Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-03-11 / 10. szám

* r> • * Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT ----0----AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with “PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Claes postage paid at Passaic, N. J. and «r additional mailing office VOL. 57. ÉVFOLYAM — No. 10. SZÁM lesi Tivadar New Bmnswickon Hetek óta hirdettük, irtunk róla lapjainkban, hogy feb­ruár 28-án este nagy esemény lesz New Brunswiekon, az At­léta klub dísztermében; Bili­csi Tivadar, Magyarország egyik legnagyobb élő humoris­ta-színésze, amerikai útja so­rán ide is eljön . . . Amit elő­zetes cikkeink csak sejtettek, százszázalékos valóság lett: Bilicsi tarka estje ritkán lá­tott nagy közönésget vonzott és leírhatatlan sikerű volt. New Brunswick és környé­ke magyarsága mindig (hires volt arról, hogy minden érde­mes magyar ügyet felkarol, minden ilyen hasonló rendez­vény sikerét pártfogásával biztosítja. Anyagi sikerét. Er­kölcsi siker, természetesen mindig attól és azoktól függ, akik szerepelnek. Nos, Bili­isi Tivadar és tarka estjén fel­lépő szereplőgárdája szinültig töltötték meg a legteljesebb siker poharát, a magyarság pedig zsúfolásig megtöltötte a hatalmas, 600 személyt befo­gadó Atléta Klub dísztermét és ezzel biztosította az est anyagi sikerét is . .. Évtizedekre visszamenőleg nem emlékszünk ilyen hatal­mas, lelkes közönségre, mint itt volt ezen az estén! És a csaknem három órás, vidám, mulatságos előadás a legtel­jesebb mértékben kielégítette nemcsak az igényeket, de az előadáshoz fűzött reménye­ket is. Bilicsi Tivadar —, akit filmjeiről már régen ismer az itteni magyarság, — több volt, többet adott, megnye­­rőbb, kedvesebb volt, mint azt remélni mertük volna . .. ügyesen, okosan összeváloga­tott müsorszámai, kupiéi, da­lai, viccei elvittek bennünket évtizedek során és mérföldek ezrein át az édes, felejthetet­len szülőhazába . . . szép em­lékeket elevenitettek fel ben­nünk, könnyesre kacagtuk magunkat, megkönnyítették szivünket néhány órára .. . S meggyőztek bennünket arról, hogy ő csak azért, csakis azért jött Amerikába néhány hét­re: minden politikai és más gondolattól mentes, tiszta él­vezetet, emlékidéző kedves perceket szerezni az Ameriká­ban élő magyaroknak. Elhoz­ta nekünk a szülőhazánkat, közelebb hozta régi emlékein­ket, jól éreztük magunkat az alatt a pár óra alatt, amik ő hozzánk szólott viccelődve, dalolgatva ... Szereplőgárda j a egy tóhegy­ig kitűnő volt: Petri Marika szépen énekelt, bájos jelenség volt; Apatini Gyula dalai, megjelenése,1 * 3 4 hangja valóság­gal lebilincselte a hallgatósá­got. Zorándi Zoltán zongora­­kísérete remek volt, Bilicsiné Timár Liza jól töltötte be pár perces szerepét, Somody Pál pedig, a Nemzeti Szinház volt tagja, Bilicsi gyermekkori is­kolatársa, aki az egész bruns­­wicki előadást rendezte, nagy­szerű konferanszié volt. Min­dent egybevéve: nem keve­sebb, de sokkal több volt az, amit ezen az estén kaptunk, mint amit vártunk! Pár órá­ra leomlottak köztünk — a kö­zönség között — a képzelt és mesterséges választófalak és egyek voltunk, szülőhazánk­tól messzire vetődött magyar-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Ságunkat sirig megőrző ma­gyarok, akik nemcsak értjük, beszéljük ugyanazt a nyelvet, hanem lélekben és nyelvben elmondott vagy énekelt sza­vak ugyanazokat az érzéseket ébresztik... Bilicsi Tivadar tarka estjét New Brunswiekon, mrác. 5- én pénteken este az Atléta Klub székházában megismé­telték, hogy akik vasárnap es­te nem fértek be a terembe végigélvezhessék az ő műso­rát. A vasárnapi előadás után a Gellert Café éttermében va­csoráztak a művészek és az előadás közönségéből vagy százan. Vacsora után Diénes László szerkesztő néhány me­leg szóval üdvözölte Bilicsi Ti­vadart, akinek további útjai­ra Isten áldását kérte. Márciusi magyar ünnepély New Brunswiekon A new brunswicki és kör­nyéki magyar egyházak és egyletek közös rendezésében vasárnap, márc. 14-én délután 8 órai kezdettel a Szent László hallban márciusi magyar ‘Em­lékünnepély’ lesz, melyre la­punk utján is megh Ívnak min­denkit. I Az ünepély műsora: Amerikai és magyar him­nusz., énekli a Szent László és a ref. egyh. egyesitett ének­kara, vezényel Ft. Végvári Vazul. —• Üdvözlő szavak. — Liszt: Magyar ünnepi dala, az egyesitett énekkar előadásá­ban. — Netv Brunswick vá­ros vezetősége nevében beszé­det mond Takács J. József vá­rosi ügyész. — Feltámadott a tenger, márciusi kép, előad­ják az egyetemi és középisko­lás magyar diákok. — Ünnepi beszéd: Nt. Bertalan Imre re­formátus lelkész. :— Zongorá­­szám; Peleskei Erzsiké. — “Március Idusán” vers, előad­ja Soproni Ferenc. — “Egy gondolat bánt engemet” — szavalókórus, a Hétvégi Ma­gyar Iskola előadásában, ve­zényel Nagy Károly tanár. — Zárószavak, Nt. Rásky józsef ref. lelkész. — “Kossuth La­jos azt üzente” —• énekli a közönség. — Műsorvezető: So­mody Pál. — Belépődíj nem lesz; adományokat a költsé­gek fedezésére köszönettel elfogad a rendezőség. A dokksztrájk ára A napokban részletesen is­mertettük a károkat, amiket a kikötői rakodómunkások hosz­­szantartó sztrájkja okozott. Az a cikk kiegészítésre szo­rul. íme, itt a kiegészítés: NEW DELHI—T. T. Krish­­namachari pénzügyminiszter a parlamentben annak az ag­godalmának adott kifejezést, hogy az ország több részében uj éhségzavargások veszélye áll fenn, mert a népnek kiu­talt búzamennyiségeket meg kellett kurtítani. A búza rá­ciókat azért kellett megrövi­díteni, mert az amerikai dokk­­sztrájk miatt nem futottak be a hajók, amelyek eddig minden nap 20,000 tonna ame­rikai búzát szállítottak India népének megsegítésére. . NEW ,) PAöSAlC; NEW JERbEf 53 Áradás a vizbe juttatta a parkolt autókat. Cincinnati, Ohioban. Szegényszigetek a gazdagság tengerében WASHINGTON. — Miköz­ben Johnson elnök a Nagy Társadalom célkitűzésével ha­dat üzen és háborút folytat a szegénység ellen, az ország minden részéből azt jelentik az állami és városi hatóságok, Washingtonnak, hogy egyre több gondj uk van a szegé­nyekkel, Egyre több család, férfi, nő és gyermek kerül a segélyezettek listájára és a népjóléti kiadások egyre nő­nek. A legutóbbi 10 esztendő alatt a szegénységélyezési ki­adás majdnem a korábbinak kétszeresére nőtt. Ma a sze­génysegélyezésre több mint öt ezer millió dollárt költenek az országos és helyi hatósá­gok; az országos kormány fe­dezi a költségeknek körülbe­lül a felét, az állami és a vá­rosi népjóléti hivatalok fize­tik a másik felét. A népjóléti költségek foly­tonos emelkedése már egyma­gában is nyugtalanító, sőt megszégyenítő jelenség az or­szágban, amely azzal dicseked­het, hogy itt az általános élet­­szinvonal magasabb, mint bárhol másutt a földkereksé­gen. Nyugtalanító a dolgok kedvezőtlen alakulása még egy különös okból is: Har­minc évvel ezelőtt, mikor mű­ködésbe lépett a Social Secu­rity nyugdíj és egyéb juttatá­sok idősek és rászoruló fiata­­labban milliói részére a sze­­réiny megélhetést biztosítják és ennek folytán kevesebb idős ember szorul szegényse­gélyezésre. És mégis — egyre többen vanak szegénysegé­lyen és a költségek nőttön nő­nek. Miért? * * Népjóléti hivatalok vezetői és más szakértők most a kö­vetkező okokat sorolják fel: 1. A költségek emelkedésé­nek fő oka az, hogy egyre több és több elhanyagolt vagy el­hagyott gyermekről — s any­jukról — kell gondoskodni. — Több mint négy millió ezek­nek a segélyezetteknek a szá­ma —, több mint az összes töbi segélyezettek (öregek, vakok, munkaképtelenek) szá­ma együttvéve. Tiz év óta a gyermek-anya segélyezettek száma megduplázódott. 2. A gyermeksegély nagy része néger gyermekek — és anyjuk—megsegítésére megy. Ennek magyarázata a nagy­fokú vándorlás a déli államok­ból az északi államokba. A technológia rohamos fejlődé­se folytán az állást kereső, vándorló néger tudatlan mun­kások nehezen tahinak mun­kát és a vándorlás vége a ko­pogtatás a népjóléti hivatal ajtaján. 3. Fokozza ezt a bajt, a munkátlanságot, még az is, hogy a tanulatlan munkások — fehérek is — idővel remé­nyüket vesztve otthagyják a családjukat, illetőleg a leány­anyát, akivel éltek s akivel gyermekeik vanak. Az elha­gyott feleség és a leányanya sok esetben az első útjába té­vedt férfinak odaadja ma­gát és — még több törvényte­len gyermekről kell a város­nak, a megyének gondoskod­nia. A nagyobb városok nyo­mortanyái gazdag termőföld­jei a házasságon kivül szüle­téseknek. 4. “A rossz tettnek átka az, hogy egyre újabb rosszat szül.” Azokon a termőfölde­ken nő a bűnözés, elmegyenge­ség, és elmebetegség lép fel, a lezüllött emberek munkára alkalmatlanná válnak. * * * A szürke színnek árnyalatai vannak sa népjóléti hivatalok az ország különböző részeiből különböző árnyalatokról tudó­sítanak. Mig a legtöbb nagy­városban a segélyezés szüksé­ge egyre nagyobb és a költsé­gek egyre nőnek, vanank kivé­telek is. Chicagóban például csökkenteni lehetett a sze­génysegélyezést, mert alább­hagyott a négerek odavándor­­lása. Detroitban pedig azért szorulnak kevesebben segély­re, mert ott kitűnő a konjuk­­tura, hála az automobilipar hatalmas fellendülésének né­hány év óta; hozzájárul ehhez még a népjóléti hivatalok szi­gorúbb ellenőrzése is. Wash­ington fővárosban néhány év­vel ezelőtt alaposan megnyir­bálták a segélyezettek listá­ját, mjután nagyon sok csa­lást fedeztek fel, most azon­ban újra emelkedő az irány­zat. Washingtonban annakide­jén kiderítették, hogy a gyer­mek-anya segélyezetteknek 55 százaléka csalt, félrevezette a népjóléti hivatalt. De ilyesmit nem lehet országosan általá­nos jelenségnek mondani; or­szágos vonatkozásban a leg­nagyobb baj a “népjóléti bé­bik” folytonos szaporodása. I Szegény asszonyok és leányok' több gyermeket hoznak világ­ra, mint amennyiről ők, illető­leg a gyermekek apjai gondos­kodni tudnak. * * * New Yorkban, a legnagyobb városban, a segélyezettek szá­ma tiz év alatt 280,000-ről 450,000-re emelkedett és ez a szám havonta átlag 6000-el emelkedik tovább. Ez tiz esz­tendő alatt a népjóléti kiadá­sok évi 182 millió dollárról 500 millió dollárra emelked­tek. Oly nagy a szükség, hogy emiatt egész sor uj adóval kell a lakosságot megterhel­ni. Rockefeller kormányzó uj állami sales tax javaslattal lé­pett a törvényhozás elé, ami a newyorkiaknak, a városi adóval együtt, dupla adóter­het jelent. New York városá­ban a segélyösszegek legna­gyobb részét, csaknem egé­szét olyan családoknak kell juttatni, amelyeknek nincsen kenyérkeresőjük. Ennek pe­dig fő oka — népvándorlás. A legutóbbi másfél évtized alatt körülbelül egymillió fehér em­ber otthagyta a várost, külvá­rosokba, vagy távolabbra köl­töztek, s helyükbe jöttek, — egyre nagyobb számban — négerek és puerto ricoiak. Ez utóbbiak körében a munkanél­küliség sokkal nagyobb, mint a fehéreknél. A néger és a puerto ricoi lakosságnak kö­rülbelül 20 százaléka van sze­génysegélyen, szemben a fe­hér 5.8 százalékkal. Nem cso­da, hiszen a négerek és a puer­to rivoiak nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, me­lyeket a modern kor megkö­vetel. Chicagóban, a második leg­nagyobb városban, 1962 óta a szegénysegélyeket havi 17.3 millió dollárról sikerült le­nyomni 15.3 millióra. A hely­zet javulására főleg tanulat­lan munkások kiképzése veze­tett. A szegénysegélyezések oroszlánrészét itt is négerek kapják; a segélyezetteknek 85 százaléka néger. Chicago sze­rencséje, hogy a gépesítés el­terjedésével kevesebb munka­­lehetőséggel kecsegtet nége­reket és ennek folytán a vá­rosba tódulásuk lelassult. Detroitban az automobilipa­ri “boom” kihat mindenféle ipari és üzleti ágakra és min­denütt uj munkaalkalmakat 7' r~~L-.. -----Thursday, March 11. 1965 Mentsíik meg az erdélyi magyarokat! NEW YORK. — A New York Állami Amerikai Ma­gyar Szövetség felhívással fordult a szabad világban mű­ködő magyar egyházakhoz, és egyesületekhez, valamint tár­sadalmi és politikai csoportok­hoz és minden magyarhoz és magyarszármazásuhoz: félre­téve minden ellentétet, most fogjon össze mindenki, mutas­suk meg a világnak, hogy az erdélyi magyarság védelmében össze tud fogni minden ma­gyar. Két millió magyar Erdély­ben mindennapi félelemben, megaláztatásban és üldözte­tésben szenvedi a román el­nyomatást. A magyarok üldö­zése a háborút követő évek­ben még csak rejtetten, alat­tomos módszerekkel folyt, de az 1956 őszi magyar szabad­ságharc után — védekezés ürügyével — felfokozták a terrort, sorra megszüntették a magyar autonómia intézmé­nyeit s az elnyomatás oly mé­retű lett, hogy 1962 óta a vi­láglapokat is foglalkoztatja sőt néha tiltakozásukat is ki­váltja a jelenlegi erdélyi hely­zet. És most, legújabban, a kinai-szovjet konfliktus ár­nyékában, a román kommu­nista kormány igyekszik a szovjet ellenőrzés fellazulását az erdélyi magyarság végle­ges felszámolására felhasznál­ni. Az elnémított magyar nép már kiáltani sem tud. A sza­badföldi magyarság feladata, hogy az elnémított erdélyi magyarság helyett odakiáltsa a világnak e könyörtelen nem­zetgyilkosság vádját. A New York Állami Amerikai Ma­gyar Szövetség felhívásának fő pontjai a következők: 1. Felkérjük a nemzeti emig­rációt, hogy minden városban alakitsanak egy közösséget Erdély védelmében”. Minden ország fővárosában pedig egy akcióbizottságot, amelynek feladata a munka irányítása, összefogása. 2. Felkérjük a szabad vi­lágban élő magyar tudósokat (történészek, nyelvészek, geo­lógusok, térképészek, régé- ' szék, mérnökök, stb.), hogy vegyenek részt olyan mun­kában, amelynek feladata tu­dományos alapossággal és módszerekkel a világ elé tárni Erdélykérdését. Akik erre vál­lalkoznak, jelentsék be nevü­ket és cimüket az “Erdély Vé­delmében” akció központi new yorki irodájában. 3. Felkérjük a szabad világ magyar újságíróit, folyóira­taikban ezt a felhívásunkat közöljék le. Ezenfelül tartsák állandóan napirenden az er­délyi mentőakciót híradásaik­kal, cikkeikkel. A Szövetség hangsúlyozni kívánja, hogy csupán elindító­ja akar lenni ennek az akció­nak. Az “Erdély védelmében” mozgalom, a szabad világi ma­gyarságnak és szervezeteinek elemi erejű megmozdulása — nem uj egyesületek létesíté­sére, hanem mentő munkára. A felhívást a Szövetség ne­vében Mikó István elnök és Lőrincz Jánosné alelnöknő ir­ta alá. Akik az “Erdély Védelmé­ben” mozgalomban részt óhaj­tanak venni, jelentsék be szándékukat a Szövetségnek, melynek cime: American Hun­garian Federation of the Sate of New York, P. O. Box 336, Gracie Station, New York, N. Y. 10028. GAZOLIN­­KÜLFÖLDÖN Amerikaiak, akik sokallják a gazolin árát és különösen a magas adót, amely az árban rejtőzik, némi megnyugvást meríthetnek abból, hogy ide­gen országban, ahová ellát<y gatni készülnek, a gazolin jó val drágább, mint idehaza. Ha másutt drágább, miért pa­naszkodnának itthon? Az American Automobil As­sociation közlése szerint leg­drágább a gazolin Franciaor­szágban — 73.1 cent a regular gazolin ára. Illetőleg: 18.2 cent az ára. A többlet adó. De “ki lehet babrálni” a franciák­kal. A turista átkocsikázik a svájci határon és ott a gazo­lin gallonjáért nem 73.1 cen­tet kell fizetnie, hanem csak 45.5 centet. Angliában egy U. S. gallon gazolin ára 51.6 cent. Olaszországban a regular teremt. A segélyre szorulók legtöbbje itt is néger: minden 100 közül 80. A csalókkal ala­posan elbánnak Detroitban: közmunkára fognak minden­kit, aki valamilyen munka el­végzésére képes. Ezek a város szokásos munkadiját kapják: 2.03 és fél cent órabért, de — nem csekkben vagy kész­pénzben, hanem a keresetü­ket a javukra Írják a szegény­segély számlán. ára 58.5 cent, amely árnak jó­része, 42.5 cent adó. De kül­földi turisták leszállított árra jogositó kuponokat kapnak. Mesésen olcsó a gazolin ára Venezuelában, az olajban gaz­dag délamerikai országban. A gazolin gallonja 11.3 cent és ebben az árban 1.1 cent adó van. Ausztria: 46.8 cent (benne 28.6 cent adó). Mexico 24.2 cent (3 cent adó). Argentina 31.5 cent (16.8 cent adó). Indonézia: 33 cent. Nem drága, de oda utazni nem ta­nácsos, mégha ingyen oszto­gatná Szukarno elnök az ame­rikai ajándékpénzeken vásá­rolt gazolinját. AUTÓ!... AUTÓ!... AZT AKAROK VENNI BUDAPEST. — Autóról ál­­módnak a pestiek. Lehet akár­milyen, Moszkvics., Trabant, vagy Volga — mindegy, csak autó legyen! Aki autót akar venni, lejelentkezik a Merkur állami vállalatnál, ott sorszá­mot kap és jótállást, hogy a száma körülbelül mikor, hány hónap múlva kerül sorra. AZ AVON COSMETICS cégnél üresedés van 3 nő számára erről a környékről. Elkezdheti azonnal az extra jövedelem szerzését. MINDEN AVON GYÁRTMÁ­NYON PÉNZ VISSZAFIZETÉSI JÓTÁLLÁS VAN! Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon: MI 2-514S számra. Bethlehem-Allentown környékén hívója 432-0916 számot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents