Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-11-17 / 46. szám
6. OLDAL A Nimbus 2 időjárás csatlós készítette a képet a US keleti részéről és Kanadáról. A MAGYAR NEMZET ÁLLAPOTA 10 ÉVVEL A FORRADALOM UTÁN NEW YC'R,K. — A Magyar Bizottság november negyedikén, a szabadságharc leverésének tizedik évfordulóján sajtófogadást rendezett nawyorki székházában. A megjelent újságírók előtt Varga Béla prelátus, a Bizottság elnöke mondott rövid összefoglalót egyrészt az évforduló külföldi visszhangjáról, másrészt a magyar nemzet mai állapotáról. Mindenekelőtt az angol nyelvű lapok tudósításaival polemizált, főleg a New York Times és a Look magazin ismert és a magyarság körében nagy felháborodást keltett cikkeivel, amelyek úgy állítják be a helyzetet, mintha a magyarság ma osztatlan megelégedésben élne és mintha a forradalom minden követelése teljesült volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 56-os követelések kétharmada nemzeti függetlenséget, többpárt-rendszert és parlamenti demokrá-i ciát követelt, amiknek éppen úgy nincs nyoma ma sem mint ahogy 56 előtt sem volt. Varga Béla ezután azokat a mulasztásokat boncolgatta amelyeket 56-ban a Nyugat elkövetett, holott az az időpont nemcsak Magyarországon, hanem a vasfüggöny minden országában megérlelte a történelmi változásokat, amelyeket a lekgisebb kockázattal meg lehetett volna valósítani a Nyugat segítségével. Egyes nyugati újságírók legnagyobb hibája, hogy a mai állapotokaat a Rákosi-uralom idejének állapotaival hasonlítják össze, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen lenne a helyzet akkor, ha a magyai nép éppen olyan szabadon élhetne és alkothatna, mint nyugati szomszédai. Varga Béla végül szétosztotta a megjelentek között a Bizottság kiadványát, a korszerű adatokkal kibővített “Facts about Hungary’’ cimii értékes müvet, amely kitűnő szerzők tollából tudományos igénnyel tárgyalja a magyarság történelmi útját és az ország mai valóságot helyzetét; szigorúan ellenőrzött pontos adatok tükrében. Történelem - folytonos változás MOSZKVA. — Változnak az időik s velük változnak az emberek. Ezt a régi római mondást készpénznek veszik a szovjet urai és ennek megfelelően Írnak időnként törté nelmet. Nagyon érdekes változásokat jegyez fel az orosz történetírás, például, Charles de Gaulle tábornokról, a fran cia köztársaság elnökéről. A Nagy Szovjet Lexikon ezt je gyezte fel a nagy Charlesról: De Gaulle, Charles (szül 1890). Reakciós francia poll tikai figura, tábornok, a fa siszta RFP párt feje. Monarchista, a klerikálisok barátja. Szoros kapcsolatot tart fenn í francia pénzügyi nagyságok kai. Azok nevében beszélt akik Anglia és az Egyesült Államok felé hajlottak. Amikor a hitleri Németország 1939-ben a háborút elindítót ta, De Gaulle, mint minder angol—francia imperialista inkább a Szovjetunió ellen akar! harcolni, mint Németország ellen. A Nagy Szovjet, Lexikon újabb, 1963. évi kiadásában olvashatják azok, akik azt megőrizték: De Gaulle hatalomrajutása megteremtette Franciaországban az egy-ember-kormányza;ot. Módosította az alkotmányt, megerősítette szeméyes hatalmát és a kapitalista monopolisták hatalmát. Ez az egyeduralom nagy mértékben corlátozta a francia nép demokratikus jogait és fokozta x fasiszta veszedelmet. Külpo'itikai téren De Gaulle £ NATO agresszív politikáját támogatja. 1968 évi kiadás? Még nem jelent meg, most dolgoznak izon az oknyomozó történelem zovjet szakemberei. Könnyű elképzelni, mi lesz ebben a legújabb Nagy Szovjet Lexikonban: De Gaulle hadat üzent a dollárnak, a NATO felbomlásán dolgozik, a francia—szovjet viszony javítására törekszik, élesen elitéli az amerikai imperialisták vietnami agresz’-zióját.. . A VESSZŐ EREDETE Nem sokan tudják, hogy a vessző, mint Írásjel a 15.—16, században jött divatba; Aldo Mamuzzi velencei könyvkiadó alkalmazta először. Addig csak a pontot és a kettőspontot ismerték és használták. SZABAD SAJTÓ n—r-ii ■ —«> _________ Thursday, Nov. 17, 1968 WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Johnson elnök újra meg újra, minden alkalmas és nem alkalmas időpontban kihirdeti az amerikai nép akaratát hogy hajlandók vagyunk bármilyen alkalmas vagy alkalmatlan helyen és időben a viet nami kérdésben érdekelt bár mely kormánnyal a tárgyalóasztalhoz leülni. Kommunistákkal tárgyalni, alkudozni... Semmi kétség, Johnson a nemzet nagy többségéneik akaratát fejezi ki az ilyen bejelentésekben. Minden nap amerikai fiatalok halálhozója a vietnami dzsungelekben és rizstelepitvényeken, minden nap, mely közelebb hoz ennek a csúnya háborúnak végéhez, kívánatos és örvendetes lenne. Kommunistákkal tárgyalni .. . Igen, ezt akarják sokan, de sokan vannak olyanok is, akik nem tudják, hogy mit jelent ez: kommunistákkal tárgyalni. Korea senkiföldjén kommunistákkal fegyverszünetről tárgyaltunk. Az amerikai delegáció vezetője Arthur H. Dean nagykövét volt. Most a fegyverszünet 15. évfordulója alkalmából, Dean közli emlékezéseit a tárgyalásokra. Az alkudozás minden hétköznapon négy, öt, hat óra hosszat tartott. Nem volt sem kávé, sem tea, harapnivaló. A szembenilló felek a legcsekélyebb személyes beszélgetéstől is tartózkodtak. Nem volt good moríing és nem volt goodbye. A túloldalon a kinaiak vitték a 5zót, az észak-koreai kommunistákat másodhegedűs sze■epre szorították. Huang Hua volt a kinaiak fő szószólója. Adjuk át a szót Dean nagykövetnek : “Huang Hua elnevezett entern mindennek: kapitalista szélhámos, nők megerőszakoója, zsivány, megrabol özvegyeket, penniket lop ki a ha lottak szeméből, zabigyerek, ki tudja, ki csinálta . . . Ha Huang Hua egy komisz szidalmat harsogott volna, én talán elvesztettem volna önuralmamat. De ha az ember 50-' ízer, 60-szor hallja az ilyen ronda szavakat, azok inkább nevetségesen hatnak. Egyik napon megint elnevezett mindennek, gyilkosnak stb. nemcsak engem, hanem Syngman Rhee köztársasági elnököt, Eisenhowert, Dullest 's, de fő gazembere mégis én voltam. Nekem mondta a szemembe, hogy vértől csepegnek a kezeim, gyilkos vagyok, V két versenygő episzkopális püspök, Henry I. Louttit (bal) és James 3ike, a Wheeling, W. V.-i konferencián. Délamerikai földi paradicsom MONTEVIDEO. — Uruguay x délamerikai paradicsom. A 'egkisebb délamerikai ország, mindössze két és fél millió latosa van, kevesebb, mint eg' is más délamerikai nagyvu■osnak. Az uruguayiak szép kis országúikat “amerikai jjvájc” néven becézgetik. Hogy fest egy ilyen földi paradicsom? Milyen az élet az amerikai (pontosabban délamerikai) Svájcban? Itt egy kis idegenvezető: A telefon süket és néma meit a központban dolgozó arak, hölgyek elvtársak és blvtársnök nem dolgoznak, sztrájkban vannak. Az autóbusz nem viszi el utasát a célhoz, megáll útközben és senkisem tudja, mikor fog megint megindulni. A bankok csukva vannak, hol két hétig, hol egy egész hónapon át. A vendéglőben a jámbor turista steaket rendel spanyolrizzsel és vár, amig idejéből telik, aztán éhesen távozik. Mit jelent ez ? — kérdi a külföldi látogató. A felelet: népjóléti állam. Körülbelül 20 évvel ezelőtt indult el Uruguay a nemzeti jóléthez vezető uta. Rengeteg uj hivatal szü’etett meg, mind tele hivatalnokokkal, akiknek legfőbb romijuk a maguk jóléte volt. Minthogy a kommunistákon kívül minden más párt is tologatta a népjóléti szekeret, a fizetések egyre emelkedtek És egyre emelkedtek a szükségleti cikkek árai is. Akiknek — soffőröknek, banktiszt-) viselőknek, pincéreknek — a ’egujabb fizetésemelések nem tetszettek, azok bejelentés nélkül sztrájkba léptek. Sztrájkparadicsom lett Uruguay. Az árak egyre “javulnak”, a pénz egyre romlik. A megélhetési index I960, januárjában 100 volt. Attól a naptól kezdve mérik a drágulás mértékét. Ma már 350 körül van z index-szám, vagyis minden több, mint háromszor olyan drága, mint volt még hat év slőtt. És az államot csőd fenyegeti. A papirpénz-nyomda éjjel-nappal gyártja a nagy isszegü, kis értékű bankókat aki a csatornában fetreng rothadt szemét közt és vájkál a szennyben, és hogy van egy kínai közmondás, amely szerint az embert a barátairól lehet megismerni és ennek a gazembernek (már tudniillik nekem) a délkoreaiak a barátai, ronda disznók, szennyesek, véresek, stb. Ez már sok volt Pu-nak, a kommunisták tolmácsának is; ő megtagadta i piszkos szóözönök lefordítását angolra. Huang Hua arca vérvörösre vált, a nyakán kitagadtak az erek, ráparancsolt Pu-ra, hogy fordítsa le, amit mondott. Parázs vita támadt i kommunisták közt, hogy/ lefordítsa vagy ne fordítsa le, végül Pu megoldotta a problémát, fordított, illetőleg ferdített ilyenképpen: “Ha azi ember ürüpecsenyát eszik, a lehelletének birkaszaga van.” Ez volt az első eset, hogy elröhögték magukat a kommunisták. Pu — mellesleg megjegyezve — a Harvard Egyetemre járt . . . Kommunistákkal tárgyalni? Igen, ez elkerülhetetlen. De már most fel kell készlüni arra, hogy az amerikai delegáció vezetői és tagjai meg tanulják a kommunisták nyelvét és a kommunisták nyelvér. beszélj enek a kommunistákkal. Johnson elnöknek és Mr. Charles L. Schulze-nak egyhangú véleménye az, hogy akiiek vadonatúj Cadillacra viszketnek az ujjai, az vegyen vadonatúj Cadillacot, Azesse annak árát saját zsebéből vagy bankszámlájáról. És ha az a nagyigényü ur valamelyik kormányhivatalnak tisztviselőé ne fizettesse meg azt a jámbor adófizetővel. Ha közpénzekből fedeznék hivatalnoki ’uxus költségeit, ez nemcsak pazarlás lenne, hanem az infláció malmára hajtaná a vi zet. Ezért szerepel e kis fejezetnek elején Mr. Schultze neve. ő ugyanis a Bureau of the Budget igazgatója, az országos “háztartás” éber szemű figyelője és ellenőrzője. A B. of the B. utasításán az országos bevásárló hivatal (General Services Administ ration) elrendelte, hogy minden kormányhivatalban a szolgálati célra szolgáló (és privát célokra is használt...) autókat egy évvel tovább használják, mint használni szokták ; ezáltal feleslegessé válik1 legalább 1000 uj Chevrolet és Cadillac beszerzése. Uj szabályok határozzál meg a szolgálati autók használhatóságának fokát. Kiselejtezésre csak akkor kerül sor, ha az autó 6 évig szolgált és 60,000 mérföldet futott, nem úgy, mint eddig amikor a használhatóság már-PENICILLIN IÓ HA VAN - DE NÉHA JOBB, HA NINCS OKLAHOMA CITY. — Dr. Albert B. Sabin, a világhírű orvostudós, itt rendezett konferencián valóságos tudcmá nyos szenzációval szolgált az ország minden részéből egy begyült tudósoknak, kutatóknak, egészségügyi hivatal: szakértőknek. Arról beszélt hogy a világszerte elterjedi súlyos szembetegség, tracho ma, elleni világháborúban i kutató tudósok sok-sók éven át nem tudták megteremten' a védőoltást, mig végül egy oekingi laboratóriumban a vé 'etlen szerencse sikerre veze tett. Az volt a kínai laborató •iumi kutatók nagy Szerencsé je, hogy —- nem volt penicil injuk. Mielőtt erre a szerencsét aozó véletlenre áttérnénk, tud ai kell, hogy a trachoma az í szembetegség, amely Kinába: is a világ sok más részéber TOO millió embert sújt, egyi. eggyako: ibb oka a megvaku ásnak. Sokáig kén-orvosság tál és egyes antibiotik orvos ágokkal kezelték, de gyakran i gyógyulás csak időleges volt i baj kiújult. A sikerrel ke csegtetö védőoltásnak előfel tétele, hogy a trachoma kór béke. 7 év és 72,000 mérföld /olt. * * * A republikánusok győzel mei nem aggasztják Johnson elnököt, de túlzás lenne azt állítani, hogy Nixonnal együtt örvendez. Nem Nixonnal örvendez együtt, hanem három .saladdal, amelyek az amerikai Samoa déltengeri sziget fővárosában, Pago Pago-bar ílnek. Ott októberben, amikor Johnson elnök és felesége elátogatott oda, három család-: can örvendetes esemény tőrént és mind a három újszülöttet az amerikai Első Csaád tagjairól nevezték el. Október 21-én született Johnson Tageleaoo, október 26-án szü'etett Lady Bird Kailikaau, és rktóber 27-én születettt Johnson Liulage. Idővel Samoa ön.'endelkezési jogot fog nyerli és ott politikai pártok fognak alakulni. Akkor a helyi lohnsonok és Lady Bird a demokrata jelöltekre fognak sza / azni. bkozóját ki tudják tenyészteni az emberi szervezeten kívül. Egy úgy történt, hogy i kórokozót (amely egy speciális szervezet, átmenet a baúllus és a virus közt) lekaparják a betegszemről és kién yésztik. A tenyészetnek abszolút tisztának kell lennie, el kell távolítani minden más baktériumot, amely' abba be'érkőzhet. Sterilizálni kell a enyészetet. A tudósok minlenütt a világon penicillinnel végezték ezt a sterilizálást. Te ez nem bizonyult jónak, a trachoma-kórokozók legnagyobb része elpusztult. Most következik a pekin■i szerencse. A kínai laboraóriumi kutatóknak nem volt lég penicillinjük, igy hát aheyett streptomicynnel próbálák a tenyészetet fertötlenieni. És ekkor csoda történt: jazdag brktérium-kulturát .ikefült tenyészteni. Mig teát a penicillin ezeket a bakéri uniókat elpusztította, a treptomycin épségben hagy- i azokat. Megoldódott a trahoma elleni védőoltás probmája hála a penicillinűánynak a pekingi laboratóiumban! A kinaiak 1957 óta ezt a ’-af tórium.-kitenyésztést végezték, az ő módszerük (peniillin helyett streptomycin) 'amarosan ismertté lett az ígész világon a szakemberek őzt. De azt, hogy a kinaiak iyen véletlen szerencse folyán jöttek rá a helyes tenyészési módszerre, csak most tud:a meg a világ — és erről szánó! t be Dr. Sabin. Egy Dr. ’ierre Lepine nevű francia bakteorológus Kínában volt, ott tudta meg ezt a szerencsehistóriát és Franciaországiba visszatérve közölte a tudomáíyos világgal. Dr. Sabin megegyezte, hogy ilyesmi nem is itka eset: a tudomány sok vívmányát véletlen felfedezésnek lehet köszönni. Említette Dr. Sabin azt is, togy a baktérium-tenyésztés nélkül oltószert megteremteni lehetetlenség, és példaképpen felhozta, hogy a hepatitis nevű májbetegség elleni védőoL tás mindmáig azért lehetetlen, mert még nem sikerült hepatitis-virust kitenyészteni. A football játékosok drága felszerelése . Tito, Jugoszlávia elnöke, Mrs. Indira Gandhi, India miniszterelnöke ‘ és Nasser, Egyiptom elnöke feszülten figyelnek egy újságíró kér- i déseire, egy sajtókonferencián, New Delhi, Indiában. lm. - - M . V: i 1 ■: li Ml'-, . |,.i i, . Ba Kllce l,iuls $>.85 (pair) j Spj Three pair soeks S2.2.» H 1111111 Arm pads $ü.9.> (pair) B I White game jersey S12.()o|| Girdle pads131)5 H “V ^ §1 Craetii-e pants $6.85 H Shoulder pads SShilhlH Ijf Laundry (approx, .S25.IK) for Teas."*) ^^M^Hrst aid material (appniZ)S31)»^8 «SP s if .Tape (approx.) SIX.(Hi pa 1 1 • Wimm ^ * o * wmm Hi Towels (approx. $3.00 for season) 8 Dark game jersey $12.00 ^^^^^^S^Jmf^TiaekiUS25^P Game »ants S23.dll ’ ‘ ' gl WM Fractiee jersey $3.00 If fractiee shoes $ 15.95 (pan i ' B 'l'hr*v T-shirt- $3.0(1 Hk' <Aamc shoes (low cut) $21.00 (pair)B^^g| M UehniTTl^ ■ Protective face har $4.00 1 , T , ’
