Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-12-02 / 48. szám

6. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Dec. 2. 1965 LOUIS PASTEUR - AZ EMBERISÉG NAGY JÓTEVŐJE Louis Pasteurt, a nagy ve­gyész és élettan tudóst, a ve­szettség elleni oltóanyag fel­találóját, 1885. julius 6-án ko­ra reggel nagy lárma ébresz­tette fel. Néhány perc múlva előtte állt egy kétségbeesett zokogó asszony, karjai között tartva a gyermeket, aki any­­nyira be volt kötözve, hogy nem látszott, fiu-e, vagy le­ány. A távoli Elzászból jöttek, mert hallották, hogy van ott egy ember, aki talán még se­gíthetne a kis Joseph Meiste­ren. Két napja történt, hogy amikor Joseph iskolába ment, megtámadta egy veszett ku­tya- Kétségbeesetten védeke­zett és sikoltozott, de bármer­re rohant, nem tudott szaba­dulni a megveszett állattól, mely borzalmasan össze-visz­­sza marta. Tizennégy seb tá­tongott a testén. Csak az arca maradt sértetlen, amelyet kar­jaival sikerült megvédenie. És a tiszta gyermeki szemek most őreá tekintettek könyö­rögve, reménykedve, mert hallotta, hogy van egy bácsi, valahol Párisban, aki talán tud rajta segíteni. Micsoda tiz nap követke­zett ezután! Nem a gyermek­nek és anyjának, kiket sÜ szállásoltak el az emeleti la­kásban. ők csak annyit tud­tak, hogy napról napra növek­szik a remény. Pasteur azon­ban kétség és bizakodás kö­zött őrlődött mindaddig, mig el nem jött az utolsó nap, az utolsó oltás ... melytől egy egészséges kutya megveszett volna! Joseph Meister életét ennek, az oltásnak kellett meg­mentenie — és ráadásul ez az oltás, ha neki, Pasteurnek van igaza, a gyermeket egész éle; téré immunissá teszi. Végül is rászánta magát, hogy be­menjen Meisterék szobájába, beadta az utolsó oltást. És megmentette a fiú életét. Az­után még 354 embert menteti meg az addig kivédhetetlen­nek tartott borzalmas beteg­ségtől. Néhány év múlva, 1895. szeptember 28-án szétröppent a hir Párisból: meghalt Louis Pasteur. Nemcsak Franciaor­szág, hanem az egész világ gyászolta a tudóst, aki oly sok embertársát mentette meg az életnek, aki fáradha­tatlan, megalkuvást nem is­merő munkásságával a tudo­mány több területén örökbe­csű felfedezésekkel gazdagí­totta az emberiséget. A nagy és kiterjedt tevé­kenységű vegyész-biológus ne­ve és munkássága a köztu­datban általában a tejpasztő­­rözéssel és á veszettség elleni szérummal fonódik össze. Pe­dig életműve sokkal többet foglal magába, ő volt a mik­robiológia megalapítója, Sem­melweis Fülöppel együtt, de tőle függetlenül — az anti­­szepszis bevezetésének egyik úttörője — a bakteriológia megteremtője. Nagyjelentő­ségű felfedezéseket tett az er­jedés, a bor és sör betegségei, a pasztörizálás, a selyemher­nyók betegségei, a fertőzés és védőoltás területén. Eredményei között szerepel az úgynevezett “ősnemzési probléma” megoldása. Mi is volt ez? Idézzük magát Pas­teurt: ‘‘Az erjedésre vonatko­zó kutatásaim különösen azért érdekesek, mert az élet és ha­lál feltáratlan titkával állnak összefüggésben. A döntő lé­pést e titok megoldása felé hamarosan megteszem és ne­kifogok az ősnemzés kérdésé­nek megoldásához, pontosab­ban az ősnemzési badarság le­leplezéséhez ... Arisztotelész óta tartja magát ez az elmé­let, de hát azóta csak haladt valamelyest a tudomány!... Tudjuk, léteznek mikrobák és harcolnunk kell ellenük. De más dolog az, ha kívülről tá­madó mikrobák ellen kell küz­deni, az ilyen harc reális. Más azonban a helyzet, ha elfogad­juk az ősnemzés elméletét, vagyis azt, hogy élőlények ke­letkezhetnek bomló élettelen anyagból: akkor lehetetlen el­lenük küzdenünk, mert vég­­zetszerüek és tehetetlenek va­gyunk velük szemben!” A kér­dés tehát az volt, honnan ke­rülnek elő azok a lények, ame­lyeket csak mikroszkópon ke­resztül lehet látni; honnan erednek a mikrobák ? Arisztotelész az ókori görög bölcselő, séta közben igy ok­tatta tanítványait: “Az angol­na folyóiszapból, a hernyó ro­hadó növényekből keletkezik”. A 16. század egyik különös alakja, a svájci asztrológus Paracelsus igy tanított: ‘Végy egy bizonyos emberi nedve \ séget és hagyd romlani lepe­csételt tökben, majd egy ló gyomrában negyven napig, akkor életre kel és mozogni fog. De ez még nem hasonlít emberre: átlátszó és nincs teste sem. Tápláld azonban — titokbán és megfontoltan em­beri vérrel, majd újabb 40 hé­ten keresztül tartsd a lógyo­morhoz hasonló hőmérsékle­ten: igazi élő gyermek fog lét­rejönni, meglesz minden tag­ja, csak éppen igen kicsiny lesz a termete...” Nos, elhangzottak ennél na­gyobb badarságok is, de az ilyesmin nem ütközött meg senkisem. Az ősnemzés kérdé­sében a 17. század óta folyt a vita anélkül, hogy sikerült vol­na hitelt érdemlően válaszolni a kérdésre. Pasteur és munkatársai több évet töltöttek a probléma kí­sérleti utón való megvalósítá­sával és végül számtalan ku­darc és elcsüggesztő ere/ ménytelenség után siker ko­ronázta küzdelmüket! Teljes győzelmet arattak a “szülők­től való születés” tudományos hívei. Nehéz, küzdelmes, de ered­ményekben gazdag élete volt, melynek értelme és célja az emberiség életének megköny­­nyitése volt. Hivatástudata, emberszeretete mindig újabb cél felé vezérelte. Élete vége OLCSÓBBAN ÉS GYORSABBAN MEGYÜNK A KLM LEGMODERNEBB JET GÉPJÉN Amikor legszebb MAGYARORSZÁG, akkor leszünk mi ott! CSATLAKOZZ ÉK HOZZÁNK! + * * DON0 ANDRÁS Páratlanul szépnek Ígérkező 21 napos Good Will Ambassador társasutazása Magyarországra JUNIUS 6-tól JUNIUS 27-ig > REPÜLŐGÉP VITELDÍJ NEW YORK - BUDAPEST ÉS VISSZA .............................................$426.00 ' REPÜLŐGÉP VITELDÍJ CLEVELAND - BUDA PEST ÉS VISSZA .............................................$480.50 ' A LEGGYORSABB JET REPÜLŐGÉPPEL UTAZUNK. A KLM TÁRSASÁGGAL. > AMSZTERDAMBÓL IS JET GÉPEN FOLYTATJUK UTUNKAT, RÖVID 45 PERC PIHENŐ UTÁN. KÉSŐ ESTE VAGY HARMADNAP HELYETT, MÁR MÁSNAP DÉLBEN BUDAPESTEN LESZÜNK. > A TÁRSASUTAZÁSUNKON RÉSZTVEVŐK MAGYARORSZÁGBÓL ELLÁTOGATHATNAK MÁS ORSZÁGOKBA, PÉLDÁUL CSEHSZLOVÁKIÁBA, ERDÉLY-ROMÁNIÁBA, STB. » MAGYARORSZÁGON UTASAINK SZÁMÁRA VIDÉKI KIRÁNDULÁSOKAT IS RENDEZÜNK. • ÚTKÖZBEN RÖVID KIRÁNDULÁSOKAT LEHET TENNI EURÓPAI NAGYVÁROSOKBA. MINT: RÓMA, FRANKURT, BÉCS, PÁRIS, BRÜSSZEL, LONDON. AMSTERDAM, STB.—KÜLÖN VITEL díj nélkül és onnan hazarepülésért sem kell külön fizetni. > VISSZAUTAZÁSRA VÁLOGATHATNAK A KÖVETKEZŐ NAPOK KÖZÖTT: JUNIUS 20, 21, 22, 23 és 27. SEMMIFÉLE EGYLETI TAGSÁG NEM SZÜKSÉGES A JEGY MELLETT SEM MIT SEM KELL VÁSÁROLNI ♦ * ♦ VAGJA KI ÉS KÜLDJE BE EZT A SZELVÉNYT MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street Cleveland, Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824 Én csatlakozni óhajtok a 21 napos Good Will társasutazáshoz Magyar­­országra és kérek részletes felvilágosítást. Név: Cim: Város: .......................................................................... Zip Code szám: jarerjHi2JEiarvE.iyEiz nraiaíara. r r?.íiare niajaraja.~írajSi2rer..larefaraH.? pjareJBfera/znra.'cLPjaja i:JHJHfHjz,raiH:?JHfa'5.'HfEfara,~1 •aóiraiaijaiHJErapj?: gjare/aiHiHiBrenjaraiEre ni sia/Hfar1 reöi/Hre ni ani felé igy beszélt munkatársai­hoz: “Eljön majd az a nap, ami­kor a betegségeket megelőző intézkedések le fogják győzni a pusztító járványok csapása­it, és akkor eltűnnek majd a föld színéről a borzalmas be­tegségek.” Jóslata beteljesült: az orvos­­tudomány mindinkább meg­előző jellegűvé válik s az em­beriség sok olyan fertőző be­tegségtől szabadult meg, ame­lyek évezredek óta nemegy­szer megtizedelték. Fegyverszállítás Észak-Vietnamba BUDAPEST (FEC) - Amit eddig gondosan elhallgattak, egy rádiónyilatkozatból nyil­vánosságra került: A magyar kormány fegyvereket szállít az észak-vietnami kommunis­táknak. Fock Jenő, a minisz­tertanács elnökhelyettese és a politikai bizottság tagja, aki­nek vezetésével magyar párt­­küldöttség járt Észak-Viet­­namban és Észak-Koreában, nyilatkozott a budapesti rá­dióban arról a segítségről, amit a szocr,’ista országok nyújtanak Hanojnak: “Meg kell említenem — mon­dotta —, hogy a katonák, akiknek a kezében már a ml általunk küldött fegyver van, azok örülnek ennek a fegy­vernek, jónak tartják ezt h magyarok által küldött fegy­vert.” Fock Jenő azzal is eldicse­REGI JÓ MAGYAR KÖNYVEK mélyen leszállított áron NAGY KARÁCSONYELŐTTI KÖNYV-VÁSÁRUNK ideje alatt! ® REGÉNYEK • SZAKÁCSKÖNYVEK • MESÉSKÖNYVEK • ÁLMOSKÖNYVEK ® NYELVKÖNYVEK Úgyszintén MOST ÉRKEZETT UJ MAGYAR KÖNYVEK NAGY VÁLASZTÉKBAN: KÉPES MESÉSKÖNYVEK, KARÁCSONYI AJÁNDÉKNAK VALÓ ÉRTÉKES REGÉNYEK! Valamint régebbi és legújabb MAGYAR HANGLEMEZEK legkönnyebben beszerezhetők egész New Jerseyben nálunk! kedett, hogy mikor Haiphong­­ban voltak, a kikötőben éppen három hajó tartózkodott, egy orosz, egy kínai és egy len­gyel: “A lengyel hajó éppen magyar árut rakodott ki.” El­mondta azt is Fock Jenő, hogy az amerikaiak Hanoj és Hai­phong kivételével minden észak-vietnami várost és igen sok falut bombáztak. “Az ame­rikaiak hazudozásával szem­ben, hogy csak katonai tám­pontokat bombáznak, az igaz­ság az, hogy az egész szocia­lista népgazdaságot akarják szétzilálni, bombázásaikkal tönkre akarják tenni, meg akarják törni a népet, sőt a népet szembe akarják fordíta­ni a párttal, a kormánnyal... Mi, akik ott jártunk Vietnam­ban, el tudjuk mondani, hogy a US békéről szóló fecsegései mellett a bombázások egyre nagyobb mérettiekké válnak... Az amerikaiak, ha tisztessé­gesen tényleg tárgyalni akar­nának, az első lépés az, hogy abbahagyják Észak-Vietnam bombázását; a következő lé­pés, hogy kimenjenek VieL namból, ott egy egység-kor­mány jöhessen létre.” “Fock kijelentette, hogy az észak-vietnamiakkal folyta­tott tárgyalásokon “nemcsak olyan dolgokról esett szó, ami­ben egyetértünk, beszéltünk olyan kérdésekről is, amelyek­ben a két párt álláspontja nem azonos.” Azt nem említette, hogy mibei értettek egyet és miben nem, ütjük annyira ki­hangsúlyozott sikerére azon­ban elég árnyékot vet a vehe­mens védekezés az olyan hí­resztelésekkel szemben, hogy amikor átutaztak Kinán, “Pe­­kingben nem elég magas szin­ten fogadták” a delegációju­kat. Napoleon hajfürtje és De Gaulle orra PÁRIS. — Bolthajtásos, füstösfalu kis kávéház Páris egyik külvárosában. Az ajtó­val szemben hatalmas Napo­­leon-kép. Alatta friss virág. — Egy késői bonapartista — gondolják az újonnan érke­zett vendégek, de odajön a tu­lajdonos s megmagyaráz min­dent. Kicsi, potrohos férfiú. Hajának egy fürtjét, Napóle­ont utánozva, a homlokára fé­süli. Leül az asztalhoz és el­mondja, hogyan szerezte őse a kávéházat, amely nem ok nélkül hódol ma is virágokkal a császárnak. * * Napoleon uralkodása elején gyakran öltött álruhát, hogy elvegyüljön a nép közé. Egy­szer hűségesen Duroejával együtt szedett-vedett ruhába öltözve betért egy külvárosi kávéházba. Ettek-ittak s él­vezték, hogy senki sem ismeri fel őket. Amikor fizetésre ke­rült a sor, észrevették, hogy egyiküknél sincs pénz. A hely­zet igen kinos volt, mert nem akarták felfedni kilétüket. Duroc megkísérelte, hogy be­szél a tulajdonossal, de az rettenetes dühre gerjedt és rendőrnek akarta átadni a két gyanús alakot. A pincér azon­ban közbelépett: — Ne tessék rendőrt hivat­ni, főnök ur, én nem hiszem, hogy ezek gazemberek. Ami­ért rongyosak, még lehetnek rendes emberek is. Én kifize­tem a számlájukat. Ha visz­­szaadják, kiderül, hogy iga­zam volt. Ha pedig tévedtem, akkor is kibírom ezt a veszte­séget — mondta és kifizette a számlát. A két gyanús külsejű férfi eltávozott. Egy óra múlva ud­vari hintón tért vissza Duroc. — Mennyiért adná el ezt a kávéházat? — kérdezte a tu­lajdonostól. — Hát az nagyon sokba ke­rülne '— felelte a kávés. — Mégis, mennyibe? Meg­ígérem, nem alkuszom. — 30,000 frank, kevesebbért nem adom ... Duroc leszámolta eléje a bankjegyeket és közölte vele, hogy a kávéház tulajdonosa mától kezdve a pincér, aki megbízott benne és társában. — De hát ki ön és ki a tár­sa? — kérdezte hüledezve a tulajdonos. — Hogy én ki vagyok, az nem íontos, ellenben a társam őfelsége, Franciaország csá­szára. * * * — És ön is megtenné ugyan­azt, amit az ükapja tett a két csavargóval ? kérdezte a ki­váncsi vendég. Ez ma nem fordulhatna elő — felelte a tulajdonos. — De Gaulle generális ugyanis hiá­ba bújna szedett-vedett ron­gyokba, ráismerne mindenki —■ az orráról. H. Lánvi Piroska NINCS ELÉG KAPITALISTA BUDAPEST (FEC) — A budapesti Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége ülésén közöl­ték, hogy bár jelenleg 16,680 kisiparos dolgozik a főváros­ban, mégis kevés a fodrász, a szabód a .szerelő, hiány van ács, tetőfedő, bőrdíszműves és esernyőjavitó mesterekben. Nem elég a háztartási kisgé­pek javításában jártas szak­ember, kevés ipari tanuló je­lentkezik kőműves, bádogos, vizvezetékszerelő, tetőfedő és cipész szakmára. Az utánpót­lásra nagy szükség van, mert a budapesti kisiparosok há­romnegyedrésze 50 éven felü­li, fele meg éppenséggel meg­haladta a nyugdíj-korhatárt. Terjessze lapunkat Sarmi 1966-os tavaszi kollekciójából való ez az átlátszó anyagból készült ruha, New Yorkban, (bal.) Maria Grazia Bucella, az uj olasz sztár, pihen az “After the Fox” cimü Peter Sellers-el készülő film felvételei után.

Next

/
Thumbnails
Contents