Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-11-18 / 46. szám
6-IK OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, Nov. 18, 19G5 Margaret hercegnő és férje Earl of Snowdon, Lo ndonban, a Kensington Palace-ban, gyermekeikkel szórakoznak. Hogyan készül az újság? Hetvenöt év előtt, 1890. szeptember 16-án kapott Ottmar Mergenthaler szabadalmat a világ első önműködő szedőgépére. Ez a találmány forradalmasította a nyomdászatot, meggyorsította az újságok és a könyvek előállítását. Az évforduló alkalmából ismertetjük Mergenthaler találmányának lényegét és vázlatos képet adunk olvasóinknak, hogyan készült a nyomdában az a lappéldány, amelyet kezében tart. A villágszerte megjelenő nyolcezer napilap 400 millió példányban jut el több mint egymilliárd olvasóhoz. Ki gondol arra, hogy mennyi ide. szükséges valamelyik lap szövegének és címeinek kiszedésére? Vizsgáljuk meg ebbői a szempontból egy 12 oldalas újságot. Ha még ma is kéziszedéssel készülnének az újságok, akkor a tizenkét oldal kiszedéséhez (a címeket és a hirdetéseket nem számítva) 16 nyomdász 7 órai munkájára lenne szükség. Hiszen ennél a szedésmódnál kézzel kell betűt betű mellé rakni, hogy kialakuljanak a sorok. Kéziszedéssel az óránkénti átlag 2000 betű. Ma, a hagyományos szedőgépeken óránként 6000-7000 betűt számítva, öt szedő hétórai munkájával készülhet el a 12 oldal terjedelmű lap szövegrésze. * * * Gutenberg 1489-ben találta fel a mozgatható betűkkel történő nyomtatást. Maga tervezte, metszette és öntötte a betűket. Sok száz éven át nem változott a szedés módja. Körülbelül 1820 táján kezdtek foglalkozni a kéziszedés gépesítésének gondolatával. Az első kísérletezők között találjuk William Church angol mérnököt, aki a világ első szedőgépét alkotta: az egyes ólombetűk a tárból csatornákon csúsztak egymás mellé s a sorokat kézzel állították össze, majd a betűket visszaosztották a tái'ba. A gép kiszolgálásához három emberre volt szükség. 1834-ben a bajai születésű Kliegl József nyomdai szedőgépet készített és azt 1840- ben Pozsonyban be is mutatta, de találmánya sorsa a feledés, a feltalálóé pedig nyomor lett. Galli Merrit 1873-ban jelentősen előrelépett: a betűk helyett matricákat, azaz betűk öntésére használható lemezeket alkalmazott, ezeket öntőgéppel öntötte ki. * * * ❖ A számtalan kísérletező közül Ottmar Mergenthaler, az Amerikába vándorolt német órásmester fáradozását kisérte teljes siker. Mint technikus szabadalmi modeleket készített s igy ismerkedett meg a nyomdászattal. 1885-ben már olyan gépet szerkésztett, mely minden műveletet maga végzett. Találmányának lényege az, hogy gépe matricasort állított össze és arról ólom betűsort öntött. Gépe Linotype néven vonult be a nyomdászat történetébe. Világszerte ma is Mergenthaler találmányának tökéletesített típusait használják. ❖ * ❖ A Linotype szedőgépnél a gépszedő irógépszerü billentyűzet előtt ül. Előtte a kézirat, amelyre a szerkesztő ráírta a hasábszéiességet, a betű típusát, aláhúzásokkal jelölte, mit kíván félkövér betűből szedni. A gépen 90 billentyű segítségével az ábécé betűit, az írásjeleket, továbbá a számokat lehet kiszedni. A gépszedő könnyedén érinti a billentyűzet A gombját. Ezáltal kiváltja a gép felső részéig levő betütárból az A matricát. A rézmatrica a betütárból egy csatornán át örökmozgó szijszalagra esik. A szalag eljuttatja az A matricát a gép bal oldalán levő gyüjtőbt. Miután uj szó kezdődik, a szedő a szóköznek megfelelő éket hívja le. Most az M, majd a többi betűnek megfelelő billentyűt nyomja le. A rézmatricák, ékek egymás után sorakoznak a gyűjtőben. A szedő egy kar felemelésével elküldi a két keskeny nyelv közé fogott matricasort a Linotype elevátorszerkezet utján az öntőrészbez. Itt történik az öntés és az egy darabban levő kész betűsort szerkezet löki ki a szedőgép elején levő hajóra. A matricák a sor öntése után önműködően visszajutnak a matricatárba s újra indul a matricák örök körforgása. Egy Linotype gépen óránként 6—7 ezer betűt lehet szedni, mintegy 200 sort. * * ❖ A szövetgszedésről eddig elmondottak a hagyományos Linotype szedőgépre vonatkoznak. Mergenthaler találmányát azonban továbbfej lesztttték s igy született meg a Teletypesetter: a mindenttudó szedőgép. A szedő már nem szedőgép előtt ül, hanem a períorátornak nevezett, irógépszerü készülék előtt. Az egyes betűket, jeleket, számokat ő is leüti, de ezzel nem matricákat hiv le a tárból, hanem a papírszalagra jeleket lyukaszt. A lyukasztott papírszalagot befűzik a szedőautomatába. A papírszalag jelzéseit a szedőautomata viszi át a szedőgépre, amely pontosan teljesiti a vezérlés utasításait. Az önműködő gyorsszedőgép 20—25 ezer betűt szed óránként. A Teletypesetter adta azt az ötletet, hogy már a szerkesztőségben készüljön el a szedést vezérlő lyukszalag. Már több lapnál az újságírók vagy a gépírók különleges elektronikus írógépen készítik a kéziratot, amely egyidejűleg kilyukasztja a papírszalagot. A nyomda tehát nem kéziratot, hanem olyan papírszalagot kap a szerkesztőségtől, George Garrett őrmester a helikopterek legénységének főnöke, leverten szemléli a kárt, melyet a Viet Cóhg kommunista gerilla-csapatok repülőgépekben okoztak. amelyen a szövegen kívül min-iletlőleg rögzítették filmre. A den szedési utasitás is szere-magyar Uher Ödön 1920-ban pel. szabadalmaztatta az Uhertype A Teletypesetter távközlés- nevű — belül üveghengeres — re is lakalmas. A New York fényszedőgépet. Az üveghen- I-Ierald Tribune párisi kiadá-gerre vésték a betűket. A Misának amerikai híranyagát a lentyük leütéskor úgy fornewyorki perforálással egy-dúlt a henger, hogy a kívánt idejüleg rögzítik lyukszalag-betű a filmszalagra vetitődött. ra a párizsi nyomdában is. A gép tehát filmre fotografál* * * ta a szöveget. A fenti — akár hagyomá- A fényszedést azóta tökélenyos, akár Teletypesetter — tesitették. A fényszedés léeljáráshoz egyaránt olmótnyege az, hogy a fényszedögéhasználnak a betűsorok készi-pen a kívánt betűt megvilátésérez. Régi vágy az ólomgitják s ennek képét lencsenélküli nyomda. Ennek egyik rendszer vetíti a lencse möeszköze a fényszedőgép. Márgött haladó filmszalagra. A a múlt század végén tervez-modern fényképezőgép annyitek olyan fotoelektromos ké- ban különbözik az ölommal szüléket, amelyen a betütipu- működő szedőgéptől, hogy rézsokat egy forgó dobon helyez- matrica helyett filmnegativték el és azt fényképezték, val dolgozik. A SZÜRKEHALYOG Sok ember látást veszélyezteti az idősebb korban gyakori, úgynevezett szürkehályog, a katarakta. E görög eredetű szó vízesést jelent és arra utal, hogy a bajt régen ismerő indusok, görögök és rómaiak úgy gondolták: a megbetegedett szem látást a szemlencse elé kerülő, megkeményedett, hályogszerü folyadék akadályozza. Csak 1706-ban bizonyította be M. Brisseau, hogy valójában a szem lencséjének elváltozásáról van szó. Az elnevezés mégis megmaradt, átment a köztudatba, és az orvosi szaknyelv is ezzel jelöli a szemlencse elszürkülésének minden formáját. A szervezet öregedésével járó elváltozások közül időben egyik legelső a szemlencse alkalmazkodó képessségének csökkenése. Az ily módon romlott látást öregszemüségnek nevezzük. Ha ehhez még a lencse átlátszósága is csökken és a benne keletkező elszürkülés terjed, beszélünk kataraktáról. E folyamat végső szakaszában a szemlencse teljesen elszürkül és a beteg nem lát. Ilyenkor mondják, hogy a hályog “megérett”. Az ép és a beteg szemlencse összetételét, a bennük lejátszódó életvegytani folyamatokat számos kutató tanulmányozta. A lencse parányi vegykonyhájában lezajló, rendkívül bonyolult folyamatokat alapvetően meghatározza z» a tény, hogy a szemlencse a szervezetnek oxigénben legszegényebb szövete, nincs vérelátása és környezete — a csarnokviz — is szegény oxigénben. A szürkehályog meggyógyitására, vagyis a látás visszaszerzésére napjainkban egyetlen lehetőség van; az elszürkült szemlencsét eltávolító műtét. Ez azért szükséges, hogy a tárgyakról jövő fény akadálytalanul a szembe juthasson, és a szemgolyó újra betölthesse “fényképezőgépi” szerepét. A hályog eltávolítását elsőnek, 1745-ben Jacques Daviel végezte el és tapasztalatait 1752-ben terjesztette a párisi akadémia elé. Eljárása a szemorvosi tudományban uj kor kezdetét jelentette. Azelőtt évezredeken át a szürkehályogot nem vették ki a szemből, hanem betolták, azaz besüllyesztették az üvegtestbe. A középkorban vándor hályogszurók, kuruzslók járták Európát és kezük nyomán se szeri, se száma nem volt a szerencsétlen megvakultaknak. Kr. e. két évezreddel Babilóniában az orvosok már ismerték a hályogszurást. Eredményeik nem lehettek túlságosan kedvezőek, legalábbis ere vall Hamurabi egyik kőbe vésett törvénye: “Ha valamely orvos a pol gár szaruhártyáját nyitja meg és a polgár szemét elroncsolja, akkor vágják le a ke zét.” Szomorú, hogy még korunk ban is vannak falvak Indiában és egyebütt, ahol kuruzslók dolgoznak e kétes kimenetelű többezer éves módszer rel. Egyre többen kapnak egyre több nyugdijat PITTSBURGH. - Az acélipari unió a legutóbbi kollektiv alkudozásban kivívta 395 ezer munkás részére a nyugdíjalap felemelését havi 3,25 dollárról 5 dollárra, a szolgálati évek mértékében. Ezen az alapon egy munkás 30 évi szolgálat után havi 165 dollár nyugdijat kap. A példát követték más uniók is. Például a gépészek uniója az American Can. Co.-tói 5,50 dollár alapösszeget harcolt ki 4000 unió tag számára. A National Biscuit Co. 9000 munkása havi 125 doilár helyett 150 dollár nyugdijat kap. Egyre terjed újabb és újabb ipari és üzleti ágakban a nyugdij korhatár leszállítása. A Prudential biztosítótársaság alkalmazottai már 60 éves korban teljes nyugdijat kaphatnak. NEVESSÜNK — Miért ilyen későn jött — kérdi idegesen a főnök a tisztviselőjétől. — Elaludtam, főnök ur, — feleli a tisztviselő. — Micsoda? — kiált a főnök — hát maga otthon is alszik ? * * * — Tehát az iroda egész bútorzatát bebiztosítjuk— mondja a biztosítási ügynök, miközben már tölti is ki a megfelelő ivet. A főnök a fejét rázza; — Nem az egészet. Illetve az egész berendezést, az órán kívül. — Miért? — kérdi az ügynök. — Mert az biztonságban van. A tisztviselőim egész nap szemmel tartják. ❖ * :}•* Az elmekórházban elhatározza az orvosi kar, hogy hazaenged néhány olyat, akiről már megállapítható, hogy rendbejött. Megkérdezik az egyik csendes, intelligens beteget, hogy ha hazamenne, mihez kezdene. Ezt válaszolja: — Tulajdonképpen még nem gondolkodtam ezen. Érthető, hiszen alig látszott reményem arra, hogy önök elengednek, felismerik, hogy már teljesen meggyógyultam. Hogy mihez kezdenék, ha hazamennék? Vagy folytatnám eredeti foglalkozásomat, tehát visszamennék a bankomba, vagy megvalósítanám eredeti vágyamat és fotóriporterként működnék. De a legszívesebben kályhacső lennék. ❖ ❖ ❖ Tanitó; Hány háborút folytatott Spanyolország a tizenhetedig században? Móricka: Hetet. — Nagyon helyes. Sorold fel őket. — Egy, kettő, három, négy, Öt, hat, hét. Johnson elnök résztvett az uj postaminiszter, Larry O’Brien felesketésén, Hye, Tex.-ban, öt mérföldnyire az LBJ r^nchtól, KÉT EMLÉKKŐ BUDAPEST. - Két kőobe liszk állított meg az utóbb; időben. Az egyik Magyaror szág keleti szélén, Békéscsabán, a másik a nyugati végeken, Sopronban. Mindkettő kétezer ember emlékét őrzi, akik ott a tudatlanságnak, itt az emberi őrületnek estek áldozatul. A békéscsabai Széchenyi-hlgetben álló emlékkövön ezt olvashatjuk: “Kétezer csabai nyugszik itt az emlék tövében, akiket az Epe Mirigy dühösködő mérgébe ött hetek le folyta alatt kedveseiktől el ragadt.” Ez a kétezer ember kolerában halt meg Békéscsabán 1831-ben. Akkor nem tudták í kolerát gyógyítani, nem tudják még megelőzni. Nem isnerték még a baktériumokat, ,em a védőoltásokat. Tudatlanok voltak a betegek, de az orvosaik is. Valószínű arra sem gondoltak, hogy egy nagy tudós, törvényhozó, tanitó s egyúttal orvos is már évezredekcel előbb azt ajánlotta az embereknek, hogy óvakodjanak a fertőzéstől, mosakodjanak, tartsák testüket és ruhájukat tisztán. S e régi nagy tör vényhozó és orvos tisztasági szabályait nem a sivatag he mokjába süppedt kövek és cserepek őrizték, hanem az a könyv, amely akkorában mindennapi olvasmánya volt az európai embernek: a Biblia. Manapság sok helyen láthatjuk kifüggesztve a felírást: Mossunk kezet.” Ha akkoriban, 1831-ben megtartják Mózes egészségügyi és higiéniai szabályait, nem halt volna meg annyi ember Békéscsabán, másutt Magyarországon és Európában. A másik emlékművet Sopron balfi határában 1948-ban állították. Ezt olvashatjuk rajta: “Ezen emlékmű látóhatárán belül 2000-nél több zsidó hittestvérünk esett áldozatul az 1944—45. évi emberi őrületnek. Itt 100-nál több mártír alussza örök álmát. Nyugadjanak békében.” Ezt a kétezer embert, akiket az ország legkülönbözőbb részeiből hajtottak ide — köztük asszonyokat és gyermekeket is — tifusz, vérhas és egyéb betegség pusztította el, sokat közülük agyonlőttek. Valahányszor megállók ak/ előtt, mindig arra gondolok: nem került volna sor rá, hogy ilyen gyászos emlékművet állítsanak Magyarország földjén és más országban is, ha az emberek Európában mindenütt betartják a mózesi törvényt, a Ne ölj-t, amit kőtáblára vésett, és betartották volna egyéb törvényeit, amelyek a járványoknál is gonoszabb emberi indulatok, szenvedélyek megfékezését szolgálják. Dr. Várady Károly HÁZIASSZONYOK GYÁRBA VÁGYNAK CLEVELAND. — Az állami állásközvetítő hivatal utján egy cég, mely az egyik külvárosban gyárat épit, 3000 nőt keresett könnyű gyári munkára. Tíz napon belül 3100 ajánlkozás érkezett be, nagyrészben külvárosi háziasszonyoktól. A kiskutya bedugta a fejét egy autókerék nyílásába, Stony Creek Mills, Pa.-ban és gazdájának ugyancsak körül kellett zsíroznia a fejét, hogy ki tudja huzni belőle.
