Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-05-18 / 20. szám
8. OLDAL Thursday, May 18, 1SÉ7 nwraa &ÍABÁÍ) ÜÄ3T# Gyémánt legenda és história NEW YORK. — A gyémánt legendája a középkorba vezet vissza, a gyémánt története újabb keletű. A 15. századig a gyémánt a legmagasabb méltóság jelképe volt, csak a királyi és császári udvarok és az egyáz előkelőségei — csakis férfiak — viseltek gyémánttal ékesített ékszereket. A történelem feljegyzései szerint Agnes Soréi, VII. Károly francia király szeretője volt az első nő, aki bájainak fényét gyémántkő csillogásával emelte. A szép Ágnes valósággal bolondja volt a gyémántnak, rávette felséges szeretőjét arra, hogy Velencéből és Konstantinápolyból a versaillesi palotába hívjon meg gyémántköszörüs mestereket és ékszerkészitőket. Nem soká tartott, mig a királyi palota udvarhölgyei körében divatba jöttek a gyémánt ékszerek. A 17. században XIV. Lajos francia király Madame de la Valliere-nek oly pompás nyakláncot ajándékozott, amelynek legendás hire mind e mai napig el nem homályosait. Ami nyakláncot ma ennek mintájára készitenek az ékszerészet művészei, annak neve Laval ier. Marie Antoinette francia királyné imádta a gyémántot. Valóságos gyémántgy üj teménye volt s annak “koronája” egy óriási kő, amely ma a washingtoni Smithsonian Institution múzeumában van s a neve, világszerte ismert név: Hope diamond. Marie Antoinette-nek nem hozott szerencsét, későbbi tulajdonosainak sem. Szegény Marie Antoinette, a nagy francia forradalomban nemcsak a gyémántjait vesztette el, hanem szép fejét is, a nyaktiló alatt. Napoleon a feleségének, Josephine-nek, aki néhány évig francia császárné volt, tucatszámra vásárolta össze az akkor kapható volt gyémántok legszebbjeit s Josephine azokból felséges tiarát készíttetett, amely eredeti formájában van meg még ma is. A másik Napóleonnak, aki a múlt század közepén Franciaország császára volt, hasonlóan gyémántimádó felesége volt. Eugenie nászajándékul 51 karátos gyémántot kapott Napóleontól. Ez a nagy kő egykoron diszdarabja volt Nagy Katalin orosz cárnő gyémántnyakláncának. ❖ ❖ ❖ A gyémánt nem maradt sokáig a legelőkelőbbek privilégiuma és a magas állás szimbóluma. Már a középkor végétől kialakult egy gazdag polgári réteg, az iparban, de «leginkább a világkereskedelemben bárói rangot értek el egyes családok, amelyek közül leghíresebb és leggazdagabb volt a német Fugger család, később megjelentek a történelem színpadán a pénzfejedelmek, akiknek legnevezetesebbjei a német, majd nemzetközi Rothschildok voltak. És uj fordulatot vett a gyémánt története a múlt században, amikor gyémántot találtak Dél- Afrikában. Azelőtt, évszázadokon át, gyémántot csak homok-lerakódásokban találtak Indiában és Brazíliában. És senkisem tudta, miből van miből származik a gyémánt. Dél-Afrikában aztán felfedezték, hogy a gyémánt fő lelőhelyei a föld mélyében található sziklarétegek. így indult meg a gyémántbányászat, amelynek központja ma is Dél- Afrika. A világ dísz-gyémántjainak, az ékszergyémántoknak 90 százaléka onnan jön. Az ipari gyémánt szerepe a világon másodlagos, ámbár joggal lehet mondani, hogy a vágásra használt gyémánt hasznosabb, tehát lényegében, ha nem is értékében és árában, többet ér a legfényesebb kőnél. Az ékszer-gyémántot vágni, csiszolni kell, és — gyémántot csak gyémánttal lehet vágni. * * * A gyémánt nem más, mint közönséges szén, ugyanaz, mint a ceruza ónja. De van egy rendkívül fontos sajátsága: az, hogy a legkeményebb ismert anyag, ezért ipari vágásra legalkalmasabb. Hogyan keletkezik a gyémánt? Mélyen a főid méhében évmilliók alatt a természet “laboratóriumában” kemény darabokká válnak kisebb kristályok, amelyék végül több ezer karát súlyra nőnek. Vulkánikus kitörések a 100—150 mérföld mélységből ezeket a köveket felvetik a magasabb földrétegekbe, ahonnan aztán kibányászhatok. A legnagyobb gyémánt, amelyet valaha találtak, a Collinán gyémánt nevet kapta; ennek eredeti súlya 3601 karát volt. Nem minden gyémánt csillogása egyenlő. Nemcsak fehér gyémánt van, hanem színes is. A Hope kék, a Tiffany gyémánt sárga, Erzsébet angol királynőnek van egy rózsaszínű brilliánsa. A színes gyémántok ritkábbak és drágábbak, mint a színtelenek. * # A Hungária Sport Club hírei Május 21-én, vasárnap délután 3 órakor bajnoki mérkőzést játszik a Hungária labdarugó csapata a iHota S. C. ellen. A mérkőzés a Schützen Parkban (3167 Kennedy Blvd. North Bergen, N. J.) lesz, a Lincoln Tunnel N. J.-i kijáratától másfél mérföldre. A múlt szombaton a bajnoki tabella első helyén álló Hellenic fölött aratott 2:0 arányú pompás győzelem azt mutatja, hogy a magyar csapat végre magára talált és a most Mennyi egy karát? Az unciának 146-od része. És menynyi egy karát gyémánt ára? Nagyon különböző, mert az árat nemcsak a súly, hanem a minőség, a finomság határozza meg. Legdrágább természetesen a hibátlan kő. Egy egykarátos gyémánt, ha hibátlan vagy tízszeres nagyitó alatt szakértő csak minimális hibákat talál benne, annyit érhet, mint kevésbé tökéletes háromkarátos gyémánt. következő vasárnap is jó mérkőzésre van kilátás az ugyancsak bajnok-aspiráns Hota S. C. ellen. Az előmérkőzés keretében délután 1 órakor “B” csapatunk a New York Állami Kupa elődöntőjét játssza a Hota 3. C. második csapatával, ezt megelőzően pedig délben 12 órakor ifjúsági csapatunk mérkőzik a Haledon ifi csapatával. Május 27-én, a jövő szombaton este 8.30-tól nagy Tavaszi Sport Bált rendez a Hungária a newyorki református teremben: 2;29 East 82. Közreműködik a Szivárvány zenekar. Belépődíj 3 dollár. IKE MÁR TUDJA WASHINGTON _ Egy telefonintervju alkalmával, Eisenhower, volt elnök kijelentette: Már elhatározta, hogy 1968-ban kit fog támogatni a GOP elnökjelöltjéként, elhatározását azonban egyelőre titokban tartja. VII. Juniusvégi napsugár ontotta kévékben áldásos melegét, a bőséges tavaszi esőzések után. Az Alföld népe emberemlékezet óta nem látott oly súlyosan kövér, földfelé konyuló buzakalászokat, mint ezen a tavaszon. De ki aratja le? Istenünk, ki? Nap-nap után gyorsfutárok érkeztek a végekről és futótűzként terjedt a hir: — A török hadsereg gyorsított menetben hömpölyög az ország határai felé! . . . A kopár Piliskén megszólaltak a lármafák és kigyulladtak a székelyek vészfáklyái. Messze Háromszékbe, Udvarhelybe, Csikba, Gyergyóba és Kolozsba lobogtatták János fővezér hadbahivó üzenetét. Hatalmas, fényes üstökös kúszott végig a csillagdus, sötét éjszaka borurejtett égboltján. Vészjel? Vagy örömöt hirdető csillag, mint a betlehemi? . . . A keresztesek szegedi táborában is félelmet gerjesztett az aranycsóvás csillagóriás. János barát kedvező jelt látott abban és igy tüzelte imádságoslelkü, véráldozattól, haláltól nem rettenő vitáséit: — Ne féljetek! Ne remegjen kisded seregetek! Az Ur meg fogja adni nekünk az ellenség fölötti győzelmet. Ez az óriási üstökös csillag a ti diadalmas harcotok előjele! . . . Hunyadi fővezér Keviből, a Duna túlsó partjáról, személyesen győződött meg a török haderő felvonulásáról. Mint a hangyaboly nyüzsgött a borzalmas embertömeg. — Felvonulni, a lehető leggyorsabban! — adta ki a parancsát. Zsoldos hadserege már Pancsovánál táborozott, a Bega- Temes-Duna-Tisza által határolt szögletben. Kapisztrán keresztesei is megindultak Szegedről s a bácskai Tiszaparton menetelek. Zimony alá iparkodtak érni mielőbb: Keviben rögtönzött haditanács ült össze Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi Mihály és Geszti János részvételével. — A török hadseregről — közölte társaival a fővezér, — a legpontosabb értesüléseim vannak. A szultán személyesen vezeti hadseregét, amely a teljes létszámon felül, az anatóliai, akindzsiai hadosztályokkal és a janicsárokkal egészül ki. Hozzávetőlegesen 240,000 főből áll a Nándorfehérvár ostromára menetelő hadsereg. A legnagyobb és legerősebb amellyel eddig megütköztünk. És hogyan állunk mi? A magyar hadsereg magvát a zsoldosok alkotják, meg a hivásomra jött régi vitézeim, továbbá Korogyi dandárja és/János barát keresztesei. Ezidő szerint tizennyolcezer zsoldos felett rendelkezem, de remélem, jönnek még a szászok is. Most János atyát arra kérem, hogy számoljon be a keresztesek toborzásáról. — Pontosan kilencezer a számuk — válaszolta Kapisztrán. — Mégpedig százötven lengyel, kétszáz cseh, ötven német, százötven oláh, háromszáz bécsi diák, ötven bosnyák. Vagyis az idegen nemzetiségűek száma kilencszáz. A magyar keresztesek nyolcezernél nagyobb számban vannak együtt részint a péterváradi, részint a zimonyi táborban. De még egyre jönnek. — Tehát húszezer zsoldosra és tizezer keresztesre számíthatunk — vetette közbe János vezér. — Ez összesen harmincezer. Nyolcszoros túlerővel állunk szemben. — Vincére aut móri! — jegyezte meg Geszti János. — Nem az ősrómai “győzni vagy meghalni!” jelmondatot akarjuk vakon követni! — mondta mély meggyőződéssel a fővezér. — Győzni akarunk! Az öncélú hadvezetés ma már elavult. Minden helyzetben taktikai meggondolások alapján kell cselekednünk. A számbeli fölény ellensúlyozására több tapasztalati ellenszerem van. Számos alkalomból tudom, hogy a török hadsereg egyes részlegei között óriási erőbeli különbségek vannak. A “közép” válogatott' és a legjobban felszerelt harcosokból áll. Ha a “középet” sikerül áttörnünk, szétzúznunk ezt a seregmagot, úgy az csatadöntő lehet. Jól figyeljetek tehát minden intézkedésemre! Pontosan tartsátok be utasitásairriat! Már Julius Caesar is tanította, hogy “az ellenfelet bátorsággal, vakmerőséggel mindig meg kell rémiteni!” Ezt az aranyszabályt követem én is. Gyorsaság, rajtaütés, meglepő hadmozdulatok, váratlan fordulatok, roham! A puszta védekezésből gyakran át kell csapnunk támadásba. Lehetőleg mi ‘ támadjunk és ne várjuk be a török raj rohamait. Várakozással kezdeményezésre biztatjuk. Viszont a támadás a védelem oszlopa. Vártüzérségünk kitűnő kiképzésben részesült. Brassóból hetvenöt ágyú érkezett. Bízom a székely gyalogságban, a hajdúk vakmerőségében. A magyar huszár pedig a világ legelső lovasa! Tehát általános és legfőbb taktikánk a gyorsaság legyen. Merni kell és cselekedni! Ez rettenti meg az ilyen ellenséget. A várban hatezer kézi harcost, négyszáz tüzért és kétezer lovast ostromgyürü venné körül a várat, úgy abrak elegendő. Ha ostromgyürü venné körül a várat, úgy mindent elkövetünk, hogy rést törjünk. A felfrissítés, utánpótlás fél győzelem! — Az utóbbi napokban — szólalt meg Szilágyi várkapitány, — tobb§n mutattak fel hadmentességi ifátot. Közöltem e gyáva vonakodókkal, hogy amikor a haza végveszélyben van, az ilyen iratnak nincs érvénye, mert törvényeinkbe ütközik. A veszélyeztetett haza védelme minden magyar honos kötelessége. — Nagyon helyes! — vette át a beszéd fonalát ismét Hunyadi. — Nem tűröm, hogy bárki is kibújjon honvédelmi kötelessége teljesítése alól. Még a király által adott hadmentességeket sem vehetem figyelembe. így cselekedtem máris Várdai Miklós esetében, akit a király egyesztendei időtartalomra felmentett a katonáskodás alól azon a címen, hogy birtokaival van elfoglalva. Ráparancsoltam, hogy azonnal vonuljon be! Becsén jelentkezett is kiképzésre. Jellemző azonban, hogy semmiféle fegyverzete sincs. Nővérétől kérte azt sietve menesztett levelében. — De holmaradtak a király bandériumai? — háborgott Geszti János. — És hol vannak a grófok, bárók, vármegyék, nemesek? Úgy értesültem, hogy Ciliéi a saját birtokai őrzésére használja fel a király bandériumait. A király pedig Ausztriába utazott a vész hírére. A budai vár üres! A királyt követő főurak is alighanem vele vadászgatnak valahol Stájerországban. — Engem mindez nem lep meg! — mondta belső felindultságát palástolni igyekvő hangon Hunyadi. — A nemesség távolmaradása bánt inkább. A nemesség ugyanis elfogadta a telekkatonaságot. Úgy látszik, létkérdést csinál belőle. Fél fegyvert adni a jobbágyok kezébe. Attól tart, hogy ellene fordítják. Most mutatkoznak annak az emberséget és keresztényi érzést nélkülöző bánásmódnak súlyos következményei, amely a sanyargatott népet még abban is meggátolja, hogy szabad költözködéssel kereshessen jobb sorsot magának. Ezt többször szóvá is tettem az országgyűlésen, de hiába! Úgy látom — emelte fel hangját, — a szultánnak még néhány napra szüksége van ahhoz, hogy az ostromot elkezdhesse. Addigra mi is készen leszünk. Holnap, az egész zsoldos hadsereggel, tábori misén veszek részt Zimonyban. János atya pedig a keresztes vitézeinek mond misét. Ti is, Mihály, állítsatok oltárt a várban és cselekedjetek hozzánk hasonlóan. Az Ur velünk van. Ha Ő akarja, porig alázzuk Bizánc kevély meghódítójának gőgjét és legyőzhetetlennek hitt öntelt seregét. Másnap buzgó imáktól morajlott valamennyi tábor: Magyarország Nagyasszonya, Kény érül j rajtunk! Világ világa, Virágnak virága . . . Keserűen kinzatol, Vasszegekkel veretel . . . A vár falai pedig a halálba készülő ezrek és ezrek ősi siralmát visszhangozták Magyarország patronája felé: Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, Romlott hazánkról, Ne feledkezzél meg Szegény magyarokról . . . Megérkezett a velencei követ és lelkendezve jelentette Hunyadinak, hogy Velencében körmenetet tartanak és nyilvánosan imádkoznak a török vereségéért. Az imahadjáratban részt vesz az egész keresztény Nyugat . . . Miidenütt könyörgések, körmenetek, böjt, bünbánat, és minden templom harangja figyelmeztet a déli időben: — Imára! . . . Imára! . . . Imára! . . . Julius harmadikára forduló éjszaka holdvilágának fényénél a fővezér mégegyszer végigjárta hadseregét. Szervezett, utasításokat adott, csatarendbe állította a harcosokat. Parancsot adott: — A felsőtiszai, hortobágyi, székelyföldi és déldunántuli hadosztályok hajnalhasadáskor indulnak a várba! Tehát Tállyal, Tárcái, Tokaj, Böszörmény, Debrecen, Derecske fiai, kézitusában rettentő hajdúk, a “koponyalékelő” székelyek és a félelmetes ijjas-puskás somogyiak védik a belső várat Szilágyi Mihály várkapitány vezérletével. — A szamosi, marosi, tiszai, erdélyi, temesi, bácskai, felvidéki és északdunántuli hadtestek velem maradnak, a keresztesek pedig a Zimony és Száva közötti síkságon várják be utasításaimat! — hangzott a további hadvezéri parancs. Kapisztrán ferences társai tovább toborozták a Nagy-Alföldet, Bácskát és Bánátot . . . Óráról-órára újabb lelkes csoportok érkeztek a kereszt zászlaja alá. Külsőleg szánalmas és rongyos volt ez a gárda, de bensejében fejedelmi bátorság kirobbanó boldogságával töltötte el, hogy harcba mehet. A táborokban vig nóta csendült fel: Cserfakéreg a bocskorom, Nyirfakéreg a nadrágom, De megsegít az Úristen, , A törököt szúrom, vágom. S a falvakban magukra maradt leányzók bubánatos mosolytalansággal dúdolták: Aláfolyt a Tisza, nem foly többé vissza, Elment az én rózsám, nem jön többé vissza. Nándorfehérvárba tusázni törökhő Én meg hótig várom, mikor menek férhő . . . A török gyűrű másnap valóban bezárult Nándorfehérvár körül. A vár csak egy titkos alaguton át érintkezhetett a külvilággal. Julius negyedikén megszűnt ez a lehetőség is. A muzulmán hajóhad ugyanis váratlanul megjelent a Dunán és széltében-hosszában eltorlaszolta a sebes áradásu hatalmas folyót. Kétszáztiz hajó, uszályok, gályák, kompok, csónakok végeláthatatlan raja himbálódzott a vizen. Elől hatvan nagy hajó összeláncoltan, áttörhetetlennek látszó gátat alkotott. Eldördültek az első török ágyuk! A pogányok szünet nélkül ásták futóárkaikat és csodás gyorsasággal építették ütegsáncaikat. Mohamed kétfelé osztotta tengernyi seregét. Egyiket a Száva mellett csoportosította, a másikat a Duna mentén sorakoztatta. A dunai hadosztályt személyesen ő vezényelte, mig a szávait az ázsiai basa. A Szávát is hajóraj lepte el. A távolban tevék cammogtak. Rezet szállítottak ágyuöntéshez, mivel az uttalan utakon nehéz lett volna az ágyuvontatás. Bizáncból csak tizenöt várrombolót hoztak magukkal, a többit itt készítik el. A tüzérség a sáncokban fészkelődött el. (Folytatjuk) CSÁVOSSY LEÓ: HIRDESSÉTEK HARANGOK TÖRTÉNELMI REGÉNY
