ünnepli fennállásának 200. évfordulóját és ebből az alkalomból rendeltek Durkótól egy kamarazenei müvet — szoprán szólóra és 15 hangszerre. Azért éppen tőle, mert Kodály Zoltán, amikor tavaly Dartmouth-ban járt, Durkót ajánlotta erre a munkára. A fiatal zeneszerzőnek nem ez az első külföldi sikere. Nyert már Rómában is tekintélyes zenei dijat, Párizsban pedig az UNESCO nemzetközi rádiós szervezetének szoká­sos évi versenyén “Magyar Rapszódia” cimü müvével ötödik ett 1966-ban. A párizsi siker hatására 30—40 külföldi rádió­ban sugározták müveit. Durkó Zsolt 33 éves. A Zeneművészeti Főiskolát 1960-­­oan végezte el zeneszerzői szakon. Felesége a Magyar Állami Operaház csellistája. Kétéves kisfiúk van. Durkó jelenleg a “Halotti beszéden” dolgozik, kantátát ir erre az egyik legrégibb magyar irodalmi emlékre, még­pedig azért, mert úgy gondolja, hogy a “Halotti beszéd” szövege nagyon alkalmas a megzenésítésre. A CSÁSZÁRNÉ KORONÁJA NEW YORK. — Junius 30- án lesz az amerikai textilipar nagy szépségversenye, ame­lyen megválasztják “Miss Wool of America”-t. A gyap­jú szépség fejére teszik ez al­kalommal azt a 2000 gyémánt­tal kirakott koronát, amely­­lyel Napoleon megkoronázta Josephine-t. A tiara a new­yorki Van Cloef and Arpels ékszerüzlet tulajdona. Egy acélipari elnök gazdasági politikai és unióbeli jóslásai NEW YORK — Az Ameri­can Iron and Steel Institute 75-ik évi konvencióján, mint­egy 1200 főnyi közönség előtt, Joseph L. Block, az Inland Steel Co. igazgatóságának el­nöke érdekes jóslásokba bo­csátkozott. így megjövendölte, hogy 2000 körül az acélipar sztráj­kok nélkül, békés légkörben fog működni, mert már 1978- ban megállapodás jön létre a szakszervezetek és gyárveze­tőségek között, a tárgyalások általános elveit illetően. Jövendölései politikai és katonai területre is kiterjed­tek, igy elmondta, hogy a vi­etnami háború még 1970 előtt befejeződik, továbbá, hogy Vörös Kínát 1974-ben felve­szik az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Block úgy látja előre, hogy az Egyesült Államok a viet­nami háború befejezése után kivonul Délkelet Ázsiából, Vörös Kina és Formoza bé­keszerződést köt, melyet az Egyesült Államok és a Szov­jetunió fog garantálni s ez­után kommunista Kina utá­nozni fogja a Szovjetuniót és , mindinkább áttér a kapitális-, ta országok termelési mód- • szereire. Ami magát az acélipart il­leti, Block megjósolta, hogy a század vége felé két folya­mat az acéltermelésben, drá­mai módon fogja befolyásol­ni az ipart. Az egyik az “oxy­­electric”, egyenes utón acélt­­gyártó nagyolvasztók beveze­tése lesz, melyek külön-külön, vagy kombinálva olvasztj ák meg az ócskavasat és a kon­centrált vasércet. A másik egy kettőzött futó­szalag, mely egyenesen az ön­tőszerkezetből veszi az acélt és átalakítja a kívánság sze­rint készáruvá. Mind a két módszer ha­talmas nukleáris erőtelepek révén jön létre, mely töredé­kére csökkenti az elektromos energia jelenlegi árát és el­avulttá tesz minden jelenlegi módszert az acélgyártásnál. Magyar évfordulók júniusban 1822. junius 8.: Született Cvetz János, a szabadságharc erdélyi magyar hadseregének vezérkari főnöke. 1877. junius 18.: Született Gombocz Zoltán finn-ugor és magyar nyelvész, főként a ma­gyar nyelv történetét kutatta. Soós Imre színművész. 1962. junius 22.: Meghalt Uray Tivadar színművész. 1882. junius 22:. Született Somlyó Zoltán költő. 1767. junius 22.: Született Szentj obi Szabó László költő. 1942. junius 23.: Meghalt Oláh Gábor debreceni iró és költő. 1897. junius 24.: Meghalt Brassai Sámuel polihisztor, egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja. 1917. junius 25.: Meghalt Gyóni Géza költő. 1887. junius 25.: Született Karinthy Frigyes iró. Az uj Mrs. America nak, Marlene Cochrannak gratulál a második helyezett, Monica Stephens.

Next

/
Thumbnails
Contents