Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-06 / 1. szám

HK OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, January 6, 1966 — Founded in 1908 — FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE, PASSAIC, N. J. DR. F. KORMANN DR- NORMANN FRIGYES Managing Editor ügyvezető szerkesztő Tel.: 472-0951 Subsrciplion rates: For one year $6.00 — Single copy 15c Előfizetési ára egy évre $6.00 — Egyes szám ára 15c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. o. under the Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office Címzetes nyugalmazott professzor BUDAPEST. — Dr. Frigye- tanul, minden este tanul! Hol-si József, a budapesti 1. sz. Nőgyógyászati Klinika volt tanára, nem címzetes nyilvá­nos egyetemi professzor, ha­nem címzetes nyugalmazott professzor. Amit úgy kell ér­teni, hogy a most 90 éves or­vostudós klinikai állásából ugyan nyugalomba vonult, de napjait nem nyugalomban töl­ti, hanem — mindennap, pon­tosan délelőtt 10 órakor be­megy a Bakáts téri kórházba és Orbán György magántanár mellett, aki annakidején a Fri­gyesi Klinikán tanítványa volt, mint konziliárius, ta­nácsadó főorvos dolgozik. Cso­dálatos: egy 90 éves ember mindennap rendszeresen dol­gozik! Mi a magyarázata en­­ntk a csodának? — kérdezte a címzetes nyugalmazott jy/o­­fesszort 90-ik születésnapján egy riporter. Frigyesi meg­mondta : — 1897-ben kaptam kézhez a diplomámat. Azóta változat­lanul a rendszeres munkát tar­tom az életben a legfonto­sabbnak. Ha adhatok tapasz­talataim alapján tanácsot az utánunk következő nemzedé­kednek, úgy mindenekelőtt azf, hogy a szervezetet min­den más erőfeszítéstől kímél­ni kell, hogy vállalt munkáját jól végezhesse. Engem az igy végzett munka tartott fiata­lon. Mindennap hat órakor keltem, mindennap változat­lan volt at időbeosztásom: 8 és'10 óra közt előadás. Ezt követig a vizit, utána műté­tek késő délig, esetleg konzí­liumok is. Ebéd otthon, majd rövid pihenés, amit nagyon fontosnak tartottam. Délután 4—8-ig magánrendelés, vacso­ra , után olvasás, tudományos munka, felkészülés az előadás­ra,, ami előtt, ha csak lehetett, egy órát lovagoltam. A nyári vakáció alatt pedig vadászgat­­tarp:­A könyvespolcokra mutat, és / a rengeteg folyóiratra, arriélyek az íróasztalon van­nak: r.‘ — Most ezek lettek egyedüli esti társaságom, mióta örök­re lehunyta szemét feleségem, akj félszázadon át minden es­­tét velem töltött itt a könyvek között. Éjféltájban ő figyel­meztetett, hogy aznapra már elég volt a munkából, s a ké­sőbbi években arra is, hogy ha az ember öregszik s ereje csökken, hamarabb be kell fe­jezni a napi munkát. Tiz 6rá felé most minden este az ő tanácsára gondolok, mikor ab­bahagyom az olvasást. Csodálatos! A 90 éves, nagytudásu tanár még egyre ta napjáig tanulni fog — és talán dolgozni is! Miért kell oly sokat tanul­nia annak, aki oly sokat tud? Ezt feleli erre a kérdésre Fri­gyesi professzor: —- Tanulás nélkül az élet egyetlen területén sincs tu­dás, a szorgalmat a tehetség sem pótolhatja. Megfigyelése­im, tapasztalataim bizonyít­ják, hogy sokra csak az vihe­ti, aki sokat és szívesen tanul, jóval többet annál, amit a tan­terv, vagy a szükség előír. Világszerte ismert orvos és tudós Dr. Frigyesi József. Meghívott előadója volt a lon­doni nőorvosi továbbképző in­tézetnek, tiszteletbeli tagja több nyugati nőorvosi társa­ságnak, szerkesztőbizottsági tagja Londonban, Amszter­damban, New Yorkban, Ba­­selben, Milanóban, Buenos Airesben, Tokióban megjele­nő szakfolyóiratoknak. A múlt század utolsó évei óta, csaknem hét évtized alatt, százezernél több nőt kezelt, gyógyított, megmentett az életnek. Kossuth kocsija SZÓFIA. — Az észak-bul­gáriai Gabrovó megyei levél­tár értékes fényképet kapott, amelyet ugyan megsárgított az idő, dé mégis értékes ada­lék Kossuth Lajos életéhez. A kép azt a hintót ábrázolja, amelyben Kossuth Lajos 1849- ben elhagyta hazáját és elin­dult a politikai emigráció ut­ján. A fényképet 1916-ban a bolgár Konsztantin Tepavicsa­­rov készítette a jugoszláviai Paratyon városában, ahol ket­tős ajtóval zárt fészerében évtizedekig őrizték Kossuth Lajos hintáját. A kétfogatu fedeles hintó most is világo­san kivehető a fényképen. PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG RÓMA. — Poytautasként utazott a Castel Felice nevű olasz tengerjáró hajón Frank Moriarty 21 éves ausztráliai állampolgár. Csaknem az utol­só pillanatig szabadon moz­gott a hajón. Az olasz tisztek nem gyanakodtak, hiszen kép­telenek voltak feltételezni, hogy a társaság szemefénye a fürdőkádba ágyaz magának. Moriarty pünkösdi királysága egészen addig tartott, amig egy lány, akinek hevesen ud­varolni kezdett, férjhezmené­­si szándékkal utána nem né­zett nevének az utasok listá­ján. MAGYARORSZÁG BORAI ÉS PÁLINKÁI TOKAYS TOKAY SZAMORODNI tOryorSvMel) TOKAY ASZÚ - TOKAY EDES FURMINT WHITE TABLE WINES Jaltberenyí RIZIING - LEÁNYKA - DEBROI HÁRSLEVELŰ Badacsonyi SZÜRKEBARÁT - Badacsonyi KÉKNYELŰ RED TABLE WINES Siekszatdi VÖRÖS - EGRI BIKAVER - NEMES KADAR CORDIALS AND BRANDIES GOLDEN REAR - AllASH KÜMMEL - APRICOT LIQUEUR BUCKBERRY BRANDY - APRICOT BRANDY BEVERAGE BITTERS SOLE AGENTS U.S.A.—VINTAGE WINES CO., N.Y. 19, N.Y HOFFMAN Import & Dist, Co. 772 Communipaw Ave. Jersey City, N. J. Telefon: HE 4-7400 Andres Salgó mexieói képzőművész művészetről, olimpiáról beszél... BUDAPEST. — Andres Sal­­gó 37 évi távoliét után elláto­gatott az óhazába. Diákkorában, 1928-ban uta­zott el Magyarországról. Tiz évig Párisban élt s mikor Eu­rópa lángra lobbant, Mexicó­­ba költözött. Azóta is ott él és most, 37 évi távoliét után, mint a mexieói képzőművé­szet utazó nagykövete érke­zett rég nem látott hazájába. A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének kiállítási helyiségé­ben egy hónapon át mutatták be nagy sikerrel a munkáiból válogatott kiállítást. Egy hónapos magyarorszá­gi tartózkodásáról, találkozá­sairól beszél: — Legelőször Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, régi mes­teremet kerestem fel. Ő volt egyike azoknak, akik elindí­tottak pályámon. Többi régi mesterem halott. Lyka Ká­rollyal már nem találkozhat­tam. Karinthy Frigyessel sem. Másik jelentős találkozá­som Kodály Zoltánnal volt. Számára közös jóbarátunk, Pablo Casals üdvözletét hoz­tam s egyben feleségem, Já­nosi Ilona kérdéseire kerestem feleletet. Feleségem ugyanis a mexieói Liszt Ferenc Zene­­akadémia igazgatója. Ebben az intézetben csak zongora-ok­tatással foglalkoznak. Az aka­démia oktatási módszere na­gyon hasonlatos a Kodály-féle oktatáshoz. Jelszavuk: “Nem művészeket tanítunk, hanem az emberekkel szeretnénk megszerettetni a muzsikát.” — Felkerestem régi iskola- és padtársamat, Feleki Lász­lót, aki a budapesti szatirikus hetilap, a “Ludas Matyi” fő­­munkatársa. Gyerekkoromban legjobb barátom volt, az ő biz­tatására, mint költő kerestem első honoráriumomat. Részt vettem a pécsi filmfesztivá­lon, nagyon nagy hatással volt rám Fábri Zoltán “Húsz óra” cimü filmje. Örömmel hallottam, hogy a kitűnő ren­dező a film két férfi főszerep­lőjével éppen a mexieói film­­fesztiválon tartózkodik. Lát­tam a X. Magyar Képzőmű­vészeti Kiállítást is. Nagyon érdekes a kiállítás anyaga. Vé­leményem szerint a szobrok és a grafikai anyag világviszony­latban is jelentősek. A fest­ményekkel már nehezebben barátkoztam. Az 1968-ban Mexicóban ren­dezésre kerülő olimpia előké-UAlUIIUIiriJTCQ KÁVÉ. kakaó. tea. szövet, vászon VHIvllVlK.ll I Cili GYAPJUFONAL. CIPŐ. AUTOMOBIL. KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek ■ magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80th St. NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató I Bejárat a 2nd Ave.-röl születeiben is szerepe lesz: — Egyelőre csak építészeti és képzőművészeti vonatko­zásban tudok nyilatkozni. A megépítésre . kerülő épületek tervei elkészültek. Az olimpia idejére három stadiont épí­tünk. A legkisebb 64,000 be­fogadó képességű. Készen van már a 112,000 ember befoga­dására alkalmas stadion. A legnagyobba körülbelül 120— 130 ezer ember fér majd el. Mexico felkészülve várja a vi­lág sportolóit. Magam részé­ről már elkezdtem egy kisebb tolmács-csoport szervezését, bár kevesen vagyunk ott ma­gyarok. ígérem, hogy a ma­gyar sportolók otthon fogják érezni magukat Mexicóban. Mindent megteszünk majd, hogy Mexicóból térjenek haza a legtöbb aranyéremmel. Már a postás is karcolja a felhőket NEW YORK. A felhőkar­colók világfővárosában van az Egyesült Államok postafő­igazgatósága, nem égbenyuló palota, nem kilátótoronnyal ágaskodik a felhők magassá­gába, hanem levelek és cso­magok piramisával. Ha ez a posta mesélni kezd, az ember elkezd szédülni, olyan érzése támad, mintha egy Gemini ab­lakából bámulna csillagok mi­­riádjainak végtelen térségé­be. Mivel karácsony éppenhogy elmúlt, kezdjük a posta kará­csonyi meséjével. Ebben a hó­napban, karácsony hónapjá­ban, a posta nyolc ezer mil­lió levelet, kártyát, kataló-, gust, csomagot repit széjjel minden irányba, ennek a nagy országnak minden részébe, az egész földkerekségre, át az óceánokon, magasan az Alpe­­sek és a Himalája hófedte csúcsain, a vasfüggönyön ke­resztül. És az egész 1965. év sta­tisztikája mit mutat? 73,000 millió darab, száz-kétszáz mil­lióval több vagy kevesebb nem számit. Megfoghatatlan nagy szám ez, próbáljuk meg kéz­zelfoghatóvá tenni: ez szemé­lyenként 375 mindenféle pos­ta-küldeményt jelent, köszön­tő és részvétnyilvánitó kár­tyáktól kezdve mail order ház­ból kiküldött traktorig. A le­velek és csomagok, ládák össz­súlya ebben az évben hat mil­lió tonnánál többet tesz ki. Mindennap mi amerikaiak átlag 200 millió küldeményt adunk postára. Mennyi ez? Annyi, mint az egész többi világ postai forgalma! Hogy milyen hosszú utat tesznek meg ezek a levelek és csoma­gok egy napon? Nagyobb utat, mint amilyenen Grisson és Young egész missziójuk alatt körülszáguldozták a földtekét. Mindezek a számóriások ta­lán nem is rettentik meg az olvasót, inkább hidegen hagy­ják. De ijedezni kezdünk, ha áttérünk a mammutposta sta­tisztikájának kisebb, könnyeb­ben felfogható számadataira. A posta nem jó üzlet, ráfize­téses. Az 1965. financiális év­ben 791 millió dollár a deficit, a következő fiskális év (az idei második félév és a jövő első félév) deficitjét 873 mil­lió dollárra becsülik. Ez a szo­kásos kifejezés, de nem he­lyes, mert senkisem becsüli a ráfizetést, a vesztést...) A várható hiányt részben fedez­ni fogjuk, mint a múltban is tettük, mi, jámbor adófize­tők és postabélyeg-felragasz­­tók. Felfelé megy minden. 1933-ban a levélboritékra 3 centes bélyeget ragasztottunk és a levélhordó 1 dollár óra­bért kapott. Ma 5 cent a le­vélportó és 2 dollár 29 cent és 3 dollár 30 cent közt vál­takozik a postások munka­bére. Drágább, de nem jobb a pos­ta szolgálata. És ebben nem a postás ludas, neki jogos ki­fogásai vanpak a számtalan panasszal szemben. Forgalmi akadályok lassítják a mene­tet — egyre kevesebb vonít áll rendelkezésre és a na­gyobb városokban az utcákon kanyargó automobilok lelas­sítják a forgalmat, a posta autói lépésben haladva viszik széjjel az egyes postahivata­lokban óráról órára felhalmo­zódó leveleket és csomagokat. Pedighát a gyors postai szol­gálat az amerikai gazdasági élet életbevágó követelménye. Tudni kell, hogy minden év­pénzforgalom lebonyolítása ben körülbelül négy trillió­­nyi pénzforgalom lebonyolítá­sa van a postára bizva. (Meny­nyi egy trillió? Ezer billió!) Képzeljük el, hogy egy napra leáll a posta. Mi baj származ­hat ebből? Rendelés, fizetés, nyugtázás és —, óh borza­lom! — születésnapi köszöntő későn érkezik meg! És millió meg millió dollár nem fiad­­zik, egy napi kamat veszen­dőbe megy. Évente egy bil­lió dollárt tesznek ki az Ame­rikában kifizetésre kerülő ka­matok, egy billióból jókora összeg esik egy napra. Mi az oka annak, hogy a posta piramisa vetélkedni kezd New York felhőkarcolói­val? Két fő oka van a posta­forgalom rohamos növekedé­sének. Az egyik a lakosság szaporodása, a másik az egy­re fokozódó gazdagság. A mos­tani nagyfokú általános jólét hatalmas mozgatóerő, hiszen a postai forgalomnak 80 szá­zaléka üzleti forgalom. Egy példa: a telefontársaságok évente 600 millió számlát kül­denek ki és mi ennél csak va­lamivel kevesebb telefondijat posta utján küldünk be. Vagy mégegy példa: részletfizetés­re vásárolunk és a részleteket posta utján küldjük be. És még egy harmadik példa: a kormány számos, vagy inkább számtalan hivatalai évente 2 billió postai küldeményt kül­denek szét. Közte Social Se­curity nyugdijainkat... ❖ * ❖ Nem jó üzlet a posta, rá­fizet. Az utolsó költségvetési évben a deficit 791 millió dol­lár volt, az idei hiány előre­láthatólag 873 millió dollár lesz. Csak az 5 centes közön­séges levél és a 8 centes légi­posta levél hoz hasznot — 10, ileltőleg 15 százalék profitot. Minden más küldemény keze­lésére és szállítására ráfizet a posta. Például a Special De-Életmentő vertipus NEW YORK. — Hillard Henson repülő őrmestert vér­ző gyomorfekély miatt meg­operálták, vérátömlesztésre volt szükség, mégpedig csak­is arra a fajtára, amelynek tudományos elnevezése “O Po­­sitiye-Tja Negative”. Ezt a vértipust 1959-ben fedezték fel s az egész világon csak 35. emberről tudnak, akinek ilyen tipusu vére van. Szerencsére akadt a 35 közül kettő megle­hetős közelségben: Illinois­­ban. Az őrmester egyik fivé­rének és egyik nővérének ilyen vére van. Ezek adtak egy pintot ritka vérükből, azt repülőgép nyomban elvitte New Yorkba, az Alban’s Na­val Hospitalba és — sikerült a páciens életét megmenteni. UJ 50 CENTESEK WASHINGTON — Denver­­ben (Colo.) megkezdődött az uj 50 centesek nyomása, ame­lyek ezüst-tartalma 40 száza­lék lesz. livery szolgálat deficitje több mint 17 millió dollár. Többféleképpen lehet segí­teni a posta bajain. Rosszabb, lassúbb szolgálatot lehet (még mindig lehet?...) nyújtani. A portót fel lehet emelni, de ez nem egykönnyen lehetsé­ges, mert alighogy megindul a vita és alkudozás a kong­resszusi postabizottságban, orkánerejü szélvihar támad, hol innen, hol onnan, egyik vagy másik érdekeltség szó­szólóinak irányából, mindenki tiltakozik az ellen a portó­emelés ellen, amely -érzéke­nyen sújtaná ... És lehet se­gíteni a postai szolgálat “áramvonalasitásával”, akár­mit is jelent ez a hosszú szó. A ZIP-rendszer általánossá té­tele, ami 1967-re várható, nagyban elő fogja segíteni az áramvonalasitást, olyképpen, hogy a nagyobb postázok ma­guk fogják ZlP-számrendben feladni küldeményeiket, más szóval a postai szolgálat egy részét privát személyek, pri­vát vállalatok fogják végezni. Ez a segítség évi 100 millió dollár megtakarítást fog je­lenteni a postának. Lesznek, egyes shopping centerekben máris vannak, “Szolgáld ki magad postahiva­talok”. Ott vannak mérlegek, bélyeg automaták, bélyegzett levélboritékok, pénzváltók. A jövő év végén már 100 ilyen automatikus postahivatal lesz az ország minden részében, a nap minden órájában nyitva* Az ilyen super-postahivata­­lok felszerelése és egyéb újí­tások persze kezdetben még csak növelni fogják a posta kiadásait, a deficitet. De jó befektetés lesz ez, legalábbis remélik ott fent, ahol a re­formokat tervezik. Radikális megoldást azonban csak egyes postai tarifák felemelésétől leeht várni. És erre “jó kilá­tásaink” vannak. A Public Service Electric and Gas Company-nak az egész országra kiterjedő hirdetései felhívják a kereskedelmi és ipari vállalatok figyelmét azokra az előnyökre, amiket számukra New Jersey nyújtani képes. Miért? Mivel, ha egy uj cég telepedik le államunkban—ez több munkaalkalmat jelent . . . "friss” tőke kerül forgalomba ... igy New Jersey egész gazdasági élete fellendülést nyer. Azáltal, hogy a New Jersey-ben élvezhető előnyöket a közönséggel megismertetjük, s igy közreműködünk abban, hogy több uj iparvállalat, uj prosperitás költözzék ide, szintén példája annak miként akarunk hozzájárulni New Jersey egyre fejlődő és erősödő gazdasági -életének előbbreviteléhez. PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY Taxpaying Servant of a Great State Here's Wiiy " Industrial Parks in New JéfsepW Offer You the Perfect Plant Site New Jersey has a great number of made-to-order industrial parks— spacious, well-planned areas that provide industry with everything it needs to succeed: heavy-duty roadways and rail spurs, all utilities, help in building and financing, local community cooperation. The list is end­less ... and it’s important frosting on the cake. But look at the cake itself ; ... look at New Jersey! j First: the market. New Jersey sits right in the middle of Megalopolis, the most concentrated area of wealth and influence in the world. It is served by the nation s two largest deepwater ports. It has the highest ratio of , scientists and technicians. Eighty-five of America's 100 largest industrial firms are here. And. of great importance. New Jersey offers a never­­ending choice of places to visit and things to do. Get the full story on plant site opportunities in New Jersey. Return the coupon today for your free copy of the informative 48-page booklet •ntitled: "NEW JERSEY - LAND OF AMAZING ADVANTAGES’* j eublic tarv'ea Clactrle and Qat Company ' fc~i— 1 -J V. Bo* A,A- *° P,rk Nawark, Naw Jaraay 07101 j Ljw. m new I Please sand my copy of: I fad Jersey H ' N^W JERSEY / Land of Amazing Advantages" H □ Also, send more information on industrial parks I City end State_____________________! ©PUBLIC SERVICE ELECTRIC ANO GAS COMPANY Taxpaying Servant of a Great State Hk« these continue to prates new and heiter job opportunities for people in Jersey!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents