Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-11-11 / 45. szám

R-TK OLDAL

SZABAD SAJTÓ

Thursday, Nov. 11, 1965

Mi kell a boldogsághoz?

Egy font rizs, tiszta vagy tisztátalan vízben puhára főz ve, megszámlálhatatlan ázsiai millióknak a boldogság mini mumát és maximumát jelen ti.

Mi kell az amerikaiaknak a boldogsághoz? Erre a kérdés re csak időhöz kötött feleletet lehet adni, mert a minimális követelmény és a maximális lehetőség folyton változik. A minimális szükségletek, ame lyek nélkül elégedett életet az amerikai el sem tud képzelni, ezek hajlék, élelem, ruházat, fűtés, világítás. Amit az amerikai ezekre a szükségletekre költ, az a boldog élet feltétlen követelménye. Amit ezeken felül :költ, az — egy szóval — luxus. Ma a legmegbízhatóbb statisztikai kimutatások szerint ;az amerikai családok a szükségesre jövedelmük 52 százalékát költik, luxusra mindpn rendelkezésre álló, adó fizetése után megmaradó dollárból 48 cent jut. Ezek a százalékszámok többet jelen tenek, mint első tekintetre tetszik. Azt jelentik, hogy az amerjkai családok — nagy általáríosságban — oly magas életszínvonalon élnek, amilyenre az emberiség sokezer éves történetében a földkerekség égeytlen országában sem

volt és nincsen példa.

«

* * *

A százalékszámokat oldjuk fel egyszerű számokra. A múlt évben az amerikai családok szükséges dolgokra és szolgá latokra 208 ezer millió dollárt költöttek, valamivel több mint 200 ezer millió dollárt kényei műkre, fényűzésre, szórako zásra és mindenféle hóbortok ra.

Régebben, nem is nagyon régen, másképp volt ez, és az összehasonlítás korábbi idők pénzköltésével még érdeke sebb, mint a fenti százalék és számadatok.

1875-ben, nagyapáink és dédapáink idejében 9*4 százalékot kellett költeni a puszta szükségletekre, igy csak a jövedelem 6 százaléka maradt arra, hogy az öregek (akkori fiatalok) kirúghassanak a hámból.

1929-ben már meglehető

sen általános volt a nemzeti jólét. A feltétlen szükséges kiadásokat már minden dollárból 59 cent fedezte, 41 cent “felesleg” maradt minden jó ra, mi szem s szájnak ingere, beleértve párisi éjjeli lokálo kát és itáliai muzeumjárást.

1954-ben 56 volt 44 ellen.

A múlt évi 52:48 még min dig a szükségesnek előbbrevalóságát jelzi, de — tekintve, hogy a je’enlegi, már évek óta tartó prosperitás tartósnak, sőt emelkedőnek mutatkozik — könnyű megjósolni, hogy nemsokára másfelé billen a mérleg 2. sz. serpenyője: holnap-holnapután az lehet a helyzet, hogy még több luxus kell a boldogságihoz.

❖ ❖ &

A szükségest és a feleslegest nem lehet élesen elválasztani egymástól. Lehet valami szükséges és egyben lu xus. Például: A ház, amelyben lakunk, szükségesség, de kibővítve, kiszépitve, hasznos és szép tárgyakkal telerakva — luxus. A Federal Housing Authority közlése szerint minden 20 uj házban, amelynek mortgagét az F.H.A. garantálja, 19-ben manapság három hálószoba van, a házaknak csaknem kétharmadában két fürdőszoba van, minden öt ház közül négynek garázsa vagy carport ja van. Másik példa: mindennapi élelmünk szükségesség vagy luxus aszerint, hogy mit vásárol a háziasszony — ground meattől beef tenderloinig nagy a választék és nagy a különbség minőségben és árban. Az amerikaiakat, főleg az asszonyokat az jellemzi, hogy jó minőségre néznek (az árucédulától félretekintve), változatosságot követelnek meg a fűszerestől és a supermarkets!, és hogy mi a primőr, azt csak pesti ismerőstől vagy svájci vendégtől hallják, mert itt nincsenek gyümölcs és zöldség szezonok, itt minden évszakban mindent

frissen lehet kapni.

❖ * *

Amiről a rizsben gazdag Ázsia szegény milliói még láz álomban sem álmodnak és amire egyes névszerint jól ismert közép-európai országok ban egy, két vagy több évig kell várni: az automobil Ame rikábari elsőrangú szükségesség. Annak, hogy nincsen minden egyes felnőtt (16 éven felüli) amerikainak au tója, talán fő akadálya az hogy egyes nagyvárosok főút eáin gyalog előbbre lehet jut ni, mint autóval... Statisz tikai szám: az amerikai csa ’.ádok 78 százalékának van

egy autója, egyre több csa 'ádnak második vagy harmadik autót kell beszereznie, mert az ifjuur vagy a kisasszony elérte 16 ik születésnapját.

Minimális szükségességek továbbá a következők: Gáz vagy villanykályha, refrigerator, televizió. Minden négy család közül háromnak van automatikus mosógépe és vacum cleanerje. Alig van ház villamos pirító, keverő, kávé masina nélkül. Mindez a világ legtöbb részében luxus, itt szükségesség. Ami Amerikában évez és évtizedek előtt luxus volt, az ma szükségesség.

* * *

Ami ma luxus, az holnap és holnapután — ha a prospe ritás még sokáig tart — szűk ségessé lesz. Automatikus száritó és mosó-száritó kom bínáció 1950-ben még ismeretlen volt, ma luxus, a jövőben szükségesség lesz. Automat! kus edénymosogató, fagyasz tó, ma minden 10 család kö zül egynek van, air conditioner minden 5 otthon közü egyben van.

Amikor a családok többségé nek birtokában lesznek ezel a modern kényelmi berende zések, már a szükséges jók osztályába lesznek besorolan dók.

Ma még a jövő zenéje, hol nap “mindennapi luxus” lesz a szükségestől láthatatlan vo nall-al elválasztva, a szines TV, az autóba beszerelt lég hűtés, az egész házat hütő air conditioner.

Mondani sem kell, hogy a városokban több kényelmei élveznek az emberek, mint a falvakban. A fent felsorolt százalékszámok és puszta szá

Három évig építették a Jefferson National Expansion Memóriáit, mely a legnagyobb amerikai emlékmű St. Louis-ban s egyben a város kapujaként szolgál. Fenn: elhelyezik a 10 tonnás alapzatot. Jobbra a Mississippi folyó. Lenn: balra a belvárosi sport-stádium építés alatt.

Felső kép: A 21 éves Luis Medina Perez, egy kubai menekült Key West, Fia. sheriffj ének kezében, miuátn el akart rabolni egy repülőgépet. Alsó kép: a repülőgép személyzete, amelyet fegyverrel tartott sakkban, de akik azután mégis ártalmatlanná tették.

HáROM KIS PANASZ ÉRKEZETT LUDAS MATYI CÍMÉRE

A Corvin Áruházban vásá rolt rolettánk, három heti használat után rugótörésben kiszenvedett. Ennek már több hónapja, de azóta hiába kere sem a szükséges méretet, sehol sem kapok. Rövidebb len ne, de azzal mit kezdjek? Há zilag nem toldhatom meg. Mér ha hosszabb lenne- Abból leg alább levághatnák.

P. Lászlcné, Budapesí ❖ ❖ ❖

A napokban kedvenc pipere szappanomból vásároltam egy darabot, mosáshoz. Már a kibontásnál meglepődtem azon hogy a régi, megszokott rózsa szin helyett sötétpiros szinü szappan bukott ki az elegán* papírból. A szin nem szám! — gondoltam. Bár ne gondol tam volna! Az én fehér bili zom pillanatok alatt rózsaszi nüvé változott tőle, mégpedig olyan tartósan, hogy sok kel mefestő üzem megirigyelhet né.

B. Éva, Buadpest

# * ''fi

Legkedvesebb ruhadarabom hiánycikké vált. Nem értem, hogyan történhetettt, de ez a

tény. Bejártam szép fővárosunkban legalább húsz szaküzletet és áruházat — hiába. Amikor elsuttogtam, hogy az alsónadrág nylonból legyen és 5 cs számú, mindenütt ezt a választ kaptam:

Már nem gyártják. Foralmunk sincs, miért. Nepona tucatszámra adhatnánk el belőle.

Azután ajánlani kezdtek heyette mást. Például habseyemből készültet. Előnye: nehezen szárad és sokkal hamarabb tönkremegy. Vagy bankóiból valót. Ezt már majdnem megvettem, amikor kiderült, hogy a 4-es a legnagyobb.

Vagy leadok a csípőmből tiz lentit, vagy lemondok ama bi.onyos ruhadarab viseléséről.

K. J., Budapest

NEVESSÜNK

Pétert az iskolában megkérdezi a tanár ur, hogy miért nevezik az orbáncot Orbánénak.

Péter igy felel:

— Azért, mert. az orrot bánca.”

Pénzóriások Sudbury dombján

mok országos statisztikai adatok, melyek magukba foglalják a városi és a vidéki élet színvonal adatait. így hát nem ehet semmi kétség, hogy a városokban, főleg a nagyobb és gazdagabb városokban, a módosabb családok lakta kül városokban az 52:48 arány a szükségességek és a luxustárgyak között a luxus javára módosul: a nagyobb jövedelmű családok jövedelmükből többet költenek kényelmi be rendezésekre és szolgálatokra, mint a megélhetés alapvető szükségességeire.

* * *

Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában százmilliók az “egy font rizs” életszinvora'.on tengődnek. Amerika, ré ji hagyományaihoz híven, so iát segít, de még a sok sem elég. Különböző, technikai,

szállítási és külkereskedelmi akadályai vannak annak, hogy Amerika a fojtogató mezőgazdasági túltermelés béklyóiból kiszabadítsa magát. Előbb-utóbb utat-módot kell találni arra, hogy az amerikai termésfeleslegekből (amelyeknek tárolása jelenleg naponta egymillió dollárba kerül) éhező népeket tápláljunk addig, amig azok maguk nem vál nak önellátókká. Ilyen programok foglalkoztatják az illetékes hatóságokat s már oly vélekedések is elhangzanak, hogy eljön az idő, amikör az amerikai mezőgazdasági termelést mesterséges és költséges korlátozás helyett inkább még növelni kell. Szinte természetesnek lehet mondani, hogy ilyen nézetek és javaslatok leghangosabban a Dakotákban hangzanak fel.

DOLOGTALANOKÉ A JÖVŐ?

HATÉKOR!). Conn. — Az “Élet tudománya” ápolásának otthona lesz egy uj épület a Trinity Collegium területén, ahol a napokban volt az első kapavágás. A kapavágási ce remónia ezúttal magasröptű tudományos fejtegetések illő dkalma volt. Az élet tudományának művelői szóltak a kö zönséghez. Milyen lesz a jö vőben az élet? — ez volt az okoskodások tárgya. Milyen hatással lesznek az emberre, az életre a technológia újabb és újabb vívmányai és a computerek, eszes gépek, egyreszélesebbkcrü alkalmazási le hetőségei? Dr. Donald Lindsley, a University of California lélektan tanára, ezt az általános, vázlatos képet festette a jövő életről:

“Talán nem is fantasztikus az elképzelés, hogy a jövőben aránylag kevés ember fog minden szükséges munkát ellátni és az emberek tömegei, milliói tétlenségben fognak élni, unatkozni fognak, nem fogják tudni, mit kezdjenek sok szabad idejükkel, semmisem fogja érdekelni őket.”

A nők elé nem éppen ke esegtető jövő képét vetítette:

“Nézzünk szét az amerikai nő konyhájában. Háztartási készülékeket látunk, amelyek mind arra szolgálnak, hogy a ház asszonyának minél keve sebbet kelljen dolgoznia. Éle te elviselhető addig, amig otthon vannak a gyerekek. De mi vár rá azután? Minder háztartási munka könnyű és csak kevés időt vesz igénybe A nap legnagyobb részében nincs semmi tennivaló. Az

asszony unatkozik. Ideges lesz, idegbeteg. Más foglalatosság hijján elkezd enni, inni, meghízik. Idővel megrögzött alkoholista lesz. Lelki egyensúlyának megingása a bűn útjára is terelheti...”

Ez csak egy példa, mondta Lindsley professzor. Az ember helyett dolgozó aütomati kus gép és az ember helyett gondolkodó computer gép az egész emberiség életrendjét megváltoztathatja.

Dr. Ross MacFarland, a Harvard Egyetem pszichológusa azt fejtegette, hogy a jövőben az ember legnehezebben megoldható problémája az lesz, hogy mivel töltse, mire fordítsa egyre több szabad idejét. Ebben nagy veszély rajlik. Tudni kell, hogy az elmének éppen úgy, mint a testnek szüksége van gyakorlásra. Gyakorlás nélkül elsenyved a test és elenyved az elme. Mármost: mi lesz, ha a gondjaitól és feladataitól felszabadított embernek nem lesznek problémái? A Harvard tudós megkockáztatott egy érdekes jóslást : ‘Ha nem lesznek problémái az embernek, majd csinál magának problémákat.”

A Trinity College uj intézetében az élet tudományát — úgy is lehetne mondani: az Sletmüvészetét — fogják tanulmányozni ’ a lélektan és a lélekorvoslás tudósai. A cél: annak kikémlelése, hogy a munkatehertől megszabadult ember szabadidejét miképpen fordíthatja hasznos alkotásra, teremtésre, saját érdekében és a köz érdekében.

SUDBURY, Ont., Canada. - A város határában levő domb tetején áll a Centennial Numismatic Park — a Kanada 1967. évi 100 éves jubileuma alkalmára létesített park, amelynek látogatóit kanadai, amerikai és nemzetközi érme gyűjtőket a bejáratnál egy pénzóriás köszönti: egy 5-centes nickel, olyan magas, mint egy ház. Á nickelóriás r.ickelérc talapzaton áll.

A centenáris parknak nem egyedüli különös látványossába lesz az az 5-centes. Készül egy óriási amerikai féldolláros is, a Kennedy-féldolláros sokszorosan roegnagyitott má sa. Ez 20 láb magas, 18 incs vastag lesz kisebb, mint az 5-centes, amelynek átmérője 30 láb és vastagsága 24 incs. Mindenesetre elég nagy lesz és eléggé méltó emléke a mártírhalált halt elnöknek. A Kennedy féldolláros 15 láb magas talapzaton üvegbuiá ban lesz és ennek az üvegház pák tetején, márvány talap

zaton örökláng fog időtlen időkig az éjszakába világítani.

És mégegy emlékpénz fog ott állni: 12 láb átmérőjű angol 5-shiiling — Sir Winston Churchill emlékére. A Kennedy és a Churchill emlékéremóriásokat 1967-ben, Kanada 100-ik születésnapján fogják leleplezni.

Miért éppen Kanada egyik kisebb városában ez a mámműt pénzkiállitás? Azért, mert Sudbury a világ legnagyobb nickel termelője, a világ nickeltermelésének 75 százalékát itt bányásszák. A Centennial Numismatic Parkot privát vállalkozás hozta létre. Úgy kezdődött a dolog, hogy két sudburyi lakos összeállt és chartert kért és kapott a park és a muzeum megalapítására. A park és a kiállítás látogatása ugyan díjtalan, de a vendégeknek eladnak emlékérmeket s ebből a jövedelemből tartják fenn intézményüket, ludbury büszkeségét. Az 5- ;entes óriás előállítási költsée 35,000 dollár volt. ..

December 18-án játszák le a Liberty Rovvl-t az uj 3.7 millió dollá ros Memphis stadionban.

i