Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-17 / 46. szám

Beolvadt Up: “PASSAIC iS VTDiKB HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR UJSÄG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 46. SZÁM PAöbrviC. NEW JERbEY Marfed with "PASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES •acond Class postage paid at Passaic. N J unrt «i »nrtitinnai maiimé office Thursday. Nov. 17, 1966 Hálaadás napja Légi felvétel az erdőtűzről Camp Pendleton, Calif, közelében, ahol oltás közben négy Marine halálra égett. A drágaság mélyebb és magasabb okai A Hálaadás Napjának kez­dete visszavezet bennünket a Massachusetts államban lévő Plymouth helyén letelepelett “zarándok atyák” életéhez, az 1620-as esztendőkben. Hálaadás Napjának a gon­dolata sokkal régebbi erede­tű. A Bibliából tudjuk, hogy Isten népe különleges alkal­makkor, amikor megtapasz­talták Isten szabaditását, vagy életük megtartásában való irgalmát, hálaadást tar­tottak az Urnák. A pátriár­kák, a bírák és a királyok ko­rában megtaláljuk első nyo­mait a “hálaadási ünnepnek.” A keresztény világban is sokszor tartottak hálaadást, csapások és veszedelmek el­múlása idején, amikor úgy érezték, hogy nagy okuk van az embereknek a hálaadásra a Mindenható Isten iránt. Az Amerikában érkezett 103 főnyi kis pilgrim sereg, a hosszú tengeri ut után, az ide­gen világba való megérkezé­­süy alkalmával, amikor az első esztendő küzdelem után sokan elhunytak, a megma­radtak, különösen is érezték, hoby okuk van a hálaadásra. Ennek az 1621-ben tartott Hálaadási Napnak apróbb tö­redék emlékei maradtak csak fenn. Egy Winslow György nevű ember igy irt róla levél­ben egy Londonban élő barát­jának: “Istennek hála, az in­dián kukorica szépen termett, ugyancsak az árpa is. De a borsó arra sem volt érdemes, hogy betakarítsuk . . . Mikor minden termést betakarítot­tunk, a kormányzó négy em­bert küldött ki vadászni, hogy különös módon valami együttes örömünk is legyen. Ez a négy ember egy napon annyi vadat lőtt, hogy egy kis más mellékessel a csoportunk­nak egy hétre elég volt mely alkalommal más szórakozás mellett fegyverforgatási gya­korlatokat is tartottunk és sok indiánt láttunk vendégül, közöttük a legnagyobb vezé­rüket, Massasoit-ot is, kilenc­ven emberével, akiket három napig jól tartottunk, s ők is kimentek és öt őzet láttek, melyet a telepünkre elhoz­tak. És jóllehet nem mindig van ' ilyen bőségben részünk, mint akkor, mégis Isten jósága sze­rint messze van tőlünk a nél­külözés és kívánjuk, hogy ti is részesei legyetek a mi bő­ségünknek.” Elképzelhetjük, hogy mi­lyen meglepetés lehetett az indián főnök és 90-tagu cso­portjának a megjelenése, az akkor még egészen uj kis te­lep lakosai között. De ami­képpen a szeretetnek is van VI. Pál pápa imája az 1956-os magyar mártírokért VATIKÁN VÁROS — Halottak Napján, VI. Pál pápa külön megemlékezett imájában az 1956-os ma­gyar szabadságharc már­tír jairól és hőseiről, azok­ról, akik életük kockáztatá­sával védték a magyar sza­badságot és akik életüket áldozták a magyar nemzet és a magyar szabadság ér­dekében. hatalma, az első hálaadás napját a zarándok atyák Ame­rikában igazi békés és tesvé­­ries szeretetben ünnepelték meg, volt örvendezés, közös szórakozás, de legfőképpen hálaadó imádság, ének és is­tentisztelet. Nem tudni, hogy a pulyká­nak vad fajtája ismeretes volt-e akkor és volt-e akkor is pulyka az asztalon, mint az manakság elengedhetetlen sok háznál, de a nap emléke ott maradhatott a zarándok atyák szivében, mert eszíendőről­­esztendőre m e g i s m ételték. Igaz ugyan, hogy a szárazság és más csapások miatt annak hangulata és sikere nem volt mindig olyan felemelő. Lassan azonban New Eng­land területén a mindig sza­porodó bevándorlók között népszerű lett a “hálaadás nap­ja” és ha más messzebb vi­dékre költözködtek, ott is megtartották azt. A szabad­ság idejéig azonban csak he­lyi jellege volt. Washington György adta ki az első prok­­lamációt 1789-ben az egész nemzet részére, az uj alkot­mány elfogadása alkalmából. New York államban 1817-től rendszeresen elrendelték a hálaadás napjának a megün­neplését. Lincoln elnök az 1863-ik év­ben rendelte el november utolsó csütörtökjének “Hála­adás Napjaként” való nemzeti megünneplését. Ezután min­den elnök proklamációt adott ki ebben az értelemben 1941- ig, amikor is a kongresszus együttes ülése elfogadta no­vember negyedik csütörtöjé­­nek nemzeti ünneppé való nyilvánítását. Lehetne ennek a jellegze­tes amerikai ünnepnek sok színét vagy megjelenési for­máját ismertetni, a lényege azonban az, hogy Isten előtt borul le a gyarló ember, meg­köszönni az Ő áldását. Hálát adunk-e mi magya­rok az Urnák ezért a drága, ősök vérével megpecsételt ha­gyományért? Azért, hogy itt szabadságot lelve uj életet kezdhettünk? Azért, hogy itt egyházainkban anyanyelvűn­kön énekelhetünk és imádkoz­hatunk? Azért a sok minden áldásért, amit elmondani sem lehet. Légy hálás és emlékezz meg az Úrról, a Te Istenedről; áld­jad az Urat és dicsérjed ne­vét, mert jó az Ur, örökké­­váló az Ő kegyelme és nem­zedékről nemzedékre való az Ő hűsége! Ábrahám Dezső ELLENTÜNTETÉS A KOSSUTH-TÉREN PÁRIS. — A szabadságharc vérbefojtásának 10-ik évfor­dulóján a francia kommunis­ták gyűlést hivtak össze a Kossuth-térre. Nyilván az “ellenforradalom” hamissá­gát akarták hirdetni és, hogy azonosságukat leplezzék, a Nyugat mozgalom cégért tűz­ték ki. A kerületi főnök a gyű­lést nem engedélyezte és ami­kor a földalatti és az autóbu­szok állomásairól a kommu­nisták, mind fiatalok, a Kos­­suth-tér irányában megindul­tak, a rendőrég szétkergette őket. így végződött, mielőtt még megkezdődött volna a párthü kommunisták gyűlése. WASHINGTON. - Esther Paterson, Johnson elnök ház­tartási tanácsadója, a válasz­tás előtt a supermarketekel bojkottáló asszonyokat biz­tatta: szavazzanak a dollárral. De nem mondta meg, hogy zsugorodó dollárjaikkal me­lyik párt jelöltjeire szavaz­nak ... A bojkott-mozgalom, amely Coloradóiból indult ki és átterjedt az egész ország nagyobb városaira, aligha lesz most, a választás után érez­hető befolyással az egyik vágj a másik párt politikájára, min-, denesetre azonban tényezővé lett a közéletben; megszólalt, elég hangosan, a népnek az a, csoportja, amelyre eddig nem figyeltek fel: a fogyasztó. A pártonkivüli, pártonfelüli or­szágos hatóság, a Federal Tra­de Commission, vizsgálatot folytat' annak megállapításá­ra, hogy mennyiben jogosul­tak a háziasszonyok panaszai. Az élelmiszerek árai az el­múlt 12 hónap alatt 4 száza­lékkal emelkedtek. Ha ennek legmélyebb okait keressük, el i sőnek a kormány-feleslegek megcsappanása tűnik fel. A kormány a túltermelés miatt jutalmazta szántóföldek par­lagon hagyását, ugyanakkori óriási buzaszállitmányok men­tek Indiába és más szegény, éhínséggel fenyegetett orszá-i gokba. Ennek folytán a kor­mány feleslegei az 1963. évi 32 millió tonnáról 15 millió tonnára csökkentek, úgy hogy jelenleg tulajdonképpen nin­csen is felesleg, hanem csak tartalék, amely szükséges, mert sohasem lehet tudni, jö­het egy év, amikor az ameri­kai farmerek nem tudnak ele­get termeszteni. A búza-hiány a liszt árának emelkedésére vezetett, további következ­mény a kenyér drágulása volt. A takarmány is drágult és ezzel együtt drágult a hús. Hogy takarmánnyal takaré­koskodhassanak állattenyész­tő farmok több marhát küld­tek vágóhídra, kevesebb tehén kevesebb tejet jelent, igy drá­gult a tej és drágultak a tej­termékek. És miért drágult a zöldség és a gyümölcs? Ennek is vég­ső soron politikai okai vannak. Az uniók követelésére korlá­tozták ez év január óta az olcsó mexieói aratómunkások KIADÓ 3 szobás emeleti lakás, Somerset Sl.-en, New Brunswick­­on. Hívja 5 óra után 247-8580 szá­mot. bevándorlását, helyükbe ame­rikai munkásokat kellett al. kai mazni, ezek nem érik be ‘ mexieói” munkabérrel — igy drágul a californiai zöldség és gyümölcs, másutt is, mert Ca­lifornia a legnagyobb zöldség­es gyümölcs-termelő állam, az ottani árak átterjednek az egész országra. * * * Az élelmiszei-árak emelkedé­sének másik fo oka a fogyasz­tóház való eljuttatás nagy költsége. A nagykereskede­lemben és az élelmiszerüzle­tekben a munkabérek évről évre emelkedtek. 1955-tő! 196'5-ig a munkabérek 46 szá­zalékkal emelkedtek s a fü ízerüzletek, a supermarketek árai ezt a költségtöbbletet csak részben hárították át a vásárlóközönségre, csak 14 százalékkal emelték az árakat. Ennek magyarázata az, hogy főleg a nagyobb üzletekben, az önkiszolgálás rendszerét vezették be. Az eladás olcsób­­bitása terén még sok tenni­való lesz, automatikus felsze­relések segítségével. A bojkottáló asszonyok mindezeket a mélyebb drágu­lási okokat nem ismerik kel­tképpen, ők csak a szemmel­­iáthatót látják: elsősorban a supermarketek ingyenes (lát­szólag ingyenes .. .) ajándé­kait. Ezek a bónuszok, 100 és 1000 dolláros nyeremények nagy mértékben megterhelik a kasszát; ha igaz az, amit a supermarketek szószólói mon­danak, hogy az ő profitjuk egy és fél százalék, a játékok és nyeremények ennek három­negyed százalékát teszik ki. Világos tehát, hogy a borá­szok (Let’s go to the races, stb.) mindennek árát megdrá-; gitják. Ez egyik oka annak, hogy a bojkottmozgalom főleg a supermarketek ellen irányul. * * ❖ Csakugyan magasak az élel­miszerek mostani árai? Erre a provokáló kérdésre az élel­miszerüzleti láncolatok Miami­ban rendezett konvencióján ezt üzenték a háziasszonyok­nak: Az amerikai fogyasztó­közönség megszokta, hogy, há­la a túltermelésnek és az ár­alátámasztásnak, sok éven át olcsón kapja az élelmiszert. Miután a termésfelesgleg meg­szűnt, a mézeshetek elmúl­tak.” Ma minden dollárból, amit élelemre költünk, 39 cent jut a farmernek, 40 cent a nagy­kereskedelemnek, igy hát csak 21 centet kapnak éppen azok, akik ellen a háziasszo­nyok bojkottja irányul. A há­ziasszonyokat mégsem lehet hibáztatni, amiért a legkevés­bé felelőseket sújtják harag­­j ukkal; ők a mélyebb okokat nem fürkészhetik ki, csak a polcokon magasodó árakat lát­ják. * ' * * Mi lesz mármost ? — ez á nagy kérdés. Itt a gazdasági szakértők véleménye: A sorsjátékszerü bónuszok megmaradnak, márcsak azért is, mert a háziasszonyok (a bojkottáló coloradói amazonok ás száz város plakáthordzoói is ...) szeretik azt, amit ango­lul olyan találóan something for nothingnak nevezünk, ami azonban a fentiek szerint egy­általán nem something for nothing. És maradnak a zöld és piros és arany bélyegek is, mert azokat is szeretik a nők. És a bojkottmozgalom el fog lankadni, előbb-utóbb tegnapi emlék lesz. És az árak? Le­gyenek nyugodtak, vagy akár nyugtalanok az asszonyok, az árak tovább fognak felfelé ágaskodni, ha nem is az ezévi 4 százalékos tempóban. Ennek a 4 százalékos drágulásnak csekély mértékű lefaragását mindenesetre elérték az asszo­nyok, harcuk tehát -nem volt hiábavaló. És vigasztalódjanak: az amerikai élelmiszerárak még mindig bargain árak. Vegyék tudomásul például azt, hogy Ny.-Németországban a steak fontja két dolláron felül van, Angliában a zöldbab fontja 60 cent. Vagy fordítsunk egyeti a képen: az amerikaiak tiszta jövedelmüknek 18 százalékát költik élelemre, az európaiak jövedelméből 29, sőt 45 száza­lék megy élelmiszerekre. KARÁCSONY NEMSOKÁRA ITT LESZ! El ne mulassza ezl a jó jövedelmei jelentő eladási szezont! Szolgálja ki várakozó vevőinket az AVON KARÁCSO­NYI AJÁNDÉK VÁLASZTÉKÁ­VAL. New Brunswickon hívja KI 5-1345, Perth Amboy körzetében Hl 2-2462, Allenlown-Belhlehem környékén pedig 432-0916 számot. KIADÓ 3 szobás lakás 60 dol­lárért. Somerset SÍ., New Bruns­wick, N. J. Tel.: 846-4242, vagy 545-8412. HÁZVEZETŐNŐT keresnek, gyermekek mellé, 2 fiú, 4 lány, állandó alkalmazás és bentlakás. Angolul kell tudnia, fizetés meg­egyezés szerint. Referencia szük­séges. Telefonáljon: 846-2335. NAGYSZERŰ GYŐZELEMMEL NYERI VILÁGBAINOXSAGOT A MAGYAR ÖllUSAZÚ CSAPAT MELBOURNE, Ausztrália. — Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség kikül­dött munkatársa jelentette: Az öttusázó világbajnoki versenyek befejeződtek és a magyar együttes, ezúttal má­sodszor, nagyszerű győzelem­mel lett világbajnok. A világbajnokság végered­ménye a következő, helyezé­sekkel és pontszám okkal együtt: Magyarország — 15,082 — Szovjetunió — 14,255 — Ke­­let-Németország — 13,715 — Egyesült Államok — 13,631. A további sorrend igy kö­­vetkzik, Amerika után: Svéd­ország, Mexico, Nyugat-Né­­metország, Ausztrália, Anglia és Franciaország. Az öttusázó világbajnokság egyéni versenyében a világ­bajnok a 28 éves magyar mű­szerész, Balczó András lett, második a szovjet Viktor Mi­­neev, harmadik és negyedik ugyancsak két magyar, Török Ferenc és Mona István lett. Az amerikai versenyzők kö­zül a new yorki öttusázó, Jiim Kerr, érte el a legjobb helye­zést, aki az egyéni verseny­ben a hatodik helyen végzett. A verseny utolsó száma a 1000 méteres terepfutás volt, amelyet a magyar Balczó András nyert, kiváló idővel. (13 perc 47.3 másodperc.) Balczó egyébként első lett a tereplovaglásban, kardví­vásban, terepfutásban, máso­dik lett az úszásban és tize­dik lett a pisztolylövésben. Pontszáma 5.217, a második helyezett, a szovjet Mineev 4.936 pontszámával szemben. A karácsonyi tolvajok szezonja NEW YORK. — Már nagy­ban folyik a karácsonyi aján­dékvásár és közel van az üz­leti tolvajlás “ünnepi idénye” is. A védekezésnek uj módját vezette be a newyorki rend­őrség. Két héttel karácsony előtt már az uj rendszer lesz irányadó. Ennek lényege az, hogy a nagy, department store stilusu üzletekben alkalmazott privát rendőröknek joguk lesz rajtakapott üzleti tolvajokat formálisan letartóztatni.' Az eddigi rendszer az volt,- hogy az üzleti rendőrök a tolvajo­kat visszatartották addig, a,míg az értesített rendőrök vagy detektívek megjelentek és a foglyot átvették. Most az üzleti rendőrök bekísérik a tolvajt a rendőrállomásra, el­készítik a jelentést, közlik a bizonyítékokat, és a rendőr­ségen már csak az ujjlenyo­mat készítése marad hátra. Hogy ez az egyszerűsített el­járás mit jelent a gyakorlat­ban, azt megmondta Leary rendőrfőnök: A múlt évben 3*500 letartóztatás történt és a rendőrségnek ez 28,000 mun­kaórába került. A privát üzleti rendőröket a rendőrfőnök jogosítja fel működésre. Ebből következik, hogy az üzleti rendőrök a rendőrség szabályzatai értel­mében kötelesek eljárni, to­vábbá az, hogy mivel rend­őri funkciókra vannak feljo­gosítva, letartóztatást végez­hessenek üzleti tolvajlás ese­tén kívül más esetekben is, amennyiben az üzletben vala­mely bűncselekményt, például zablás vagy lövöldözést, követ­nek el. Megelőzni az influenza járványt WASHINGTON. - Az Or­szágos Közegyészségügyi Szol­gálat itt rendezett ötnapos konferenciája foglalkozott az influenza elleni védekezés kü­lönféle problémáival. Több orvostudós ráirányí­totta a figyelmet a gyerme­kek influenzájára és védőol­tásuk szükségességére. Sokan nem tudják, hogy nagy kü­lönbség van a gyermekek és a felnőttek influenzája közt. A gyermekeknél az influenza enyhe formában lép fel, nem veszélyes, alig vezethet olyan komplikációkra, amelyek vég­zetesek lehetnek. De a gyer­mekek az influenza vírusát továbbadhatják környezetük­ben, elsősorban a családban és — ugyanazok a vírusok, ame­lyek a gyermekek enyhe in­­luenziáját okozták, súlyosabb megbetegedésre vezethetnek i felnőtteknél, köztük idős és beteg férfiaknál és terhes nők­nél. Az influenza járvány meg­előzését eszerint a gyermekek védőoltásával kell kezdeni. Ez az egyik legfontosabb meg­állapítása a konferenciának,! amelynek során többen hang­súlyozták, hogy a védőoltás kampány eddig főleg a felnőt­tek felé irányult. A Michihgan állami egész­­légügyi hivatal vezetője, Dr. Fred Davenport, beszámolt a védőoltás mai állásáról. Kikí­sérletezés alatt áll egy vakci­na, amely kiküszöbölné a vé-, dőoltás nyomában fellépő kel­lemetlen mellékjelenségeket, köztük a lázt. Parke-Davis folytatja ezeket a kísérlete­ket, de még nem jutott odáig; hogy az oltószer forgalomba­­hozására engedélyt kérhessen. Azt, hogy a védőoltás hatá­sos, évek tapasztalata alátá­masztotta a katonaság köré­ben, mondta Dr. Davenport. Katonáéinál könnyű a védő­oltást elrendelni, a civil lakos­ságot azonban nehéz erre rá­beszélni. 1963-ban, amikor sú­lyosabb influenza járvány fe­nyegetett, körülbelül 44 mil­lió felnőtt kapott védőoltást; sok, de nem elég. A konferencia angol vendé­ge, Dr. Charles Stuart-Harris, a shefieldi egyetem tanára, az egész problémát átfogó elő­adásában azt mondta: “Az a tény, hogy már több, mint 30 év múlt el, hogy sikerült fel­fedezni az influenza vírusát, és mégis, ma majdnem tehe­tetlenül állunk szemben ezzel a betegséggel, nagyon elgon­dolkoztató.” FREE PRESS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents