Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-19 / 20. szám

Thursday/ May 19, 1968 SZABAD SAJTÓ 3 IK OLDAL Két kísérleti tudományos kutató tengeralattjárót bocsátottak vízre New London, Conn.-ban. Külvárosokba “vándorolnak el” a fehérek az amerikai városokból Az újabb Civil Rights tör­vényjavaslatnak, amelyet Johnson elnök a kongresszus elé beterjesztett és amelynek ügyében Nicholas Katzen­bach, i g a z s ágügyminiszter, már meg is tette nyilatkoza­tát az illetékes kongresszusi bizottság előtt, egyik kétség­telenül legfontosabb paragra­fusa az egyenlő lakhatási le­hetőség, tehát gyakorlatilag, az elzárt, néger lakónegye­dek megszüntetése. A négerek — egyáltalában nem indokolatlanul — azzal érvelnek, hogy az egyes fe­hér lakónegyedekben sem la­kást nem kapnak, sem házat nem vehetnek, egyszerűen azért, mert a fehérek nem ad­nak ki lakást nekik és nem en­gedik őket házat venni — te­hát, kénytelenek a nagyobb­részt nyomortanya-szerü né­ger lakónegyedekben lakni. A panasz már nem újkele­tű, mint ahogyan a négerek bekötűzésének problémája a fehér lakónegyedekbe sem új­keletű. A helyzet az, hogy az ame­rikai városokból a fehérek már éveikkel ezelőtt megkezd­ték “kivándorlásukat”: a fehé­rek az egyre bővülő külváro­sokba vándorolnak ki. Ezáltal a külvárosok egyre zsúfoltab­bá válnak, a négerek általá­ban nem tudnak oda kiköltöz­ni, mert a házak drágáik, a né­gereik tehát beköltöznek a vá­rosokba, ahol ismét megala­kulnak az önálló néger lakó­negyedek. New York Cityban a leg­nagyobb arányú és méretei­ben is a legnagyobb ez a fe­hér kivándorlás. A város Health Departmentje közölte nemrégiben, hogy 1960 és 1964 között New York Cityből hoz­závetőlegesen félmillió nem­­fehér lakos vándorolt ki a kül­városok valamelyikébe. Ugyanez alatt az idő alatt; valamivel kevesebb, mint 400,000 nem-fehér és portori­­koi személy vándorolt be New York Citybe. A két folyamat végeredmé­nye az lett, hogy New York City lakosságának száma a Ä New Brunswick-) Magyar Református Egyház Ni- Bertalan Imre. lelkipásztor NI. Df. Kósa András Pastor Emeritus 179 Somerset St. New Brunswick. N. Tel,I KI S 5841 A vasárnapi szolgálatok rendje: 9 órakor vasárnapi iskola, 10 órakor angolnyelvü isten­­tisztelet, 11 órakor magyar istetntisztelet. Konfirmandusaink a most vasárnapi, délelőtt 10 órai kö­zös angol-amgyar istentiszte­leten járulnak első Ízben az Urasztalához. kérdéses időpontban nem egé­szen két százalékkal csökkent. Pontos adatok szerint: New York City lélekszáma 1960- ban 7.706,300 volt, 1964-ben pe­dig 7,558,500. A kifejezés “nem-fehér” — egyébként a népszámlálás al­kalmával magában foglalja a négereket, az amerikai indiá­nokat. keleti származásuakat, a malájokat és az eszkimókat. Gyakorlatilag azonban a kife­jezés főként a négerekre vo­natkozik, tekintettel arra, hogy egyéb “nem-fehér” ele­mek csak kis számban talál­hatók. A portorikóiakat népszám­lálási szempontok miatt köny­velik el nemzetiségi szárma­zásuknak megfelelően. Gya­korlatilag a portorikóiak 90 szúzalékben fehérek, 10 szá­zalékban pedig indiánok, vagy négerek. Gyakorlatilag New York Cityben és Amerika minden egyes nagyvárosában a követ­kező folyamat történik: a fe­­hét középosztály tagjai elván­dorolnak a külvárosokba, mig a nem-fehérek és a portori­kóiak bevándorolnak a váro­sokba, az elvándorolt fehérek helyére. Ennek a folyamatnak az az eredménye, hogy New York Cityben és minden más ame­rikai városban, a városnak a legrégebbi része, amelyet már régen le kellett volna bontani, mindig kevesebb és kevesebb lakossal rendelke­zik. A new yorki Health Depart­ment jelentette: a fehérek ki­vándorlásának és a nem-fehé­rek bevándorlásának a szá­mát lehetetlenség volt pusz­tán becslés alapján, számadat­­szerüen, megállapítani. A Department szakemberei a következő megoldáshoz fo­lyamodtak: k i s z á m itották, hogy az 1960-as számadat alap­ján, figyelembe véve a vár­ható születések és a várható halálozások számát, mennyi­nek kellett, volna New York City lakosságának lennie az 1960-tól 1964-ig terjedő idő­szak alatt.. A válasz az volt, hogy New York City lakosai számának az említett négy esztendő alatt hozzávetőlegesen 300,000 személlyel kellett volna emel­kednie. Ehelyett azonban, a város lakosainak száma az alatt az időszak alatt mintegy 147,800 személy csökkent. Ez tehát azt jelenti, hogy New York Cityből I960 és 1964 kö­zött mintegy 447,800 személy “vándorolt ki.” A 447,800 személy azonban netto számot jelent, vagyis, annyit jelent: miután a város­ból elköltözőitek és a városba beköltözők számát egyensúly­ba hozták, a kivándoroltak száma körülbelül ennyivel haladta meg a bevándoroltak számát. A város nem-fehér lakossá­gának — amennyiben kiván­dorlás és beköltözés nem tör­ténik — körülbelül 105,000-115.000 személlyel kellett vol­na növekednie az említett 4 éves időszak alatt. Az adatok azonban azt mu­tatják, hogy a növekedés 285.000 személy volt. Ez tehát azt bizonyítja, hogy 170,600 nem-fehér személy költözött New York Citybe az 1960-1964- íg tartó időszakban. A portorikóiak lakószámá­nak körülbelül 75,000-81,000 személlyel kellett volna növe­kednie. Ehelyett, a növekedés 98,600 volt. Eszerint tehát Puerto Ricoból mintegy 17,600 személy költözött New York Citybe az említett időszakban. A Health Department szak­emberei úgy vélik, hogy New York City lakosságának válto­zását nem annyira a fajok cseréje, mint inkább a társa­dalmi osztályok cseréje okoz­ta. Az uj bevándoroltiak ugyan­is a Bronxban, Brooklynban és Queensben telepedtek le, nem pedig Manhattanban. Mi sem bizonyitj» ezt jobban, minthogy Manhattanban 1964- ben 24,600 portónkéival keve­sebb élt, mint 1960-ben. Manhattan veszített fehér lakosai számából, portorikói lakosai és nem-fehér lakosai számából is a zemlitett idő­­zsákban. A Bronx lakosainak száma 1,410,000 személyről 1,306,000 személyre csökkent az emlí­tett négyéves időszakban, va­gyis a csökkenés 104,300 sze­­számából is az említett idő­szakban. Brooklyn lakossága gyakor­latilag majdnem teljesen vál­tozatlan maradt a cserélődés következtében az említett 4 éves időszakban, sőt, a növe­kedés egészen pontosan 500 személy volt 1964-ben, az 1960- as, kezdeti időszakhoz viszo­nyítva. A helyzet tehát az — nem­csak New York Cityben, ha­nem Amerika más nagyváro­saiban is — hogy, ámbár, a lakosságcsere nem elsősorban fajok, hanem elsősorban tár­sadalmi osztályok szerint tör­ténik, mégis, eredménye az, hogy a középosztályhoz tarto­zó fehérek kivándorolnak a külvárosokba és helyükbe, az alsóbb társadalmi osztályhoz tartozó nem-fehérek vándorol­nak be a városok régebbi ne­gyedeibe. A nem-fehér nyomortanyák száma tehát, ahelyett, hogy csökkenne, szükségszerüen növekedik. Kérdés az, hogy a most benyújtott Civil Rights javaslat egyenlő lakhatási pa­ragrafusa, megszünteti-e ezt a folyamatot? NYILVÁNOSÁN MEZTELENÜL FÜRÜDTEK A MŰVÉSZET NEVÉBEN MILWAUKEE, Wis. — Az itteni Art Center diákjai és diáklányai minden héten egy­szer különös élő művészi be­mutatót rendeznek az egye­tem campusán. Minden ilyen bemutatónak az összefoglaló neve: Happenings. Ezeken a bemutatókon a diákok és diáklányok élőké­peket mutatnak be, vagy pe­dig bizonyos cselekményeket, a mindennapi életből. Legutóbb egy ilyen bemu­tatót maga az Art Center igazgatója. Tracy Atkinson, is megtekintett. A személyes szemle eredménye az lett, hogy Mr. Atkinson a jövőre nézve minden ilyen Happen­ings bemutatót örökre eltil­tott. A legutóbbi bemutatón ugyanis az egyik jelenet az volt, amikor az épület alag­sorában levő sör-hütő meden­cében, egy férfi és egy nő anyaszült meztelenül für­dőit. A diákok és a diáklányok körében határozottan népsze­rű volt a jelenet, az igazgató, Tracy Atkinson, viszont fel­háborodott. Egy másik jelenet azt áb­­zárolta, amikor egy leány ép­pen egy férfit borotvált. A férfi egész testét, lábujjától a fejéig, sűrű borotva-szappan hab .borította. Az alagsor néhány meden­céjében, anyaszült meztelen­re vetkőzött férfiak és nők ül­tek nyugodtan, miközben né­hány diák hidegvízzel és vö­rös festékkel locsolta le a me­dence körül álló nézőközönsé­get. Mr. Atkinson kommentárja a következő volt: — Kénytelen voltam ezeket a bemutatókat betiltani. Amit láttam, az ízléstelen és eszte­len volt és ha tovább foly­tatnék ezeket, azt Art Center hírhedtté válnék arról, hogy erkölcstelen és esztenlen be­mutatókat rendez — a művé­szet nevében. — Ez a “Happenings” sem művészi, sem ízléses nem volt. A jövőben nem engedek meg ilyesmit. Első Magyar Ref. Egyház hírei Rév. Rásky József, lelkész Tel, KI 5-1058 22 A. Joyce Kilmer Ave. New Brunswick, N. J. Konfirmáció lesz vasárnap, május 22-én az angol istentisz­telet keretében. A konfirmál­tak pünkösdkör, maájus 29-én vesznek először úrvacsorát. Pünkösd vasárnapján, má­jus 29-én magyar istentisztelet d.e. 9-kor, angol 10:30-kor, mindkettő urvacsoraosztással. Minden vasárnap istentisz­telet magyar nyelven reggel 9:30-kor, angolul 10:30-kor. Hittan oktatás (konfirmá­lásra előkészítés minden pén­teken este 6:15-kor. Vasárnapi iskola minden vasárnap d.e. 9:15-kor. Nőegyleti gyűlés a hónap minden második vasárnapján d.u. 2:30-kor. Fiatal asszonyok köre min­den hónap harmadik szerdá­ján este 7:30-kor tartja össze­jövetelét. Ifjúsági körök összejövete­le minden vasárnap d.u. há­rom órakor és este 6:30-kor. Énekkari próba minden pénteken este 6:30-kor. Minden kedd reggel 8 órától metélt tészta és csigakészités J.u. 1 óráig, asszonyaink által Aki tud, jöjjön segiteni, hogy legyen elég! REGISZTRÁLÁS MIDDLESEX MEGYEBEN New Jersey kormányzója Ri­chard J. Hughes aláírta azt az uj törvényt, amely az elő­választások dátumát (Prima­ry Elections) az egész állam­ban junius 7. helyett szeptem­ber 13-ra tette át. Kára. Péterné, a Middlesex megyei választási tanács tag­ja felkéri mindazokat a ma­gyar származású amerikai polgárokat, akik eddig még nem szavaztak, mert mosta­nában lettek polgárok, vagy akik nevet változtattak (há­zasság folytán), vagy cimet változtattak, vagy akik mos­tanában költöztek a megyé­be, jelentkezzenek regisztrá­lásra, vagy a szükséges változ­tatások megtételére. Hívják iel őt telefonon (GH 93951), ha bármilyen ezirányu segít­ségre van szükségük. Mrs. Ká­ra készséggel áll szolgálatuk­ra. Nagyon fontos, hogy min­denki, aki amerikai állampol­gár, be legyen regisztrálva a Választói Név jegyzékbe, illet­ve, hogy adatai pontosak le­gyenek a név jegyzékben, hogy a szept. 13-i előválasztáson és a novemberi főválasztáson jo­gosan szavazhasson. Ingói nyelv-tanfolyamok idegen tanulóknak 10 hetes nyári kurzus KEZDŐ: Nyelvtan, társalgás KÖZBEESŐ: Olvasás, kiejtés ELŐREHALADÓ: Fogalmazás, nyelvgyakorlat Alkalmas esti órák Mérsékelt tandij Tanfolyamok kezdődnek junius 13-án Beiratkozás junius 6 után További felvilágosításért Írjon vagy telefonáljon: AMERICAN LANGUAGE INSTITUTE, 777-2000, Ext. 736. Division of General Education NEW YORK UNIVERSITY 1 Washington Square North New York, N.Y. 10003 LUFTWAFFE ARIZONA FELETT Független Magyar Református Egyház 229 Easi 82nd Street New York 28. N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészi hivatal mindet lélelőtt 9—12 között nyitvf /an. Istentiszteletet t a r t u n » ninden vasárnap d. e. 10:3< órakor. MINDEN szóra érdemes ma gyár esemény hü krónikása lapunk. Rendelje meg! Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze ?yesület keleti körzete min­den vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve út a newyorki WBNX rádió illomás 1380-as hullám­hosszán. A rádiós istentisztelet) szolgálat fenntartására adó mányokat kér és vár a lelké­szi körzet. Adományok átad hatók a környék református is evangélikus lelkészi hiva falaiban, vay a lelkészi kör­zet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csor­­lás, 229 East 82nd Street, New York 28. N.Y. Szovjet kapitalista lakásépítés BONN, Németország. — A szovjet kormány magánlaká­sok építésének gondolatával foglalkozik s szovjet szakér­tők járják be Európa főváro­sait, hogy ezirányban tapasz­talatokat szerezzenek. így a bonni szovjet nagy­­követség első titkára Vladi­mirov három órán át tárgyalt a német lakásügyi miniszté­riumban magánlakások épité­­sérőyl, melyre állami hitele­ket nyújtanak, azonkívül ar­ról, hogyan lehetne állami, vagy szövetkezeti lakásokat magántulajdonba átvinni. A Szovjetunió reméli, hogy la­káskeserveit a nyugati orszá­gok tapasztalataival meg tud­ja oldani. ÖREGDIÁK CHATTANOOGA, Tenn. - Mary Walker asszony tiszte­letére, lOO-ik születésnapja alkalmából, ünnepélyt rende­zett az írástudás! Mozgalom s a nemzet legöregebb diákjá­nak kiáltotta ki. Mrs. Mary Walker két évvel ezelőtt, 98 éves korában tanult meg írni és olvasni. LUKE AIR FORCE BASE, Ariz. — A német légierő, ame­­■yet a második világháború­ban az amerikai repülők tönk­­relőttek, most újjászületik amerikai segítséggel. Fiatal német pilóták, akik a hitleri időkben csecsemők voltak /agy még meg sem születtek, tanulnak valamit, ami akkor még ismeretlen volt: jet repü lést. Amerikai Starfighter harci repülőgépeken tanulnak. Jelenleg 83 a számuk, de rö­videsen — uj amerikai—né­met egyezmény alapján — 120 ra emelkedik ezi a szám. A kiképzés költségeit Nyu­­rat-Németország kormánya fedezi. A tandij 250,000 dől tár. Egy pilóta tandija 250,000 dollár! És amilyen drága a tanulás, olyan drágák a Star­fighter repülőgépek. Egy mii ió hétszázezer darabja. Ezen az áron a nyugatnémet kor­mány 700 Starfightert vásá­rolt egy német gyártól, amely az amerikai Lockhead válla­lattól kapta a gyártási titko­kat és a gyártási engedélyt. A Starfighter lesz az uj Luft­waffe magva, ezen építik fel az uj nagy német légierőt, amelynek feladata, lenne az el­ső orosz támadást feltartóz taitni az amerikai légierővel együtt. A Starfightert válasz­tották a németek a légierő fő egységeinek annak ellenére, hogy 1961 óta 51 gép és 27 pilóta elpusztult. A kataszt­rófák oka a legtöbb esetben a pilóták hiányos kiképzése és a karbantartás fogyaté­kossága volt. Éppen ezért van szükség az alerikai kiképzés­re Arizona felett. Az itt ki­képzés alatt levő német piló' iáknak nagyon jó véleményük van a Starfighterről azt mond­ják, hogy biztonságosabb, mint a személyszállító repülő­gépek. Ami pedig a német pi­lótákat illeti, egyik tanítójuk azt mondja: “Minden tekin­tetben olyan jók, mint az amerikai pilóták. Persze köz­tük is vannak jelesek és elég­ségesek, átlagosak.” A németek és az amerikaiak nagyon jól megférnek egy­más mellett. A németek na­gyon barátságosak — az ame­rikai lányok irányában. Ti­zenihatnak már amerikai fele-' sége van ... “Kár, hogy nem maradhatunk itt még öt évig” — sóhajtott fel az egyik né­met pilóta. HALLOTTA? . . . hogy a cirkuszokban lát­ható elefántok legtöbbje nős­tény. A him elefánt vad, ve­szélyes. . . . hogy az Enterprise repü­­lőgéphordozó hajó .— úszó re­pülőtér — a világ legnagyobb hadihajója, 85,350 tonnás. Olyan magas, mint, egy 23 emeletes ház. Négy évig cir­kálhat az óceánokon fűtőanya­gának (atomerő) feltöltése nélkül. , . . hogy az egyetemek szá­ma Ny ugat-'Németországban 48, Franciaországban 40, a Szovjetunióban 719, Ameriká­ban 2080. ; . . hogy Henry Ford, rnin( őrajavitó kezdte pályafutásét! . . . hogy az egyiptomiak mái 3000 év előtt illatosított arc­krémeket használtak. . . . hogy vagyon elleni bün­tettek megsokasodnak télen, erőszakos büntettek nyáron. . . . hogy négyes ikrek szüle­tésének valószín üségének ará­nya: 1:599,921. A Federal Mediation and Conciliation Service igazgatója Frank M. Brown, békitőleg kapcsolódott be, hogy véget vessen a sztrájk­nak a new yorki World Journal Tribune egyesülése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents