Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-17 / 11. szám
A rózsa és a szegfű bejutott a nemzeti VB-mérkezés intőjébe WASHINGTON. - Amikor az első világháború vérziva tarja után Wilson elnök hoz zálátott élete nagy müvéhez a demokrácia örök időkre vak' biztosításához, akkor indult meg Amerikában a harc i ncmzeti virágért is. Múltak aévek, az évtizedek, és Ameri kának még ma sincs nemzet virága. A kongresszus egyil bizottsága előtt fekszenek .év tizedek óta javaslatok, a bi zottság időnként megtárgyal ja a nagy problémát, de ; döntés még egyre késik. Méf csak ott tartunk, hogy sok se lejtezés után két virág jutott be a Virág Bajnokság döntő' jébe: a rózsa és a szegfű. Hogy a probléma komolysá gát megértsük, tudnunk kell -hogy Amerika az egyedüli nagy ország, amelynek nin csen nemzeti virága. Angliá ban a rózsa a nemzeti virág a napraforgó minden oroszok saját virága, a bensziiiött no pal kaktusz Mexico népének szimbolikus növénye, a kana daiak annyira büszkék a föld jükön termő sugar maple fá ra, hogy annak levelét nemrég felvették az uj nemzeti lobo góba. Legfőbb ideje, hogy ne künk is legyen nemzeti vi;á gunk. Melyik legyen? Legtöbb hive a rózsának van amely az amerikaiak verse nyen kívül legkedveltebb vi rága. A texasiak a rózsa fő szurkolói, reménykedve tekin tenek a Fehér Ház felé. A li liom párt kétkedve tekint a rózsára. Azt mondja a párt szószólója: A rózsa, tisztesség ne essék szólván, nyomorék ha nem gondozzák nagy gond dal, elpusztul. Iowa népe tér mészetesen a kukoricaboj mellett tör lándzsát. “A kuko rica — Amerika!” — jelentette ki a kongreszusban a: egyik iowai honatya. A Little Flowernek elneve zett newyorki polgármester Fiorello LaGuardia, az északi középi és déli Amerikák szó lidaritásának jelképéül Ave nue of the Americas névre keresztelte át a nagy városegyik utcáját. Ilyesféle elgon dolás vezérli a poinsettia nevö szép virág híveit, akik ezt a versenyben benevezték. A po insettia Mexico szülötte, több mint száz év előtt J. R. Poin sett mexicói U. S. nagykövei hozta onnan. Latinamerikai virág, mint az Északamerika: Egyesült Államok nemzeti vi rága, sokat tenne az Észak óriás népszerűsítéséért a dél szomszédok körében! Amerika virágszakértőinel táborában tábornoki rángó' visel a Pennsylvania Burpee iinasztia mindenkori feje. / mostani uralkodó, David Bur pee, a marigoldot tűzte ki a harci lobogóra. A legerősebt versenytársát, a rózsát, nem '»csárolja, csak azt veti eile íe, hogy az American Beauty és több más rózsafajta már több államban hivatalosan ki ryilatkoztatott állami virág rém lehete gyben nemzeti vi rág is. A kukoricabojt? Óh akik benevezték, a naiv iowai ak, ha tudnák, hogy a kukori cabojt nem is virág, hanem csak fele, hímje, egy virág nak! Marigold- Gyönyörű vi rág, aranysárga, de lesz an rak még fehér változata is 10,000 dollárt kap az, aki el ;őnek ki termeszt egy fehé. marigoldot! ... A marigold ki válóan alkalmas nemzeti vi ágnak azért is, mert egyet len államnak sem állami vi rága! Nem hinné az ember: virá gokról, színes, illatos, szivde ütő természeti szépségekrő folyik a vita és a kongresz' szusi bizottságban közgazda ági szempontokat is mérlegelnek. Mint a fenti példák el árulják, gazdasági érdekek i: fűződnek a Virág Bajnoksá eldöntéséhez. Kukoricatermesztők termé sztesen a kukoricát propagál ják. Pennsylvaniai és calif or niai rózsakertészek saját gaz lasági érdekül et is védik unikor a rózsát propagálják Az ökörfark-kórónak nincse nek kongresszusi kereszteslo vagjai . . . Azt mondja tehál Luther Burbank, aki 3000 uj növény- és virágfajtát terem tett meg a keresztezés mód szerével: válasszunk meg nemzeti virágnak egy olyar virágot, amelynek alig van ke reskedelmi jelentősége s igy s helyi önös érdekek nem érnél, fel hozzá. Válasszuk meg t szebbnél szebb margaréták légszebikét, a Shasta daisy-t amely igazi amerikai virág amerikai kertmüvész terem tette meg! Ha a nagy versenyben végül a Shasta daisy győz, a nemzetnek egyetlen rétege egyetlen állama sem jut meg nem érdemelt előnyhöz. En nek az igazi amerikai virág növénynek még az a nagy elő A jet-kiképzőgép, mely a két Gemini Űrrepülőt vitte, Charlas A. Bassett-et (lenn( balra) és Elliot M. See., Jr.-t. A gép lezuhant St. Louisban. SZABAD SAJTÓ " - '"g-7-IK OLDAL 1200 fehér elefántot hozott magával a látogató buddhista szerzetes Egy hajó súlyosan megrongálta a Raritan folyó fölött átvezető vasúti hidat, melyen a Jersey Central és a Pennsylvania Railroad vonatja! mennek keresztül South Amboy, N. J.-ben. nye is van, hogy mind az öt ven államban növeszthető ét ncvénybetegségektől mentes termesztése könnyű, hiszen ívelő, nem kell minden évben újból ültetni. A Shasta daisy: nek oly sok előnyös tulajdon iága van, hogy .joggal lehet z “amerikai olvasztótégely hez” hasonlítani: nemzet: agységhe olvasztja a legkü önbözőbb vnágok különlege: sajátságait. f Az édesillatu szegfű, hogj úgy mondjuk, magabiztosai' hallgat. Úgy érzi, nincs szüksége lármás verseny téri ki kiáitóra, énekes TV-hirdetés '0, kongresszusi védőügyvéd re. Ugyan ki mondhat valami rosszat a szegfűről? Ki merné azt mondani, hogy a szegfű nem is virág, hanem parfüm? . . . A Florists’ Telegraphy De ivery Association, a virágködöntéseket közvetitő virág árusok országos szövetsége legjobban tudja, hogy mely virágokat szeretik legjobban szerető szivek, jó emberek, jc amerikaiak. A szövetség országos szavazást szervezeti meg.s az eredmény ez volt: Az amerikaiak első számú kedvence a rózsa, második a szegfű. Az állítólag legaméri kaibb Shasta daisy a 17-ik helyre szorult. A többiek? “Futottak még ...” A rózsa és a szegfű futót tak be a döntőbe. Ismerve ár amerikai demokratikus nem zeti szellem egyik fő sajátos ságát, a kompromisszumra hajlamosságot, nem fogunk csodálkozni, hogy amikor el következik a döntő harc, a: utolsó nagy csata, áz nem százszázalékos győzelemmé' és unconditionnal sorrendéi vereséggel fog végződni, ha nem kompromisszummal: nem egy virágot, hanem egy virág csokrot fognak a honatyák éía haza bölcsei nemzeti virágnak proklamálni. Lesz abban a csokorban rózsa és szegfű de lesz marigold, margaréta (Shasta daisy) is, talán még olyan virág is,a mely csak fé1 virág... Gerald R. Ford republikánus kongresszusi képviselő Washingtonban bemutat egy paradicsom konzervet, melynek ára 5 év alatt 20 centről 39 centre ment fel. KÁNIKULA HAVAZÁSSAL Mária Terézia 1751 augusztusában meglátogatta Gödöllőn Grassalkovich Antal grófot. A nábob példátlan fénnyel fogadta a királynőt; a kastély tündéri fényben úszott, egymást érték a pazar tűzi játékok és az állatviadalok, melyekben — ama kor furcsa ízlése szerint — vitézeknek öltöztetett medvék viaskodtak egymással. Szökőkutak tiszta óbort löveltek, minden nap tiz ökör forgott a nyárson. A nép közé zsák számra szórták az aprópénzt. De a legnagyobb pompa, a leghatalmasabb tékozlás mégiscsak az volt, hogy Grassalkovich Pesttől Gödöllőig sóval hinttette be az országutat, hogy a királynő a nyárderekán szánnal mehessen e kirándulásra. A lombos fák alatt, a' Virágos mezők közötti téli fehérben csillogott a négy mérföld hosszúságú országút; az ezüstcsörgőket rázó hat lótól vont aranyos szán szédítő sebességgel csúszott a magas nyári havon; nyomában csakúgy porzott, szikrázott a kristályos hó. Forró nap volt, de Mária Terézia — mondják — mégis drága prémekkel takarózva tilt a bíbor csigát ábrázoló szán-hintóban, mert a mesterséges hó látása azt képzeltette vele, hogy kemény tél van. Grassalkovich grófnak ez az elmés tréfa egész vagyonba került, mert a nyári hó fölemésztette a máramarosi sóbányák egész évi termését. . . . hogy a kátrányozást és fóliázást nem a Ku Klux Klan találta ki, hanem Oroszlánszívű Richard. Rablók büntetése volt ez. . . . hogy a chicagói rendőrség 243 rendőrének és tisztjének college végzettsége van. . . . hogy az elefántoknak elég két óra alvás. Ezekk őzül többen, feletteseik engedélyével, mint kisegítő tánitók tanítanak chicagói is kólákban, legfeljebb heti 2C órát. ..... hogy az amerikai postának ■340,000 alkalmazottja van £ ezeknek 90 százaléka unióba van beszervezve. . . . hogy tornádó akkor kelet kezik, amikor különböző hő mérsékletü légtömegek talál koznak, összeolvadnak. . . . hogy Massachusetts else auritánjai 1659 és 1681 közt tiltották a karácsonyi ünneplést. . . . hogy a moszkvai Krem1 első épületeit a 15. század vége felé építették. . . . hogy a liliom, a hagyma, és a spárga egy család sarjai . . . hogy egy kutyaév hét em berévnck felei meg. . . . hogy a régi világ Hét Cső iája közül ma csak az egyip tömi piramisok és. szfinkszek léteznek. . . . hogy Perzsia ősidők óta létező császárság nevét csak nemrég, három évtizeddel ez előtt választották hivatalosa) frán-ra. Ez volt az ország ere déti neve, a perzsa nép görög származású. De hiába a hiva talos névváltoztatás; a per zsák, ha angolul vagy fran ciául beszélnek, hazájukat to vábbra is Perzsiának nevezik NŐI RUHAPROBLÉMÁK PÁRIS. —- Egy francia szó biológus véleménye: “Annak a nőnek, akinek csak két ru háj a van, nincs problémája A nehézségek 12 ruhán félti! egyre súlyosabbak. Akkoi már a nő állandóan azt han goztatja, hogy nincs mit fel vennie.” KELL A PÉNZ KOPENHÁGA, Dánia. -“Pénzre van szüksége? Jöjjön hozzánk-” — hirdette egy kopenhágai bank. Egyik reg gel a kifosztott pénztáron a következő felirásu papírlapot találták: “Eljöttem. A pénzt köszö nettel átvettem.” LUDD, Izrael. — A béke és a szeretet üdvözletét hozom Buddha és nagy tanitómeste rém, Mahatma Gandhi névé ben — mondotta Kaman La’ buddhista szerzetes, amikoi kiszáilt a repülőgépből. A ko paszra borotvált, sárga csu hába öltözött 62 -éves budd hista pap az utóbbi hetekber Londonban járt, a British Múzeum könyvtárában kutatót! az India és európai államok ókori kapcsolatait bizonyité okmányok után. — 1200 fehér elefántot ií hoztam magammal — mondta mosolyogva a buddhista par — és remélem, hogy ezekke' az elefántokkal megajándé kozhatom itteni barátaimat 12 kis plasztikpoharat húzóé" elő, amelyek vallása szerin' fétisként szolgálnak: úgy hi szik, hogy minden pohárkában száz elefánt szelleme- húzódik meg. A buddhista vallás fontosságot tulajdonit a fehér elefántoknak, am lyeket szentekként tisztelnek, mert a hagyományok szerint Buddha édesanyja azt álmodta, hogy egy fehér elefánt költözött testébe, mielőtt vallásalapi tó "fiát megszülte. Kaman Lal tiz évvel ezelőtt magára a buddhista szerzetesek csuháját és a tibeti határon, a Himalája hegyláncaiban eldugott kis faluban lakik. A kolostorban töltött tiz év óta 38 könyvet irt, közöttük filozófiai müveket, valamint ipari és mezőgazdasági szakkönyveket. Izráeli utján főleg a mezőgazdaságot és a különböző települési formákat tanulmányozza. Egy orvos — egy kórház CAMPTON, Ky. - Dr. Pau1 F. Maddox 40 éves orvosrő' azt mondják, hogy ő Amerika legtöbbet dolgozó orvosa.' A rendelője a városban valóságos kórház, ahová 25 mérfcildes körzetből jönnek betegek — az Appalachia szegényei. Kívüle nincs más orvos ilyen nagy körzetben. Dr. Maddox valósággal futószalagon vég ű valóságos tömegek vizsgá 'atát és kezelését. Kórházá nak egyedüli orvosa ö, de var. kisegítő személyzete: ápoló nők, technikusok, gépirónők, összesen 2 személy. A váró szoba oly tágas, mint egy au tóbusz állomás, onnan három ajtó nyílik a rendelőszobákba. Dr. Maddox nem megy házhoz, arra nem ér rá. A nagy váróterembe kora reggel kezdenek özönleni a betegek s ö senkitsem küld el megvizsgálás nélkül. Ha szükséges akár éjfélig is a betegeivel foglalkozik. Reggel 8-tól éjjeli NEVESSÜNK A gazdag ember felbontja a táviratot,a mely úgy szól, hogy lump unokaöccse meghalt. így morfondírozik: — Most meg a temetésre akar pénzt kicsikarni tőlem... * * ❖ —• Az én apukám nagyon fé iős ember — meséli az: egyik gyerek a másiknak. — Mitől fél? — Azt nem fudom. De akár hányszor az anyuka nincs itthon este, ő átmegy a szom izédasszonyhoz aludni, mert fél egyedül lefeküdni. sjí * :>« A. társaság tulajdonosai azon vitatkoznak, hogyan kel! betanítani az uj szép titkárnőt. — Mindenekelőtt meg kel! őt arra tanítani, hogy fiatalsá gáva! és szépségével könnyen visszaélhetnek az -emberek tehát azt kell neki megma-12-ig! A hétnek minden napián ! Honoráriumát appalachiai mértékben szabta meg: 2 dollár, injekcióval 3 dollár. Az egyedüli orvos, aki 1 dollárért Injekciót ad! Gyakorló orvos és specialista egy személyben. Minden bajt, betegséget kezel; gyermek lábából szilánk kiszedését, fejfájást és gyomorrákot, uj állampolgárok világrahozását is. Szülés orvosi dija 30 dollár. Házának emeleti részében van a lakása. Oda megy fel ’övid pihenőre, feleségéhez és 5 és 13 közti négy fiához. A múlt évben Dr. Maddóx körülbelül 40,000 pácienst kezeit. Azt hinné az ember, hogy ez több mint foglalatosság. Nem. Dr. Madoxnak jut ráérő ideje egyébre is: tagja a megyei iskolaszéknek, titkára x Ki warns klubnak, scoutmaster, egyideig a város polgármestere is volt. gyarázni, hogy mit szabad és mit nem — mondja az idősebbik főnök. A fiatal ezt feleli: — Rendben van. Te tanítsd meg Őt arra, hogy mit szabad tenni... :Jí tje — Látom uj titkárnőd van, a régit elbocsátottad ? — Dehogy bocsátottam eí. Elment. — Miért? — Rajta kapott, amint megcsókoltam a feleségemet. * * *4! A penzió halijában mindig a zongoránál ül az egyik veniég. Hozzálép egy másik vendég: — Úgy látom, őn nagyon muzikális. — Én? Nem is tudok zongorázni. — Hát akkor miért ül ide mindig a zongora mellé? — Nehogy más üljön ide. Gailinburg, Tenn.-ben az auló áttörte a hid kartájai és felefuródoii egy vendéglő tetőseiébe. A vezetőnek csak a kisujja sérült meg.
