Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-07 / 14. szám
Thursday, April 7. 1966 SZIJZkZ> SAJTÓ BRAVÚROS NYOMOZÁS: 3 NAP ALATT KÉZREKERÜLT A FOJTOGATÓ GYILKOS BOISE, Idaho. — Az ország egyik legbravurosabb nyomozása játszódott le Idahoban egy gyilkossági ügyben, melynek motívumai ma is érthetetlenek. Egy szombaton, 1966 január 5-én, közvetlenül a déli óra előtt két vadászó fiatalember egy 20 éves, felső testén öltözetlen egyetemi hallgatónő holttestére bukkant, 15 mérföldnyire Boisetól, az Ada- Elmore megyék határvonalán. A holttest egy erdő szélén levő bokros, füves részén feküdt és a fiatalemberek nyomban értesítették a sheriff hivatalát, az Ada megyében fekvő Boise-ban. Paul Bright a sheriff, mivel a hallottakból nem tudta megállapítani, melyik megyében fekszik pontosan a holttest, és nyomban telefonon csatlakozásra szólította fel Elmore megye sheriffjét, Earl Wintert, Mountain Hornéban. A jóalaku fiatal nő holtteste arccal felfelé feküdt, a derékmagas, bokros fűben, né-j hány lábnyira a sáros megyei úttól, felső testéről el volt távolitve a blúza, melyeit a gyilkos kétszer a nyaka köré csavart és erősen csomóba kötött. A sheriffek nem találták a küzdelem semmi nyomát, a lányon az erőszakosság semmi nyoma sem látszott s felmerült a gyanú, hogy másutt ölték meg és odahozták. Paul Bright sheriffnek mindenesetre feltűnt, hogy a fojtásra használt blúz jellegzetes tengerész csomóra volt kötve, noha Idaho ezen helyén indokoltabb lett volna a gulyások, vagy rancherek által használt csomózás. A két megye coroner je a külső jelekből egyöntetűen arra a megállapításra jutott, hogy a gyilkosság előző este, pénteken történt. A feltűnően csinos lány kilétét is sikerült rövidesen megállapítani, mivel a fűben megtalálták a lány táskáját, benne papírokat, melyek szerint a lány neve Barbara Jean Dixon volt, a Boise College hallgatója. E pillanatban megszólalt a sheriff kocsiján az autó rádiója. Moise rendőrsége — mely már értesült a dologról és két detektív je útban is volt a helyszín felé — jelentkezett és elmondta, hogy néhány perccel ezelőtt egy férfihang jelentkezett és pontosan megadta, hogy hol fekszik a lány holtteste, aztán letette a kagylót. Ezután következett a második lépés, a lány életkörülményeinek megállapítása. Miután a holttestet Elmore megye székelyéibe Mountain Hóméba vitték vizsgálat és toncolás végett, Bright, Ada megye sheriff je Boise-ba sietett, hogy a Boise College vezetőivel beszéljen. Itt a női hallgatók dékánja, Miss Helen Moore-val való beízélgetésből és a halott lány nak érkezésekor neki, adott i intervj újából a következők) tűntek ki: Barbara Jean Dixon beiratkozott a Collegeba. Hétfőn érkezett Evanston, Illinoisból és a Chapman House internátusba utalták. A lány 1963-ban végezte az Evanston High Schoolt és beiratkozott a Northern Illinois Universityre, DeKalbban és egy évet végzett ott. Ezután elhagyta az egyetemet, titkárnő lett, mig felvételre jelentkezett Boiseba. A dékánnő arra a kérdésre, hogy miért jött ki ilyen távoli főiskolára, mikor szülei Evanstonban laknak, a lány azt válaszolta, hogy régebben 23 éves bátyja mint repülő Mountain Home-ban állomásozott, ő ott meglátogatta, aztán megnézte magának Boiset, mely nagyon megtetszett neki, mivel már mindig is egy kis és eldugott collegeban szeretett volna tanulni. Azután diáknő társait hallgatták ki, akik elmondták, hogy bár azon pár nap alatt, hogy oda megérkezett igen közlékeny volt Barbara, csak annyit mondott el, hogy állandó barátja van a Northern Illinois egyetemen, akihez igen ragaszkodik és úgy érzi, hogy a távolság csak növeli egymás iránti vonzódásukat. A lány egyébként az egyik este vacsorázni ment egyik újsütetű férfi diáktársával s ezzel az ügy annyiban is maradt. A szülők, akiket a sheriff Evanstonban felhívott nagyjából ugyanezt mondták. Lányuk félhivatalosan el volt jegyezve egy fiatalemberrel, aki eljegyzési gyűrűt is adott neki. Egyébként biztosak benne, hogy lányuknak semmi más szerelmi ügye nem volt.' A sheriff azonban nem nyu- j godott. Alaposabb vizsgálat alá vette a lány hálótársait a college lány-internátusában s csakhamar kiderült, hogy egy fiatalember az egyetem kampuszán több ízben kereste a lányt azon a héten és a lányok bizonyosak voltak benne, hogy nem tartozott az egyetem diákjai közé. Azonkívül a fiatalember mindig egy uj gyártmányú, vörösre festett autón érkezett. Hogy milyen kocsi volt nem tudták biztosan, de aztán a többség úgy gondolta, hogy egy Buick. S végül az egyik lány elmondta, hogy pénteken délután látta a lányt a college könyves boltjában s a lány egyedül volt. A lány collégiumi holmijának átkutatása közben, a Boise-i rendőrség egyik detektivje, Parkinson, egyszerre csak felkiáltott: — Itt van valami. — Egy papirszeletre irt kis üzenet volt, elmondván, hogy írója milyen nagy szerelemben volt “Babs”-al. A levél igy védződött: —- Köszönöm, hogy megtörted szivemet. — Aláírás: Billy. Most már arra irányult a nyomozás, hogy megtalálják Billyt vörös Buick kocsijával. Előkerült egy szepegő diáklány is, aki azt vallotta, hogy látta Barbara Dixont egy férfivel a vörös szinü kocsiban. A férfi 25-30 év körüli lehetett, vékony, inas és fekete haja volt. Közben befutott a boncolás eredménye Mountian Hóméból, mely szerint a lányt nem molesztálták, azonban ujjainak körmei alatt parányi bőr és husdarabokat találtak, ami arra vollott, hogy a lány védekezett és megkarmolta merénylője arcát. A nyomozók az uj leleteket tárgyalták meg, amikor Paul Bright sheriff irodájában megszólalt a telefon. A városi rendőrség egyik cirkáló kocsija jelentkezett és a rendőrök jelentették, hogy Boise Main St.-jének egyik parkolóhelyén megtalálták a vörös Buick kocsit. 1965-ös gyártmány volt, bérelt autó és a rendőrök megállapították, hogy hétfőn bérelte egy férfi, aki nevét, mint William H. Butler adta meg, Bayonne, N.J.-ből hajtási igazolványa szerint. Azt is megállapították, hogy Butler Boise Owyhee hoteljében lakott s onnan szombaton reggel távozott. A kocsi alaposabb átvizsgálása során gyöngyház-gombot találtak az - autó ülése alatt, mely egyezett a meggyilkolt lány blúzán levő gombokkal és valóban a lány blúzáról hiányzott egy gomb. Azonkívül az autó keréknyomai pontosan egyeztek a nyomokkal, melyeket a holttest megtalálása helyén felfedeztek. Ettől kezdve drámai gyorsasággal peregtek az események. Megkeresték a Bayonne, N.J.-i rendőrséget, mely meg' állapította, hogy William But! ler valóban ott élt, 21 éves j felesége és 18 hónapos kisláj nya van, de a férfi 800 dollárt elsikkasztott a cégtől, ahol mint kereskedelmi utazó volt alkalmazva és magával vitte szökése után a cég autóját is, melyet később Chicago közelében találtak meg. Bright sheriff igy okosko- I dott: Tegyük fel, hogy ez /az az ember, akit keresünk, i Akkor könnyen lehetséges, j hogy amikor Barbara Jean Dixon Evanstonból Boiseba jött hétfőn, a chicagói átszállásnál beszállt ugyanabba a Boiseba induló autóbuszba William Butler, megismerkedett a lánnyal s maga is kiszállt Boiseban. E pillanatban újból megszólalt a telefon. A chicagói rendőrség jelentkezett: —• Megvan az emberük. Őrizetbe vettük. A következők derültek ki: Vasárnap délután 5:30-kor Mike O’Connel rendőr a chicagói autóbusz állomáson volt szolgálatban. Egyszerre hozzálépett egy fiatalember újsággal a kezében, mely azon | az oldalon volt fel nyitva, ahol a Barbara Dixon gyilkos-i ohn Harlin, alpesi hegymászó, Los Altos, Calif.-ból, (betét) aki egy idő óta Svájcban élt, lezuhant a.j Eigér Peak sziklás oldaláról és halálra zúzta magát Svájcban. ság volt leírva:-— Én Vlgyok az, akit keresnek — mondta az újságcikkre mutatva. — Nevem William Butler. Butiért Chicagóban letartóztatták és a detektívek állandó érintkezésben maradtak Bright sheriff el. Jelentették, hogy Butler arcán karcolás van és hogy állandóan azt hangoztatja: — Nem akartam megölni. Nem tudom miért tettem. Kiderült, hogy Bright sheriff következtetése helyes volt. A Chicagóból Boiseba induló transzcontinental-autóbuszon találkozott Butler a lánnyal, maga is kiszállt Boise-ban, egy autót bérelt s azon több ízben kocsikázni vitte a lányt. Amikor megtudta, hogy a lány szerdán vacsorázni ment egy újonnan megismert diákkal, féltékeny lett, óriási dühbe gurult, Las Vegasba hajtott s ott játszott és alaposan leitta magát. Pénteken visszatért Boiseba, felkereste a lányt és ismét autózni vitte. Mint további vallomásában elmondotta, kihajtott az elhagyatott helyre. Ott levette a lány blúzát, a lány mögötti támlára helyezte. — Csókolni kezdtem Barbarát és ekkor furcsa érzésem támadt — vallotta elcukló hangon Butler. — Amint átkaroltam a kezem ügyébe került a blúz, hirtelen kétszer a nyaka köré csavartam és csomóra kötöttem. Amikor már nem lélekzett kitettem a bokrok alá a fűbe és visszahajtottam a városba. De ne kérdezzenek, nem tudom, miért öltem meg Barbarát. Kiderült az is, hogy Bright sheriffnek igaza volt a csomózással: Butler a tengerészetnél szolgált, ahonnan dicstelenül elbocsátották. Bár Butler később visszavonta 12 oldalas, aláirt vallomását, ez mitsem használt. Bright sheriff Chicagóba uta zott és Boiseba vitte Butiért, ahol börtönbe helyezték a bírói tárgyalásig, s elutasították biztosíték ellenében való szabadon-bocsátását. És egy szép, fiatal és tehetséges lány az életével fizetett, mert csak órákra is megbízott egy ismerttlenben. A hatalmas épület tetejéről kinyúló darun ülnek a sztrájkoló épitőmunkások London, Angliában. A SZEGÉNYSÉG NAGY PEREBEN WASHINGTON. — A gazdag ország szegényeiről nagy . vita folyik országszerte, fiatalok és öregek körében egyaránt. 65-ön alul a fő téma: a kormány szegénység elleni programja, 65 ön felül: a Medicare kórházi és orvosi biztosítás. Egyik is, másik is jelentős program és együttvéve azt jelentik, azt hirdetik kifelé a nagyvilágnak, hogy az amerikai szabad gazdasági rend, amelyet a túloldalon egyszerűen, egy szóval kapitalizmusnak neveznek, vagy inkább ócsárolnak, már nem az, ami korábban volt — nem ismer, nem tűr kizsákmányolást, megtöri, megtépdesi a monopóliumok gazdasági hatalmát, nem hagyja sorsára a gyengét, a tehetetlent, a nélkülözőt. Egyszóval: jobb, ha nem kapitalizmust emlegetünk, hanem népjóléti államot. Ennek jellemzésére elég annyit mondani, hogy a nép jóléti államban a kormányzat sokat tehet és sokat is tesz a nép jólétének fokozására anélkül, hogy kényszer-rendszabályokkal megfosztaná a politikai és egyéni szabadságtól. Száz példa közül legyen elég egy: Az amerikai farmer, a népjóléti állam keretében szabadon gazdálkodva, összehasonlíthatatlanul magasabb életnívót élvez, mint a kolhozparaszt. Szabadság és jólét — mi több kell? A Medicare biztosítást és az anti-poverty programot egyhangú lelkesedéssel vagy legalábbis 97,5 százalék szavazattöbbséggel fogadja el az ország népe? Nem. Az amerikai vizsgálódik, kételkedik, kérdez, önálló véleményt alkot minden közügyben. Az öreg Gallupnak még egyszei sem sikerült 97,5 százalékos szavazatttöbbséget kicsiholni amerikaiaktól, akiket ügyre vezett közvélemény kutatás^ során kikérdez. Johnson elnök népszerűségének foka minden alkalommal 97.5 alatt ma : d. Nos, milyen véleményeik, ellenvéleményeik milyen p*o juk és kontrájuk van a Mmicare-Antipoverty per feleinek, felpereseknek és alpereseknek? Az U. S. News cimü washingtoni politikai és gazdasági folyóirat megszólaltatta őket. Hallgassuk meg őket. Ujságterjesztő, Beloit, Wis.: Túlsók nagy család részesül népjóléti segélyben. A gyerekek felnőttek abban a tudatban, nogy ez igy rendben van, ez az amerikai életmód.” Bányavállalati főtisztviselő. Indianapolis: Engem az amerikai fiatalok jövője aggaszt. Puhábbak, mint mi voltunk fiatal korunkban. Kimaradnak az iskolából és pénzt vagy más segítséget várnak UncLSamtől. Virágárus, Daytona Beach, Fla.: A Job Corps, fiatalok szakmunkára való kiképzése, jó eredményekre vezethet. Csak az a baj, hogy a programmal sok felesleges pénz költés jár együtt. Üzlettulajdonos, Weed, Calif. : Mindent, amit a kormány csinál, legalább olyan jól meg tudná csinálni a szabad vállal kozás, a Social, Security! is Amerre nézünk, szocializmust látunk, és ez megöli az egyéni kezdeményezést. Háziasszony, Junction City, Ore.: Miért igyekeznének az emberek a siker lajtorjáján felfelé mászni? Ez fárasztó, Várjanak egyideig, a kormány építeni fog mozgólépcsőket. Pap, Cumberland, Md. — A Medicare-rel baj lesz, legalábbis itt minálunk. Nincs elég öreggondozó, beteggon dozó otthon. Drugstore tulajdonosnő, Mór gantown, W. Va.: Tulsokan kapnak kormánycsekkeket, in gyenpénzt. Bankár, Blairstown, Iowa: Az antipoverty program rendben van, sok embernek, sok családnak kétségtelenül szüksége vap segítségre. Letört ember nem szép látván/. De örökösen adni, adni, ez mégiscsak sok. Gazolinállomás tulajdonos, Marshalltown, Iowa: Aki dolgozni tud, ne fogadjon el közsegélyt. Ügyvéd, Benton, Wis.: A Nagy Társadalom jelszava és programja nevetnivaló. Azt mondják: mindenki kap valamit. Ahogy én látom, a programok kezelői kapják a legtöbbet. A szegénység elleni harc valójában harc az emberek szavazataiért. Állami tisztviselő, Stratford, Conn.; Türelem. Még senkisem tudja megmondani, hogy milyen eredményekkel fog járni az antipoverty program. Ha csak részleges sikereket is érünk el, ha csak itt és ott sikerül a szegénységet Kiküszöbölni, már az is nagy eredmény lesz, sok problémát fog megoldani. Pincér, New Haven, Conn.: Attól tartok, hogy a Nagy Társadalom kormányprogram korlátozni fogja az állami és a helyi hatóságok hatáskörét. Gazolinállomás kezelő, Pho nix, Ariz.: Jó érzés nekem, hogy amikor kivénülök a munkából és nem lesz elég betét a bankszámlámon, nem kell attól tartanom, hogy súlyos betegség esetén sorsomra hagynak. Autóelárusitó, Pine Bluff, Ark.: Butaság az egész prog .am. Már arról is szó van. hogy a kormány fizessen jövedelmi adót azoknak, akiknek kevés a jövedelmük. Ez lesz az utolsó szalmaszál, amibe már hiába kapaszkodnánk. Bankár, Newark, N. J.: A népjóléti hivatalok sok eset ben jobban tennék, ha pénz tegély helyett fogamzást megakadályozó pirulákat tdnának. B ó f b él'y, Northampton, Mass.: Hál-istennek, lesz Medicare. Ha nem lenne, a mos tani magas orvosi és kórházi Hányán voltak az Egyesült Államok elnökei közt olyanok, akik nem jártak college-ba, egyetemre? Kilencen voltak: Washington, Jacksön, Van Buren, Taylor, Fillmore, Lincoln, Andrew Johnson, Cleveland, Truman. % * * Ki alapította meg az Amerikai Országos Vörös Keresztet? Clara Barton, 1881-ben. Mikor nyílt meg New York nagy közkönyvtára, a Public Library a Fifth Avenue és a 42-ik utca sarkán? 1911. május 23-án. * * * Hány telefon van Manhattan szigetén, New York Cityben? költségek felemésztenék az embereknek egész megtakarítását. Orvos, Colorado Springs: Meglepően sok öreg páciensem kérdezte, hogy vájjon beiratkozzanak-e a havi 3 dolláros Medicare orvosi biztosi tájra? Én mindnyájunknak azt a tanácsot adtam, hogy okvetlenül tegyék ezt. Újságíró, San Diego, Calif.: Senkisem ellenezheti a népjóléti akciókat, a bajba jutott felebarátot, szomszédot meg kell segíteni. Csak félő, hogy a kormány hajója felborul. High school tanár, Colorado Springs; Én sok szegény gyermeket ismerek, azokon segíteni kell. De ügyelni kell arra, hogy visszaélések ne történjenek. Szerkesztő, Tallahessee, Fia.: Sok a jóból is megárt. Milyen magasságban repült az a B—25 bombavető, amely 1945. július 28-án nekivágódott az Empire State Buildingnek ? 915 láb magasságban történt az a szörnyű légikatasztrófa. * * * Melyik volt eddig Amerika legnagyobb bestseller je? Irving Berlin “White Christmas” dala, gramofonlemezre énekelte Bing Crosby. Ez a hanglemez eddig 16 millió példányban kelt el. íJS ❖ ÍJí Ki voll az Egyesült Államok egyik elnökének apja, másiknak fia? John Scott Hamson a fia volt William Henry Harrison 9-ik elnöknek és apja Benjamin Harrison 23-ik elnöknek. 1,973,509. VI. Pál pápa (bal) apostoli gyűrűjét adja Most Rev. Michael Ramseynek, az anglikán egyház fejének, miután átölelték egymást és I “békecsókot” váltottak Rómában. AHÁNY KÉRDÉS. ANNYI FELELET 8-IK CLI/AL_______ VAD ES VEDELEM SZ0HARCA
