Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-24 / 12. szám
Thursday, March 24, 1966 SZABAD SAJTÓ 7-IK OLDAL 7.................................. '• ..........— AuuMiaii A férfi, aki agyonverte a feleségét, majd a hálószobában elásta a holttestet Egy Villa Constitution nevű argentin kisvárosban nemrég derült fény egy különös és hátborzongató bűnügyre. A rendőrség letartóztatta Sixto Ormando Del Pozo 49 esztendős pékmestert, felesége meggyilkolása miatt. A különös és hátborzongató gyilkosságról igy beszél a rendőrségi jegyzőkönyv. — Del Pozo és felesége között állandó volt a veszekedés. Az asszony azzal vádolta férjét, ho^y szeretőket tart. Hét évvel ezelőtt, egyik este, még a szokásosnál is hangosabb jelenetre került közöttük a sor. — Del Pozo ekkor hirtelen előkapott egy kalapácsot és azzal az asszony fejére sújtott. Felesége, Irene, megtántorodott és a hálószoba ágyára zuhant. Del Pozo ekkor szinte eszelős dühével rávetette magát és addig verte a kalapáccsal az asszony fejét, amig az felismerhetetlen hús és csont-tömeggé változott. — Amikor Del Pozo felemelkedett az asszony holtteste mellől, akkor vtte észre, hogy hétesztendős kisfiúk, Antonio, a hálószoba másik sarkában kuporog és remegve, iszonyattal figyeli a történteket. — A gyerek tehát tanúja volt a gyilkosságnak. Del Pozo odalépett a kisfiúhoz és igy szólt: — Ha bárkinek is egyetlen szóval emlitést teszel arról, ami itt történt, téged is megöllek! Úgy foglak agyonverni, mint az anyáddal tettem! Értetted? A remegő, halálra rémült gyerek, mindent megígért. — A hálószoba egyébként tele volt vérrel. Del Pozo egész éjszaka fennmaradt, hogy kitakarítsa és rendbetegye a szobát. Amikor ezzel végzett, majdnem hajnalban, felfeszitette a szoba padlóját és odatemette az asszonyt, közvetlenül az ágy alá. — Néhány nap múlva Del Pozo elment a rendőrségre és bejelentette: Irene és ő öszszevesztek, az asszony elment hazulról és napok óta nem jelentkezett. — A rendőrség hónapokig kutatott Irene Del Pozo után, majd közölte a férjjel: az aszszonyt nem lehet megtalálni és a véglegesen eltűntek listájára tették. — Del Pozo egy évig élt egyedül, azután feleségül vette a 19 esztendős Olga Esperont. A házaspár hat esztendőn keresztül abban az ágyban aludt, amely alá a meggyilkolt Irene Del Pozo holttestet volt eltemetve. — Az uj asszony azonban mitsem tudott arról, hogy egy holttest felett alszik férje, a gyilkos, karjaiban. — Az uj asszonynak és Del Pozonak két fia született a hat évi házasság alatt: Raul és Carlo. Antonio soha nem tudott elfeledkezni a szörnyű éjszakáról, apja azonban több Ízben megfenyegette, hogy megöli, ha bárkinek is szól a történtekről. — A gyerek számára egyre elviselhetetlenebbé vált az otthoniét. Az évek elmúltával Antonio csavargó lett és mind kevesebb időt töltött odahaza. Alkalmi munkákat vállalt és a szörnyű éjszaka emléke állandóan kisértette. — Nemrégiben azután, az időközben 17 évssé serdült Antoniot apróbblopáson érték és a rendőrség letartóztatta. Amikór a rendőrfőnök kihallgatta, a fiú tagadta a lopást. A rendőrfőnöknek már évek óta gyanús volt Irene Del Pozo titokzatos eltűnése és ekkor anyjáról kezdte faggadtni a fiút! — Antonio arca elfehéredett és a fiú hebegni kezdett. Nem tartott sokáig, amig a rendőrfőnök kiszedte a minden izében remegő Antonioból az igazságot. — A rendőrök ekkor a fiúval együtt a lakásra mentek. Del Pozo nem tartózkodott otthon, munkában volt. A rendőrök kiásták a holttestet a szoba padlója alól. A második felesége, Olga, otthon volt és iszonyattal és rémülettel figyelte a jelenetet. — Csontváz már félig elrohadt, a szétzúzott koponya törmelékei szonban feismerhetők voltak. A csotvázat még mindig a fekete ruha borította, amelyben Del Pozo eltemette a holttestet, valamint felismerhetők voltak a magassarkú cipő maradványai is. — Amikor Del Pozo hazatért munkájából, ott találta a detektiveket és amint egyetlen pillantást vetett a kiásott csont-maradványokra, nyomban tudta, hogy mi történt és minden ellenkezés nélkül vallott. -— Sohasem hittem volna, hogy Antonio elárul — mondotta Del Pozo a rendőröknek. — Meg voltam győződve arról, hogy sokkal jobban megfélemlítettem, mintsem beszélni merjen. — A gyilkos pék később elmondotta a rendőröknek, hogy kezdetben, néhány hónapon keresztül, zavarta őt az a tudat, hogy meggyilkolt felesége hullája felett alszik. Később azonban, hozzászokott a tudathoz és már egyáltalában nem is gondolt rá. — A második feleség, Olga Esperon, ezeket mondotta: — Borzalmas tudat, hogy a meggyilkolt asszony holtteste felett szerelmeskedett velem a férjem, hat esztendőn keresztül! Az a hat esztendő amelyet ebben a házban töltöttem, életem legszebb hat éve volt.-— Del Pozot letartóztatták és nyomban a börtönbe kisérték. Tárgyalására rövidesen sor kerül. — Amikor a tárgyalást előkészítő ügyész vallatta a 49 esztendős pékmestert, feltette a kérdést: — Érez-e lelkiismeretfurdalást? Megbánta-e tettét? Sixto Armando Del Pozo, hidegvérüen igy felelt: — Nincs lelkiismeretfurdalásom és nem bántam meg, ami történt. Irene úgyszólván házasságunk első pillanatától kezdve elviselhetetlenül féltékeny volt és nagyrészt ezzel kergetett más nők karjaiba. — Viselkedése tűrhetetlenné tette az életet. Amikor azon az éjszakán elvesztettem a fejemet és meggyilkoltam őt, csupán egyetlen vágyat éreztem: minél gyorsabban eltüntetni a holttestet. Mi lehetett volna kézenfekvőbb megoldás és biztonságosabb megoldás, mint közvetlenül a hálószobába temetni a hullát? — Nem voltam és nem lehettem szentimentális. Pokol volt az életem Irene mellett és ugyanebben a helyzetben, ma ugyanazt tenném, amit hét esztendővel ezelőtt cselekedtem. HA KÜLFÖLDRŐL KÜLFÖLDI AUTÓT HOZUNK BE... WASHINGTON. — Az országos adóhivatal kimondta: Aki külföldről személyes használatára külföldi autót hoz be az országba, országos forgal mi adót (excise tax) köteles fizetni, nemcsak a vételár után, hanem az árába beszá mit ja az adóhivatal a beho zatali vámot, a vámhivatali dijat, a tengeri szállítás diját egyáltalán minden költséget amely az autó vételével és behozatalával kapcsolatban elő állott. BAJ VAN A TELEFONNAL LONDON — Stratfordban a postahivatal véletlenül ugyanazt a telefonszámot adta a Liberális és a Konzervatív Párt főhadiszállásának. Az egyik telefonszámot már kicserélték. Halálra Ítélték Jakarta, Indonéziában Untung volt alezredest, Sukarno palotaörségének volt parancsnokát, aki a felkelést kirobbantotta. PERZSIA CSODÁS KINCSESTÁRA Faíh Ali sah arany trónszéke. AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELEIÉT Mi az oka annak, hogy a legtöbb repülőszerencsétlen.ég felszállás, illetve leszállás tözbent örténik? A repülőgép vezetésének .echnikai szempontból legnerezebb része a felszállás és a eszállás. A repülőgép motor a, illetve hajtóműve ilyenkoi i repülési teljesítménytől el érően üzemel, felszállás köz óén lényegesen nagyobb, le zálláskor kisebb a teljesít ménye. A repülőgépvezetőnek bonyolult tevékenységet kel! cifejtenie a repülőgép feleme ése érdekében és még nehe ebb feladatot jelent leszáláskor a siklás szögének kiszámítása, a hajtómű teljesitmé tyének csökkentése, a siklási •.ebesség elérése, a földfelszín eletti kilebegtetés és a kifu tás, illetve a fékezés megfele ő végrehajtása. Ilyenkoi mind a hajtómű üzemét ellen őrző műszereket, mind pedig i gép irányításához szükséges navigációs műszereket esetleg fedélzeti lokátort, va 'amint a vakleszállást bizto sitó műszereket, mind pedig a 'eszálló mezőt egyszerre figyelemmel kell kisérnie. Nagy a figyelem megoszlása, sok a? információs anyag és azokal gyorsan kell feldolgozni, azok ,-a helyesen reagálni. Ezenfe !ül a legveszélyesebb a föld közelben, vagyis alacsonyai és kis sebességgel repülni Mindezek következtében gyak rabban fordul elő kritikus helyzet és a helyes elhatáro záshoz és annak kivitelezésé hez szükséges idő igen rövid Ezeknek a hibalehetőségek nek, technikai és aerodinami kai okoknak következtében könnyen érthető, hogy a leg több repülőszerencsétlenség fel- és főleg leszállás közben történik. * * * Élnek még, és hol, számán tónusok? Nagyon kevesen vannak talán 400-on alul van a szá műk. Hogy ily kevesen marad-, tak meg, annak magyarázata talán az, hogy vallási meg : győződésüket követve, csak egymásközt házasodnak. Nem szamaritánussal házasságra lépni csak úgy szabad, ha az idegen felveszi a szamaritánus vallást. Valamikor régen nagy számban éltek a szamaritánus szekta tagjai Samariában, Palesztinái földön. A kevésszámú megmaradottak Jordán arab királyság nyugati részében Nablusban élnek, ősi fészkükben, amely már a bibliai időkben szamaritánus telep volt. Többezer éves történelmük örökös elnyomás története: uralkodtak felettük egyipto miak, rómaiak, arabok, törökök. Szigorú törvények sze rint élnek, amelyek az Ótestamentum első öt könyvén alapulnak. Nablusban ősrégi ereklyéket őriznek. Ezeknek egyike: a Tízparancsolatot tartalmazó három tekercs, állítólag 360C éves írott emlék. * * * Milyen emlékek fűződnek a pesti Vigadóhoz? Mi lesz az épület sorsa? A budapesti Vigadó mai épülete helyén régebben a Pollack Mihály tervezte (1829—32) Redoute épülete állott. Ebben a kaszinó helyiségein kivü' ünnepélyek, hangversenyek rendezésére alkalmas nagy terem is volt. Az épületet 1849 ben, a szabadságharc alatt Hentzi budai várparancsnok szétlövette. Vele együtt égett. !e és pusztult el a Duna-part kétemeletes házakból álló gyö nyörü házsora. A szabadságharc után, 1858 ban Feszi Frigyes építészt bízták meg az uj Vigadó épi tésével. ő a terveket már az uj építészeti kor stílusának megfelelő romantikus stílusban készítette. Az uj épületet 1865-ben adták át rendeltetésének. Építése alatt és után igen sok támadás érte tervezőjét, mert az uj építészet-' irányzatot csak kevesen értet ték meg, kevesen szerették Pedig Feszi müve nemcsak újszerű, hanem építészetileg is rendkívül értékes alkotás volt Külső és belső egysége nagy szerű. Hires nagyméretű lép csőháza. Díszterme számos világhírű mester hangversenyé nek, emlékezetes ünnepélyek nek, táncmulatságoknak volt színhelye. Az épület 1945-ben súlyosan megrongálódott és kiégett, Helyreállítása az óriási költ ségek miatt csak vontatottan indult meg és még ma is tart. Nagyszerű szobrászati díszeit amelyeket a múlt század ne vés szobrászai készítettek csaknem teljesen újra kell fa rágni. Kétséges, hogy a lép csőházat díszítő Than Mór- és Lotz Károly-féle freskók meg menthetők-e. A müemléképü let helyreállítása hamarosan befejeződik. Az épület a régi hez hasonló rendeltetést kap. * * * Léteznek még a libanon' cédruserdők? “Jajgass te ciprus, mert el esik a cédrus, leomlott, am: legjava! Jajgassatok Basán tölgyfái! Mert elpusztul a rengeteg erdő.” — igy jajdult fel Zakariás próféta néhány ezer évvel ezelőtt, s a bibliabeli panasz sajnálatos módon időszerű maradt egészen a leg utóbbi éhekig. Birodalom bi rodalom után múlott el, dt mind rablógazdálkodást űzött a libanoni hegyvidéken: irtot ta a valaha nagy kiterjedésű cédruserdőket, hol hajóépités hol házépítés céljaira, sőt s két világháború között — tra gikus utolsó felvonásként — vasúti talpfa és tüzelő céljai ra is. Végül mindössze négy kicsiny liget maradt meg az ókori próféták és költők által megénekelt cédruserdőkből. Nemrég azonban a libanoni kormány az Egyesült Nemze tek segitségével az ugyneve zett libanoni “Zöld terv” ke rétében megkezdte a régi te fületeknek cédrussal való ujra-erdősitését. Már eddig sok ezer csemetét telepítettek é? még milliónyit ültetnek el. E nagyszabású terv célja Libanon ősi természeti szépségé nek helyreállítása mellett az, hogy az erdősítéssel a hegyi gazdák földjét is jelentősen megjavítsák. ÉJJELI TALÁLKOZÓ A FIULÁNNYAL NEW YORK. — George Visintin rendőr, szabad idejében civilbe öltözve, este hazafelé hajtott a Grand Central Parkway n. Egy nő bandukolt a csendes utón, egyedül. A rendőr kiszállt a kocsijából, megszólította a nőt: “Lehetek se gitségére?” Ezt felelte a nő: “Adja ide a pénztárcáját!” Egy nő, aki ki akar rabolni egy rendőrt. No, de ilyet! A rendőr megragadta a nőt dulakodni kezdtek s amikor a nő ki akarta ragadni magát a rendőr erős karjaiból, leesett a parókája. Férfi volt az a nő! A fiulánynak sikerült elsza ladni, járókelők telefonáltak a rendőrségre, hogy azon az utón láttak egy gyanús fér fit, aki teljes erejéből futott hamarosan elfogták — Willi am Terrant 22 éves fiatalem bért. Három vád vár reá: rab lás kísérlete, jogtalan fegyverviselés, nőnek adta ki magát. “AZ ÉN UTCÁM...” Phon Penhben, Kambodzsa fővárosában mindenkinek jo ga van hozzá, hogy utcát ne vezzenek el róla. Csupán any nyi szükséges ehhez, hogy az utcát az illető saját számlájá ra kiköveztesse. Terjessze lapunkat! TEHERÁN. — Sidney Krandall délafrikai gyémántkirály nak gyémántbány-ái vannak hazájában és Braziliában, sza firbányája van Sziámbán, imaradgdbányája Colombiá ban, gyöngytenyészete Japán ban s mintha mindez nem lenne -elég, most Perzsiában türkiszbányászatot tervez. Bá nyáiból minden évben pár mii lió dollárnyi jövedelme van de legnagyobb kincsének nem milliós vagyonát tekinti, ha nem az ékszergyűjteményét, amelynek ezt a csodasejtető nevet adta: A világ ékszerei nek gyűjteménye. Ezt a gyűjteményt most Amerikai nagyobb városaiban sorra bemutatják és ámulva bámulva állnak az ékszerszek rények előtt az emberek. Ott látják a 40-karátos Krandal Gyémántot, amely valamikoi régen Nagy Katalin orosz cár nőé volt; Colombia plasztik anyagból készült térképét, amelynek minden városát, falvát, tanyáját, erdeit, hegye it, bányáit, tavait, folyóit, co lombjai smaragdok jelzik 9736 smaragd; a Gyémánt a Világűrben elnevezésű riiühol dat, mely gyémántokkal gaz dagon van kirakva, égy kris tálygömbben kering. A türkiszbánya dolgában Perzsiában járva, a gyémánt király Teheránban mindjárt az első napon megtekintette a perzsa császári ház kincses tárát, drágakő- és ékszergyüj teményét. És a bűvölettől szinte megkövülve felkiáltott: “Ehhez képest az én gyiijte ményem vásári holmi raktá ra!”’ # * * Nemcsak csodásán gazdag és pazar drágakő- és ékszergyűjtemény ez, hanem történelmi nevezetesség is. Mái Krisztus születése előtti évezredek folyamán Perzsia uralkodói gyűjtötték a világ mindenféle kincseit, aranyat, gyé mántot, a drágakövek min den fajtáját. A történelmi le genda szerint egy Nadir nevű sah háborút indított India el len, nem azért, hogy terüle teket és népeket hódítson, ha nem egyedül azért, hogy megkaparintsa magának, Perzsiának, az indiai Mogul császárok delhii kincsestárát és visszaszerezze a perzsa kincseket, amelyeket korábban indiai inváziós sereg rabolt el. Minden elődjén túltett Fath Ali sah, akinek nevéhez fűződik a perzsa csodák csodájának, a (képünkön ábrázolt) ágyformáju arany trónnak megalkotása. A trón minden ujjhegyalattnyi része tele van tűzdelve drágakövekkel: több mint 6000 nagy gyémánt, több szer kisebb gyémánt, sokszáz ökörszemnagyságu smaragd, uibin és igazgyöngy káprázatos szépséget varázsol az ámuó látogató szeme elé. Erről a sahról még el kell mondani, hogy ruhái, kabátjai, cipői, papucsai is gyémántokkal -és színes ékkövekkel voltak kirakva; arany koronája a rengeteg drágakőtől oly nehéz lett, hogy csak rendkívüli alkalmakkor mutatkozott koronával a fején. És mégvalamit el kell monda,ni Fath Ali sahról: Alattvalóinak jóléte, birodalmának hatalma és biztonsága szívügye volt. Állandóan utazgatott országában, széltébenhosszában, és minden városban, minden -faluban, minden mezei tanyán és erdei barlangban, ahol csinos nőt talált, megajándékozott egy kilenc hónap után világrajövő, császári vérből származó kisdeddel. Büszkén emlegette, hogy minden erejével gyarapította szeretett népét. * * * A délafrikai gyémántkirályról is elmondunk egyet-mást. Apja gyémántköszörüs . yolt, 13 gyermekének egyike volt Sidney. A sokgyerekes apa szűkös viszonyok közt élt, a gyerekeknek korán munkába kellett állniuk, hogy a nagy családnak meglegyen a mindennapi kenyere. -Sidney mint rikkancs kezdte, garasonként szerezte meg a kenyérre valót és még alig nőtte ki a rövidnadrágját, már bányát vásárolt s idővel Dél-Afrika egyik leggazdagabb embere lett, sokszoros milliomos. Johnson elnök és Fulbright szenátor — aki az elnök legszigorúbb kritikusa a vietnami politikát illetően —■ csupa mosoly egy fogadáson a Fehér Házban. A Milwaukee Road tehervonata elakadt a hóviharban McLaughlin, S. D.-nél.