Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-03-25 / 12. szám

Thursday, March 25, 1965 <7,AR\r *"*■ 3-IK OLDAL LABDADUGÁS WOODBRIDG EHUNGÁRIA — PASSAICI MAGYAROK Vasárnap, mácius 28-án d. u. fél 3 órai kezdettel a woodbridgei pályán érdekes mérkőzés lesz: a Woodbridge Hungária csapata játszik a Passaic-i magyarokkal. A pálya a Carteret Road-on van, a woodbridgei magyarok sa­ját telkén. Érdekes mérkőzés­re van kilátás, legyünk ott minél többen! Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze­­ryesület keleti körzete min­ién vasárnap délután 1.45 óra cor isten tiszteletet közve­it a newyorki WBNX rádió tllomás 138C-üS hullám­­aossján. A rádiós istentiszteleti izolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a leiké­­szí körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva falaiban, vay a lelkészi kör­et pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csör­­lás, 229 East 82nd Street, New York 28, N.Y h Szent József Magyar Görög Katolikus Egyház­község hirei Ft. HUJMA JoZäBt, i-astor., JO High St., New Prunswickt Tel.: KI 5- b8h SZENTMISÉK: vasárnap reggel 8:30 és 10:30 órakor, íétköznapokon reggel 8-kor. faramsolt ünnepeken reggel l órakor és este 7-kor. Minden kedden este tész át és leves-csigát készíte­tek az Oltáregylet asszonyai. Gyóntatások szombaton dél­­itán 4—5-ig és este6:30-tól 7:30-ig, valamint minden nap i mise előtt. Első Magyar Ref. Egyház hirei Rév. Rásky Józset, lelkész Tel. KI 5-1058 22 A. Joyce Kilmer Ave. New Brunswick, N. J. Istentiszteletek vasárnapon­ként: d.e. 9:30-kor magyar, Nőegylet gyűlése minden ’ónap 2-ik vasárnapján, dél­­itán 2:30-kor. Presbitérium gyűlése min­ien hónap 3-ik keddjén, este 7:30-kor. Fiatal Asszonyok Köre gyú­­ése minden hónap 3-ik szér­iáján, este 7:30-kor. Minden kedd reggel 8 órától rétéit tészta és csigakészités l.u. 1 óráig, asszonyaink által. Vki tud. jöjjön segíteni, hogy i egyen elég! Felnőttek énekpróbái min­den szerdán este 7 órakor;— ninden pénteken este 6:30- kor gyermekeknek; fiatalko­­ruaké pénteken este 7:30-kór — konfirmációk órái szerdán vs pénlteken este 6:15-kor. Hagyományos Sándor-Jó­­zsef napi vacsoránkat márc. 21-én, vasárnap este 6 órakor fogjuk megtartani nagyter­münkben. MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK. N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT Mrs. Anna K. Botz, tulajdonos Ötven év az őserdőben Albert Schweitzert, korunk nagy humanistáját, a béke­harcost, az orvost, az orgona­­művészt, a zenetudóst, a teo­lógust, a filozófust, az Írót, a Goethe-kutatót 90-ik születés­napján, január 14-én az afri­kai őserdőben, világszerte is­mert kórházfalujában köszön­tötte a világ. Gabon köztársa­ságban él, rövid megszakítá­sokkal fél évszázada. A “nagy doktor” életcélul tűzte a tá­voli afrikai falvak lakosainak gyógyítását — 1913-ban, mi­kor a fekete kontinens ege még igazán sötét volt — s No­­bel-békedij ából leprás betegek részére külön falut létesített. Egy magyar orvosdiázaspár nemrégiben három hónapot töltött Schweitzer professzor kórházában. Felkerestük dr. Mártonnét, dr. Écsi Editet, hog meséljen Lambaréné-i él­ményeiről. A doktornőt nem sokat kell kérdezni. Mesél, mesél az él­mények gazdag tárházából árad a mondanivalója. Repülőn, óceánjárón, ismét repülőn, majd csónakon utaz­tak, amig az eldugott afrikai faluba értek. — Gabonhoz kö­zeledve nőtt az izgalmunk. — Hogyan jutunk el a Port gen­­tili kikötőből a kórháztelepre ? Kár volt izgulni. Schweitzer gondoskodik munkatársairól, kollégáiról, vendégeiről. A ki­kötőben már barátok vártak és irányították további utun­­' kát. Újra repülőre ültettek, majd tenyérnyi repülőtéren szálltunk le. Itt egy ápolónő fogadott, s kisért minket a folyóhoz, ahol egyetlen fa­törzsből kifaragott csónakkal négy néger evezős jött elénk. Később tudtuk meg, hogy gyó­gyult leprások... A háromne­gyed órás csónakut az Ogove folyó mentén pálmák, kapok­­fák, papiruszcserjék, banánli­getek mellett hitették el ve­lünk igazán, hogy Afrikában vagyunk. Schweitzer profesz­­szor képről oly jól Ismert ma­gas, fehér alakját már mesz­­sziről felismertük a parton. Kedvesen megölelt bennün­ket. A hagy fehér bajusza alól mosolygott ránk s hamarosan feloldotta zavarunkat, tulsegi-Függotlen Magyai Református Egyház 229 East 82nd Street New York z8, N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészi hivatal minőé délelőtt 9—12 között nyitv* van. Istentiszteletet taitunk minden vasárnap d. e. 10:3* órakor tett a meghatódottság per­cein. — A kórházfaluban 10—21 nemzetiségű ember dolgozik. Mindenki, akit segités vágya hoz Dr. Schweitzerhez, azt csi­nál, amihez ért, vagy amire szükség van, még a vendégek sem maradnak tétlenül. A lep­ratelep japán orvosának fele­sége (6 éve élnek itt) például szakácsnőként működik, ha­zájában ismert költőnő ... Négy-ötszáz betege van a kórháznak. A nagy távolság miatt — a közlekedés csóna­kon, vagy gyalog történik — a gyógykezelés idején csalá­dostól itt élnek a betegek. A kórház egészen másféle, mint amilyet mi ismerünk; nagy pálmalevelekből, hullámleme­zekből épült falu a dzsungel­ben, ahol megszokott hétköz­napjaik szerint élnek azi afri­kaiak: a családtagok, a keze­lés alatt álló, de munkaképes emberek dolgoznak. Amellett kitünően felszerelt mütő, szü­lőszoba, röntgen, gyógyszer­­tár, s minden, ami a gyógyí­táshoz szükséges, megtalálha­tó Dr. Schweitzer kórházá­ban. Orvosok, ápolók, műtő­sök, szülésznők, laboratóriu­mi asszisztensek dolgoznak együtt — fizetés nélkül, né­hány hónapig vagy néhány esztendeig. A kórháztól tizenöt percnyi járásra létesítették a százötven férőhelyes leprafa­lut. Gyönyörű pálmasor vezet oda. Messziről szép falu képe bontakozik ki. A gyógyultak is itt élnek, sőt családot is alapítanak. Azelőtt hazaen­gedték falujukba a gyógyul­­takat, de a töbiek féltek tő­lük, kiközösítették s még sze­rencsétlenebbeké tették őket, mint voltak. Gyerekeik is van­nak. A nem fertőző munkaké­pesek naponta járnak dolgoz­ni az asztalosmühelybe, a ker­tészetbe, ápolómunkát végez­­neó, utat, házat építenek. — Amig ott voltunk, a kórház­telep két épülettel bővült. — Albert Schweitzer pro­fesszor szellemileg nagyon is friss mozgásában 70 év körüli férfinek tűnik, barázdált ar­cából derű, nyugalom sugár­zik, tekintete csillogó, bizta­tó. Mindenütt ott van: a ke zelőhelyeken a leprafaluban, az építkezéseknél, a műtétek­nél. Naponta kettőkor össze­gyűlnek nála munkatársai, s ő utasításokkal látja el őket. Hihetetlenül aktiv. Ahol fel­tűnik a hatalmas termetű, kissé hajlotthátu doktor, sze­retettel, tisztelettel veszik kö­rül az afrikaiak — 50 év alatt mintegy 70 ezer betegnek nyújtott gondozást, gyógyu­lást ... A világ különböző részeiből BUDAPESTRŐL IMPORTALT FINOM BORJU-BÖRBŐL KÉSZÜLT FÉRFI CIPŐK Anfiloo fórfi cipők különböző színekben. ÁLLANDÓ RAKTÁRA. Ma^asszáru férfi és női cipők. KREPP TALPÚ GOJZERER CIPŐK — NAGY VÁLASZTÉK! GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York 28, N. Y. ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 itt dolgozó munkatársai szá- I mára minden Schweitzerrel együtt töltött este ünnepszám­ba megy. A vacsora utáni mu­zsikálás, a forró párás trópu­si éjszakában a tökéletes nyu­godalom órája. A nagy orgo­­namüvész többnyire maga ül a piano mellé. Bach zenéje messze száll az ebédlő szú­nyoghálóján, a kórház udva­rán át az őserdőbe, ahonnan a tam-tam hangja szűrődik be. Máskor lemezeket hallgattunk vagy a holland ápolónő fuvo­la játékát, néha a leprások ja­pán orvosa gitárooztt. Aztán Schweitzer beszélt. A napi munka fáradságát feledve, fe­szült figyelemmel hallgatják a nagy gondolkozó minden szavát. Az élet tiszteletéről, szeretetéről, szolgálatáról szó többnyire a meghitt hangula­tú, sok gondolatot ébresztő szép esték emléke egy életen át el fog kisérni. — Néhány kilométerre a modern kórháztól most is van­nak varázslók, főnökök. A kö­zelben lévő főnök gyakran jött a kórházba — reumáját kezeltette. Tőle tudtuk meg, mikor láthatunk táncokat. — Táncolnak esküvőn és teme­téskor, elváláskor és holdtöl­tén, sőt táncolnak a nők ter­mékenységéért is. A halotti tánc — a rossz szellem elűzé­sére — három napig tart. — Ijesztő volt egy válási szer­tartás. Az asszonynak nem volt gyermeke, ezért a férj el­vált tőle. A nő tökéletes moz­dulatlanságban ült, mint meg­dermedt volna. Arcát fehér anyaggal festették be, rajta lila pettyek. Mikor a varázsló Nza tükröt' tartott elé, s ő meglátta képmását, öntudat­lanságba esett, hasoncsuszva, mászott s vonaglott, előtte a földet vízzel locsolták... - :j —A többnejüség az időseb­bek közt gyakori, a fiatalok­nál ritkább, mert drága az asszony-vásárlás. Háromszáz dollárnak megfelelő összegbe kerül, vagy annyi értéktár­gyat kell adni érte. A lány kelendőbb feleségnek, ha gye­rekei vannak. Találkoztunk 13 éves leányanyával is. — Komoly erőfeszítéseket tesznek a babonák leküzdésé­re. Ha egy asszony kórházban szül, ezért fizetnek neki. A gyerekeket két esztendős ko­rukig szoptatják, ha elapad az anyák teje, többnyire el­pusztul a gyerek. Nem tud­ják mivel, hogyan táplálni, legjobb esetben cukornád fő­zetet adnak a kicsinek. Fran­ciska, a kórház szülésznője, csónakkal, gyalog, fáradha­tatlanul járja a falvakat, ta­nítja az asszonyokat a csecse­mő gondozására. Ezek a kör­nyéken az a rettenetes tév­hit uralkodik, hogy az ikrek születése szerencsétlenséget jelent, mert bennük megosz­lik a lélek, ezért az ikertest­vérek egyikét el kell pusztíta­ni .. . Viszakanyarodva a kórház életéhez, a doktornő kedves emléket idéz fel: — A születésnapokról soha­sem feledkezik meg a lamba­­rénéi kis község. Az ünnepel­tet ajtaja előtt reggel ének­szóval köszöntöttük. Az ebéd­lőteremben a születésnapos sok kis apró ajándékot talált a tányérja mellett. És egy kis serpenyőben két tükörtojást. Ez emlékez­tető arra a még nem is olyan távoli, vagy 10 évvel ezelőtti periódusra, amikor Schweit­zer jövedelme Írásaiból és más munkáiból — nehezen fedez­te a kórház fenntartásának költségeit; a szűkös időkre, amikor a tojásfogyasztás fényűzésnek számított... Az ünnepelt megosztja ezt is szomszédaival, úgy, mint ak­kor. Alkoholt nem fogyaszta­nak, de ilyenkor két ujjnyi bort töltenek mindenkinek, és Schweitzer felköszönti az ün­nepeltet. ............. Sz, É. A Bahama Szigeteken Nassudban Soraya hercegnő, volt iráni császárné, filmjükről beszélget a Beatles­­íiukkal. ÚJRA KISERT AZ ANGOL-FRANCIA CSATORNA-ALAGUT GONDOLATA PÁRIS. — A város szivé­ben, egyszerű irodában mun­kája fölé hajol egy férfi. Vo­nalakat húz, számol, ir le, s munkája nyomán valóra vá­lik egy 160 éves álom: alagút a La Manche-csatorna alatti amely összekötné Angliát Franciaországgal, a szigetor­szágot a kontinenssel. I. Napóleon idejében egy Mathieu nevű építész nyújtot­ta be az első tervet, de akkor a császár hóditó hadjáratai miatt nem volt időszerű. III. Napoleon uralkodása végén, 1863-ban ismét felmerült az alagutépités gondolata. Egy i'rancia és egy angol mérnök tervé látszott a legelfogad­­hatóbbnak. Egyszerre akar­ták elkezdeni áz alagút ásá­sát a francia -és' az angol par­ton. A közbejött.' politikai ese­mények miatt azonban a terv ismét csak papíron maradt meg. De az alagút megvaló­sításáról se a franciák, sem az angolok se mondtak le. 1930- ban Churchill uj pályázatot hirdetett, de ismét közbélé-KISLÁNYOK BÍRÓI TALÁRBAN WUPPERTAL, Németor­szág. — Az itteni leányiskola tanítójának eredeti ötlete tá­madt: demokratikus nevelés. A demokrácia lényeges alap­elve az önkormáynzat, min­den jog és hatalom az embe­rektől származik, nem azok­tól, akik áz embereket kor­mányozzák. Az iskolára alkal­mazva az elv úgy valósítha­tó meg, hogy az iskoláslányok (és fiuk) maguk őrködnek a renden, a fegyelmen, a tanu­láson. Ennek a demokratikus is­kolai világnézetnek a szelle­mében a tanitó az osztályban megszervezett, illetőleg segí­tett megszervezni egy fegyel mi, bíróságot. A bírói tisztség re kiszemelt lányok bírói ta­lárra emlékeztető piros ruhát vettek fel a bíráskodási napo kon és Ítélkeztek rosszalkodó társaik felett. Szigorú bünte­téssel sújtották azokat, akik későn jöttek az iskolába vagy akik nem végezték el, vagy rosszul, hanyagul végezték el otthoni feladataikat. A bün­tetést a tanteremben hirdet ték ki, de nem ott hajtották végre, hanem egy távoleső helyen, ahol a lányok jajgatá­sát senkisem hallhatta. Mégis meghallotta a lányok sikoltását a rendőrség -és le­tartóztatta a tanítót. Az isko­lai bíráskodás hamarosan fog­lalkoztatni fogja a bíróságot is. Máris nagyon élénken fog­lalkoztatja a szülőket. A vé­lemények eltérőek. Némely szülők helyeslik az efféle szi­gorú fegyelmet... pett a történelem, és csak 1955-fcen, McMillan, akkori honvédelmi miniszter kezde­ményezésére alakítottak bi­zottságot az alagút építésé­nek tanulmányozására. Lon­donban H. J. B. Hardling, Pá­rában René Makor mérnök dolgozott a terven, amely Re­né Malcor szerint az elkép­zelhető legegyszerűbb megol­dás. Két párhuzamos alag, utat építenek. Az egyikben az utasokat és a postát, - a másikban a jármüveket szál­lítják különleges villamossze­relvényeken. A szerelvények gördülősző­nyegként 10-percenként in­dulnak mindkét irányban 300 jármüvei. A gördülő szőnyeg 80 mérföldnyi sebességgel halad óránként. A pálya hosz­­sza pályaudvartól-pályaudva­­rig 43 mérföld. (Ebből 23 mérföld a tenger alatt). Az áthaladás negyed óráig tart, és egy autó útiköltsége 9—16 dollár lesz. A megépítés módja egyelő­re még vita tárgya. Lehetsé ges, hogy hagyományos mó­don a tenger alatt ássák ki az alagutat, de lehet, hogy modernebb módszerrel, a kész csatornaelemeket süllyesztik a tenger fenekére és csak az­után burkolják. Az épités idő­tartama három év, költsége pedig előreláthatóan 450 mil­lió dollár lesz. Óriási választék Palma Mapiacán PALMA DE MALLORCA. — Ez a földközi-tengeri spa­nyol sziget valóságos turista­­paradicsom, ide özönlenek az idegenek, akik szeretik a szé­pet, a jót és főképp az olcsó portékát. Mindent, ami szem­szájnak ingere, meg lehet vá­sárolni pár pehelysúlyú peze­táért a sziget lutes Bolhapia­cán. Ez a nyílttéri piac az egykori spanyol diktátorról, nevezett főutcáshr dlteaohrdl Primo de Rivera tábornokról elnevezett főutcában több háztömb hosszúságában te­rül el s hozzá tartoznak a dik­tátor utcájába torkolló mel­lékutcák is. Minden szomba­ton van, egész nap, vásár. Mindent lehet itt kapni: a nyári hónapokban narancsot,­­citromot, zöldséget, szárnyast ...álljunk meg. A szárnyast élve adják el, lábukon megkö­tözve, fejjel lefelé a mérleg kampójára akasztják s ha szegény megkinzott teremtés kétségbeesetten a szárnyait csattogtatja, sebaj, annál töb­bet fog mutatni a mérleg. Az asszonyság — nem pénzes tu­rista hölgy, hanem bennszü­lött háziasszony — a tyúkot, a pulykát a vásári stand mö gé viszi, ott átmetszi a nya­kát és a vért lecsepegteti az árokba. Lehet itt kapni elkopott bi ciklikereket, ócska fürdőká­dakat, ajtót, ablakot, ágyat, díványt, könyveket és képe­ket. De mese az, hogy lehet itt millió dollárt érő Velazqu­ez, vagy Murillo festményt kapni 99 pezetáért... És akinek gyerek kell, ve­het itt nagyon olcsó cigány­­purdékat. Cigányasszonyo nagyon jutányos, áron adjá el újszülötteiket: ha neheze akad veveő, leszállnak égi szén 100 pezetáig is, ami 7 cent amerikai pénzben. A Jordán, a Holt Tengerben talált perfamentek kiálltásra mentek -Smithsonian Institutionbgn, - Washingtonban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents