Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-10-28 / 43. szám

- 6. OLDAL X' SZABAD SAJTÓ Thursday, Oclober 28, 1965 A VILÁGKIÁLLÍTÁS munkásai MEGSZERETTÉK AMERIKÁT 606 - AZ ELSŐ CSODAGYÓGYSZER NEW YORK. — Baj van a külföldi munkásokkal, akiket a Világkiállításra verbuváltak messzi országokban: becsu­kott a kiállítás és nagyon so kan a munkások közül olyan nagyon megszerették Ameri kát, hogy itt szeretnének ma radni. Sajnos, ezt a kívánsá­gát a legtöbbnek nem lehet teljesíteni, mondja P. A. Es­­p-erdy, a Bevándorlási Hivatal newyorki igazgatója; Kima­radásuk a kiállítás bezárásá­nak napjától számított 10 nap után tilos. Amelyik 10 nap után még itt lesz, az ellen a hivatal kénytelen megindíta­ni a deportálási eljárást. Több mint ezer külföldi munkásról van szó. De keve sebb, mint ezer mutatkozik a Bevándorlási Hivatal látó •körén belül. Sokan máris el tűntek, elmerültek a nagy ten­gerben, amelynek New York a neve. Némelyek nekibátorodva elmennek a Bevándorlási Hi­vatalba és ittmaradási, lete lepedési engedélyt kérnek. Ezt mondta egyikük egy newyor­ki riporternek: “Én nagyon megszerettem a maguk orszá gát, itt szeretnék maradni. Nem tudom megérteni, miért nem engedi meg ezt a kormá nyuk. Én mindig azt hittem hogy Amerika szívesen befő gad mindenkit. Hogy én mi hez akarok itt kezdeni, azt még nem tudom, de hiszen itt olyan sok lehetőség van ... És ne higyje, hogy egyedül ér gondolkozom igy, még sokan mások is igy gondolkoznak és itt szeretnének maradni.” Esperdy igazgató közöl egy érdekes esetet. Az afrikai pa Villonban hat zulu táncos volt ezek a deportálási rendeletté' szemben arra hivatkoznak hogy hazájukban, a Dél-Afri kai Köztársaságban faji el nyomás alatt állnak a zuluk és ez alapon ők, a táncosok, politikai menedékjogot kér nek. A Bevándorlási Hivata1 még nem döntött a zuluk ügyében; egyelőre itt marad hatnak, amig végleges döntés történik. Rasputin mimózáiéi gyilkosa NEW YORK. — Történelmi per indult meg az állami bi róság előtt. Elefántcsnotfejü botjára támaszkodva belépett a tárgyalóterembe a 79 éves Felix Juszupoff herceg 70 éves felesége, Irina hercegnő kíséretében. Juszupoff herceg a cári család rossz szellemé nek, a szélhámos varázsló Rasputin szerzetesnek gyilko­sa, nem gyilkosság miatt állt az amerikai biró elé, hanem mint felperes egy civil per ben. Egy és félmillió dollár kártérítést követel a CBS te leviziótól azon a címen, hogy egy 1962. évi TV-programban a nyilvánosság előtt kitereget­ték .az ő privát életét. A her cég ügyvédje, Herbert Zelen koj volt kongresszusi képvise­lő, többek között azt kifogá solta, hogy a TV filmben sok sex volt. A CBS ügyvédje, Carleton Eldridge igy szólt az esküdtekhez: “Rasputin gyil­kosa privát ügyet szeretne esi nájni a 49 év előtt történt gyil­kosságból. De hiába, nem sza­badulhat meg soha a híres­ségtől, vagy hírhedtségtől, amelyet hazafias gyilkossága révén szerzett.” A bizonyítási eljárás során felidézték a gyilkosság min den részletét. A herceg palo tájában történt 1916-ban. A herceg mérgezett csokoládé tortával kínálta meg vendé gét. Rasputin elutasító kéz­mozdulattal elárulta, hogy nem szereti az édességeket Erre Juszupoff herceg előrán tóttá revolverét és rálőtt Ras­­putinra. Az öreg szerzetes ki­támolygott a kertbe. Juszu poff herceg utána ment, bún kósbottal addig ütötte-verte: amig bizonyos lehetett abban, hogy a cári család rossz szel lerne nem támad fel többé. Juszupoff herceg egyebek közt azt nehezményezi, hogy a TV-story hamisan kelti azt a benyomást, hogy ő a felesé gét “csalétekként” használta volna, hogy Rasputint a pa lotájába csalja. Ami Irina her­cegnő szerepét illeti, ez má: régebben per tárgya volt 1934-ben Irina pert nyert a Metro-Goldwyn Mayer film vállalat ellen, 12-5,000 dollár kártérítést kapott a sérele mért, amely azáltal érte, hogy a filmben félzás történt arra, hogy ő a piszkos szerzetes­nek szg^;tője lett volna. “Én nem is ismertem őt -- mond­ta most Irina —, csak tudtam róla. Amikor Szentpéterváron a palotájukban a férje meg­ölte Rasputint, ő beteg volt. négy hónapot töltött krimi üdülőhelyén. Rasputin azzal az ürüggyel csempészte be magát Miklós cár és családja bizalmába, hogy ő hipnózissal meg tudja gyógyítani a vészes vérsze­génységben szenvedő .trónörö­köst. Az oroszok megsértődtek VARSÓ — A nemzetközi szakszervezeti értekezletről kivonult a szovejt küldöttség. Ok: egy albán szakszervezeti megbízott kruscsevista revi­zionistáknak nevezte a szov­jet küldötteket. Négy vasutas meghalt, amint két vasúti mozdony összeütközött az alagutban, Oroville, Calif.-ban. Ötven évvel ezelőtt halt meg Paul Ehrlich német or­vos, az emberiség jótevője, az orvostudomány egyik legna­gyobb művelője és fejlesztő­je. Az ő nevéhez fűződik egy addig gyógyíthatatlan ször­nyű betegségnek, a vérbajnak megfékezése. A 606 számmal megjelölt vegyület, amely a 506 számot világnevezetesség­re vitte, megteremtette a vegyszeres gyógyítás (kemo terápia alapjait. A vegyszeres gyógyítás ma millióknak visz­­ízaadja veszélyeztetett egész­ségüket, milliók életét menti meg. Nem csoda, hogy a vegyszeres orvosságot csoda­gyógyszernek nevezték el. * * * Amikor Columbus hajói a 15. század végén az Újvilág­ból jövet hazatértek Európa kikötőibe — igy Nápolyba s —, nemcsak mesés arany­kincset hoztak magukkal, ha­nem testükben lappangva a vérbajt is. Amikor 1495 ben VIII. Károly francia király isoldos serege elfoglalta Ná­polyi, a kicsapongó francia zsoldosok tömegesen fertőződ­tek és hazavitték Franciaor­szágba ezt a betegséget. In­nen származik a magyar nép­nyelven még ma is használa­tos vérbaj-megnevezés: fran­cia betegség, vagy röviden “franc”. A vérbaj akkoriban még más volt, mint ma: he­veny, lázas, fertőző betegség képében jelentkezett, s a meg­betegedés gyakran végződött gyors halállal. A következe évszázadokban — elsősorbar a háborús idők laza erkölcsei miatt — általánosan elterjedt, igaz, időközben megszelídült de még igy is mérhetetlen sok szenvedést és nyomorúságot okozott. A vérbaj történelmet is for­mált. A vérbajos VIII. Hen rik angol király megfertőzte feleségét, Argóniai Katalint, aki sorra vetélte el gyerme­keit. VIII. Henrik, hogy el­válhasson feleségétől, szaki tott VII. Kelemen pápával megalakította az anglikán egyházat, amelynek ő lett a feje, és az uj egyház nem til­totta a válást. A vérbajos ki­rály ezután sorozatosan nő­sült és sorra megölette fele­ségeit. ❖ * * Az orvosi nyelvben ä beteg­ség megjelölésére a szifilisz szót használják, ami “össze­­szeretkezőt” jelent. Ez a szó híven tükrözi a betegség ere­detét: ritka kivételektől elte­kintve, nemi érintkezés utján terjed. Paul Ehrlich korában, tehát a múlt század második felében és a jelen század ele­jén a vérbaj már mai alakjá­ban okozott megbetegedést. A fertőzést a nemzőszerven mu­tatkozó fájdalmatlan kemény fekély, valamivel később a másodlagos bőr- és nyálka­hártya-elváltozások követik, melyek rövidebbJhosszabb idő múlva kezelés nélkül is eltűn­nek. Ezután következik a lap­­pangási szakasz, amikor a be­teg abban a tudatban él, hogy semmi baja nincsen. Csak a harmadik szakaszban jelent­keznek súlyos károsodások a legkülönfélébb szervekben, de mindenekelőtt az idegrend szerben. A legközismertebbek ezek közül az idegrendszeri el változásokat követő súlyos bé nulás, a tábesz, az agy sor­vadása miatt bekövetkező el­­hülyülés, a progresszív para­­lizis. És ezek ellen akkor még nem volt orvosság. * * * Amikor Pasteur és Robert Koch munkássága nyomán megteremtődtek a kórokozók kimutatására szolgáló vizsgá ló módszerek, két német ku tató, Schaudinn és Hoffman 1905-ben kétséget kizáróan bi zonyitotta, hogy a vérbaj kór­okozója egy — különleges fes téssel kimutatható — csavar­­húzó alakú mikroba. Már elő zőleg 1903-ban az oroszx Mécs­­nyikovnak és a francia Roux nak sikerült emberi fekélyből majmokat vérbajjal megfer­tőzni. A vérbaj megállapításában döntő lépést jelentett a Was sermann, Neiser és Bruck ne­véhez fűződő eljárás (1907) : ezzel a módszerrel a lappangd si szakaszban is lehetségessé vált a vérbaj megállapítása olyanoknál is, akiknek a fer­tőzésről nem is volt tudomá suk, vagy akik azt hitték, hogy végérvényesen meggyó gyultak. A vérbaj követkéz menyeit, illetve a bénulások és a szellemi megnyomorodás közötti összefüggést 1913-ban a japán Noguchi tisztázta, amikor a gerincvelő és az agy szövetében csavarhuzó alakú mikrobákat mutatott ki. A század elején tehát a beteg ség minden részfolyamata is­mert volt — de gyógyítani még nem tudták. * # * A középkor alkimistái olyan gyógyító elixirt igyekeztek ke­verni, amely minden betegség gyógyítására alkalmas. Az al­kimistáknak ez a vágya ak­kor kezdett a megvalósulás szakaszába lépni, amikor Pas­teur és utódainak munkássá­ga nyomán egyre több beteg­ségről mutatták ki, hogy azo­kat fertőző mikrobák okoz­zák és terjesztik. Miután a kórokozókat különböző vegy­szerekkel tenyészetükben, ru­­•hanemüeken, eszközökön si­került elpusztítani, felvető­dött a gondolat: meg kell kí­sérelni elpusztításukat az élő szervezeten belül is. Az akko­ri fertőtlenítő szerek azonban erre alkalmatlanok voltak, mert nemcsak, a kórokozókat pusztították el, hanem a se­bekben súlyos szövetpusztu iást és mérgezést is okoztak. Olyan gyógyszert kellett te­hát találni, amely az élő szer­vezeten belül megkeresi a kórokozót és azt úgy pusztít­ja el, hogy a szervezet sejt­jeit nem károsítja. Paul Ehrlich már a közép­iskolában a réális kémia és fi­zika felé vonzódott. Egyete­mi évei alatt különös érdek­lődéssel fordult a kémia és a szövettan felé. Már ekkor fog­lalkoztatta a gondolat, hogy Robert Koch tuberkulózis ba­­cilusaihoz hasonlóan (ame.­­lyek lemezeken speciális fes­tékekkel festődtek), talán az élő szervezeten belül is lehet­séges festékkel egyes kóroko­zókat megfesteni, illetve el pusztítani. Ehrlich diákkorá­ban a rendelkezésre álló fes­tékek száma még nagyon cse­kély volt, egyetemi éveire esik az anilinfesték-gyártás első nagy fellendülése. A fiatal orvos első munka­helyén, a berlini klinikán nagy szorgalommal vizsgálja a vér alakos elemeit. Ekkori mun kásságának köszönhető, hogy a fehérvérsejtek közötti kü lönbséget festési eljárásokkal sikerült megállapítani. Volt, amely lúgos, amely savanyú és amely közömbös festékkel festődött. Ebből a felismerésből szü­letett meg a mai diagnoszti­kai gyakorlatban is használa­tos minőségi vérképvizsgálat, amely alkalmas egyes fertő ző betegségek elkülönítésére. 1887-ben meghalt klinikai főnöke, és ennek utódja nem mutatott különleges érdeklő­dést Ehrlich munkássága iránt. Kénytelen a klinikát el­hagyni, ami számára nagy csapást jelent. És ekkor be­tegszik meg: az orvosok tüdő­tuberkulózist állapítanak meg Elmegy Egyiptomba, onnan gyógyultan tér haza, és saját kis laboratóriumában dolgozik tovább: a szervezetnek a kór­okozókkal szembeni védelmi berendezéseivel foglalkozik. 1890-ben Robert Koch felfi­gyel Ehrlichre és végre meg­teremti számára a kutató­munka igazi feltételeit. Ehr­lich a festékanyagok diag­nosztikus felhasználása után, szenvedélyes érdeklődéssel fordul a festékek gyógyszeres alkalmazási lehetőségei felé * * * Az arzént ősidők óta alkal mázták gyógyításra. Ehrlich arzénvegyületek kombinálásé val igyekezett olyan ártalmat lan vegyületet keresni, amelj az élő szervezeten belül hal mozódik fel a vérbaj kóroko zójában és azt elpusztítja anélkül azonban, hogy vaksá got vagy mérgezési tünetet okozna. Két vegyészmunka társával, Wertheimmel é: Bendával 606 különböző szer vés arzénvegyületet állított elő. Ezeket a japán Hátává állatkísérletekben próbálta ki ás a 606-ik vegyület a vérbajt okozó mikrobát az élő szerve zetben elpusztította. Ezt a ve gyületet nevezte el Salvarsan nak. A kitartással végzett mun ka tehát meghozta gyümöl­csét. Igaz, az első hatékony vegyület nem volt teljesen ár­talmatlan a szervezetre. Ezért fokozatosan változtatták ve­gyi szerkezetét és igy jutot­tak a Salvársan után a Neo Salvarsanhoz. Neo-Salvarsan nal mind a friss, mint az évek óta lappangó régi fertőzése két gyógyítani lehetett. A Neo-Salvarsan és később a bizmutinjekció lett a vérbaj elleni kombinált kezelés alap­ja, egészen a második világ­háborút követő évekig. Csak ekkor váltotta fel az ártalmat­lanabb és gyorsabb hatású penicillin. * * ❖ Ehrlich munkássága vetette meg annak a hatalmas tudo­mányágnak alapjait, amelyet ma kemoterápia (vegyszeres gyógyítás) néven ismerünk. A kemoterápia fejlesztésé­ben igen nagy érdeme van Gerhardt Domagk svájci tu­dósnak, aki 1932-ben a pron­­tozil nevű textilfestékben megtalálta az első szulfon­­arnidot, amellyel a gennykel­tő és másfajta kórokozók ál­tal létrehozott betegségeket lehetett gyógyítani. Az angol Alexander Fle­ming már 1928-ban felfigyelt arra, hogy a penészgombák gátolják a gennykeltők fejlő­dését. ő állította elő és hasz­nálta első ízben gyógyításra a penicillint. A penicillin azon­ban csak H. W. Flarey oxfor­di kutató munkássága nyo­mán terjedt el: neki sikerült 1940-ben ipari mértékben elő­­áliltani a penicillint. 1943-ban S. A. Waksmann amerikai kutató ugyancsak gombából előállítja a Strepto­­mycint, ami a tuberkulózis kórokozója ellen is hatékony. Azóta versenyfutás folyik újabb és újabb hatékonynál hatékonyabb kemoterápiás szerek előállítására. Az élőlé­nyekből nyert kemoterápiás szereket antibiotikumoknak hívják. Az elmúlt két évtized­ben több százezer ilyen anti­biotikumot állítottak elő és próbáltak ki, közülük jóné­­hány bevonult a mindennapos orvosi gyakorlatba. így Ehr­lich szívós, kitartó munkássá­gának eredményeként a Sal­varsan, illetve a Neo-Salvar­san lett a kemoterápia őse, a kemoterápiás szerek — a cso­dagyógyszerek — pedig for dulópontot jelentettek az em­beriség történetében. A newyorki Rasputin per szereplői: Irina Romanoff nagyherceg­­nő, Felix Youssoupoff herceg felesége, 1919-ben (felső). A 79 éves Youssoupoff herceg és felesége, a 70 évs Irina Romanoff most (alsó). LEVELESLÁDA Tisztelt szerkesztőség! Azt hiszem, hogy a több mint negyedmillió józanul gondolkodó választó polgár­nak a nevében is beszélek, amikor válaszolok azoknak, akik Johnson elnök tetteit és személyét csak feltűnési vágyból bírálják, vagy durva szavakkal próbálják kisebbí­teni. De kérdezem; szabad-e, lehet-e veszély idején a szét­húzást elősegíteni ? ... Mert ez a generáció saját szemei­vel láthatta, sőt nagy része átvészelte azokat a szenvedé­seket, amelyeket a politikába kontárkodó demagógok okoz­tak az emberiségnek. Tagadhatatlan, hogy mind­azok, akik ezekben a történel­met formáló időkben a nép többségének bizalmából ju­tottak vezető szerephez, tet­tekkel bizonyítják be, hogy az Egyesült Államok jövője, a nép jóléte, csak önzetlen és becsületes politikusok irányí­tásával biztosítható, akik az egyéni érdeket össze tudják egyeztetni a közérdekkel. Már most, azok, akik a Johnson adminisztrációt fe­lelőtlenül bírálják, feleljenek arra a kérdésre: hol voltak? Miért nem tiltakoztak, miért nem tüntettek akkor, amikor a már letűnt Kruscsev azt hangoztatta, hogy a Szovjet­unió el fogja temetni Ameri­kát?­Mi dolgozunk és élünk az Egyesült Államokban, tilta­kozunk az alaptalan bírála­tok és vádak ellen, mert az igazság az, hogy Amerika közel kétszáz éve az az or­szág, ahová az üldöztetés* a nyomorúság és a terror elől menekültek a különböző nem­zetek mostohagyermekei. És a Johnson adminisztráció ezt EMBERI JESZTŐ BELTON, Anglia. — Róbert Ward kertjében olyan madár­ijesztőket helyezett el, ame­lyek nemcsak a madarakat, hanem az embereket is megré­mítik. Ezek a madárijesztők különleges készülékeket tar­talmaznak, melyek negyed óránként patront robbanta­nak. A szomszédok most a rend­őrség közbelépését kérik, mert a robbanások hajnalban kezdődnek és éjfélkor végződ­nek. a problémát is közmegelége­désre akarja és fogja megol­dani. Befejezésül egy versemmel szeretném a megértést és az országépitést elősegíteni. Ez a vers 1959-ben az acélsztrájk idején íródott: BECSÜLJÜK MEG Amerikát i Simuljanak ki az öklök. Mosolyogjon az arcotok, Igazgató! Munkásvezér! Ez nemcsak a ti harcotok. Nem lesz acél, mert áll a gyár! Miért?! Keresd csak az okát. Munkásvezér! Igazgató! Szeressétek Amerikát. Szeressétek ezt a Hazát, Kalácsot ad, húst, kenyeret! Munkásvezér! Igazgató! Nézd, nem kérges a tenyered. “Ha nincs munka, kenyér se lesz” Hallom az anyák panaszát — Igazgató! Munkásvezér! Védjük együtt Amerikát. Termelni kell, mert munka van, Nem állhatnak meg a gépek! Munkásvezér! Igazgató! Ezt csak ti ne értenétek? Ne játszatok most a tűzzel, Elég egy szikra s minden ég! Igazgató! Munkásvezér! Mit vétett ez a nemzedék? i Itt szabad vagy, ez “Free Country” \ Földön ilyen nincs sehol. Munkás vezér! Igazgató! Közel a rém, gondolkozol?! Kruscsev, a szovjet arra vár, Hogy máshol szakad át a gát! Igazgató! Munkásvezér! Védjük együtt Amerikát! . .thy Los Angelesben ennyi zsákban érkeztek a levelek jegyeket kérve a World Series mérkőzésre. Lydia Stannard, a Los Angeles Dodgers főkönyvelőnője bontja a zsákokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents