Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-15 / 50. szám

Thursday, Dec. 15, 19GG S2ABAP SAJTS 7. OLDAL A kenyér financiális elemzése WASHINGTONI LEVÉL “Nagyobb forgalom, keve­sebb haszon” — ilyen jelszót a gazdasági élet nem ismer. El­lenben ismeri a megnöveke­dett forgalom átkát a U. S. Mail. Az amerikai posta, min! ismeretes, krónikus deficitté küszködik, ma már arról be­szélnek a főpostamester (pos­taügyi miniszter) környeze­tében, hogy a veszteség a mos­tani financiális év végén,. 1967. junius 30-án, már el­éri a félelmetes mélypontot/ a billió dollárt. Sőt talán túl­haladja ezt a veszélypontot 1,2 billió dollár lesz. Az eddigi “rekord” deficit 1960—1961- ben volt, 914 millió dollái veszteség. A posta rekord veszteségé­nek egyik oka az, hogy á sze­mélyzet fizetését nagyobb mértékben emelte a kongresz­­szus, mint Johnson elnök ja­vasolta. A másik okért ma­gát kárhoztatja az ország né­pe, mert a másik ok a postai küldemények előre nem lá­tott megszaporodása. Több le­vél és főleg több csomag a posta veszteségét csak növel­heti. A fő bűnösök nem az egyének és családok, hanem az üzleti vállalkozások, ame­lyek milliószámra küldenek szét reklám-nyomtatványokat • és minta-árukat Mr. Occupant címére. Ez év elején a posta 77 billió postai küldeménnyé számolt, de most már inkább 80 billióra szól a becslés. Mint­hogy bizonyos küldeményekre a posta ráfizet, világos, hogy a forgalom növekedése a vesz­teséget sokszorozza. Valamit, keveset, ami azon­ban a posta milliós és billió," forgalmában sokat jelent, te­hetünk mindnyájan és a fő­postamester kéri is ezt mind­nyájunktól; A karácsonyi üd­vözlő kártyákat tartalmazó le­­yélboritékokra ragasszunk 5 cefttes bélyeget, ne spóroljunk egy centet. Az 5 centes levél­nek az az előnye, hogy a fel­adó visszakapja, ha a címzett elköltözött és uj elme isme­retlen. És az 5 centes leveleket a posta gyorsabban továbbít­ja, a 4 centes levelek csak az 5 centesek kihordása után ke­rülnek sorra. Az egy cent kü­lönbözet dollármilliókat jelónt á postának. Mit fog tenni a januárban összeülő 90. kongresszus? írja: SPECTATOR Emelni fogja egyes postai kül­demények szállítási díjszabá­sát. Az első áldozat (tapasz­talás szerint.. .) az újság és az újságolvasó élsz. * * * A postaügyi miniszter köz­li továbbá mindenkivel, akinek Postal Savings (postatakar-'k pénztári) bondjai vannak; Ezt az európai mintára meg­szervezett szolgálatot az ame­rikai posta fokozatosan meg szünteti. Uj letétet a posta már április óta nem fogad e1 A bondok birtokosai — töbl mint 600,000 személy, 147 mi! lió dollár betéttel — még a jö­vő év április 26-ig kapnak ka matot, egy nappal sem to vább. A postaügyi minisztei ajánlja, hogy mindenki vált sa be Postal Savings Bond ját és a pénzt fordítsa U. S Savings Bond vásárlásra. Ez azért is ajánlatos, mert a Pos­tai Savings csak 2 százaiéi kamatot fizet, amig fizet, el­lenben a U. S. Savings Bond amikor kifizetésre megérik 4.15 százalék kamatot fizet Azokat a Postal Savings be­téteket, amelyeknek tulajdo­nosai nem jelentkeznek be váltásra, a kincstár, a pénz­ügyminisztérium veszi keze­lésbe, onnan kell kérni — ha ugyan a tulajdonos tud-e tu lajdonáról, vagy nincs is már az élők körében. A Postal Saving? elparen ‘átesa alkalmából megemlít jük, hogy ezt a szolgálatot az ’.merikai posta 1911-ben lé­tesítette, nem utolsó sorban az európai bevándorló milliói javára, akiknek, európai ta pasztalataik alapján, nem voll bizalmuk a bankokban. Ma már minden századeleji és újabb bevándorló tudja, hogy az amerikai bankoknál elhe­­'yezett betétek biztosítva van­nak, tehát pénzük nem vesz­het el. * * * Nagy divat mostanában f szervezett munkásság körében a sztrájk. A munkaügyi mi nisztérium kimutatása szerint ez év első kilenc hónapjá­ban 3255 üzemben volt sztrájk és másfél millió munkás át lag 18 munkanapot mulasz­tott. Az év végéig a sztráj­kolok előreláthatóan rekord “teljesítményre” tekinthetnek vissza : annyi sztrájkra, amennyi 11 év óta nem volt. Jó jel, hogy most a nagy­bani árak lefelé szállnak, és rossz jel, hogy az üzletekben az árak nem szállnak lefelé. Ez nem uj jelenség, igy volt már sokszor a múltban is: a retail árak nem követik a lejtőn le­felé a wholesale árakat. Pél­dául: 1962 és 1964 közt a nagybani árak .8 százalékkal estek és ugyanebben az idő­szakban az eladási árak az üz­letekben 2 százalékkal emel­kedtek. Jelenleg a fogyasztási cik­kek árai 3,7 százalékkal ma­gasabbak voltak a múlt évben ás az év végéig valószínűleg 4,5 százalékra fog emelkedni a drágulás. Az élelmiszerárak vezetnek, ezeknek drágulása a hivatalos statisztika szerint jelenleg 5,5 százalékos. Dt nem minden ár alkalmazkodik a munkaügyi minisztérun. statisztikájához. Például: New York város nyolc milliónyi né­pének népszerű olcsó Horn and Hardart automata cafeteriája a héten a kis csésze kávé árál két niokelről három nickelre emelte fel. Ez valamicskével több, mint 5.5 százalék, ez 50 százalékos áremelés . . . SEGÍTSÉG! SYDNEY. — Ausztráliában is nagyon elszaporodtak az utonállók, akik nőkkel erősza­koskodnak. Egy mérnök most találmányával sietett a ve­szélybe kerülő, nők segítségé re. Olyan kis dobozt konstru­ált, amely gombnyomásra fül­siketítőén kiált, felveri a kör­nyék csendjét és elriasztja a legelszántabb aszfaltbetyárt is. . Ezerszámra adnak el az uj készülékből, amelynek felta­lálója elmondotta, hogy rend­őrségi jelentésekből meritek te az ötletet. Azt mondják ugyanis a jelentések, hogy a legtöbb esetben elkerülhető lehetne a baj, de a nők több­sége ijedtében megnémul t képtelen segítségért kiáltani. Most csak annyi lélekjelenlét re van szükség, hogy a készü­lék gombját megnyomja a megtámadott nő. NEW YORK. — Ki tudja, mi minden v&n abban a ke nyérben, amelyért a péküzlet ben egy árat fizetünk? Mi mindenért fizetjük azt az egy irat? Tudja-e, háziasszony ol vasó? Persze, hogy nem tud­ja, hiszen sohasem tanult adó­tudományt. De tudja a Tax Foundation of New York. É.c megmagyarázza: A kenyérben hét főanyag van és több mellékes anyag, például tartósító. A fő anya gok; liszt, élesztő, növényi zsir, tej, maláta, só és cukor A gyárvállalat, amelyben a? élesztő készül, hét szövetségi és hat különböző állami adót fizet. Ezt az adót végső soron áthárítja a kenyér vevőjére A vasút, amely a városokba szállítja az élesztőt, öt szö­vetségi adót fizet és különfé le állami adókat, aszerint hogy hány államon át történi!, a szállítás. A tejpor készítőjr hét és hat százalék adót fi zet. A vasút, amely a tejpori szállítja, öt szövetségi és több íllami adót fizet. Minek b folytassuk? A növényi zsir, a cukor, a liszt, a maláta, a se — mind,mind átmegy a két adószürőn. És mindezeket az adókat összeállította a Tax Foundation.- és úgy. találta hogy hiába próbálkozik, nem tudja megmarkolni az össze; adókat. Ami biztos, az biztos: legalább 151 adó van egy cipó kenyérben, mondja. De mindjárt kikorrigáijs ezt a hozzávetőleges adatot: ennyi, adó volt a tegnapi ke nyérben. nagyon valószínű. Európa egyik legromantiku­­sabb pontja az Adriai-tenger jugoszláv partjain épült Ul­cinj városka. Megvan benne minden, amit a Dél romanti­kája jelent: aíjprkók ég, ultra­marin szinü tenger, fövénye? partu öböl,/ tengerbe nyúló, sziklás kis félsziget, a régi tö­rök építkezés nyomai, délszaki meleg. Még több is, mert haj­dan az Adriai-tengeren kószá­ló kalózok menedéke, megerő­sített vára volt ez a kis vá­ros. Száz esztendeig kötöttek ki az öbölben a merész kaló­zok vitorlásai, akik kirabolták az Adriai- és Földközi-tenger kereskedelmi hajóit, a foglyul ejtett utasokat és tengerésze­ket pedig Kelet-rabszolga-pia­­cain adták el, Uleinjben van Európa egyet­len négernegyede. Keletkezé­se a kalózok világába nyúlik vissza. Valamikor, az 1800-as évek legelején a kalózok hur­colták ide az afrikaiakat, hogy rabszolgáik legyenek. Lakosai egyébként is érde­kessé teszik a városkát. Mint­egy hetven százalékuk albán eredetű muzulmán. Rajtuk kí­vül sesztánok és manuszorok élnek Uucinjben és környékén. Keleties arcvonásu és öltözé­­kü emberek — sem a város, sem lakói nem nemlékezhet­­nek arra, hogy Ulcinjt valami­kor I. Justinianus római csá­szár alapította. Annál inkább viseli a város a több mint háromszázéves török uralom nyomait. A muzulmán nők — különösen az idősebbek — még ma is hordják a török bugyogót, amely hét méter hosszú kartonszerü anyagból készül és a fehér arcfátyolt De változnak az idők s az ul­­einji fiatal asszonyok tüsarku cipőt húznak fel a török bu­­gyogóhoz. A férfiak, különös módon, gyorsabban moderni­zálódnak, nagyobb részük már európai ruhát visel. A lakások s korszerűsödnek, ez nyilván összefügg azzal, hogy kihasz­nálják Ulcinj idegenforgal­mi vonzóerejét és lakásuk egy részét fizetővendégeknek ad­ják ki. Egyre kevésbé látni régi törökös kereveteket, a fa­lakat környező fogasokat — ágyak, díványok, szekrények hogy több van a mai kenyér ben és egészen bizonyos, ho^y 'esz még több holnap. Legyei elég egy példa: Január else­­'étől kezdve a lisztesmolnár tói a pékig minden munkaadó több Social Security adót fo£ fizetni és nem telik sok időbe mig ezt az adó-pluszt is bele dagasztják a friss kenyérbJ Vagy mégegy példa: Ila no vember 8-án megszavaztunk olyan issue-kat, amelyek az államnak vagy a megyénél vagy a városnak uj bevételt jelentenek, ez a bevétel főleg a real estate adó emeléséből fog jönni és idővel a kenyér ben el fog keveredni az élesz­tővel, malátával, stb.-vel. Miután igy megtudtuk hogy mindennapi kenyerünkéi 151 vagy több adóval ízesítve fogyasztjuk, kutassuk fel, f Tax Foundation segítségével még egy és más szükségle­tünkben megbúvó adókat amelyeknek angol neve: hid­den tax. Találó név, csakugyan azok az adók úgy megbújnak a portékában és árában, hogy a gyanútlan vevő észre sem veszi. Érdekes ugye? Amikor kenyeret, húst, almásrétesl eszünk, amikor kávét, pepsit Whiskyt iszunk, titkon adói is fogyasztunk. Ne higgye senki, hogy csak étellel, itallal fogyasztunl adót. Őnagysága legújabb di vatu kalapjába 150 adó var bevarrva. A férfi öltönyben (nem a lyukas zsebekben) 1 IC adó rejtőzik. A családi házal ma éppenséggel 599 adó terhe­li. csoda, hogy össze nem dől találhatók a családi otthonok ban. Nem hiányzik a rádió televízió, és a háztartási gél sem. Rendkívül látványos ese­mény a városka életében a he­tipiac. Kora hajnalban jönnek az áruval megrakott szamár ..és öszvérkaravánok a hegyek­ből, zöldség,, gyümölcs, olaj ecet, tűzifa érkezik a piacra. Színes, lármás forgatag ez, a vásárlók kiabálva alkudoznak az eladók bőbeszédüen kínál­ják, dicsérik áruikat. Délelőtt aztán, miután véget ért a pi­ac, az eladók ellepik az üzle­teket, a szamarak és öszvérek városi portékákkal megrakot­­tan indulnak útnak a hegyek eldugott kis falvaiba. Roman­tikus ut vezet hazáig, olajfa­erdők, fügefák, citrom- és na­rancsligetek között. A karavá­nok élén halad a családfő, szamáron iil, de a család többi tagjai csak úgy, gyalogosan poroszkálnak utána a köves utón. Ulcinjnek még az ipara ie — ha ugyan ilyesmiről beszél­ni lehet — tengerparti jellegű. Egy kis olajütő üzeme van és egy tengeri sótárolója. Nem is ebből élnek az emberek, ha­nem inkább az idegenforga­lomból. Sok a szálloda és üdü­lő, ezekben dolgoznak, vagy szobáikat adják ki. Az üdülő­szezon csak 5 hónapig tart Ezalatt meg kell keresni az egész évi létfenntartás költ­ségeit. Az emberek leleménye­sek, tudnak ügyeskedni. Ulcinj második nagy vonzó­ereje reumát gyógyító rádiu mos, bársonypuha homokja asztmás betegeken könnyítő sóspárás tengeri levegője. HALLOTTA MÁR... . . . hogy VI. Pál pápának egyik fivére az olasz szenátus tagja. . . . hogy Jugoszlávia az első kommunista ország, ahol já tékkaszinó van (csak külföl­diek részére) és vannak mu­latóhelyek, ahol meztelen tán­cosnők inkább vetkőznek, mint táncolnák. . . . hogy George Wachington hamisfogait Paul Revere ké­szítette. I Jj rendőrségi módszer, rablók elfogására, az IMPACT. Fenn: a kirabolt üzlettulajdonos jelenti a íablást és az IMPACT fogadja. Lenn: A gyalogos rendőr kapja a hívást, rövidesen elfogja és átkut ttja a gyanúsítottat. Kalózfészek volt az adriai kisváros A 100 éves Fred Dietz, kerékpározik Chicagóban. Ez volt a köz­lekedési eszköze 70 év óta. LOTZ JÁNOS KITÜNTETÉSE Irta: Dr. ERDŐDY JÓZSEF Egy Wisconsinban élő ame­rikai magyar parasztcsalád­nak fiúgyermeke születik. A család visszaköltözik Magyar­­országb . A fiú a bonyhádi evangélikus gimnáziumban ta­nul. A jóeszü gyerek az érett­ségi után a budapesti Eötvös Kollégiumba, a kiválók neve­­őintézetébe kerül, majd ta­nulmányainak elvégzése után Stockholmba küldik a magyar nyelv lektoraként. Ott írja meg első könyvét, német nyel­ven, a magyar nyelv rendsze­réről., A könyv tele van tel­jesen újszerű megállapítások­kal. „ Miután megbízatása lejár Lotz János hazatér Magyar­­rrszágba, de látja, hogy ott íz akkori .viszonyok közt nem érvényesülhet. Visszautazik 'Stockholmba, vezeti az ottani Magyar Intézetet a második világháború idején, majd 1947-ben aiz Egyesült Álla­mokba költözik, ahol ma a íewyorki Columbia Egyetem tanszékvezető professzora. És most ott áll Lotz János a magyar PElN Clubban, hall­gatja Sőtér István akadémi­kus beszédét, melyben a ma­gyar nyelv elterjesztéséért tett érdemes cselekedetei! méltatja, majd dübörgő taps közepette átveszi a magyar PEN Club emlékérmét, amely csak azokat illeti, akik a ma­gyar nyelv és irodalom nem zetközi terjesztéséért müveik­kel és munkájukkal vívtak harcot. A tapsolok sorában jelen van a magyar szellemi élet képviselőinek a java: Illyés Gyula iró, Tóth Aladár, a Ma­gyar Operaház v. igazgatója, Hegedűs Géza iró, Tamás La­jos romanista, az Akadémia osztálytitkára, Szenczi Miklós anglicista, egyetemi tanár, Ottlik Géza iró, Telegdi Zsig­­mond nyelvész, egyetemi ta­nár, Jékely Zsolt költő, Ke­­resztury Dezső volt oktatás­ügyi miniszter és sokan má­sok. Lotz János meghatottságá­ban csak rövid köszönetét tud elrebegni. De azután élénken válaszol a feléje röppenő kér­désekre. Feleleteiből kitűnik hogy a Columbia Egyetemen érdekes magyar könyvtárat szerveznek: egybegyüjtik az összes külföldön megjelent magyar müveket, Beszél ma­gyar nyelvtanáról, amelynek megjelenését az amerikai hon­védelmi minisztérium támo­gatja. És felel Jékely Zsolt kérdésére: milyen magyar bo­rok kaphatók Amerikában ? Kitűnik, hogy ennek a kérdés­nek is specialistája, sőt: pro­pagandistája a magyar borok­nak. (Adhatna neki jutalékot a Monimpex.) ő honosította meg a szekszárdi vörösbort a newyorki lakása közelében le­vő italüzletben. Tréfa és komolyság vájj a egymást ezen a fogadáson, amely szinte búcsú is, mert Lotz János 6 hónapos tanul­mányútja végéhez közeledik Családostul, feleségével és gyermekével tartózkodott Ma­gyarországon, mert azt akar­ta, tanuljanak meg magyarul, mig ő a könyvéhez gyűjt anya­got. Budapesten tanított az egyetemen, előadásokat tar­tott a Magyar Tudományom Akadémián és a Magyar Nyelvtudomány i Társaságba,i. Sok tudós kolléga és számos jóbarát szeréncsekivánsága kiséri Lotz Jánost “hazatéré­sekor”, folytassa eredménye­sen munkáját a Columbia Egyetemen. Á, * * * . \ E cikk írója Dr. Erdődy Jó­zsef, a budapesti Eötvös Ló­­ránd Tudományegyetem finn­ugor tanszakának tanára, ki­váló nyelvtudós, lapunk cali­­forniai munkatársa Erdődy Lilly színművésznő öccse.) A 9 éves "ügyvéd" fizetése: 4 dollár EAST PROVIDENCE, R.I. — Az Associated Press nevű hírügynökség itteni munka­társa jelentette: A rendőrség feljelentett egy portugál bevándorlót, amiért olyan automobilt ve­zetett, amelynek fékjei nem működtek kifogástalanul. A férfi azonban alig tudott angolul és amikor a bíróság elé került, 9 esztendős, ango­lul kitünően beszélő kisfia jelentkezett és arra kérte a bírót: engedje meg, hogy ő legyen édesapja tolmácsa. A biró — az általános gya­korlattal ellentétben — meg­engedte. A fiú, aki Portugáliában született, azonban itt már ki­fogástalanul megtanult ango­lul, ezeket mondotta: — Édesapám korábban ész­revette, hogy a kocsi fékjével baj van és megcsináltatta a fékeket. A múlt héten azon­ban összeütközött egy másik autóval és ekkor ismét tönk­rementek a fékek. Édesapám egyébként bűnösnek vallja magát. A biró döntése a 35 éves Egidi Medeiroshoz: — Négy dollárra büntetem és egyúttal utasítom: a bün­tetést fizesse ki kiváló “ügy­védjének” tiszteletdijul!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents