Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
8. OLDAL írási w SZABAD SAJTÓ Thursday, October 6, 1968 Gondot okoznak a WASHINGTON. — A Medicare kórházi és orvosi biztosítás már július 1-én életbelépett, egy fejezet kivételével: A gondozó otthonokban (Nursing Homes) való elhelyezés csak a jövő év elején, újévkor kezdődik. És már ma nagy gondot kokz a nursing home probléma az egészségügyi minisztériumoknulk. A probléma nagyon egyszerű: A törvény úgy szól, hogy a beteget három napi vagy hosszabb kórházi ápolás után az orvos rendeletiére el lehet helyezni egy gondozóban. Ott az első 20 nap számláit a kormány (a Blue Cross és hasonló intézmények utján) egyenlíti ki, a további 80 napra a kormány a napi díjnak 5 dolláron felüli részét fizeti. A gond — Wilbur J. Cohen minisztériumi alállamtitkár szerint — az, hogy számítani kell arra, hogy valamelyik orvos, esestleg nagyon sok orvos, a családnak, a betegnek szívességet tesz, ami neki semmibe sem kerül: három napra beutalja a beteget a kórházba, azután a betegnek már igénye van a törvény értelmében a kezdetben teljesen díjtalan, később majdnem teljesen díjtalan nursing home gondozásra. Ha a betegnek nem volt tényleg gondozó otthonok szüksége a három napi kórházi ápolásra, ezt az alállamfcitkár (aki részt vett a törvény megalkotásában és már akkor gondolt erre) csalásnak tekinti. A minisztérium éberen fog figyelni arra, hogy ilyen felesleges kórházi beutalások történni fognak-e. Nem annyira a három kórházi nap dijai lennének ilyen ese tekben jogtalanok, hanem a nagyobb költséget igénylő 100 napi nursing home gondozás. A törvény értelmében a nursing home gondozás egészen más, mint amilyennek most ismerjük. Most a legtöbb nur sing 'home amolyan második lakás az öreg férfi vagy nő számára, egészségi állapotára nem nagyon figyelnek, orvosi gondozás alig van. Ezzel szem ben azokban az öreggondozó intézetekben, amelyekbe a Me dicare törvény alapján utal nak be lábadozó betegeket, az orvosi felügyeleten és ápolásokon kell hogy legyen a hangsúly; csak olyan öreggondozó intézetek vehetők fel a Medicare programba, amelyek erre be lesznek rendezkedve. A cél a jövőben nem az lesz, hogy az otthon lakói egy otthon kényelmét élvezzék, ha nem az, hogy segítséget kapjanak a teljes felgyógyulásra. MILER ADMIRÁLIS KITÜNTETÉSE H. B. Miller, az amerikai tengerészet nyug. ellentengernagyát mutatja a fenti k'ép abból az alkalomból, hogy az Európai Rab Nemzetek Szövetségétől ( Assembly of Captive European Nations) a 10. évfordulóra kibocsájtott emlékérmet egy ünnepség keretében átveszi. A kitüntetést Miller admirális a “Közép- Európa szabadságának az érdekében tett kimagasló szolgálatainak elismeréseként” nyerte el. A képen balról jobbra a következők láthatók: Alexander Kutt, esztóniai delegátus, Vasil Gernenji, albániai delegátus, Admiral Miller, Vaclovas Sidzikavkas, az Európai Rab Nemzetek Szövetsége igazgatósági elnöke és Dr. Edmund Gáspár, a Szövetség ügyvezető főtitkára. A szervezet tagsága a következő országokból áll: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Esztónia, Magyarország, Latvia, Litvánia, Lengyelország és Románia. Miller admirális, a Radio Free Europe és a Crusade for Freedom volt elnöke 1957-ben lépett a Pan American World Airways kötelékébe. Tengerészeti tiszti karrierjét a U.S. Naval Academyben kezdte el és annak elvégzése után 20 évig szolgált a haditengerészeti repülőknél. Feketepiac Saigonban, Délvietnamban, amerikai árukkal. Henry Lauzon 1947-ben vásárolta ezt a baseball ütőt, mikor felesége első gyermekét várta. Azóta hét lányuk született és egy gyereket várnak. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Benfentesek keserű humor ral megnyugtatnak minden kit, akit illet, hogy lesz jö vőre, elkerülhetetlenül, adó emelés, a személyi és vállalati jövedelmi adó emelése. Körülbelül 5 százalék. Több vagy kevesebb — inkább több, mint kevesebb, mondják a nevet gélő politikai jósok. És hoz záteszik (komolyan) : Sebaj a profit is nő és az unionisták órabérei is nőnek, s{i adó teher azok vállára neheze diik, akik nem hallathatják a szavukat. így volt mindig e világi élet: hogy adóteher viselésére 'milliók születnek ... A kongresszus folyosóin úgy vélekednek a honatyák és a haza bölcsei, hogy a magasabb adók nlégy és fél billió bevétel-többletet fognak hozni, de valószínűleg többet is, mert a nemzet összjövedelme egyre nő és nagyobb jövedelem több adót szül. Általános a nézet, hogy a jelenlegi prosperitás átmegy még a jövő esztendőbe is. Az mindig kétséges, hogy egy adóvita mennyi ideig tart. a kongresszus két házában; lehetséges, hogy az uj adótörvény vagy már ez óv decemberében, vagy még csak a jövő év februárjában fog megszületni. Egyre megy, igy is, úgy is az adóemelés az egész 1967. évre fog szólni. * * * Igaz-e, amit Amerikában sokan, Európában még többen állítanak, hogy az amerikai férfiak jövedelmének nagy részével a nők rendelkeznek, hogy tehát Amerika privát fináncminiszterei az asszonyok — férjes asszonyok, elvált asszonyok, özvegyek? Itt egy a sok felelet közül: Egy texasi Volkswagen elárusító a feleségével ellátogatott Németországba, meg tekintették a Volkswagen üzemeket és egyéb üzleti érdé kességeket, és ez a látogatás egy pfennigjükbe sem került, minden költségüket Volkswagen fizette. Ennek a németországi kirándulásnak pénz ben kifejezhető értékére az adóhivatal jövedelmi adót vetett ki azzal az indokolással, hogy az elárusítónak és feleségének ezt a költségtérítést azért adták, mert ők mindent megtettek, hogy minél több Volkswagent tudjanak eladni. A szövesógi bíróság, amelyhez a házaspár fellebbezett, elvetette az adóhivatal döntését és a Vollkswagen-kirándulá'S “értékét” adómentesne., nyilvánította. Indokolás: — 1. A férj ezt azért kapta, mert németországi látogatása az elárusitás érdekében tör .ént. Volkswagen részéről üz ’éti kiadás volt. 2. A feleség részesedése azért adómentes, mert az ő kiadásait Volkswagen azért térítette meg, mert az arat lkai feleségek jelentős befő lyást gyakorolnak a csalá ii Ávedelem hovaforditására, s ennélfogva egy automobil-vállalatnak — akár amerikainak, akár németországinak — érdeke, hogy a feleségek jóakaratát biztosítsa maigának. * * * Már most, a vietnami háború napjaiban érlelődik Washingtonban — a Fehér Ház ban, a kongresszusban, a Pentagonban — az a nézet, hogy mulóban van a korszak, amikor Amerika nagy haderőket kénytelen tartani külföldi országokban: Európában, Dél- Kelet-Ázsiában és egyebütt. Az uj stratégia elve éppen Vietnamban érett meg, ahol nagy amerikai katonai erő van koncentrálva. A látszólagos ellentmondás mögött ez a tény van: Az amerikai katonai technológia az utóbbi esztendőkben bámulatos fejlődést ért el, az amerikai fegyveres erőt, a katonai személyzetet és a fegyvereket, hatalmas repülőgépek szinte hihetetlen gyorsasággal tudják messzire, tengerentúlra szállítani, igy hát nem szükséges messzi országokban állandóan nagy haderőt tartani: ha bárhol a világon amerikai katonai , akció szüksége merül fel, napok alatt harcbavethető akármily nagy katonai erő. Ennek nemcsak az az BUDAPEST. — Edison magyarországi látogatásáról ismeretlen emlékalbumra bukkantak a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai. A nagy feltaláló ötvenöt esztendeje, 1911 szeptember közepén járt Magyarországon. A látogatásra európai körútja közben került sor. elutazása előtt az Amerikai Magyar Egyletek Szövetsége kérte fel, hogy vigye le üdvözletüket az óhazába. Az emlé'kalbum képei egyrészt Edison budapesti és pozsonyi látogatásiának eseményeit, másrészt a két város nevezetes látnivalóit örökítik meg. A könyvtár munkatársai szerint mindössze két példány készülhetett belőle, az eredetit feltehetően Edison kapta meg, magával vitte, s valószínűleg valamelyik ameelőnye, hogy megtákaritható i külföldön állomásozó ameri kai katonaság fenntartásának nagy költsége, hanem az 's, hogy ilykóppen elkerülhetők politikai nehézségek is, elsősorban idegen népek idegen kedése amerikai haderők jelenlététől. Idegen katonaság seholsem szívesen látott ven dég, mégha az illető nemzet meghívására és védelmére tartózkodik abban az ország ban. Legújabb példa: Dominika. De nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Amerika külföldi katonai bázisait óriási költséggel, nem milliós, hanem sokhelyütt billiós költséggel építették fel. Ezekre nézve Washingtonban ez a f-*i fogás alakult ki: A külföldi bázisokat átengedhetjük az illető országoknak saját nasználatra é§ ha a külföldi or szág azok karbantartásáról gondoskodik, a bázisok rendelkezésre fognak állni, amikor amerikai katonai erő jelenléte ott szükségessé válik. * * * McNamara honvédelmi miniszterről tudjuk, hogy ért az autóiparhoz is, hiszen a Ford Motor Company elnöke volt. És ért máshoz is: alapos kopaszember-ismerete van. íme Amerika első civil katonájának kopasz-elmélete: “Akinek koponyáját homloktáji kopaszság ékesíti, az jeles gondolkodó. Akinek hátul ritkul a haja, az nők kedvence. És akinek kopaszsága hátulról egészen a homlokáig éi', az nőhóditónak képzeli magát. rikai könyvtár vagy muzeum tulajdonát képezi. A Budapesten most előkerült album bizonyára úgynevezett köteles másodpéldány. A bőrbe kötött, fedőlapján aranyozott betűkkel “Edison in Hungary” feliratú album súlya mintegy 15 kilogramm. A könyvtárnak eddig egyetlen katalógusában sem szerepelt. Az egyik raktárban bukkantak rá állományrevízió közben. NÉGYLÁBÚ DIÁKOK LONDON. - West-Suffolkban a kutyatulajdonosokat felszólítják, hogy vigyék el kutyáikat a közlekedési tanfolyamokra, ahol megtanulják kikerülni a jármüveket és tiszteletben tartani a közlekedési lámpákat. EDISON-ALBUMRA BUKKANTAK A KEGYETLEN FELESÉG SZÁMUK NEW YORK. — Mrs. Lewis S. Rosensteil, a Sohneley Industries vállalat 75 éves alapitójának felesége pert indított férje ellen: fizesse ki az ő számláit, melyek összesen 100,000 dollárra szólnak. Ez a Mrs. 22-ik pere Mr. el len. Ebben a perben is, mint az előzőkben, Mrs. Rosensteilt New York egyik legdrágább ügyvédje, Louis Nizer képvi seli, akinek máig 683,000 dollár ügyvédi díjjal tartozik, amely összeget szintén Rosensteil fizesse. De most csak a 22-ik perről volt szó J. D Fink bíró előtt. Nem kevesebb, mint 40 napig tartott c per tárgyalása. Nizer ügyvéd előterjesztette Mrs. Rosen steil összegyűjtött számláit, amelyek közt volt egy kis tétel: 10,000 dollár adósság a fűszeresnél, de többségber voltak számlák szőrmékért ékszerekért, toalettekért. A 40 napi tárgyalás azzal végződött, hogy a ibró eluta sitotta a keresetet, azzal a? indokolással, hogy Mrs. R.o sensteil évek óta kegyetlenü’ üldözte a férjét, ő volt okozó ja a különélésnek, ennélfogva nem tarthat igényt arra, hogy esztelen, mértéktelen költekezésének költségeit a férje fizesse. A bíró hanghsulyozta. hogy ha a feleséig méltatlan viselkedésével különélést elkerülhetetlenné tesz, a férj nemcsak a luxus kiadásokért, de még a feleség életszükségleteiről sem tartozik gondoskodni. Ami a feleségek méltat’an viselkedését illeti, a biró kiemelt egy részletet: 1961- ben a misszisz uj lakattal látta el a lakást és. 1963-ig lehetetlenné tette a férjének, hogy a lakásba bejusson; ez csak akkor vált lehetségessé, amikor a férj pere megjárta az összes instanciákat és végső soron a Legfelsőbb Bíróság helyezte vissza jogaiba a férjet. Mr. Rosensteilt ebben a perben Roy M. C'ohn ügyvéd képviselte, de képviseli egy másik. peres ügyben is, amelynek tárgya: Mrs. Rosensteil tartásdijat követel és követeli Nizer ügyvéd 683,000 dolláros ügyvédi számlájának kifizetését is. Ez a per N. T. Helman biró előtt folyik. Cohn ebben a perben arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy miután Fink biró Mrs. Rosensteilt kegyetlen viselkedése miatt minden igényre méltatlannak Ítélte, ezt Helman biró kimondhatja a tartásdij- és ügyvédi díj perben is. Lépcsőház haliból a külömböző emeletekre Paróka terem, ahol a parókákat készítik férfiaknak és nőknek. Egy hegesztő előkészíti a fémkulisszákat az “Anthony and Cleo patra” darabra. A festő teremben Emié Scott, 1920 óta az operánál, tanulmányozza a “La Gioconda” rajzait, a színfalak festése előtt. Az uj Metropolitan Opera, a new yorki Lincoln Centerben.
