Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-12 / 19. szám

8-IK OLDAL Thursday, May 12, 1966 1 SZABAD SAJTÓ HELYSZÍNI FELVÉTELEK a GEORGE WASHINGTON AWARD JUTALMAK LEGUTÓBBI KIOSZTÁSÁRÓL A közelmúltban közöltük lapunk kiküldött munkatársának jelentését arról, hogy miképpen történt a George Washington Award jutalmak kiosztása New Yorkban. A jutalmakat az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány adományozta. Az alapítvány elnöke Professzor Molnár J. Ágoston, a Rutgers egyetem tanára, az igazgatóság elnöke Dohányos István, a világhírű illusztrátor. Az alábbi fényképfelvételek a jutalmak kiosztása alkalmával készültek. Balról-jobbra: Dr. Alföldi András, Dr. Peyton Rous, a Rockefeller Intézet igazgatója, aki a jutalmai a Svédországban tartózkodó Dr. Hevesy György nevében átvette, Dr. Eisler Károly newarki mérnök, Lewis L. Strauss, tengernagy, Dr. Teller Ede, aki méltatta Strauss tengernagy munkásságát. Az asztalnál ülők balról-jobbra: Dr Alföldi András, John A. Gambling, áldomásmester, Dr. Eisler Károly, Jack R. Poppele, a Tele-Measurement, Inc. elnöke. Gombos Zoltán lapunk kiadó-főszerkesztője, az Alapítvány jutalmazási bizottságának tagja, Dr. David H. C. Read, a Madison Avenue Presbyterian egyházközség lelkésze. Soltész Ábrahám rabbi, a Temple Emmanuel papja (Great Neck, L. I.) és Dr. Kosa András, az Alapítvány jutal­mazási bizottságának tagja. Balról-jobbra: Gombos Zoltán, lapunk kiadó-főszerkesztője, az Alapítvány jutalmazási bizottságának tagja, átnyújtja a George Washington Award jutalmat Lewis L. Strauss ten­gernagynak. Ül: John A. Gambling, áldomás-mester. Balról-jobbra: Dr. Teller Ede, Bátori A. József főtiszielendő, a Magyar Piarista Rend főnöke, aki az ünnepi áldást mon­dotta, Dr. Béky Zoltán püspök, az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület elnöke. A rendezőbizottság tagjai balról-jobbra: Mrs. Paul Kellner Mrs. Paul Porzelt, tiszteletbeli elnök, Mrs. Alexander Kasser. elnök. Végvári Neuman bárónő, tiszteletbeli elnök. Elefántcsont-Part megszüntette a feleség-vételt és a többnejüséget Abidjanból, Elefántcsont- Part fővárosából éhkező jelen­tések szerint, a kormány foko­zatosan, azonban határozott intézkedésekkel vezeti iaz or­szágot a modern kultúra és civilizáció útjára. Felix Houphouet-Boigny el­nök, legutóbbi intézkedésével megszüntette az anyajogi öröklést, a többnejüséget és a feleség-vételt. Az uj intézkedések szükség­szerű és szerves részét jelen­tik egy átfogó programnak, amelynek célja, hogy az or­szág társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedését kor­szerűsítse. Elefántcsont-Part hagyomá­nyos szokásainak megváltoz­tatásáról van itt szó és ez nem lesz könnyű, az ország azon­ban elindult az uj utón. Nyugati diplomaták egyet­értenek az elnökkel abban, hogy a legújabb elnöki ren­deletek forradalmi változást jelentenek Elefántcsont-Part életében. Az emlitett intézkedéseket Mouphouet-Boigny elnök, ösz­szefoglalóan, Polgári Tör­vénykönyvek nevezi. Az emlitett intézkedések, természetesen, csupán a kez­detét jelentik a Polgári Tör­vényekkel bővül majd. A helyzet az ,hogy még ma is sok afrikai országban szo­kásos a féleségvétel, Elefánt­csont-Part elnöke tehát való­ban forradalmi lépésre szán­ta el magát, amikor a kérdést törvény utján, illetőleg, elnö­ki rendelettel, szabályozta. ^ Polgári Törvénykönyv egyúttal kijelenti: a jövőben minden munkafelvételnél a munkára jelentkező egyéni képességeit kell figyelembe venni, függetlenül törzsi szár­mazásától, családjától, vagy vallásától. A Polgári Törvénykönyv ezenkivül, bizonyos liberálizá­­ló intézkedésekkel igyekszik rábírni a földet művelőket a korszerűbb földmivelésre. Az uj Törvénykönyv általában modern, pénzforgalmu ország­gá akarja változtatni Elefánt­csontpartot. Az Uj Polgári Törvény­­könyvet egyhangúan elfogad­ta az ország nemzetgyűlése is, ez azonban nem sokat je­lent, mively az afrikai orszá­gokban a törvényhozóknak ál­talában kis szerepük van. A Polgári Törvényikönyvért iga­zában véve Elelántcsont-Part modern gondolkodású és me­rész elnöke, felelős. A Polgári Törvénykönyv mintáját a francia polgári törvénykönyv szolgáltatta. A legfontosabb rendelke­zések eigyike kétségtelenül a többnej üség eltörlése. A többniejüség keretén és rendszerén belül az asszony voltaképpen csak munkaerőt jelent a férfi számára. Első­sorban gazdasági tényező és csak másodsorban (ha ugyan egyáltalán) emberi lény és nő. Ezenkivül: a többnejüség­­ben élő társadalmaikban a férj tekintélye annál nagyobb, minél több felesége van. A feleségek száma és “minősé­ge” ugyanúgy a férj gazdasági és társadalmi helyzetének jel­képe, mint például az ameri­kai társadalomban az automo­bil. Az ország Polgári Törvény­­könyve felbátorítja a nőket arra, hogy ahhoz menjenek feleségül, akihez akarnak, an­nak egyetlen feleségeként, ta­nuljanak, képezzék magukat és vállaljanak minél jelentő­sebb szerepet Elefántcsont- Part életében. A Polgári Törvénykönyv egyúttal megszünteti az anya­jogi öröklési rendszert is. Az országnak különösen a déli és a délkeleti területein, a gyerekek ma is az anya után örökölnek és amennyi­ben az anyának nines vagyo­na, semmit sem örökölnek, ha csak az apa külön másként nem rendelkezik. Az anyajogi öröklési rend­szer jelentős gazdasági hát­rányt jelentett mindeddig az országban. Rendkívül jelentős viszont — mindenékelőtt gazdasági szempontból — a feleség-vé­tel eltörlése. Egy átlagos ele­fántcsont-parti férfi évi jöve­delme hozzávetőlegesen 150 amerikai dollárnak felel meg. Egy átlagos, fiatal feleség­ért viszont, körülbelül 50 dol­lárnak megfelelő összeget (legtöb bnyire szarvasmarhát) kellett fizetnie a férjnek. Ez éppen a házasság elindulásá­nak éveit tette nehézzé és csupán az apa szempontjából jelentett előnyt, aki az össze­get (vagy árut) megkapta. A Houphouet-Boigny elnök­höz közelálló kormánytisztvi­selők azonban őszintén meg­jegyezték a nyugati ujságirók­­kal folytatott beszélgetéseik­ben: Nem kétséges, hogy az uj Törvénykönyv intézkedései­nek valóságos megvalósulásá­hoz bizonyos időnek kell majd eltelnie. Kétségtelenül hosszabb időt vesz majd egénybe, amíg az apai örök­lés, valamint a monogámia ál­talános szokássá válik. Min­denekelőtt, ki kell halnia an­nak a nemzedéknek, amely­nek most több felesége van, mert ezeket nem lehet felesé­geik elhagyására, vagy eladá­sára kényszeríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a fiátal nemzedék öröm­mel fogadta az uj Törvény­­könyv intézkedéseit. Ezenkívül: E1 e f á ntcsont- Part lakosságának körülbelül egynegyedrésze mohamedán, az uj -Törvénykönyv intézke­déseit tehát ezekre fokozato­san, tapintatosan kell rákény­szeríteni, anélkül, hogy ha­gyományos vallási rendelke­zéseinket es érzékenységüket megsértenék. A Törvénykönyv szerint ezentúl minden születésről, házasságról és halálozásról nyilvántartást vezet az állam és az iratok másolatát kiadja a feleknek. Ezáltal könnyebb lesz az országban a népszám­lálás. A jövőben bárkinek, aki gyerekeit az iskolába íratja, vagy valamilyen célra köl­csönt kér a kormánytól, ren­delkeznie kell saját megfelelő és szükséges papairjaival. (születési bizonyitvány, há­zasságlevél, gyerekek születé­si bizonyítványa, stb.) Természetesen, ennek a 1 rendelkezésnek az általános­­' sá válása is hosszú ideig tart 1 még. A mostani felnőtt gene­­j rációnak ugyanis semmiféle hivatalos személyi okmánya nincs, a rendelkezés ilyképpen | telhát, csak a jövőre vonatkoz­hat. Annyi azonban bizonyos, hogy Elefántcsont-Part meg­indult a társadalmi átalaku­lás utján s amennyiben a je­lenlegi irányzat tovább tart, jegy-bét nemzedéken belül je­lentős változások történnek I majd az ország belső berende­zésében. Elefántcsont part azok közé az afrikai országok közé tar­tozik — számuk nagyon ki­csiny —- amelyek elhatároz­ták, hogy a múlttal szakíta­nak és véglegesen hozzákap­csolják önmagukat a jelenhez. A felhők felett jetek dübörögnek — lent leomlanak ősi kastélyok falai FÉN'ELON, Franciaország, a h an gr óbba nások felelősek. — A Fénelon-kastélyt tartós­nak építették. Vagy 800 évvel ezelőtt épült és tartósnak is bizonyult hót láb vastag falai­val és remek impozáns tor­nyaival ; évszázadokon át meg­akadályozta, hogy ellenséges fegyveresek betörjenek a völgybe. Ellenállt a behatoló hadse­regeknek, ellenállt az időnek, de most végül is hatalmas el­lenfélre talált — ha nem is az időben, de a tudományban. A kastély nyugati tornya ugyanis beomlott, feltárva az utat az ellenséges invázió előtt. De nem közeledő had­seregek döntötték le, hanem a hangnál nagyobb sebességgel repülő jetrepülögépek, hang­robbanásaikkal. Ezt a hangot most Francia­­országban “le bang-’-nak ne­vezik és országos méretű vita központi kérdése lett. Mert igaz, hogy az amerikaiaknak gyorsabb járatú jetgépeik és nagyobb “bang”-jaik vannak, de Franciaországban több a hagyomány, több a kastély, több a régi templom. Mert ezek az ősi épületek., amelyek nem elasztikusak, szenvedték meg a leginkább a hangsebességnél gyorsabb repülési kísérleteket és igy Franciaország múltja iránti tisztelete és szeretete közvet­len konfliktusba került azzal a törekvésével, hogy minél gyorsabban előrehaladjon a a 20. század vívmányaiban. Éles vita kezdődött. Az egyik oldalon állnak a régi templomokat és kastélyokat védők, a hagyománytisztelők — mondotta a légierő egyik tisztje — és összehasonlította egy részüket azokkal, akik an­nak idején ellenezték a gőzgé­pet is. A másik oldalon állnak a légierők. Egyéként általá­ban több az olyan ember, aki a kastélyokat szereti, mint aki a hangrobbanásokat birja idegekkel. A panaszok véget nem érők: a sajtóban rendszeres listák jelennek meg a kárt szenve­dett templomokról és kasté­lyokról. A lapok állítják, hogy hat halálesetért — többnyire szívroham következtében — a h a n g róbba n aso k felelősek. A hatóságok Dél-Franeia­­országban kártérítést fizettek egy mink patkány tenyésztő­nek, aki azt állította, hogy a hangrobbanásoktól megret­tent anyaállatok megölték ki­csinyeiket. Tény, hogy a légierőkihöz tavaly körülbelül háromezer hivatalos panaszt terjesztet­tek elő és körülbelül 250,000 dollárt fizettek ki kártérítés fejében. A légierők szerint ennek nagy részét a nép meg­nyugtatása érdekében fizet­ték ki, mert véleményük sze­rint nem minden panaszolt kárt okoztak a repülőgépek. S. M. Agelosto véleményo szerint a gépek a bűnösek. Agelosto igen gazdag és igen felháborodott férfiú, aki egy évtizede vásárolta a Fénelon­­kastélyt, s nagy összegeket költött renoválására, fenntar­tására. A légierők bünösségé­­e a legvilágosabb példát az ő személye nyújtja — állítja a három szervezet, amelynek feladata a történelmi müem­­ékek megőrzése. Agelosto ugyanis példamu­tató kastélytulajdonos. Amel­lett, hogy renováltatta a kas­télyt, lehetővé tette, hogy évenként turisták ezrei keres­sék fel. E szervezetek mind­egyike kétséget kizáróan úgy érzi, hogy a kastély nyugati tornyának beomlása egy hó­nappal ezelőtt bekövetkezett hangrobbanások közvetlen kö­vetkezménye volt. Fénelon ugyanis Franciaor­szág délnyugati részén fek­szik, az ország repülőgépipa­rának körzetében és a kas­télyt naponta különböző in­te nz i tás u h a í igr obbanások rázzák meg. Egy hónappal ez­előtt a koraesti órákban két óriási robbanás történt, amely megrázta az egész kastélyt. Aztán a nyugati fal egyszerű­en leomlott. Azóta Agelosto és felesége állandó rettegés és nyugtalan­ság közepette él; újabb hang­­robbanásoktól tartanak. Für­dőszobáik a tornyokban van­nak, amelyek szakértők meg­állapítása szerint különösen érzékenyek a robbanásokra. A “work furlough” program alapján, az 1-14 évre Ítélt fegyenc Ro­bert Williams munkát kapott egy cégtáblafestő cégnél, heti 196 dol­lár fizetéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents