Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-14 / 15. szám
Thursday, April 14, 1966 SZABAD SAJTÓ 7-IK OLDAL Elsöprő győzelme után Harold Wilson angol munkáspárti miniszterelnök sugárzó arccal emeli fel karjait Huyton, Lancashireben. Teller Amerika szövetségesei nukleáris védelmi rendszeréről WASHINGTON — Edward Teller, a kiváló fizikus, akinek főrésze volt a hidrogénbomba létrehozásában elmondotta az Egyesült Államok vezető köreinek, legyen segítségére szövetségeseinek, hogy felépítse védelmi rendszerét ballistikus rakéták ellen. Teller azonban kihangsúlyozta, hogy a nukleáris védelmi rendszernek teljes egészében a védelmet kell szol gálnia és nem használható fel offenziv, vagyis támadó célokra. Jelenleg az a helyzet, hogy bárhol a világon, ahol az Egyesült Államokban atomfegyverei vannak, egyedül maga ellenőrzi azokat. — Azt hiszem, hogy nem lehetséges, hogy bárki is ellenőrizzen védelmi fegyvereket, atomrakéták ellen — mondotta Edward Teller a CBS televizió-rádió programon, a “Face the Nation” programján. — Egyrészt nincs arra idő, hogy a szóbanforgó ország felhívja telefonon Washingtont, azonkívül egyetlen egy 3em fogja kívánni más legyen országa területén, mely megkísérli, hogy megvédje jogaikat. És mi nem is akarunk ilyenfajta felelősséget. — Mindenkinek saját magának kell megvédenie magát — mondotta Teller, aki jelenleg professzora a California University-nek. — És a védelmi fegyveréket csak az indíthatja útjára, aki saját népét védi meg és nem másnak. Kijelentette Teller, hogy korántsem arra gondol, hogy az Egyesült Államok adjon nukleáris fegyvereket szövetségeseinek azzal a joggal, hogy korlátlanul használhatják azokat. Ázt kívánja, hogy Amerika adjon rakéta-ellenes védelmi fegyvereket szövetségeseinek, akik azokat szükség esetén használják. Ezek a fegyverek úgy használhatók, hogy kizárólag védelemre szolgálnák és csak a megvédett ország légterében robbanak fel. Ezek a védelmi fegyverek egyébként olyan jellegűek, hogy könnyen ellenőrizhetők, nehezen szerelhetők le és vihetők máshová és ha ez mégis megtörténnék, az azonnal meg lesz állapítható. Dr. Possony a kommunizmus valódi arcának ismertetéséről STANFORD, Calif. — Dr. Stefan Possony, a “lélektani hadviselés” specialistája kijelentette, hogy különösen a főiskolákon a kommunizmus behatóbb és részletesebb tanulmányozására van szükség, hogy csökkenteni lehessen a kommunista párt befolyását az amerikai egyetemi hallgatók körében. Dr. Stefan Possony, a Sanford University Hoover-intézetének professzora elmondotta, hogy szervezett kommunisták a maguk javára használják fel a fiatalság idealizmusát. — Fiataljaink, közülük pedig különösen azok, akiket a kommunisták már a “bűvkörükbe” vontak, azt hiszik, hogy ők az első, akik észrevették, hogy nem minden halad a helyes irányban és ők az elsők, akiket aggaszt a háború — mondotta Possony professzor. — A kommunista ügyekkel foglalkozó jelenlegi tanulmányok , és adatok felsorolása nem elegendő, vagy kielégítő. Mindez rendszerint a szovjet ideológiáról szól és az afféléit! vitáról, szigorúan akadémikus meghatározásban, de sehol sem tanítanak ismereteket a szovjet titkos rendőrség tevékenységéről, a tisztogatásokról. politikai gyilkosságokról, földalatti tevékenységről, a kommunisták össze piszkos trükkjeinek alkalmazásáról, a kommunizmus embertelenségéről és általában a kommunizmus gyakorlatáról és külön mint egy elvonatkoztatott ideológiáról. Elmondotta Dr. Possony, hogy a kommunizmus számos területen tan ulmányozható, mint a politikai tudományok, összehasonlító k o r m ányzás, nemzetközi kapcsolatok és történelem keretében. — A fontos dolog az volna — mondotta—- hogy a valóban lényeges tényeket tanítsák és hogy senki se féljen részletekbe bocsátkozni a kommunizmus felől, melyek közül sok — bevallom — olyan hátborzongató, hogy nem teljesen alkalmas iskolai tanteremben való előadásra. Kijelentette Possöny, hogy a diákoknak tudomásul kell venniük, hogy a Vietnam háború nem egy “kis nemzeti véletlen eset”, hanem a világforradalmi mozgalom egy szerves része, melynek végső célja a világ meghódítása és diktatúrák felállítása az egész világon, mélyet kiterjesztenének az Egyesült Államokra is. — A problémának ez utóbbi vonatkozását igen ritkán tanítják — mondotta Dr. Possony. NEVESSÜNK Évike szőke, kékszemü és kilenc éves. Egy nap gyönyörű képeslapot kap Rómából, István aláírással. — Ki ez az István? — kérdezi az anyukája. — Az osztálytársam. A Fekete Pista — feleli Évike. —Az udvarlóm. Száz slüigtrt és nép kecskéért Pintó megvásárolta Ajomát NAIROBI, Kenya. — Pin Lót szerda estére várták. Ajoma minden lépésére vigyá zott ezen a napon. Mert a lou törzs ősi szokásai szerint ezer. xz estén elrabolja őt a vőle gény. Pintó négy nappal ko rábban járt Ajoma szüleiné! és átadta az ajándékokat: száz shillinget és négy kecskét. Eb bői mindenki tudta, hogy i negyedik napon eljön majd r vőlegény a menyasszonyért. . . . Ajoma ápolónő volt, Pin tó pedig tisztviselő az egészségügyi 'hivatalban. így ke rültek közel egymáshoz. Sze relem szövődött, esténként együtt rótták Kisumu, a Victoria-tó menti kisváros sötét utcáit, azután Pintót Nairobiba helyezték. Akkor született az elhatározás: Ajoma is a kenyai fővárosba költözik, de előbb összeházasodnak. A leány a legcsinosabb luó lányok közé tartozott, s különösen hófehér ápolónői fej kötőjében csavarta el a férfiak fejét. De amióta együtt járt Pintóval, sohasem látták más fiúval. Mindketten iskolát járt, modern embernek számítottak. Ajoma el sem tudta képzelni, hogy őt valaki feleségül “vásárolja”, de idős szülei ragaszkodtak az ősi szokásokhoz. S ehhez hozzátartozott, hogy a vőlegény meghá tálja nekik Ajoma felnevelését és ‘kártérítést’ fizessen azért, mert elviszi a háztól a dolgof és jól kereső leányt. Hiába tiltakoztak, Pintónak, ha jelképesen. is, vallania kellett a “mekó” — a lányrablás szér tartását és ami ezzel járt, a szülők megajándékozását. Egy szombati napon azután Pintó átadta az ajándékokat s a család szerdára várta Ajoma elrablását. Ajoma azon a napon nem ö1 tötte magára a hófehér ápolónői öltözetet. A ház körül segített anyjának, bizonygatta, hogy nem akar elkerülni a szülői háztól. Még sirt is, abc gyan ilyenkor illik, de közben állandóan az utcát és a ház körüli kertet leste, vajon mikor jön érte vőlegénye a barátaival? Kis húgát a szomszédba küldözgette, hátha iát ták a vőlegényt, talán ott leselkednek rá, mikor megy az utcára — hogy elraboljak ... A szomszédból az asszonyok, lányok, mind felkeres ték Ajomát és búcsúzva biztatták: milyen jó dolga lesz majd, ha férjhez megy! A család férfi tagjai pedig őrködtek Ajoma felett, bár egyikük sem akarta megakadályozni a lány elrablását. De felkészültek arra, hogy játé kos harcot kezdeményezzenek és megismerjék a jövendő rokonok erejét. Ajoma hiába várta Pintót. Már sötétedett, a vőlegény azonban még mindig nem adott hirt magáról. Későn fc küdt le a család, ám alig oltották el a petróleumlámpái — csendben kinyilt a kis ház ajtaja. Azután hárem férfi surrant be és Ajomát felkap va szaladtak ki a házból. Amire a férfiak felkeltek. Ajoma az udvaron magára kapta ruháit és vőlegényével együtt sietett a városka másik végébe ... A régi szoká sok szerint Ajoma barátnői nek követniük kellett volna őket, s az éjszakát az uj házaspár háza, kunyhója közelében tölteni, hogy másnap hozzák a hirt — elégedett-e férj a feleségével? A “meko”-nak ezt a részét azonban < t elhagyták. És három nap i .ulva Ajoma szüleinek házába i bőséges lakomával ürme, ...ltok az uj házaspárt... Ajoma és Pintó a fővárosba kerültek, lakást béreltek és mindketten nagyon boldogok. Együtt járnak moziba, az esti bétára — egymásba karolva. Nem úgy, mint ahogy n az Kenyában általában szokás, hogy a férfiak külön az asszonyoktól ... Ők már a huszadik századot képviselik az ősi hagyományok földjén. Fiútestvérei figyelik, amint a 13 éves Brenda Sharp kegyelmi kérvényt ir Henry Bellmon, Oklahoma kormányzójának. Atyjukat, a 34 éves Dallas Sharpot halálra ítélték, mivel ittas állapotban agyonverte feleségét. WASHINGTONI LEVÉL Republikánus berkekben suttognak: A múlt sok példája tanúsítja, hogy az amerikai nép, a szavazópolgár nem tud ellenállni egy győzelmes hadvezér egyénisége varázsának Ha Westmoreland tábornok ép bőrrel és jeles rekorddal tér vissza Vietnam őserdeiből és rizsmocsar^ibői. miért ne ő legyen a republikánus párt zászlóvivője a következő, vagy az utánakövetkező einökvá lasztási kampányban? Mién ne? Talán elfelejtették már az emberek, hogy — nem is olyan régen — egy győzelmes hadvezér kétszer is legyőzött egy jelöltet, akinek négy— Az udvarlód? — csodálkozik az anyukája. — Sose láttam veled. — Csak a sarkig szokott kisémi. Nem akarom, hogy azt mondják a házban, hogy ko rán kezdem. * >» * Pistike rossz fát tesz a tűzre, a papája jól elveri. Pistike egy darabig tűri, de aztán kétségbeesetten feljajdul: — Megverhetsz, papa, de a saját unokáidon fogom ezt megbosszulni-Vadlibák elsötétítik az eget a Forney Lake felett, Thurman, Iowa-ban, amint innen Kanadába repülnek. írja: SPECTATOR venszer annyi esze volt, mint neki ? Mr. Walter Tellier newyorki tőzsdei ügynök részvénycsalásokat követett el, négy és fél évi börtönre és 18,000 dollár pénzbírságra Ítélték. Hiábavaló volt a 23,000 dollár ügyvédi költség, amit a védőjének fizetett. Mr. Tellier a kárbaveszett 23,000 dollár ügyvédi költséget jövedelmi adó bevallásánál levonásba hozta, mint “rendes és szükséges üzleti kiadást”. Az adóhivatal ezt a levonást nem ismerte el jogosnak. A közérdek megsértése lenne ilyen levonás elismerése, mondotta Sheldon Cohen országos adóhivatali főnök. Most azonban a Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel kimondta, hogy a levonás jogosult, a közérdek sérelmének nem tekinthető, mert a védelemről való gondoskodás az alkotmányban biztosított jog. * * * * Még az éber, jó szimatu washingtoni riporterek figyelmét is elkerülte egy csendes kis ceremánia: Johnson elnök átnyújtotta az Országos Biztonsági Érem kitüntetést egy ősz, nyugalomba vonult kormányhivatalnoknak. Frank B. Rowlett — a riporterek sohasem hallották a nevét. Biztosan sok évi hü szolgálatáért kaptán kitüntetést... kapta a kitüntetést... F. B. Rowlett 25 évvel ezelőtt megfejtette a japán titkos Írást, igy az amerikai had vezetőség a háború idején “olvasni tudta a japán hadvezetőség üzeneteit, utasításait és parancsait s ez az amerikai flottának megkönnyítette hadműveletek tervezését, kritikus pontokra nagy tengeri haderő összpontosítását. A japán “code” ismerete nagyban hozzájárult győzelmes tenge ri ütközetek, igy a japán ten geri fölényt megtörő Midway ütközet megvívását. Amit ez az ember adott a hazájának, az megért egy tucat csataha.) ót. Elhamarkodott, szükségtelen, jogtalan volt egy évvel ezelőtt az intervenció Dominikában ? Soká, de nem későn, a dominikai kommunisták kő vették Castró példáját: őszin tén megmondták az igazat. A World Marxist Review cimii nemzetközi kommunista sajtó orgánum két dominikai elv társ,. Quelle és Conde, ilyes miket irt: “A. dóM'ínikai forradalom újabb fegyverrel gazdagitot ta a forradalmi szellem arze nálját. '. Csak külsőségekben különbözik a kubai forrada lomtól, de teljesen egyezik an nak szellemével; értelmével és tanulságaival... Tapasztala taink arra tanítanak bennünket, hogy fegyveres felkelés esetén a mi feladatunk annak irányítása. Evégből a domini kai felkelőkhöz csatlakoztak fegyveres kommunisták Csak az Egyesült Államok fegyveres beavatkozása tudta megakadályozni a forradalom kifejlődését... További fegyveres harcra való felkészülés a kommunisták legközelebbi feladata ... Á közvetlen cél: az Egyesült Államok kiűzése az országból...” Ezek szószerint fordított mondatok a két dominikai kommunista vezér cikkeiből. * * * Bizalmas értesítés Ilavanából . . . Castro ellen oly hangosan tüntettek az egyetem Rákjai, hogy a körszakállas nagyvezér kénytelen volt katonaságot kivezényelni a rend és csend helyreállítására ... A diákok uj becenevet adtak Gastrónak; a Ló. És egy üreä Leiken felállítottak egy Ló-plakátot, ezzel a vén gebe szájába adott Írással: “Ne tolj ingem, én magúmtól le\ fogok oukni!” * * , Johnson elnök postájából. . . Az arizonai Pima megyei börtön egyik bennlakója levelet irt az elnöknek; azt panaszolta, hogy a cellájának nincsen ablaka és levelét ezekkel a szavakkal fejezte be: “Én még soha életemben nem éreztem magamat annyira elzárva, mint most. Ha Elnök ur nem tesz ez ellen semmit, én lemondok amerikai állampolgárságomról.” VERDUNICSATA PÁRIS. — A legvéresebb csatát az első világháborúban a franciaországi Verdun mellett vivták: 11 hónapig tartott és 2 millió áldozata volt. A csata 50. évfordulóján Franciaországban ünnepségeket és megemlékezéseket tartottak. Ezt a képet egy repülő tárgyról — melyet gyanúsnak tartanak — egy helyettes sheriff készítette, Ann Arbor, Mieh.-ben egy farmon.
