Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-05 / 18. szám

' 6-IK OLDAL £LÄBÄJ SAJTÓ Thursday, May 5, 1366 Körséta az amerikai sajtéerdöben NEW YORK. - Három új­ságból egy — ez a newyorki sajtó válságának legújabb fe­jezete. Többévtizedes sorsfor­dulótok egyik, valószínűleg nem utolsó, példája. Az ame­rikai sajtó az utóbbi évtize­dekben különböző változáso­kon ment át, amelyek az élet változásait tükrözik. A fő vál­tozások : A nagy városok szélein élénk építkezés folyik, az uj, mo­dern külvárosok egyre népe-i sebbek. Ennek folytán a vá­rosi újság olvasóinak száma megcsappan, viszont a lokális újságot egyre többen olvas­sák. A városi sajtó zsugoro­dik, ugyanakkor a lokális új ­ság erősbödik és végered­ményben több ujságpéldány fogy, mint azelőtt. A rádió és televízió, de a hírközlő és hírmagyarázó n \ gazinok is, versenyeznek a na­pisajtóval, magukhoz ragad­nak bőséges hirdetési üzletet. Ha New Yorkban elmúlik a mostani krízis és megjelen­het a három újság helyett egy, lesz a nagy városnak 5 napilapja és 3 vasárnapi lap­ja. A 20-as években volt: 14 napilap és 8 vasárnapi újság. (Ezek a számok Manhattan­ra vonatkoznak, amely város­rész a tulajdonképpeni New York City,) ?*: A második világháború a tiz legnagyobb metropolitan területén, ahol a lakosság szá­ma 2 és 11 millió közt válta­kozik, a városi napilapok szá­ma 49-ről 31-re szállt le. Eb­ben a háború utáni időszak­ban 18 nagy napilap megszűnt New Yorkban, Bostonban, Philadelphiában, Detroitban, W ash in gton ban, Pittsb urgh - ban, Chicagóban, San Fran­ciscóban, Los Angelesben. Az utolsó 50 évben az egész országban az ujságók száma majdnem a felére csökkent. 1914-ben volt 2580 napilap, ez év elején volt 1751, most kettővel kevesesbb. Ezek a számok meggondolásra kész­tetik a sajtó embereit, mert ugyanakkor, amikor ez a zsu­gorodási folyamat lejátszó dőlt, az ország népessége két szeresére nőtt. De a napila­pok számának csökkenése el­lenére a lapok (nagyvárosi, külvárosi és vidéki lapok) példányiszáma növekedett, és, pedig: a napilapoknál 28 mil­lióról 60 millióra, a vasárnapi lapoknál 16 millióról 48 millió­ra. Vagyis: kevesebb újság és több olvasó . . . Tehát helyte­lenül Ítélné meg a helyzet ala­kulását az, aki a sajtó alko­nyát emlegetné. * :Jc * A sajtó tanyafalását az utóbbi évtizedek során sok­szor megállapitották, és még többször megjósolták. Három évtizeddel ezelőtt sötét felhők tornyosultak a sajtó felett, jött a rádió és sokan azt hit­ték, hogy — vége az írott új­ságnak, jön helyébe a fülbe­mászó újság. így törtéint? Nem, állapítja meg a szakma lapja, az Editor and Publi­sher; a 30-as években egy­másután “meghalták” újsá­gok, de a halál oka a legtöbb essetben nem a rádió volt, ha­nem a depresszió. Körülbelül másfél évtized előtt egy uj mumus jelentke­zett a láthatáron, fenyegető­en: a televízió. És ... ismé­teljük azt, amit fentebb mond­tunk: kevesebb újság, több újságolvasó! Hány olvasó? Ha a napi- és a vasárnapi lapokon kiviil számításba vesszük a körül­belül 9000 heti vagy kétheten­ként megjelenő lapot, az ol­vasók száma 84 millió: 60 mil­lió olvasójuk van a napilapok­nak, 24 millió olvasójuk a he> ti lapoknak. :*« :*c Óriási ipar a sajtó, egyike az amerikai nagy iparoknak. Évi bevétele előfizetésekből és hirdetésekből több mint 5000 millió dollár. És a fizeté­sek és munkabérek, amiket a lapok fizetnek, 1000 millió dollárnál többet tesznek ki. A napilapok, számának csök­kenése több okra vezethető vissza, a {'eltebb említett kid városalakulásokon kiívül. Tud­ni kell, hogy a lapok ma álta­lában önfenntartók, mig 50 vagy 70 év előtt nem üzleti alapra voltak felépítve, nem a kiadások és bevételek egyen­súlyára törekedtek a kiadók, ihalnem — támogatókra. Vas­úti cárok, sörbárók, nagy ban­károk, politikai boiss-ok álltak a lapok mögött, azok pótolták a bevételi hiányt, a deficitet. És marakodtak. Szennyesben gázoltak és bizony sokszor ér­dekesebbek, izgatóbbak vol­tak, mint a mai lapok, pedig hát éppen eléggé izgalmas korban élünk ma is ... ❖ ❖ ❖ A nagy lapok financiális ne­hézségeit a háború óta a foly ton növekvő költségek okoz­ták ; főleg az óriási appará­tussal dolgozni kénytelen nagyvárosi lapokat sújtotta érzékenyen a drágulás —- a papír és más anyagok, a fel szeretessek drágulása, az uni­ók által úgyszólván évről-év ro kikényszeritett béremelé sek. Iskolapéldája az elvisel­hetetlen költségek gyilkos ha­tásának a newyorki Mirror halála. Ez az ország második legnagyobb példányszámban megjelenő lapja volt és még< is, az 1963. évi, 114 napos sztrájk után kénytelen volt megjelenését beszüntetni. (Az a sztrájk egyedül hirdetésben 108 millió dollár kárt oko­zott.) Az újságpapír drágulása nagy mértékben veszélyezteti az újságokat. A papír ára ton­nánként 78 dollárról 135 dol­lárra emelkedett 1945 és 1957 közt. Hogy ez milyen megter­helés, azt ijesztő világosság­gal mutatja a St. Louis Star- Times esete 1951-ben: a pa­pírnak akkor 10 dolláros drá­gulása miatt a lap kénytelen volt megjelenését felfüggesz­teni. A rádió és televízió nem oko­zott tömeghalált a sajtóerdő­ben, de alaposan megkurti­­totta a lapok hirdetési bevé­telét. A televízió 1950-ben a hírközlési üzlet hirdetéseiből 3 százalékot szippantott fel, 1965-ben a hirdetési üzlet 16 és fél százalékát ragadta ma­gáihoz. Nem csoda, hiszen már 5—6 évvel ezelőtt kiszámító t­­ták, hogy minden 100 otthon közül 90-ben volt televízió. És mégis, mégis, újság nél­kül nem tudnak, nem akarnak élni az emberek! Ma minden I Itt a tavasz és Hollywood­ban feltűnt egy u jszőke szép­ség, January. Teljes nevén: January Jone. A “Tonight” TV-programon tűnt fel. Meg­előzte Tuesday Weidet, mert kedd a hét második napja, január pedig az egész évnek első napja ... Furcsa nevük van ezeknek az egyébként majdnem normális amerikai­aknak! Vannak köztük olya­nok, akik kisajátítanak ma­gútok egy egy egész álla­mot. Például: Tennessee Wil­liams, Tennessee Ernie Ford, Tex McCrary, Nevada Smith (egy a sokmillió Smith közül), Vermont Connecticut Ryter, neves, illetőleg kélneves cikk­írója a Wall Street Journal­nak ... Egy vetkőzőmüvésznő íh itat osan Norma Vincent Peel-nek nevezi magát . .. :Jí sfs * Giovanni Martinéin opera­énekes, aki 1913-tól 1964-ig a newyorki Metropolitan Ope­ra tagja volt, mélabusan em­lékezik a régi szép időkre, imikor előkelő dámáknak kö­telező volt a késés. Az első felvonás végén tartották ünne­pélyes bevonulásukat. Ezek aek az előkelő (pénzes) dá­máknak legelőkelőbb (legpén­­zesebbje) a Vanderbilt ki­­ránynő, társasági királynő, volt. Ez az asszonyság egy­szer társaságban hallott arról, hogy az “Aida”.opera első fel­vonásában van egy nagy ária: “Celeste Aida”) nagyon szép és nagyon nehéz. No, ezt hal-100 család közül 86 előfizet legalább egy újságra, és sokan példányonként vásárolják lap­jukat a standeken. * * * Érdekes összehasonlító ada tok: Oly városokban, amelyeknek lakossága 250,000-em alul van, az újságok példányszáma 28,6 százalékkal emelkedett 1950 és 1965 közt. Ellenben a mil­liós városokban 14,4 százalé­­kovs csökkenés volt. A milliós városok lapjai ebben az idő­szakiban napi két millió pél­dányt vesztettek. Floridában 1940 óta a lakos ság száma 1,9 mállóról 5 mii lió felé emelkedett; ott 75 ki­sebb helyen van most újság — 10 éve előtt egy sem volt. New Yo: k Cityt valósággal ostromzár alatt tartják, kő rcskörül, külvárosi napilapok. A Long Islandban 1940-ben megindult Newsday ma 400 ezer példányban jelenik meg. Los Angelesben a “belváro­si” lapokkal 28 külvárosi na­pilap versenyez, azonkívül he­tilapok is, és több mint 100 shopping guide. Hasonló a helyzet más nagy városokban. Maurice Grau managernek, kérje meg Jean de Reszke hős­­tenort, hogy a legközelebbi Aidia-előadáson ismételje meg ezt az áriát a harmadik fel­vonásban. De Reszke azt üzen­te vissza Mrs. Vanderhiltnek, hogy... (Az olvasó kitalál­ta ...)-. ' Lapzárta után pár órával kaptuk Párisból a friss hirt, hogy Hargitay Miki szakított Maria Vincent szép szőke pá­risi énekesnővel s e percben Jane Waldo-t boldogítja. A Harvard Egyetemen nagy mini volt, kiosztották a diá­kok lapjának tréfás dijait. Az Év legrosszabb Színésznőjé­nek diját Natalie Wood fühn­­szinésznő nyerte el, a zsűri elnökének megállapítása sze­rint azért, mert állhatatosan, de eredménytelenül igyeke­zett filmezését irodalmi ma­gaslatra emelni. Mit szól ehhez a kétes meg­tiszteltetéshez Natalie? “Re­mek — mondta —, el vagyok ragadtatva. Csak azt sajná­lom, hogy nincsenek jelen a stúdió vezetői és az a kiváló direktor, akinek elsősorban köszönhetem ezt az irodalmi értékelést.” A diákok megér­teitek az iróniát s megtapsol­nák Nataliet. A Legrosszabb Színésznek Marion Brandot kiáltották ki a röhögő diákok. $ sjt ;t; Diane Dors, a szép szőke ang-ol ■szexhomba, aki éveken át világhiresség volt, az utób­bi időkben nem kap szere­ret és alaposan lecsúszott. A minap elkeseredett nyilatko­zatot tett. Ezeket mondotta: “Én formáltam meg először Angliában a szexbombát. Pél­dát teremtettem arról a nő­ről, aki minkbundában látha­tó, csillogó gyémántokat vi­sel és gyönyörű autókon su­han. Volt is szép sikerem. Utá­noztak is. Ma azonban uj divat ütötte fel a fejét, a beatnikek kerültek az érdeklődés köz­pontjába. Julie Christie a beatnik típusát adja és meg­nyerte vele az angolok szivét. Mig a franciák kitartóak és ragaszkodnak az ideáljaikhoz, addig a konzervativnak dek­larált angolok nagyon gyor­san unnak rá bálványaikra. Ez lesz a sorsa Julie Christie­­nek is.” így nyilatkozott Diane Dors. Julie Christie pedig Oscar di­jat nyert... Prohászka János, aki a gorilla szerepét játsza a TV “Gilligan’s Island”-jában, a CBS stúdióban Holly­woodban egy kutyát vezet pórázon, A PLETYKAFÉSZEKBÖL ani ’kell! Irt tehát: 1'896-ban Filmszinésznők, akiket a Vietnamban harcoló katonák leginkább kedvelnek: Fenn bal: Angie Dickin­son, fenn jobbra: Lana Wood. Lenn balra: Dorothy Provine és lenn jobbra: Ann-Margret. Magyaros vendéglátás — magyar sör nélkül BUDAPEST. — A Magyar Nemzet cimü lapban olvastuk, hát el kell hinnünk ezt a ked­ves históriát: A jóhirii étteremben telt ház volt. Az étterem előtt, az utcán, két bécsi autóbusz, az étteremben egyetlen óriási bé­csi asztaltársaság. A cigány­­zenekar, a nótaénekes, a ha­lászlé, s a jő badacsonyi bo­rok megtették a magukét. Éjféltájban a pihenő zene­kar helyére felállt egy bécsi fiatalember és gitárral kísér­ve önmagát) jódlizni kezdett. A magyar és osztrák vendégek egymásnak kedveskedtek régi magyar nótákkal és régi bécsi dalokkal. Éjfél után a még mindig pihenő zenekar helyé re felpattant egy galambősz bécsi menyecske és a> gitáros fiatalember i ki sere jévet paj­zán heuriger nótákat énekelt. A hangulat'emelkedett. Újabb butékák érkeztek és i hangúlat még magasabbra emelkedett. A pihenő zenekar is abbahagyta a pihenést és beledöngícselt a gitárral ká­rért bécsi dalkoszoruba. Egy lelkes magyar is felpattant v dobogóra, s enyhe debrece­ni németséggel felköszöntötte a: kedves vendégeket. Körül­iéiül ezt mondta: ~ Jöjjenek el máskor is, hozzák el a dalaikat! — Elhozzuk — mondta a gal-ambősz bácsi menyecske "s pajzán mosollyal hozzátét­el -ASört, ne hozzunk? Mert az nem volt a jóhirü t teremben. Űtvenegyedszer már nem bűn, ami bűn volt ötvenszer... PASADENA, Calif. — Bot­rányt okozó részegség miatt került Stafford Városi bíró elé Mr. X. Az aktában lapozgatva, a bí­ró a kihallgatást mellőzve, megszólalt: — Úgy látom, hogy magát ittasság miatt 50-szer tartóz­tatták le 1947 óta. Továbbá azt látom a régebbi feljegyzé­sekből, hogy a maga ittassá­gai az utolsó hat hónapban egyre gyakoribbak és egyre nehezebbek lettek. így hát megállapítom, hogy maga al­koholista és ez okból felmen­tem a vád alól.” A tárgyalóteremben az em­berek egymásra néztek. Nem értették a dolgot. Itt áll a bí­ró előtt egy vádlott, aki a jól ismert jogi kifejezés szerint visszaeső bűnös, és1 a biró ép­pen ezért, azért, mert vissza­eső, felmenti. Hát a vissza­esés enyhítő, illetőleg bűnös­séget kizáró olt. A biró folytatta: — Nemcsak magát mentem fel, hanem mostantól kezdve fel fogok menteni minden al­koholistát, aki elém kerül. A közösség feladata, hogy az al­koholizmus problémáját meg­oldja, nem a biró feladata. Shat ford biró ezt a dönt ését egy fellebbezési bíróság dön tésére alapította, amely úgy szólt, hogy. a megrögzött al­koholista nem vétkes, hanem beteg. * ❖ MOSZKVA. — A Pravda nagy cikkben foglalkozik az alkoholizmus kérdésével és is mert éti a rendőrségek ezzel kapcsolatos vizsgálatainak az eredményét. A rendőrségek kivétel nélkül azt jelentették, hogy tapasztalásaik szerint a hu ligán izmusnak (így neve­zik a fiatalkorúak garázdái kodásait) fő oka az ittasság. Azt javasolják a rendőrségek hogy célravezető lenne, ha fel hatalmazdst kapnának, hogy részeg embereken azonnyom ban behajthassák a bírságot. Nem helyes, hogy a tervező és a finánc hatóságok csak azzal törődnek, hogy minél, több vodka fogyjon és a vodka el­adásból minél több profit szár mázzon. Ezek a hatóságok nem veszik figyelembe, hogy ittasság folytán sok munka­óra megy veszendőbe. REGI ÁTOK FELOLDÁSA WOODWARD, Okla. - Henry Pettyes Farkas, az Arapaho indiánok törzsfőnö­ke, fejedelmi díszbe öltözve megjelent Oklahoma City üz­­’etembereihek égy csoportja előtt és ünnepélyesen : felol­dotta a város vízellátását az általa 13 évvel ezelőtt kihir­­letett átok alól. Azért sújtot­ta akkor a várost átokkal, mert a North Canadian folyó vizének egy részét elvezették ás; emiatt az indiánok halász­ás vadász-területei kárt szen­vedtek. Most a békés együtt­élés szellemében feloldotta az átkot. Most már biztosítva van a város vízellátása ... NEVESSÜNK A fiatalasszony ebédközben így szól a férjéhez.:' • — Johnny, ha továbbra is ilyen rosszul főzöl, vendéglő­be fogunk járni. Átvizsgálják Thomas Stafford ürruháját, aki vezénylő pilóta lesz a Gemini ü-en, Cape Kennedyn.

Next

/
Thumbnails
Contents