Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

Thrusfiay, Dec. 29, 198.6 S2ABAÖ SAJTo * oi.nAT. A 200 fontos gorillát, Timmyt, a Clevelandi Állatkert megvette 5000 dollárért. Tartozik és követel—a szinházlian FINOM MAGYAROS ÉTELEK ÉS MINDEN­FÉLE BEL- ÉS KÜLFÖLDI ITALOK Szilveszteri mulatságunkon a részvételi dij vacsorával együtt személyenként $8.00 Surányi Rudolf Dr. Kiszely Andor hegedűművész zongoraművész tánczenekara muzsikál egész éjjel TÁNC REGGELIG! HUNTSVILLE, Alabama. — Erre a kérdésre felelni sen­­kisem illetékesebb, mint Dr. Wernher von Braun, a né­met származású báró, rakéta­­technikus, aki a háború után százpercentes amerikai lett. ■Braun a NASA itteni ürha józá-si központ vezetője s együtmüiködve a houstoni köz­ponttal felelős a holdutazás! program sikeréért. Felelete a feltett kérdésre ez; Az eredeti célkitűzés az volt. hogy kifejlesszünk egy széles, országos űrrepülési képessé­get. De nem elég az űrrepülé­si képesség egymagában, an­nak'további célja is kell le­gyen. A további konkrét cél — egyelőre —- az embert el­juttatni a Holdra és onnan vissza a Földre. Az útnak második feléber ott is elől járunk már, egyre közelebb a nagy cél megvaló­­sitásához. Az eredeti elgondo­lás szerint a holdrepülési prog­ramot 1970-ig kellene a meg­valósulás stádiumába vinni, de mi annyit értünk el máris., hogy 1968 közepén eljutha­tunk a Holdra. Az első Hold-missziónak cél­ja lesz annak megismerése ét kimutatása, hogy a Hold-re­pülés; lehetséges.. Az első part rasziállás a világűr végteler óceánjából 18 órai ott tartóz­kodásra van a programba be­állítva. Két űrhajós fog ott le­­szállni s mielőtt visszajönni nek, egy kis állomást fognak otthagyni, amely állomás az­után rádió üzeneteket fog le­­küldeni a Hold környezetéről' többek közt a hőmérsékleté-, ről. A nappali hőmérséklet < Holdon eléri a 250 fokot (Fah renheit), éjjel leszáll 250—30C fok |faidegre, Az űrhajósokat megj kell védeni a fagyás el­len 3liniHlIHMll« A következő leszállás az ál­lomásra már lehetővé fog ten­ni 45 napi ott tartózkodást és körülbelül egy mérföldnyi kör­zetben megfigyeléseiket. A dermesztő éjjeli fagy-idősza­kot az űrrepülők az állomáséi, fogják tölteni. Tudja ma már mindenki még technikai ismeretek nél feül is, hogy nagy problem; lesz a visszarepülés a Föld lég­körébe és a Földre. Ennek elő­feltétele az, hogy minden rész­let pontosan és tökéletesen ' e­­gyen előkészítve, a rakéta hi­bátlan felröpitésétől a buvái feladatáig, aki a visszajött holdrakétát a tengerből a he­likopterbe emelni segít. * * * Mit fogunk látni és hallani itt lent a Földön? Látni fo gunk valamit, amit emberi szem évmilliók óta csak sej tett, de nem látott. Látni fo­gunk embert a Holdon. Az F- sö két “úttörő” televízió-"' vételeket fog leküldeni, egyik képre vetíti a másikat, aztár szerepet cserélnék. Hangjukat hallani fogjuk, ugyancsak te­levízió utján. És amikor visz­­szajönnek a földre, magukkal fognak hozni mintadarabok», a Hold talajából, 80 fontot, egy fontai sem többet, mert min­den legcsekélyebb részlet pon­tosan ki van számítva. Veszélyes lesz ez a látoga­tás a Holdon ? Már abból, amit a Surveyor I megfigyelt, arra lehet következtetni, hogy a Hold talaja nem veszedelme­sen süppedékeny, nincsenek veszélyes meredekek. De .* Hold felszíne nagy és nem minden részről vannak jó ké­peink. És maga a repülés bizton­ságos? Nem kelbe katasztró­fától tartani? Dr. Braun azt mondja, hogy minden fejlő­dés kockázattal is jár. Persze ha nem lenne automobil, a köz­lekedés biztonságosabb lenne de lassú. Amerika népe tudja ás tudomásul veszi, hogy au­tózni baleset kizárásával nem lehet. Belenyugodtunk abba is, hogy a repülőgéppel baj történhet. Meg kell barátkoz­nunk azzal a gondolattal hogy űrrepülőket is érhet ka­tasztrofális baleset. Halálos baleset már előfordult, az űr­repülési program résztvevői közül néihányan autóbaleset­ben életüket vesztették, mép házi.bajesete is volt űrrepülési munkásnak. * * * A holdrepülésnek van kato­nai jelentősége? Van. A Hold ról le lehet látni a Földre ás i tengerekre, és amit a nold-Van-e lakatlan sziget az At lanti-óceánban? Az Atlanti-óceánnak a Vi­lágatlaszban található szige­tei valamennyien lakottak. Vannak azonban kisebb szi getek is, amelyeket csak a részleges tengerészeti térké­pek tüntetnek fel, közöttüi akad több lakatlan is. Talán i legérdekesebb a Trindade sziget (nem tévesztendő össze Trinidaddal), a déli szélesség 21., a nyugati hosszúság 29. fokán, Rio de Janelrótól 1800 km távolságban délkeletre. Vulkáni eredetű sziget, amely Brazíliához tartozik. Sohasem volt lakott, szintúgy a körü­lötte fekvő három kisebb szi­get sem. A geofizikai esztendő idej én megfigyelő állomást rendeztek be rajta, s azóta évről évre felkeresi egy ex­pedíció. Érdekes, hogy elva­dult sertés-,, kecske- és juh­állományt találtak rajta. Az állatok elődeit 1700 körül te­lepitette le Edmund Halley csillagász, hogy a hajótörést szenvedettek élelemhez jussa­nak. Még egy érdekesség fű­ződik e szigethez. Egykorú források szerint kalózok 1821- ben kifosztottak egy spanyol hajót, amely rabolt kincsek­kel tartott Spanyolországba repülők látnak, azt le is tud j'áik fényképezni. Világos c hát a hoklrepülés katonai je lentősége. Nagy dolog, hog> az atomihatalmaik megegyez­tek abban, hogy az atomoom­­hát száműzik az űrből. Újra és újra felmerül a kér­dés, hogy a holdrepülés ueg­­ári-e a doMrbilliókat, amely­­két a program felemészt . . . Dr. Braun meggyőződése sze­rint megéri. Mert ez az egész program, kezdetétől végéig gazdagítja tudományos isme­reteinket és óriási fejlődési lehetőségeket nyújtott már ed dig is az iparnak s ezáltal i­­nemzetgazdaságnak. Ez sok­kal több, mint nemzeti hiúság dolga. Hogy az űrrepülés hasznos­ságának csak egy példáját ve­gyük szemügyre: Mint már repülőgépekről, úgy sokkalta nagyobb magasságból és látó­­szélességből fotografálni lehet majd a Föld megművelt ré­szeit, követni tudjuk a növé­nyi élet fejlődésiét a vetéstől az aratásig, pontosan fel tud­juk mérni az egész földke­rekség termését, a termés­­becsléstől az elosztásig. Lesz megállás? Az emberi természet ezt kizárja. Égj eredmény elérése után követ kezik egy további vállakózás .A. következő, térben és időbe.' távolibb “uticélok”, a Mars és a Vénusz. Ezt úgy képzeljük el, hogy a Hold-állomásokról .jutunk ©1 ezekre a nagyor messzi csillagzatokra. A kalózok a kincset a Cukor­süveg nevű vulkános kúp kör­nyékén rejtették volna el M in d ed d i g eredmén y tel en ü I kutatták a kincs után. * * * Fagyoskodni fognak unoká ink? Úgy látszik, hogy az idő­járás rosszabbodásának küszö­bén állunk s a 20. század vé vén és a 21. század elején meg; ismétlődik a 17. században már egyszer előfordult úgy­nevezett “kis jégkorszak”. 1 Dr. Frantisek Link, a prágai Asztronómiai Intézet magas­légköri osztályának vezetője, nemrég a következőket fejtet­te ki: A 17. század eeljén az ég­hajlat kifejezetten rosszabbo­dott. Az Alpesek gleccserei mélyen benyúltak a völgyek­be, úgyhogy a pásztorok el­költöztek az alacsonyabban fekvő területekre. A hőmér­séklet érzékelhetően csökkent. E “kis jégkorszak” körülbelül 1600-tól 1800-ig tartott. Az éghajlati ismétlődések tudományos vizsgálata szem­pontjából nagyon fontos sze­repük van a meteorológusok régebbi feljegyzéseinek. Ezek azonban csak az utolsó két­­három évszázadról állnak ren­delkezésünkre. A korábbi idők rendkívüli teleiről, nedves és száraz éveiről, jó termésről vagy terméketlen esztendők­ről csak egyes évkönyvekből és krónikákból értesülünk. így is megfigyelhető azonban két fontos tény. Az egyik az, hogy ha összevetjük az üstökösök megjelenéséről készült fel­jegyzéseket, ezek négyszáz évenként feltűnően hasonlóak. A másik: ha a feljegyzések szegényesek, ez azt jelenti, hogy sok üstökös elkerülte az égbolt vizsgálóinak figyelmét — mert gyakori és sok volt a felhő. Márpedig a nagy fel­hőzet esővel és tartós jellegű lehűléssel kapcsolatos. Vannak bizonyítékok arra, hogy az el­múlt négy évezred folyamán négyszáz évenként ismétlő­dött ez a szakaszosság. Ne­héz feltételezni — állítja dr. Frantisek Link —, hogy év­századunk végén másként len­ne. 1950 óta csökken az átla­gos hőmérséklet a Földön, és a gleccserek nagyobbodnak. PRINCETON, N. J. — A Princeton University két ta­nára — W. G. Bowep és W. J. Baumöl — a Twentieth Cen­tury alapítvány megbizásábó! elkészítette a mai amerikai kultúra gazdasági és financiá­lis mérlegét. Az 582 oldalas könyv fő témája: a nép kultú­rája és a kultúra gazdasági helyzete. Érdekes szempont­ból vizsgálják a két társadal­mi jelenséget. Megállapítják, hogy ma Amerikában kultu rális fellendülés, mutatkozik le ugyanakkor a kultúra szol­gálatában álló intézményei (szinház, koncertterem, stb.) majdnem kivétel nélkül finan­ciális nehézségekkel küszköd­nek. Kevesebb, mint öt millió azoknak az amerikaiaknak a száma, akik pgy évbe?^ eg^ vagy több előadást iátogáV iák, belépőjeggyel a színhá­zakban, hangversenyeken, ba­­'ettszinházban. "T Ezt az ötmillió- amerikait nevezhetjük ebben a vonatko­zásban, kulturális elitnek. Ve­gyük őket alaposabban szem­­ügyre. Ezt látjuk: ' Fiatalok. Átlagok életkoruk 35 év. Műveltségűk magasan az átlag felett van. A tipikus kö­zönségnek több mint a fele. úgy férfi, mint nő, négy évet vagy többet töltött college­­ban és graduált. Fehérgallérosok. A közön­ségnek kevesebb, mint 3 szá­zaléka került ki a kékgalléros sok közül. Jómódúak. Negyven száza­lékuknál az évi jövedelem lő ezer dollár vagy több. Ez a 10 százalék nagy százalék­szám. Mert az egész amerikai városi népességnek mindössze 5,4 százaléka van ebben a jö­vedelmi kategóriában. Ismétlők. Ami azt jelenti hogy többször mennek szín­házba, koncertre. Az átlagos “szinházjáró” 8 vagy több elő­adást néz meg, az átlagos ‘koncertjáró’ 5 v. több szim­­fóinkus hangversenyt hallgat meg. Egyes kulturcentrumokban találhatók. New York van az élen. 1963. évi adatok: New York City és közvetlen kör­nyéke szolgáltatta , csaknem 40 százalékban a hangverse­nyek bevételeit és több mint 50 százalékban a színházak be vételeit. Hasonló, de kisebb kulturális ikoncentrációt lehet találni Californiában. Hány hely marad üresen $ nézőtéren? Átlag 20—30 szá zaléka a nézőtérnek üreser marad, kivéve a newyorki Metropolitan Operát, ahol ne­héz helyet kapni, és a Broad­way színházak is tömve van­nak, némelyek száz és száz es­tén át, ha egy darab “beüt”. A színházak és; hangverse­nyek költségei nagyobb mér­tékben emelkednek, mint más vállakózások költségei. A princetoni professzorok nagyon nyomatékosan mutat­nak rá arra, hogy a színházak és koncerttermek úgyszólván örökös krízisben vannak. A fi­nanciális nyomás szüntelen Minden próbálkozásnál számí­tani kell arra, hogy nehézsé­gekben, krízisekben lesz lesz hiány. Különbséget kell tenni üzle­ti és nem üzleti szinház-kon­­:ert közt. A nem-üzletiek, pél­dául a szimfonikus zenekarok és a helyi színházak, csak ug> boldogulhatnak, ha művész­barát egyének vagy a közös légek financiális támogatásá­ban részesülnek. Az üzleti vál 'aikozások, min például a new­yorki Broadway színházak (kevés kivétellel) örökösen fi nanciális válsággal 'kacérkod­nak,' vagy mondjuk igy: lut­­riznak. Vagy beüt egy darab, vagy elv-ész a befektetett pénz. És akkor keservesen fená'k az. “angyalok” — akik i szükséges pénzt jóremény ;éggel Összeadták. A prince toniak véleménye szerint en az áldatlan állapot hovato­vább oda fog vezetni, hogy a Broadway színházakban és egyebütt drága sztárok he­lyett olcsó műkedvelőket fog­nak szerepeltetni. És mégis, mindenneik elle­nére, a princetoni kulturmér­­leg felállitói vizsgálódásaik során arra az eredményre ju­tottak, hogy ma Amerikában igenis kulturális fellendülés mutatkozik, de — nem ott, ahol vizsgálódtak, a szimhá­­zakban és a koncerttermek­ben, hanem vizsgálódásuk kö­rén kivül: a könyvtárakban és könyvkereskedésekben, a hanglemezpiacon, a rádió és televízió előtt. Az emberek több kulturális élvezetre vágy­nak ma, mint korábban. HOFFA HALADÉKA WASHINGTON — Potter Stewart, a US Legfelsőbb Bí­róságának bírája, 1967 feb­ruár negyedikéig adott James Hoffa ügyvédeinek haladékot arra, hogy benyújtsák uj meg­hallgatás iránti ikeresetüket. LANDSHUT, ,Nyugat-Né~ netország. — Hans Sohellei őrnagyot 21 évvel ezelőtt ; német katonai bíróság halál­ra Ítélte s még aznap főbei őt lék. Özvegye most a per ujra­­ieívételét kérte s a 'bíróság elrendelte az uj tárgyalást. Az őrnagyot azért Ítélték halálra, mert megtagadta an­nak a parancsnak teljesítését hogy robbantsa fel a Rajna hidját Remagenben. A hid ép­ségben maradt és ez lehetőd létté a nyugat felől előrenyo­muló amerikai hadaknak hogy gyorsabban és könnyeb­ben elérjék a széles folyam túl­só partját. Kétségtelen, hogy a hid épségben maradása na­pokkal megrövidítette a má­sodik világháborút. A híd ma is megvan, az egyedüli hid a Rajna busz hídja közül, ame­lyet nem robbantotak fel ak­kor. Schellert a katonai biróság 15 percig tartó tárgyalás után Ítélte halálra fegyelemsértés és gyávaság címén. A hadbí­róság elnöklő tagja néhány évvel ezelőtt meghalt, a má­sik két bírót most, mint tanu­kat hallgatta ki a landshuti törvényszék. Pentih bíró kije­lentette, hogy ő meg volt győ­ződve a halálos Ítélet jogos sá'gáiban az akkori háborús kö­rülmények közt. Ernstbergei biró úgy vallott, hogy ő an­nakidején szintén meg volt győződve az eljárás és az Íté­let törvényességéről, de az­­óta újabb tények ismeretében: már nem annyira biztos eb­ben. Az özvegy és két fia jelenlé­tében folyik a tárgyalás, amelynek célja Hans Schel­ler nevének és becsületének tisztázása. KARÁCSONY A BÖRTÖNBEN QUEENS, N. Y. — A Kew Gardens börtön 941 “bennla­kója” várt ajánlott fel a Vö­rös Keresztnek. Az orvosi vizs-. gálát után a véradók száma 165-re csökkent. Ezek közt volatk 25-en, akik gyilkosság vádja alatt állnak, a többiek csak rablók és betörők. A vér­adókat a Vörös Kereszt ikül­­dötei kávéval, süteménnyel és cigarettával ajándékozták meg s Karácsony előestéjén steak vacsorát kapnak. Független Magyar Református Egyház 229 East 82nd Street New York 28. N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, osperes» A lelkész! hivatal minden lélelőtt 9—12 között nyitva van. istentiszteletet tartunk ninden vasárnap d. e. 10:30 oraknr REPÜLŐ- ÉS HAJÓ JEGYEK — IKKA ÉS TUZEX — Bevándorlási ügyek — Pénzküldés — MINDENFÉLE BIZTOSÍTÁS KOSA AGENCY 4 French Sí., New Brunswick. N. J. — CH 9-6100 | A BODE PATIKA » kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet á « kiván a magyarságnak | JÖJJÖN BE HOZZÁNK S NÉZZE MEG ÜNNEPI AJÁNDÉK- | | NAK VALÓINK HATALMAS VÁLASZTÉKÁT! | f Bode Pharmacy \ § LOUIS E. SPAK. B. S., R. P. | I 120 French Si.. New Brunswick, N. J. fe f NYITVA NAPONTA REGGEL 9-TŐL ESTE 9 ÓRÁIG % Vasárnap és ünnepnapokon reggel 10-től délután 1-ig. ORVOSI RECEPTEK ELKÉSZÍTÉSÉÉRT ÉS § | MÁS DROGÉRIA-CIKKEKÉRT TELEFONÁLJON: | $ Inaven házhoz szállitás KI 5-2676 1 S Sí AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET j NAGY 1 Szilveszter Est AZ UJ VEZETÉS ALATT LEVŐ í GELIERT RESTAURANT t ÚJONNAN BERENDEZETT NAGYTERMÉBEN 73V2 French Street, New Brunswick, N. J. íí--------«--------Mit keres az ember a Holdon? \ Aki jó hangulatban, kellemesen akarja eltölteni | ? a Szilvesztel estét, az hozzánk jöjjön! |--------•-------­­is ■ Asztalfoglalás telefonon CH 9-9774 szám hívásával, | vaav nedia személyesen a bárban! iGIIÍIM RESTAURANT' | öt t WtlililIL Mimii 73V2 French Street, New Brunswick, N. J. \ at. Magyaros szeretettel várják vendégeiket J ROTTENBUCHER VINCE és NEJE tulaj donosol ? A “gyáva” őrnagy hőstette Vizisi bajnokok Cypress Garden, Fal.-ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents