Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-10 / 10. szám

Thursday, March Í0, 1966 szabadsajtó 7-IKQLDAL DONÖ ANDRÁS TÁRSASUTAZÁSA: JÖJJÖN VELÜNK JUNIUS 6-IKAN A KLM JETJÉN MAGYARORSZÁGRA! CLEVELAND, Ohio. — Do­­nó An írás Cleveland váró commissioner je, az Egyesült Egyletek elnöke eddig 28 ame rikai államból és Kanada leg távolabb eső magyar gócpont jaiból kapott jelentkezőket chazai társasutazásra. A csoportutazás tagjai jú­nius 6-án, hétfőn este 7:30-Donó András kor indulnak a KLM kitűnő légitársaság hatalmas jet gé pén és 45 perces amszterdami pihenő után repülőgépcsere nélkül folytatják útjukat' Bu­dapestre, ahová junius 7-én kedden délben (newyorki idő szerint reggel 7 órakor) ér­keznek a magyar fővárosba. Azok, akik eddig jelentkez­tek arra a kérdésre, hogy mi­ért Donó Andrással akarnak menni az óhazába, a követke­zőket válaszolták: 1. Az utiköltség olcsóbb, mint valaha: 426 dollár New Yorkból Budapestig és vissza 480 dollár Clevelandból és vissza. 2. Eltekintve a 45 perces amszterdami pihenőtől, egy aercr.yi késedelem nélkül ér­keznek Budapestre és miután mindvégig a KLM hatalmas etjén utaznak, nem kell ag ?ódni amiatt, hogy bőröndje k nem ugyanazon a gépen ér­keznek meg Budapestre. 3. Mindannyian részt akar nak venni junius 8-án a buda pesti Városligetben a George Washington szobor megkoszo­rúzásán. A szobrot a clevelan di Egyesült Egyletek és a Sza badság napilap együttes ak hója hozta létre 55 évvel ez előtt 4. Részt akarnak venni s\ Donó András által rendezendő hortobágyi-túrán; 5. Minden ráfizetés nélkül a hazaindulás előtt meglátó gathatják bármelyik európai várost, mint például Bécset Berlint, Párisi, Rómát, Lón dönt vagy Madritíol; 6. Résztvehetnek a Buda­iest- Bécs dunai hajókirán luki on. 7. Szál ládái szóháj tik már v. la őkel, amikor Budapest­be érkeznek. 8. Az útlevél és vizűm meg­szerzése Donó András segítsé­gével gyorsan történik. 9. Az utasokat’a budapesti repülőtéren a Magyarok Vi­lágszövetsége fogadja és a vámvizsgálat, valamint az út­levelek lepecsételése és a be röndök átvétele ugyszólvái pillanatok alatt történik. 10. Visszautazás ugyancsak i KLM légitársaság hatalmai gépjén történik átszállás nél leül Budapestről New Yorkbc junius 27-én, hétfőn: a bőrön dök együtt érkeznek meg az nap este New Yorkba ugyan azon a repülőgépen az utasok kai együtt. 11. Hazautazás előtt az uta sok egészen csekély extra költség mellett meglátogat hatják felvidéki és erdélyi ro­konaikat. 12. Ellentétben az ugyneve zett “charter” túrákkal, az utasnak nem kel! biztosítás^ vagy egyleti tagságot vásárol ni és ha betegség,' vagy má.c >k miatt nem tud junius 6 ár 'ndulni, vagy junius 27-én visszajönni, nem veszíti el a lefizetett pénzt, hanem teljes •reditet kap bármely más gép­'C. A Donő-tura 138 személyes íata'm is KLM gépjén még an hely, ele aki helyet akai jiztositani magának és család tagjainak, ne várjon a jelent rezessel. Donó András dij mentesen ad felvilágosítást i junius 6-iki társasutazással kapcsolatban minden kérdés •e. Érdeklődők Írjanak vagy elefonáljanak a következő imre: Mr. Andrew Dono 2781 East 127 Street, Cleveland. Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824 A BASA ESKÜJE Nagy Szulejman szultán 1541-ben sereget küldött s Szapólyai család ellen. A vaj da Fógaras várába vonult és keményen állotta Ahmed ni­­kápolyi basa ostromát. A ba­sa végre elunta a dolgot és cselhez folyamodott: beüzent Majláthnak a várba, hogy al­kudozni szeretne vele, fárad­jon le hozzá a táborba. Maj­­láth azt üzente vissza, hogy lemegy, ha a basa megeskü­szik, hogy nem leszen semmi bántódása. Ahmed készséggel tét esküt: — Esküszöm Alláhra, hogy ha Majláth lejön ide, egy ha­­jaszála sem fog meggörbül­ni, valamig nap lesz az égen. A vajda fejedelmi pompá­val vonult a török táborba. A basa fényesen megvendégel­te, de mihelyt este lett, meg­fogatta Majláthot. — Hát megfeledkeztél az esküdről ? — kiáltotta a meg­vénült vajda. — Nem biz én — felelte a basa nevetve —, csak te fe­ledkeztél meg róla, hogy ad­dig kellett volna hazamenned mig a nap az égen van. Most már nincs ott, lement. Majláth István Vajdát vas­raverve vitték Konstantiná­­polyba, a Hét-toronyban halt meg. Lőváry László HADIK ANDRÁS KESZTYŰI Hadik András, a vitéz lo­vas generális, 1751 október 15-én, Mária Terézia neve napján, hirtelen Berlin kapui előtt termett, a csekélyszámu őrséget szétverte, a várost megszállta és 300,000 tallér hadisarcot vetett ki rá. Ezt a pénzt aztán szétosztotta ka­tonái között. A várost magát megkímélte, csapatát erős fe­gyelem alatt tartotta, és mi kor huszonnégy óra múlva odébb vonult, nem vitt e1 egyebet, csak hat porosz zász­lót és két tucat, Berlin címe­rével diszitett női kesztyűt hogy legyen mivel “lovag bajnok módjára kedvesked­nie” a királynőnek. Mária Terézia szívesen fo­gadta a vitéz generális aján­dékát, de a ritka hadi prédá­ban mégsem telhetett kedve, mert mikor fel akart huzni egy pár kesztyűt, bosszan­kodva látta, hogy mind a kél tucat felemás —, csupa bal­kézre való. A berlini keztyüsök ugyan­is ily rosszul tréfálták meg a sarcoló generálist, aki a a dolgot azután módfelett rÖs­­telte és holta napjáig azon sopánkodott: bár égette vol­na fel egész Berlint, minden kesztyűs boltjával egyetem­ben. Tóth Béla HALLOTTA MÁR... . . . hogy a Happy birthday to you dalt Mildred és Patty Hill komponálták és 11893- ban szabadalmaztatták. . . . hogy egy bukaresti egye­temi tanár átanulmányozta 75Ó0 nemzetközi szerződés sorsát, amelyek mind örök barátságra, szövetségre köte­lezték a szerződő államokat Kr.e. 1500 és Kr.u. 1850 kö­zött. Az örök időkre szóló egyezmények átlag két évit maradnak érvényben. . . . hogy a párisi egyetemi városrész Latin Quarter neve onnan származik, hogy; régen a párisi egyetemen a tanítás latin nyelven folyt. . . . hogy Ujzéland négy szi­getből áll. . . . hogy George Washington volt az első öszvértenyésztő Amerikában. A Lockheed 282-es modelü helikopter óránkint 206 mérföldet repül s ezzel a világ leggyorsabb he­likoptere. Albany, N. Y.-ban törvény, hogy súlyos hóeséskor láncot kell tenni az autók gumikerekére. Kossuth utca, Kossuth szobor Bulgária csendes városában Sumén bolgár nyelven csen­det jelent, s a város, amely ezt a nevet viselte, semmi mással nem tiint ki a török megszállás évszázadaiban, -­­mint éppen a csendjével. Had­­zsi Dimitraki pedig egyszerű kereskedő volt a csendes vá­rosban. Az - események mgy hozták, hogy a város és ben­ne a kereskedő mégis beke­rült a történelembe. A bolgár­ba és a magyarba egyaránt. A csendes várost egy őszi napon hirtelen zaj verte fel. Egyenruhás emberek, jórészt fegyveresen érkeztek a város­ka határába. Török katonák fogadták, lefegyverezték őket. a vezért pedig elszállásolták Hadzsi Dimitraki bolgár nyel­ven beszélő, de török életfor­ma szerint berendezkedett családjánál. A vezér — Kossuth Lajos volt. 1849. november 21-éii ér­kezett Suménbe, török néven Sumlába. Mai neve: Kolafov* grád. Kétezer katonája;' köz­tük sok főtiszt követte török­­országi száműzetésébe. A ma­gyarokon kiviil sok lengyel is volt Kossuth társaságában. A házigazda vendégszeretően fo­gadta Kossuthot, s amikor megtudta, hogy a magyar sza­badságharc vezetőjét szállá­solták házába, átengedte a szebbik szobáját neki, ö és családja a belső lakrészbe hú­zódott. * * * a bolgár kereskedő csupán el­tűrte a messziről jött vendé­get és csak utasításra enged­te át neki a szebbik szobáját. Az is lehet, hogy megköny­­nyebbülve sóhajtott fel, ami­kor egy negyedévi vendéges­kedés után — 1850. február 16-án — fegyveres török ka­­tonákk özött Kossuth Lajos elhagyta az akkor még város­széli házat. * * * A kolarovgrádi legenda min­denesetre azt tartja, hogy a török szultán kémei is ott leskelődtek Hadzsi Dimitraki házának falai alatt. A történelem viszont azt je­gyezte fel, hogy Ferenc Jó­zsef a szabadságharc leveré­se után kerestette Kossuthot, s amikor megtudta, hogy tö­rök területen él, követelte előbb kiadatását, majd ami­kor ezt megtagadták, ragasz­kodott ahhoz, hogy távolítsák el a monarchia határaihoz kö­zeli európai török területekről, így vitték Kossuthot Kis- Ázsiába. Suménban azt mond­ták: az igaz hit ellensége, azért kell innen elmennie. Követői közül többen ugyan­csak tovább mentek, a vezér nyomában. Akik itt maradtak, azokra ma is emlékeznek a késői unokák. Egy Sáfrány nevű magyar emlékét is őr­zik. Ez a Sáfrápy állítólag ma­gától Kossuthtól kapott meg­bízást arra, hogy magyarok­ból és bolgárokból alakítson zenekart s ezen az utón is ter­jessze a forradalmi gondola­tot. A zenekar nemcsak Su­mén, hanem egész Bulgária első szimfonikus zenekara volt. A két nép fiai együtt muzsikáltak, szórakoztatták a lakosságot, terjesztették a tö­rökök álal elzárt európai kul­túrát — ez magában is forra­dalmi tettnek számított — és az ő soraikból számos bolgár szabadságharcos nőtt ki. In­nen indult Bulgária egyik nemzeti hőse: Dobri Vojnikov is. Magyarok rendezték itt az első szinielőadást is. A műso­ron “A szökevény” című szin­­mü szerepelt. Ezm ár jóné­­hány évvel később történt, amikor az odasodródott ma­gyarok elsajátították a bolgár nyelvet. A kultúra mellett az ipart is fellendítették a magyarok. Ma már Euröpa-szerte hires a “Sumenszki Pivo”, a sumém sör. Az első sörfőző egy egy­kori magyar honvédtiszt volt, évtizedekig magyar italnak tartották a sört, magyar fog­lalkozásnak a-sörfőzést, csak Bulgária önállóságának évei­ben kezdtek ezzel bolgárok is foglalkozni. A többi magyar lassanként továbbállt, vagy családot ala­pított Suménban, öregségére maga is elbolgárosodott, a gye­rekei, nokái már nem i.s be­széltek magyarul. Sokáig nem is emlékeztetett más az itt járt magyarokra, mint a .szim­fonikus zenekar, a sörgyártás és a református templom*, Kö­zel a török dzsámihoz. * * * Kossuth Lajos Suménba ér­kezésének századik évforduló­ján avatták fel a Kossuth Mú­zeumot. Kossuth-relikviák ke­rültek elő, s kaptak végleges otthont a múzeumban. Kivid, a falon bolgár és magyar nyel­véi emléktábla — bent a szo­bákban emléktárgyak, az egy­kori bujdosó használati tár­gyai. A lakószobában: kere­ket, mellette öreg szekréíiy, asztal, magastámláju szék — ennyiből állt a berendezés. Ami még látható, inkább a kort és az eseményeket, mint Kossuthot idézi : 1848-as fegyverek, egyen ruha-dara­­ook, kéziratok. Az előszobában pedig: em­lékkönyv. Már nem is az első, tizenhat év alatt minden ide­látogató magyar irt bele né­hány sort, de van benne cirill írás is bőven: az ország más részeiből jövő bolgárok sem mulasztják el, hogy megte­kintsék a Kossuth Múzeumot. A külföldieknek ugyancsak megmutogatják — a kolarov­­grádi városi tanács rendkívü­li gonddal ápolja, ragyogó tisztaságban, rendben tartja a házat. A Kossuth Muzeum melletti utcát Kossuth utcának hívják. A város főterén pedig Kos­suth Lajos szobra áll. Kora tavasztól késő őszig soha sem hiányzik előle a Iriss virág. A Kossuth-legendák ma is Hnek. Az egyiket Valécsó Gencsev mesélte, a kolarovgrádi me­gye mérnöke, aki Budapesten szerezte diplomáját, a mási­kat Sztoján Ivanov orvos, aki .1 Dunántúlon született, a har­madikat egy kolarovgrádi vé­letlen-ismerős, aki életében egyszer járt Magyarországon. A házat időközDen körülnőt­te a város. Valaha a legszélén állt, ma a közepe táján. A csendes Sumén most forgal­mas ipari város. S hogy Had­zsi Dimi'trakiyal mi lett — senki sem tudja. Észrevétle­nül lépett bee gy pillanatra a történelembe, csupán arra a negyedévre, amig Kossuth Lajos házigazdája volt. Ez a szebbik szoba és Had­zsi Dimitraki házának na­gyobb része, ma telve van Kosuth-emléktargyakkal. Egy öreg karosszék — ebben pi­hent. Egy hosszuszáru pipa. Egy tányér — kalandos uta­kon juttatták el hozzá otthon maradt 48-asok, aljára gya­korlatlan kéz pingálta, hogy “Éljen Kossuth Lajos!”. A többi szobában képek az egy­kori vendég családjáról, tér­képek a későbbi utakról szer­te Európában és Amerikában. Azé gyik szobából titkos aj­tó nyílik: mintha csak a kam­rába lehetne átjutni rajta, nagy üggyel-bajjal. Itt jöt­tek fel Kossuthoz előbb saját száműzött társai, később bol­gárok is, akiket már a város­ban élő magyarok és lengye­lek küldtek a vezérhez. Köz­tük volt Száva Dobroplodzi tanító, a későbbi forradalmár, akinek Kossuth éjszakákon át fordított európai újságokat görög nyelvre. Sokan és so­kat tanácskoztak Hadzsi Di­mitraki szebbik szobájában, titkon jutva be a török szo­kás szerint magas falakkal körülvett házba, amig észre nem vette egyszer a házigaz­da. A tanácskozók féltek, hogy a kereskedő feladja őket — s ehelyett szélesre tárta a ka­put: attól fogva nyíltan jö­hettek, Hadzsi Dimitraki is azok mellé állt, akik Bulgária felszabadítását akarták. Mindebből mennyi igaz, mennyi nem — azt már nem lehet ellenőrizni. Lehet, hogy Leáitynézőben Dezsőfi Lászlót, a kitűnő pesti színészt egyidőben min­denáron meg akarták háza­sítani a barátai. Igen ám, de Dezsőfi rendkívüli jóétvágyu ember és ezért egyik barátja, mielőtt leánynézőbe vitte volna, barátságosan figyel­meztette: — Figyelmeztetlek, Laci­kám, ez egy nagyon finom hely. Ne zabálj olyan sokat, mert az rossz benyomást kelt és emiatt esetleg nem jön lét­re a parti. — Rendben van — mond­ta Dezsőfi, de amikor kezdték feltálalni az ízes falatokat, bizony nem tudott a kísértés­nek ellenállni és mindenből háromszor-négyszer evett. Barátja kétségbeesetten rugdosta lábát az asztal alatt, minthogy azonban a titkos fi­gyelmeztetésnek nem volt ha­tása, egy kedvező alkalommal fülébe súgta: — Lacikám, az Istenért, ne egyél annyit. Mire Dezsőfi teleszájjal fe­lelte: — Hagyjál enni, öregem. A leány nem tetszik. HALLOTTA MÁR... . . . hogy George Dewey ten­gernagy, az amerikai—spa­­nyos háború hőse és Wood­­row Wilson elnök a washing­toni nemzeti katedráüsban —4. a Szent Péter és Szent Pál katedráüsban vannak elte­metve. Wilson síremléke fö­lött függ a három zászló, — amelyek alatt 1917-ben az el­ső amerikai csapatok francia földre léptek. . . . hogy Amerikában az üz­leti tolvaj iások 85 százalékát nők követik el. . . . hogy Amerikában a fejen­kénti acél “fogyasztás” évem te átlag 1000 font. Felrobbant, a tüzijátékgyár Dunbar, Pa.-ban, öt munkás meghalt, 8-an megsérültek.

Next

/
Thumbnails
Contents