Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-05 / 18. szám

4-IK OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, May 5, 1966 HUNGARIAN WEEKLY i.jtegjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ J. DIENES Editor — szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE. PASSAIC. N. J. DR. F. KORMANN DR. KORMANN FRIGYES Managing Editor ügyvezető szerkesztő Tel.: 472-0951 Sufc'rriplior rates: For one year $6.00 — Single copy 15c Előfizetési ára egy évre $6.00 — Egyes szám ára 15c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Pos+ Office in Passaic, N. j under tht Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic, N J. and at additional mailing office ^ astro és'a sör' Fidel Castro, kubai diktátor,, a május elsejei ün­nepségeket felhasználta arra, hogy ismét hatalmas ma­­rathoni beszédet mondjon. Castro beszéde ez alkalommal szokatlan figyelem­re tarthat számot. Annak ellenére, hogy a diktátor egy­általában nincs jó viszonyban vörös Kinával, minden tekintetben a kinai gazdasági módszereket követi. Castro — merőben szakitva Kruscsev gulyás-szo­cializmusával — takarékosságra és a szűkös életszín­vonalra intette a kubai népet. A felszólitás szinte kísértetiesen azonos volt vörös Kína közelmúltban elhangzott felszólításával. A diktátor — többek között — a sör árának drá­gulását is Ígérte, majd közölte, hogy a kubai átlagpol­gárnak ideológiailag jobban kell magát képeznie. Ha nem lennének olyan tragikusak, szinte komikusok len­nének Castro szavai: — A jövőben a sörivók kevesebb sört fognak inni és több ideológiai könyvet fognak olvasni. < Mindebben nem az tragikus, hogy a kubai átlag­polgár nem ihat elég sört. Az a tragikus ebben, hogy a kubai kommunista kormány — mint mindenfajta kommunizmus - - közszükségleti cikkek helyett ideoló­giával táplálja tagjait, az életszínvonal emelése helyett kénytelen az ideológiai könyvek áradatával elhalmozni az éhes polgárokat. A kommunizmus fejlődési fikától függően, hol erő­sebb, hol gyengébb ez az irányzat, az alapvető elv azon­ban mindig változatlan: a jó kommunista számára az életszínvonalat többé-kevésbbé pótolhatja az ideológia. S többek között, ez a rendszer csődje is. Semmiféle ideológia nem pótolhatja az élelmet, a ruhát és az em­berhez méltó életet. Végezetül, nem kétséges, hogy Castro valóban bel­ső bajokkal küzd, ez az oka váratlan gazdasági szigo­rúságnak. Személyeket tesznek ma felelőssé Kubában a gazdasági csődért, holott sohasem a végrehajtó sze­mélyeket terheli a felelősség. A felelősséget minden egyes esetben magának a belső ellentmondásokkal tel­jes rendszernek kell vállalnia. Ezen a körülményen Fidel Castro semmiféle táv­beszéde nem változtathat, mint ahogyan a kommuniz­mus csődjén semmiféle személyi felelősségre vonás és semmiféle tanács a sörrel és az ideológiai könyvekkel kapcsolatban, nem segíthet. A MAO TSE-i'UNG TITOK Mao Tse-t’ung, vörös Kina diktátora, körülbelül félév óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt és a legutóbbi május elsejei ünnepségeken sem jelent meg. Márciusban hivatalos kormányjelentés közölte, hogy Mao kiíogástlan egészségnek örvend. Hosszú tá­volléte azonban azt a gyanút kelti a külföldi ujságirók­­ban, hogy a diktátor vagy súlyos beteg, vagy talán már halott. A május elsejei ünnepségeken ennek ellenére to­vább folyt Mao istenné emelése. íme, az egyik jelszó: A kinai kommunizmus fejlődése bizonyítja, hogy Mao Tse-t’ung elmélete legyőzhetetlen és ha a nagy Mao vezet bennünket, senki sem tud ellenállni nekünk. Ugyanekkor, a kinai kommunista párt, nyilvános és megalázó önkritikára kényszeritette a napokban Kuo Mo-jot, aki a kinai intellektuális élet vezetője volt éve­kig. Kuo Mo-jo nyilvánosan jelentette ki, hogy mindaz, amit eddig irt, értéktelen és megérdemli, hogy meg­semmisítsék és a lángok martaléka legyen. A harc a kinai értelmiség legcsekélyebb önálló gondolata ellen, tehát tovább folyik, függetlenül attól, hogy Mao él-e, vagy halott. v Meg kell jegyeznünk: a kommunizmusban az is­tenné emelt uralkodó addig él, amig a körülötte levő uralkodó csoport akarja. Ha a legenda fenntartásához szükséges, akár alteregot is találnak, halála után. Ha Mao él, kétségtelen, hogy súlyos idegzavarok­kal küzd és féltékenyebb, gyanakvóbb és irigyebb, mint valaha. Ha halott, kétségtelen, hogy a beteges és ter­helt légkör, amelyet teremtett, beteges és terhelt, vagy karrierista utódaiban él tovább. A SZÉP MAGYAR SZt Irta: BAJOR GIZI BUDAPEST. - A 15 év ílőtt elhunyt Bajor Gizi, a nagyar színművészet legna­gyobbjainak egyike, 1940-ben a budapesti rádióban előadást tartott a magyar nyelv szép •léigéről, rég feledésbe ment iörkiszép magyar szavakról. Ennek az előadásnak kézira­tát most megtalálták a mű­vésznő hagyatékában. Ebből közöljük a következő részle eket: Áhítattal és éde-s szívvel számolok el maguknak a nyelvbeli pazar gazdagságunk ban való gyönyörűségemről. Arról a gyönyörűségről, ami vei a tanulás, próba, vagy ol •ásás közben egy-egy szónál ifejezésmél megállók, megsi •nógatom, babusgatom, forga o-m a nyelvem alatt olyan gesztussal, akár a gyerek £ ■ uborkát. A mesterségemmel jár, hogy a szót megbecsülöm, hogy ke­­esem, válogatom, hogy a ma 'amévá teszem, összeolvadok vele. Hiszen az a megtalál! égkezesebb sző; segítség a eszédem könnyűségéhez, mu­zsikájához, a gesztusomhoz, írek i i'ej ez é semhez, az érzel mem legszabadabb, le-gtisz ább közléséhez. Beszéljünk legelőször arról ami édes, mindnyájunknak a legkívánatosabb: a vidámság "ól. Fussunk végig derült han 'illatunk árnyalatain. Első je 'e a derültségnek a mosoly. Az ember elmosolyodik, mo solyog; ha csak átvillan a mo soly rajta, akkor mosolyint. 7a,n egy huncut szavunk, azt mondja: somolyog. Emlékez tét a fanosalogra, amely azt jelenti, ha valaki savanyu ké­pet vág. A somolygásnál is kevésbé előkelőén hangzik, ha azt mondom valakire, hogy vigyorog, vigyorit, sőt vicso rit! Kedvesebb ugyebár, ha •cuncog, vihog, ihog-vihog. A ’egtavaszibb jókedv, az: vi­­horávsz, viháncol. De az éreti kor is tud nevetgélni, nevet ni, s ha belemelegszik: ka •agni, kacarászni, hahó tázni. De ahhoz megint a legszebb ifjúság és a nem legszebb fe­gyelmezetlenség kell, hogy •yeritsen az ipse! No és a rö bőg! Nem szívesen idézem ezt a szót. Nagyon nem szeretem különösen, ha nő mondja: rö högtem. ígérjék meg, hogy rém fogják használni. Bánat... ó, milyen szép, milyen gyengéd, milyen halk ez a szó; bánat. Nem is lehet hangosan kimondani. Bánko tik az ember és bánato-sko fik, szomorkodik, busul, neki >usul, megbusul, busong. Mily lársonyosak mind ezek a ha,n gok, amelyek némaságunkat Adják vissza. A bánat olyan, mint a fel hő; eső lesz belőle. Könnybe lábad a szemünk, ami azt te szí, hogy a lábra áll a könny, mnt az elvetett palánta. De mielőtt a könny ellepné a sze műnket, szepegünk, szipo gunk, azután nem tehetünk •óla, kipottyan a könnyünk, kiperdül, kicsordul, és köny nyezünk. Sírunk. Ha sírásra fakadtunk, potyog, pereg, fo lyik a könnyünk, folydogál. Sirunk-nivunk. Sirdogálunk, idogálunk. Zokogunk. Patak­ok a könny, ömlik, mint a áporeső. Ez már nem is sí­rás, hanem bőgés. Van, aki majd kisírja a két szemét, olyan szerencsétlen. De szárítsuk fel a könnyet, jobb lesz danolni, ugye jobb lesz? Danolni, dalolni, dalol gatni, danászni, nótázni, du dőlni. Vagy csak zümmögni egy melódiát, mielőtt énekel nénik. Csodaszép az énekszó, ha szép és csoda csúnya az, ha abajgat valaki, ha nyeke­reg, ha kornyikál, ha vonit. Táplálkozni is igen gazda­gon tudunk, nemcsak jóféle Levesekkel, hússal, tésztával, hanem szóval is. Tehát: eszik az ember. Már a.ki nem fal. Sőt, aki nem zabái. Szóval eszik az ember, eszeget, edde gél. Szép. De van az az éhes, az a vadember, aki két pofá­ra eszik, az már nem szép. Se nem elragadó látvány, ugye, aki lapátolja befelé az átélt. Aki habzsol és majszol, az is csak akkor kedves, ha kiskorú. Az innivalót az ember és Asszony is a bárban szürcsö li, ha igen jólesik: kortyolja. Kortyint egy gyüszünyit. ls­en őrizze még az urakat is, hogy lefetyeljék, pláne, hogy -edeljék az italt. A bort a •őr-kedvelő felhajtja (szabad a vizet is, aki nem bornem ’ssza!) kóstolgatja, aki türel mesebb; iddogálja, iszogatja, lyeldekeli, hallják? nyeldeke­­:i! Hanem aki nyakalja! az aztán felönt a garatra! Meg nem állhatom, hogy ne beszéljek még valamiről, ami talán hozzátartozik a monda­nivalómhoz; tudniillik az elfe­lejtett, elhagyott régi szép magyar szavakról. Régi ma ryar poétákat lapozgatok, va­­'a-hol szép-anyáink levele-slá­­lájába kukkantok belé; meg­­epő, kedves, bájos, erősen ki­fejező, nemes zamatu, ódon szavakat találok. Úgy meg •-ajdúl érettük, szegény kis el­hunytakért a szivem. Tessék esa-k figyelni. Azt mondja: ilitani. Azt teszi: sejteni, megsejteni. Régi kedves sza­vunk: apolgatni, azt jelentet e: csókolni. A kölyökkutyára vzt találtam valahol; kuszi. fém aranyos? Azután ahe­­yett, vagy amellett, hogy azt möndj uk: elszálasztok vala­­:it a boltba, azt mondták; -el­­illasztom. Elillasztani, igen, hogy illanjon, mint a szellő, egyik lábad itt legyen, másik ott! A barázdabillegetőt úgy hívták vagy száz éve, hogy leánykamadár. Hát persze, mert illegeti-billegeti magát, ’kár a takaros kislány a há­­omfodros rokolyában. Egy elsárgult asszonyi le /élben ezt a tün-dérsz-ép szót ilvastam: leányton. Azt jeleai­­i, hogy leánykoromban. Az íszi levél valaha, mikor hul­­ani kezdett, akkor hullamo­­lodtt. És őszön át szép lassan, szelíden, hullámzott a szép árga fele vél. A dajna szóval a régiek a dámát fordították magyarra. A rátarti, elökelős­­íödő nőre azt mondták: daj­­nálkodik. Vajon hogy vesztek el, mért ejtették és felejtették el eze­ket az egészséges és gyönyö­­ü magyar szavakat? A szó, tmely a lélekben terem, az is csak olyan divat, mint a tiroli kalap ? Én úgy szeretném, ha 'eltámadna sok méltatlanul eldobott szépséges magyar szavunk; olyan nagy boldog­­ág volna nekem ' azokat a nemzet színházában felfrissí­teni, a számra venni, szerel­mesen, a -múlt hangjait és to­­vazengetni a jövendő felé. VEVŐ KERESTETIK MARKÉT DRAYTON, Ang­lia. — John Graves próbálja eladni a házát, sehogysem si­kerül neki. Az a baj, hogy azt a házat, mely a Cemetry Rd.­­m van, a nép sok év óta Tom­­stown Vies-nak nevezi. És a Graves név is gyászra emlé­keztet. Azt mondja Mr. Sir­­<ö: “Az emberek olvassák az apróhirdetést és nevetnek.” SOK REGÉNYÍRÓ NEW YORK. — A Put­man’s és Fawcett könyvkiadó vállalatok, a McCall’s maga­zin és az Embassy 'Pictures pályázatot hirdettek egy ‘leg­jobb’ regényre és a pályadi­jak öszesen 210,000 dollárt tettek ki. Beérkezett 32-62 re­gény és — egy sem ütötte meg a mértéket. Tele van az ország rossz regényírókkal.. UJÍMMCNTEQ KAVÉ' kakaó. tea. szövet, vászon VAlvllvICIl I LU GYAPJUFONAL, CIPŐ. AUTOMOBIL, KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek: részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól mindenféle GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. LE 5‘3535 245 East 80th St. BRACK MIKLÓS, igazgató l NEW YORK. N.Y. 10021 Bejárat a 2nd Ave.-ről “Fizettem én elég adót — fizessen most más is!” szás közben elvesztette pénz­tárcáját, melyben 350 dollár volt, és most megint ott halá­szott és nem hal, hanem á pénztárcája akadt a horgára. NEW YORK. — Mrs. Mary Callagham 2500 dollár adóval idósa az adóhivatalnak, nem akar fizetni, ezért az adószedő rátette nehéz kezét a misszisz astoriai házára, árverésre bo­csátotta azt és a legtöbbet — 20,000 dollárt — Ígérő meg­kapta-a tulajdonosi papírt, de még nem kapta meg a házat, mert a makacs hölgy nem haj­landó kiköltözni onnan. vérének, a papjának, de mind­hiába. És mit szól mindehhez Mrs. Callaghan? Csodálkozik. ‘Nem értem, mondja, hogy mit be­szélnek ezek az emberek.’ HALÁSZTÖRTÉNET GREENKYILLE, Tenn. - Clarence McKay meséli, hogy tavaly a Douglas-tóban halá-PICASSO KITÜNTETÉSE CANNES, Franciaország. — Pablo Picassot, a világhírű festőművészt, Lenin díjjal tüntette ki a Szovjetunió. A Lenin dijat Ily a Ehrenburg, szovjet író, nyújtotta át a spanyol származású francia festőművésznek. Érdekes, Fogy miképpen ryült az évek során ez a 2500 iollárnyi adó adósság. Mrs. Callagbannaik az volt a szó kása, hogy minden év októ herében megfizette az adó fe- 1ét, aztán április 15-én meg agadta a másik fél adó meg­fizetését, mondván, hogy fize­tett ő már elég adót. Valószínű, hogy csakugyan fizetett már elég adót, hiszen 5 103 éves. A történelmi hite­lesség kedvéért meg kell je gyezni, hogy ö ezt ezekkel - a szavakkal 101 éves korában mondta. Mert nyilvánvalóan azt volt a nézete, hite és meg­győződése, hogy az adóköte­­lessség csak 100 évig kiséri az ember életútját... Mit szól ehhez az adószedő ? Azt (mondja, hogy ő nem te­kint, nem is tekinthet az adó alany korára, behajt adót akár egy óvodás gyermeken is, ha van jövedelme. Ezt ő igyeke­zett Mrs. Callaghannak meg­magyarázni; nemcsak neki. hanem a fiának, az ünokates-t-Megbeszélés a vietnami krízisben, Saigonban, Thich Thieri Minh (bal), a kormányellenes buddhisták vezetője és Rev. Hoang Quynh katolikus vezető között. Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozol! hotelek és motelek, bár, restaurant és turislaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 now switch to gas heat with tow, monthly bankfinancing!' Most módjában van, hogy á tiszta, zajtalan Gázfűtés minden előnyét élvezhesse mialatt azt alacsony, kényelmes havi részletfizetéssel törleszthet!. A berendezője elintézi ezt, az olcsó finanszírozást — előre semmit sem kel! lefizetnie és 5 éven át űzetheti — ami egész összegében fedezi a teljesen automatikus Gázfűtés beszerelését otthonába. □ Soha sem volt ily könnyű áttérni a modern Gázfűtésre, hívja fel tehát azonnal fűtési berendezőjét vagy vízvezeték szerelőjét otthonára vonakozó ingyenes fűtési költségvetésért és a finanszírozást illető részletes felvilágosításért. * Az egy- vagy kétcsaládos saját házban lakó Public Service fogyasztók számára 1966 április, május, iunius és julius folyamán. 0 PUBLIC SERVICE ELECTRIC A IMS GAS COMPANY 106-®« I

Next

/
Thumbnails
Contents