Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-15 / 37. szám
Beolvadt lap: "PASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT ■-----c-----AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Merged with "PASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Clam postage paid at Passaic, N. J anrt »< »ooilion»' muiiiiie nttii> VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 37. SZÁM FAbSAlC. NEW JERSEY Thursday, Sept. 15, 1966 tragikus helyzete Kolozsvár, 1966 szeptember (havában ... A napokban ünnepelte — minden bizonnyal nagy pompa és felvonulások közepette kommunista Románia “felszabadulásának” napját, augusztus 23-át. Ez a dátum, 1944. augusztus 23. az erdélyi magyarság keserű emlékű gyásznapja marad. 212 év történelmi távlatából, az erdélyi magyarság küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal, rettegéssel teli élete világos bizonyítéka annak, hogy milyen szemenszedett hazugság a kommunista alkotmányban “biztosított” szabad anyanyelv használat, nemzetiségi iskolák, újságok, «Színházaik engedélyezése, a vallás szabad gyakorlása és általában a “teljes polgári jogegyenlőség”. De pergessük vissza az erdélyi magyarság életének a filmjét és adj unk egy pár kockát az egyes szakaszokról. 1945. május 9. Az egész világgal együtt örült Erdély magyarsága is a béke napjának. De egy kábulatban élt, mert hetekig nem tudta, hogy hová fog tartozni, az anyaországhoz, vagy Isten őrizz! újra Romániához. 1946 márciusában minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Szövetséges Hatalmak, a Szovjetunió javaslatára újra Romániának ítélték Erdélyt. Azokban a napokban érkezett vissza Párisból, a fegyverszüneti egyezmény végleges aláírásáról G'heorghe Gheorghiu Dej, a román kommunista vezér, aki Nagyváradon megszakította az útját és az állomás előtti térségen egy előre elkészített népgyülésen bejelentette Erdély visszacsatolását Romániáihoz és biztosította Erdély magyarságát, hogy alkotmányban lesz lefektetve minden néven névezendő joga, amely semmivel sem lesz kevesebb, mint a román nemzetiségű lakosságié. Tekintse a magyarság épp olyan hazájának Romániát, a szocialista Romániát, mint Magyarországot, mert a szocialista tömb keretén belül élő országok népeinek, legyenek azok magyarok, románok, zsidók, németek, azonos érdekük van és teljesen azonos jogaik is. így ígérték ezt a “népi demokráciáért’’ folyó harc éveiben, ahogy a kommunisták nevezték az 1944—47-es éveket. Ekkor 1947. december 30-án kiáltották ki a népi demokráciát és menesztették Mihály királyt. Ezekben az években a történelmi igazságosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az államapparátusban voltak mindenütt magyarok. így többek között iSzenkovits Sándor nagyszalontai lakatos, régi kommunista, iparügyi miniszter lett, Mogyorós Sándor a pártvezetőség 10 tagú keretében volt. Ugyancsak a megyei és városi veeztőségefcben, a kulturális és gazdasági élet minden szakaszán voltak a magyarok. A többlet onnan rekrutálódott, hogy a magyarság úgy iskolázottság, mint minden más, ipari, gazdasági és művészeti téren lényegesen felette állott az akkori románságnak. Ekkor, 1947. december 30. után adta ki a kommunista párt az újabb jelszót, “harcba a szocializmus megvalósitásáért”. Ezek az évek még több reménnyel kecsegtették Erdély népét, hogy a nemzetiségi vonatkozásban nem lesznek hátrányosabb helyzetben, mint a románság. Ezekben az években meghagyták az erdélyi városokban Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János és a kiváló magyar irók, művészek, tudósok neveit, sőt újabb, a munkásosztály harcaiban résztvett magyar irók neveit, mint József Attila, stb. helyezték el az utcatáblákon. A párt, a szakszervezet, az iparállalatok, kulturrendezvények gyűlésein egyformán a románnal, használták a magyar nyelvet is. 1948-ban az államosítások után az iparvállalatok vezetésébe a magyarokat is azonos számban tették be a vezetésbe. Ezekben az években az alsófoku iskoláktól az egyetemekig mindenütt, ahol kellett, voltak magyar iskolák. Voltak magyar újságok és társadalmi folyóiratok is. Itt azonban meg kell álljunk egy pillanatra. Az újságok — ellentétben a “régi” Románia bátor, a magyarságért harcoló, a magyarság érdekeit védő,, valóban “magyar” újságoktól, csak magyar nyelven irt újságok, amely újságoknak semmi köze a magyarsághoz, a magyarság érdekeiben soha semmit nem ir, hiszen a gazdája román, a kommunista román állam. Ezekben az években tehát csak az újság “magyar paródiája” volt a kirívó. Ebben az időben alakult át az igazságszolgáltatás népi biráskodásra és “választott” népbirák kerültek be a törvénykezés minden ágába. Itt is részt vettek a magyarok. Az évek rohamosan múltak. A különböző gazdasági és mezőgazdasági nehézségek előidézték, hogy a falusi parasztság nagy része nem találta meg a megélhetését a kollektivizálódások következtében és özönlött a városba, az ipari üzemekbe, amelyek egy ideig fejlődő tendenciát mutattak. Ekkor egy törvényrendelet látott napvilágot, hogy nem szabad a vidékieknek letelepedni a városokban. Ezt a rendelkezést azonban suba alatt, az 1953-as “hruscsovi” évektől kezdve már csak a magyarságra értelmezték és alkalmazták, mig a vidéki románság elözönlötte a városokat Erdélyben. így kezdődött fokozatosan és szisztematikusan a magyarság számarányának a lenyomása. De ez csak az egyik része volt Erdély romanizálásának. A “regátból” tizezerszámra helyezték Erdélybe, a most már, iskolázott uj kádereket az ipari üzemekbe, az egészségügybe, és az élet minden terénumára. Ezzel szemben a végzett fiatal magyarokat szinte kivétel nélkül csak a belső Romániába helyezik. Ezekben az un. “hruscsovi években” már nyíltan kezdik átvenni az addigi sztálini egyenjogú nemzetiségi politika helyett, a nemzeti kommunista ideológia elvét, amelynek a lényege, hogy Románia a románoké és ők az első osztályú állampolgárok. Mint minden időknek, úgy ennek a kornak is megvoltak a maga gyászmagyarjai. Mindenekelőtt, valószínűleg, hogy a pozícióját továbbra is fenn tartsa, Szenkovits Sándor sza lontai miniszterből Sencoviciu Alexandra lett. Mogyorós Sándor, ugyancsak szalontai szabó, Moghoros Alexandrává változott. A magyar egyetemeken egyes tanárok és dékánok zászlóvivőjévé váltak annak a kommunista ideológiának, hogy a szocialista Románia egyforma édesanyja a románnak és magyarnak egyaránt és nincs szükség már arra, hogy magyar legyen az előadási nyelv és megszavazták a román nyelv bevezetését. A magyar iskolákat végző gyermekek most egy olyan áthidalhatatlan nehézség elé kerültek, hogy az egyetemi felvételi vizsgákon nem voltak képesek feljutni, mivel nem tudtak annyira románul, hogy a követelményeknek megfeleljenek, még objektiv elbírálás esetében sem, nemhogy most a “nemzeti öntudat felébredésének és alkalmazásának” éveiben. Eljött 1956. október 23. A magyar nép megelégelte az orosz uralmat, megrázkódott és leakarta dobni magáról az évtizedes embertelen uralmat. A történelmi igazságosság kedvéért itt is meg kell jegyezni, hogy ezekben a napokban nemcsak Erdély egész magyarsága, hanem a románság túlnyomó része is visszafojtott lélegzettel “drukkolt” a magyar győzelemért! De a fegyveres, óriási túlerő sajnos vérbe és romokba borította nemcsak Pestet, hanem kezdete lett Erdély magyarsága tragédiájának is. Tömegesen tartóztatták le még két évvel 1956. október 23. után is a magyar tanárokat, a diákok tömegeit azon a címen, hogy összejöveteleken hallgatták a pesti rádió adásait. A legkevesebb büntetés 4—5 év volt. De ez csak az érem egyik oldala. A másik szörnyűség az, hogy az édes Haza, a hivatalos Magyarország nem igényli vissza Erdélyt; elnézi, hogy az erdélyi magyarságot minden eddigi jogaiból nem is lassan, kiforgassák. Az állásokba magyar iskolát végzetteket nem vesznek fel, mert nem tudja az állam nyelvét. Az egyetemekre nem tud feljutni. A magyar iskolák növendékeinek a száma évről évre rohamosan csökken, mert maguk a szülőik kénytelenek román iskolába adni a gyerekeiket, hogyha végeznek majd, eltudjanak helyezkedni, igy a magyar iskolákra igen rövid idő alatt a teljes megsemmisülés vár. A színházak, amelyek eddig magyar nyelvűek voltak, most már közös román—magyar művészekkel adnak elő, természetesen főleg román szerzők müveit. Az utcákról mindenütt eltűntek a magyar utcanevek. Gyűléseken már sohasem lehet 56 óta magyarul felszólalni. De még szakmai gyűléseken sem, JOGFOSZTOTTAK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK MEGALAKÍTÁSÁT TERVEZIK PÁRIS — A Száműzetésben Élő Újságírók Európai Szövetsége itt tartotta a napokban évi közgyűlését. Ezen a gyűlésen Battista ezredes, a francia menekültek szövetségének elnöke, felvette az eszmét, hogy alakítsák meg a jogfosztott embereknek, a hazájukból kiűzőiteknek, a menekülteknek világszövetségét. A müncheni Szabad Sajtó Szövetség együttműködését helyezte kilátásba és számítani lehet arra, hogy az első praktikus lépések hamarosan megtörténnek. Október 1.-én és 2.-án Kehi francianémet határvárosban nagy együttes konferenciát fognak tartani a francia, német és keleteurópai jogfosztottak, üldözöttek szószólói. A Szabad Sajtó Szövetség által rendezett sajtókonferencián Jean Tixier-Vignancourt, aki az idei elnökválasztás alkalmával De Gaulle egyik ellenjelöltje volt, hangoztatta annak szükségességét, hogy a szabad világ minden lehető módon segítse a szabadságukért küzdő kelet- és közép-európai népek törekvéseit. A szövetség határozatban ki mondta, hogy a kelet-nyugati enyhülés, amelynek érdekében De Gaulle elnök fáradozik, ne jelentse a yaltai igazságtalanság jóváhagyását. Meg kell jegyezni, hogy Yalta nem árulás volt Roosevelt részéről, hanem álnokság Sztálin részéről. így fest a Gemini 11 útközben IGAZI KUTYA-BARÁTOK GREENWICH, Conn. — Hivatalos jelentés közli: Ebben a 60,000 lakosú kisvárosban majdnem 11,000 kutya van. Ez a legnagyobb kutya-arányszám Amerikában. TŰZ A HEGYEKBEN LISSZABON, Portugália — A Sintra hegység egyik erdejében tűz tört ki. Az oltási munkálatokban résztvett katonák körül 37-en halálra égtek. WASHINGTONI LEVEL A szenátus titkára közzétette jelentését arról, hogy a haza bölcsei hány okos embernek mennyit adnak a jámbor adófizetők adógarasaiból “személyzeti fizetés” címén. Minden szenátornak joga van bizonyos összeget költeni annyi minden rendű s rangú asszisztens fizetésére, amennyi abból a bizonyos összegből kitelik. Ha mindezt az olvasó kissé homályos beszédnek véli, ezen nem lehet csodálkozni, mert ezt az asszisztens-bizniszt min denkor némi homály lengi kö rül. Millió meg millió dollárt költenek a haza bölcsei (és a honatyák is, akikről azonban most itt ne essék szó) irodai kisegítőkre, ügykezelőkre, saj tóreferensekre (reklámcsinálókra), törvényelőkészítő szakából alig egy pár román van, mert megszólalnak, hogy mi ért nem románul beszélnek. De nem is mer megmukkani sem magyarul senki. Az állami, a pártvezetésből, az iparvállalatok vezetéséből, és általában minden vezető és közép pozicióból a amgyarság teljesen ki lett szorítva. 1919—1940 szomorú éveiben, ott volt a csonka Haza a maga állandó bátorításával, reménytkeltő, életet adó üzeneteivel. Ott volt a külföld. Lord Rotihermerevel az élen. a magyarság nagy barátjával. Ma, 1956 egy évtizedes, véres, dicsőséges évfordulóján a sokat szenvedett erdélyi magyar nép réveteg tekintettel néz a holnap elé, honnan jön, honnan várhatja az ő felszabadulását is! “Erdélyi Magyar” írja; SPECTATOR értőkre, aktakezelőkre, gyors- és gépirónőkre. Ki áll a lista élén? Az olvasó kitalálta: Robert F. Kennedy, a newyorki szenátor Massachusetts államba!. Ez év második negyedében 80 sze mély segítségére volt szükség, hogy szenátori teendőit el tudja végezni. Kennedy iro dai lalkalmazottainak élén egy bizonyos Joseph F. Dolan állt, aki három hónapi fizetés fejében 5942 dollár 49 centet kapott. Ez évi 23,769 dollár 96 centnek felel meg. Mégsem hányhatja senki Bobby Kennedynek szemére, hogy alkalmazottainak miniszteri fizetéseket osztogat akad a szenátorok közt még néhány, akik l. sz. alkalmazottuknak ilyen magas fizetést adnak. A szenátus demokratáinak vezére, Mike Mansfield Montanából, beérte, be tudta érni 15 főnyi személyzettel s igy payroll ja szerényebb méretű. New York államnak van még egy szenátora, Javíts, a republikánus, New oYrkból; ő 47 irodistát foglalkoztat. A lista alján diszlik George D. Aiken vermonti republikánus szenátor neve; ő 8 kisegi tővel el tudja látni szenátori tisztjét. * * * Egyik-másik szenátor vagy képviselő szükebb és távolabbi családja köréből válogatja ki az alkalmas irodai kisegítőt. Egyszer volt, hol nem volt, e sorok írója, Spectator, már nem emlékszik, hogy Iowa vagy Utah állam valamelyik képviselője volt-e az, akinek fiacskája Iowa vagy Utah államban az egyetemen tanult és képviselő papájától asszisztensi fizetést kapott. Mit csinált a fiú ezért a pénzért? Hát, kéremszépen, tanulmányozta a papa informálása végett az egyetemi diákok állásfoglalását bizonyos politikai kérdé seket illetően ... De most beszéljünk egy érdekesebb, cifrább esetről. Adam Clayton Powell newyor ki (harlemi) néger képviselő indiszkrét politikai ellenfelei kiderítették, hogy ő Puerto Rcóban lakó szép fehér feleségének, mint irodai asszisz tensnek, 20,578 dollár évi fizetést ad és nem ad. Ez igaz is, nem is, felelt a leleplezésre A. C. Powell. Az igaz, hogy ő a felesége fizetési csekkjeit saját csekkszámlájára depó nálja, de a felesége bevásárlá si számláit ő fizeti ki. A képviselőház adminisztrációs bizottságának elnöke, Omar Burleson texasi képvi selő megvizsgálta az ügyet és azt találta, hogy ez “férj és feleség közti családi ügy ...” * * * Hogy Lyndon B. Johnson ért-e angolul? Barry Goldwater igy nyilatkozott: Johnson a vietnami 'háborúban, nagyon helyesen, a kemény kéz politikáját követi. Ez volt az, amit én az 1964. évi elnökválasztási kampányban prédikáltam. Ez a józan ész szava volt. Ha Johnson ért angolul, beláthatja, hogy amit én prédikáltam, az volt igaz. * * * Washingtoni elfojtott sóhajok ... A vietnami háború máris nagy háború. És még nagyobb lesz. Karácsonykor már nagyobb lesz, mint volt a koreai háború; több ember és több dollár a mérték. Vietnamban, Sziámbán (Thailand) ás a közeli vizeken ma 400,000 amerikai van, a jövő év végén talán 700,000 lesz a számuk. Koreában és a környező vizeken a maximális létszám 475,000 volt. Sokáig arról volt szó, hogy ez a háború Dél-Vietnam háborúja és ezt a háborút a délvietnami népnek meg kell győznie. Eddig 350 amerikai repülőgép veszett el Vietnamban. Egy billió dollár ... Kis része íz összköltségnek. Ebben az évben a vietnami háború 20 billió dollárba kerül, jövőre 30 billióra nőhet a számla. És a heti átlag jelenleg: 100 amerikai halott, 500 amerikai sebesült. * * * Úgy látszik a “másik Johnson” — Jim — Arkansasban elvetette a sulykot. A kormányzói állásra pályázó republikánus ellenfele, Withrop Rockefeller, demokrata szavaitokra számit. Sok arkansasi demokratának már kicsit sok az, amit ez a Johnson müvei anti-Johnson szerepében. * * * Washington nevet... Republikánus berkekben suttogják Egy FiBI-ember a Johnsonranchon véletlenül nyitva hagyott egy kaput, mire mind a marhák elszéledtek ... Rusk külügyminiszter naponta átlag 14 órát dolgozik, szórakozásra, kikapcsolódásra alig jut ideje. A napokban mégis néhány szabad órához jutott. Mrs. Rusk, a, szobalány, a mosónő egyszerre megbetegedtek. A külügyminiszter készített szendvicseket, kávét főzött és kész volt a vacsora kettőjüknek. Aztán összeszedte a heti fehérneműt, elvitte a laundromatba és — ott senkisem ismerte fel . . . Egy társasági, vagy inkább politikai cocktail partira Hubert Humphrey alelnök két órai késéssel futott be. Amikor ezért tréfásan megrótták, igy védekezett: “Nem én késtem, mindenki más tulkorán jött.” Valakinek Washingtonban remek ötlete támadt. Küldjük Vietnamba a zenebonáié Beatle fiukat. Ettől még nem lenne vége a háborúnak, de legalább nem hallanók egyideig a harci zajt... KARÁCSONYI árusitás a keresett AVON cikkekből egy sikeres karrier kezdete lehet az ön számára. Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Alleniown- Bethlehem környékén pedig hívja 432-0916 számot. KIADÓ 2 családos házban 4 szoba, konyha, fürdőszoba, csukott pores. Melegvíz, fűtés költsége a bérlőt terheli. Lehetőleg felnőtteknek. Megtekinthető naponta este 6 után, vasárnap egész nap. Cim: 171 Harrison St., Passaic, N. J. FREE PRESS Az erdélyi magyarság
