Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-06 / 40. szám

6. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, October 6, 1968 EGY GYÁR, AHOI A MUNKÁSOK KORLÁTLAN IDEIG TEAZHATNAK Nagyarányú platina leletekre találtak Észak Colorádóban 324 négyzetmérföldnyi területen. Mindennapi vajaskenyerünk DURHAM, Anglia. — A United Press International nevű amerikai hirügynökség jelentette: Angliában, minden gyár­ban s minden irodában a dol­gozók minden nap jogosultak tea-szünetre. A tea az ango­loknak olyan hagyományos, mindennapi üditő itala, mely nélkül az élet nem képzelhe­tő el. A szakszervezeti kollektiv szerződéseknek — éppen ezért — egyik leglényegesebb pa­ragrafusa a gyár, üzem, vagy iroda által fizetett tea-szünet. A teaszünet egyes helyeken húsz percig tart, egyes helye­ken azonban félóráig. Egy itteni müszövőgyár igazgatója, legutóbb, teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül, forradalmi újítást ve­zetett be. Ez az ujitás a kö­vetkező: a munkásoknak nem kell lebélyegezniük időjelző kártyájukat a tea-szünet előtt és a tea-szünet után. Ennek a'gyárnak a munká­sai akkor tartanak tea-szüne­tet, amikor akarnak, olyan hosszú ideig tartják a tea-szü­netet, amilyen hosszú ideig az jólesik nekik, bármikor el­elhagyhatják a gyárat, kime­hetnek friss levegőt szippan­tani, vagy elszivni egy ciga­rettát. Idejüket senki sem ellenőr­zi. Ezekután, a gyár igazga-J KEY WEST, Fia. — Az As­­sociated Press nevű hirügy­nökség közölte: Egy David Redmond nevű, 14 esztendős kisfiú, a parton horgászott, amikor a part­menti vizekben, a közelben, hirtelen egy pihenő cápát pil­lantott meg. David közelebb • men, megragadta a cápa far-, kát és felemelte az állatot, a ' farkánál fogva. A cápa erre indulatosan . hátrafordult, fejével dönget­ni kezdte a gyerek hasát és többizben beleharapott az al­­hasi részbe. A gyerek kiabálni kezdett és ekkor már elengedte volna a megdühödött cápát, ekkor már azonban a cápa nem tá­gított. Végül is, egy Enrique Rod­riguez nevű, közelben tartóz­kodó halász, odaugrott és ki­mentette szorult helyzetéből a kisfiút. David Redmondot kórház­ba kellett szállítani, ahol nyomban elsősegélyben része­sítették. David már jól érzi magát — az orvosi jelentések sze­rint. tója, Kenneth Thomson, az időjelző kártyákat is teljes egészében megszüntette és a gyár munkásai akkor jönnek be a gyárba és kezdik el mun­kájukat, amikor kedvük tart­ja és akkor mennek haza, ami­kor éppen kedvük tartja. Mr. Thomson azonban cse­rében teljes és kielégítő 8 órai munkát követel munká­saitól, nyolc órai munkának megfelelő teljesitménnyel. A dolog különleges érde­kessége: amióta három héttel ezelőtt az igazgató az uj rendszert életbe léptette, a munkások egy személyre eső termelékenysége átlagosan 15- 20 százalékkal emelkedett. A munkások imádják az uj rendszert, a szabadságot, az igazgató pedig elégedett a ter­melékenység növekedésével — igy tehát, munkaadó és munkavállaló, egyaránt meg­találta boldogságát a minden­képpen merész, azonban rend­kívül emberies intézkedés­ben. Idomított kutyákkal a kapcabetyárok ellen DEWSBURY, Anglia. — A United Press International nevű hirügynökség itteni munkatársa jelentette: Egy Shirley Sands nevű ku­tyatenyésztő és idomító, a na­pokban, érdekes módon hir­dette az egyik helyi újságban idomított farkaskutya-kölyke­­it. íme, a nem mindennapi hirdetés szövege: — Hölgyeim: van-e közöt­tünk olyan, akit még nem pró­báltak megkörnyekezni az ut­cai kapcabetyárok? Nekem olyan különlegesen idomított fiatal farkaskutyáim vannak, amelyek nyomban megtámad­ják a kapcabetyárt és mind­addig fogva tartják, amíg a rendőr megérkezik. 7 Harcoljunk idomított kutyákkal női tisztességünk­ért, a kapcabetyárok ellen! A különös hirdetés követ­kezménye: Shirley, aki maga is rendkívül csinos fiatal nő, két nap alatt 12 kutyakölyköt adott el. A kutyák mindegyikét — nő vásárolta meg. Félnek a fiatalságtól AMSTERDAM, Hollandia. — A város lelkészei szószé­kükről hívták fél Amsterdam hivő és templomjáró lakossá­gát, hogy adjanak lakást egye­temi hallgatóknak. Az ok: mintegy 10,000 diák keres la­kást, az egyetemi tanítás meg­kezdésével és nehezen tudnak rá szert tenni, mert a szolid lakosság fél a diákok “modern kilengéseitől.” WASHINGTON. — Gazdag szegényekkel és szegény gaz dugókkal van tele ez az ország. Az elválasztóvonal köztük: évi 7000 dollár családi jőve delem, mínusz adó. Ez az úgy nevezett median. Ami azt je lenti, hogy az amerikai csalá dóiknak egyik fele 7000 dől lámái többet keres, másik fe­­’e kevesebbet. 48,800,000 ame -ikai családnak van évi 7000 tollár vagy több jövedelme' köztük akadnak ritka fehér IRKA-FIRKA — Mit csinálnál, ha nyernél egymilliót ? — Szépen megkérném a fe leségemet, hogy adjon belőle egy húszast. Z. bácsi olyan öreg, hogy már a Hamupipőkét is Mamu pipőkének nézi. A tréfás kedvű S. lankadat lanul viccekkel traktál ja a tár saságot. N. epésen meg jegy zi: — Ezek a poénok olyan rosz- 5zak, hogy talán még akkoi sem tudnék nevetni rajtuk ha a főnökömtől hallanám őket! ❖ H: ❖ — Neked szokott fájni a fe jed ? — Ugyan. Azt sem tudom hogy hol áll. * $ ❖ Fiatal korom ellenére már több mint harminc éves va gyök! (d-th) PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Company osztalékot fizet a preferred részvények minden iér iá ja számára, az október 7-i tulajdon alapján, novem­ber elsejei kifizetéssel. Az osztalékok összege: A 4,68 százalékos szériában $1,17, a 4.4 szériában 1,10, a 4.3 szé­riában 1,07 és fél, a 3.8 szé­riában 95 cent. hollók, akiknek évi jövedelme egymillió dollár, vagy még öbb. Ha feljebb lépünk a lép csőn, lejjebb száll a gazdagok száma. A 10,000 dollárt vagy többet keresők száma — í 7000 dolláros median kereté ben — 12 millióra csökken. Ha még feljebb lépünk, a 25,000-plusz dollárosok biro dalmába, már csak egy pa rányi kisebbséggel találko zunk: az amerikai családok egy és fél százalékával. Ezekkel a számokkal és szá zalékokkal a Népszámlálási Hivatal szórakoztatja azokat akik szeretik tudn:, hogy má sok (a szomszédok és az uj ságban sokszor említett ipar mágnások és filmcsillagok) mennyit keresnek. Hogy mennyit keresnek? Azt nem csak a fenti számok mutat ják, hanem — ugyancsak a Népszámlálási Hivatal össze hasonlító táblázatainak tani sága szerint — többet, n, ' amennyiről ezek az amerikai ■saládok tiz évvel ezelőtt mé, álmodni sem mertek. Kár, hogy azóta 10 evvel öregebbek ettek.... * * * Persze nem minden dollár, aminek dollár a neve. Var olyan dollár is, aminek 7f cent a neve. Például a kenyér dollár. A kenyér 10 év óta 'e, alább 25 százatokkal lett .drá. gább. A munkaügyi miniszté­rium megélhetési költség-sta­tisztikája évente alig 1—2 percent drágulást mutat ki, ck az ilyen drágulási statisztiká­ra felvesznek olyan szükség éti cikkeket is, amelyeknek ára leszállt és a fel és le egy­bevetése természetesen nem tükrözi a valóságot, különc íen oly családok esetében, amelyeknek van, például, tele víziójuk. Ezeknek mi lsem mond, mitsem jelent az ala­csonyabb ára annak a TV-n V, amelyet nem vásárolnak min len évben. Mindenesetre tanulságos azonban a jövedelmek és a? árak egymásközti percentuális viszonya. Például tavaly az át agos családi jövedelem a ta valyelőttivel szemben 5 szá iáiét kai növekedett, de a drá gulás ezt 3 százalékra zsugo ritotta. Maradt mégis 2 száza 'ék plusz. Napjainkban a drá­gulás többet farag le a több jövedelemből. * % !{e Érdekes a jövedelem és az életkor közti összefüggés. Leg­nagyobb a jövedelem 45 és >4 közt. A keresőképesség az után folyamatosan csökken é? a 65 éven felüli családfő átla­gos évi jövedelme már csak körülbelül 3500 dollár, mert ebben a korban milliók már nyugalomba vonulnak, az or szagos vagy privát nyugdíjból élnek. Eddig főleg olyanokat vet tünk számba, akiknek fizeté­sük, munkabérük a fö jöve­delmi forrásuk. De sokan van­nak, akik önálló foglalko­zást űznek, a hivatalos mű­nyelv szerint önalkalmazót ak. Ezeknek átlagos jövedel me éóvi 12,000 dollár. A lis ta élén az orvosok állnak, ők Amerika 1. sz. keresői. K özép- Európán ak i( okbair a bizonyos országaiban, ame yeket — mert ebben az írás >an a politikáról megfeledke ünk — nem említünk, diva ;os, sőt majdnem úgy lehet ne mondani: szükségszerű a .‘érj - feleség munkába állása együttes keresete, hogy meg :éressék kenyerüket. Itt ná ünk is nagy számban vannak 'jolgozó párok, de ezeket, ille őleg ezeknek feleség-feléi nem a szükség kergeti ki i nunkapiacra, egyáltalán, sen n és semmi nem kergeti őket hanem azért igyekeznek töbl. övedelemhez jutni, hogy mi léi nagyobb vajaskenyér-por dót vehesähenek és, ami ta Ián még ennél is fontosabb logy mutathassák a kedvei szomszédoknak: nézzétek, ne dink több van, mint nektek! A két keresőből álló családot] .elének átlagos (median) jö Vedeíme 10,300 dollár. A családok jövedelme, asze ’•int is váltakozik, hogy az or­szágnak mely részében élnek. Legnagyobb az átlagos jőve lelem a nyugati államokban 'egalacsonyabb Délen. Amely •saladban a nő a családfő, a jövedelem kisebb, mint a fér fi családfő házában. És per ;ze a bőrünk szine is szere pet játszik. A fehér ernbei átlagos családi jövedelme ;200 dollár, a színeseké 4001 tollár — nagy különbség! jjc H* * Hogyan oszlik meg az ame­rikai fehér családok évi jöve­delme? íme, néhány szám­adat: 1000 dollárnál kisebb jövedelme van a lakosság (családok) 2,6 százalékának. 1000 és 2000 dollár közt: 5,2 százalék. 2000 és 3000 dollár közt; 6,6 százalék. Ezen a ponton álljunk meg, mert a '000 dollárnál kisebb jövedel­mű családokat ma, hivatalo­san, de nem hivatalosan is, -szegényeknek minősítjük. — Eszerint az amerikai népnek 14,4 százaléka szegény — v. gazdag Amerika f ogalmai sze­rint. Sok ország van innen délre és túl a tengereken, ahol ezeket a szegény amerikaia­kat gazdagságukért irigyel­nék ! 3000 dollártól felfelé a la­kosságnak egyre nagyobb szá­­:aléka kerül a listára és a 7000—8000 dolláros csoport­ban ezek már valamivel töb­bet tesznek ki 10 százaléknál. 10,000 dollárig keres a csa­ládok 15,2 százaléka, 15,000 tollár maximális jövedelem­nél dicsekedhet 18,4 száza­tok. És ezen a ponton a bét­án már nem felfelé, hanem ’efelé kell lépnünk: a 15,000 dollárnál többet kereső csa­­'ádok már az összes családok­nak csak 8,2 százalékát teszik ki. A fák nem nőnek az égig. Még az amerikai paradicsom­kertben sem. A “rövidszoknyások” részére kis festő-szerelvényt tervezett Fau­­berge New Yorkban, a megfelelő használati utasítással. A színek a körömlakk színével egyeznek. Ne emeljünk fel cápát a farkánál! Előkészületek országszerte ! a szabadságharcos jubileumra 1 WASHINGTON. - A Sza­badságharcos Szövetség or ■szagos intéző bizottsága az évfordulót — október 23. — megelőző ülését tartotta a na pókban. Az értekezleten Dr Pogány András elnök és Pász tor László főtitkár vezetésé vei több fontos határozat jött 'étre az országos és helyi ün íepségek elősegítésére. Az in ézőbizottság Geberen Istvánt i politikai bizottság elnöké nék választotta meg és meg erősítette Szigeti Pált a szer mezősi bizottság elnöki tiszté ben. íJí % PITTSBURGH. — Az év­fordulói emlékünnepségek elő készítésében résztvesz vala mennyi magyar egyesület. Az emlékbizottság Dr. Kárpáthy Sándor vezetésével jubileum' bankettet rendez a Hilton Ho Leiben. A jubileumi év ki­emelkedő eseménye lesz a Pittsburgh Symphony ünnepi hangversenye december 4-én a szabadságharc elesett hősei emlékének tiszteletére. ❖ % Jfc MIAMI. — A Szabadság harocs Szövetség helyi elnöké nek, Aradi Istvánnak vezetése alatt minden itteni magyar egyesület bekapcsolódott a ju­bileumi munkába. Külön ér­dekesség, hogy a magyar sza­badságharc jubileumi ünnep­ségeiben kubai menekültek is résztveszneik:., Eredményesen folyik a tagszerzés munkája 's, a Hornyik-házaspár busz >6 os menekültet szervezett be. * * * ROCHETER, N. Y. — A szabadságharcos emlékünne­­rélyen az amerikai magyar enekultura kincseit is bemu­­jatják, előadásra kerülnek Nt. Egyed Aladár és Dr. Nagy Frigyes szerzeményei. ❖ íJí ❖ LOS ANGELES. - Dóm­ján Árpád szobrászművész 45 láb magas obeüszk tetején illő turulmadár formájában örökíti meg a szabadságharc imlékét. A talapzatot a har­­okat ábrázoló dombormű di­­iziti. A los angelesi magyar­ság Ecsedy Árpád, Boros Jó­séi, Czene Ferenc és Bodócs László aláírásával ellátott fel­hívásban kéri a magyarság támogatását. Pontozott rajzot készített a Digital Implement Plotter, a két módéi­ról, San Diago, Calif.-bari. Kanadai miniszter Budapesten Robert H. Winters kanadai kereskedelemügyi miniszter Biró József magyar külkeres kedelmi miniszter meghívásé ra szeptember 22-én néhá-nt napos hivatalos látogatási'; Budapestre érkezett. Nyilat kozatában tárgyalásait jelen tösnek minősítette, hangsai lyozva, hogy elő kívánja segi Leni a két ország gazdasági ígyüt tanüködését. “Az első ka­nadai miniszter vagyok — mondotta —, aki Magyaror­­.zágot felkeresi.” A látogatást megelőzően Darvas László külkereskedel­mi miniszterhelyettes, aki íemrég tért vissza Kanadá­iéi, sajtóértekezleten ki jelen­ette, hogy jövőre a két or­szág közötti áruforgalom 50 százalékos növekedésével le­nét számolni. Los Angelesben Anthony Shipp bokájára bilincset csatolt az öccse. Anthony már örült, hogy nem kell iskolába mennie, mikor egy rendőr leszedte lábáról a bilincset.

Next

/
Thumbnails
Contents