Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-07-29 / 30. szám

4-IR OLDAL SZABAD «ÁJT* Thursday, July 29, 1965 -— Founded in 1908 — <20Ä»l<qjl? W FREE PRESS W O HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ L DIENES Editor — szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE, PASSAIC, N. J. DR. F. KORMANN DR. KORMANN FRIGYES Managing Editor ügyvezető szerkesztő Tel.: 472-0951 Subsrcipiion rales: For one year $6.00 — Single copy 15c Előfizetési ára egy évre $6.00 — Egyes szám ára 15« Entered as second class fnail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office A GÖRÖG VÁLSÁG KIHATÁS AI A görög válság kihatásai kétségkívül kedvezőtlenül érinthetik a cyprusi helyzetet és magát a NATO-t is. Constantine, görög király és Papandreou, volt mi­niszter elnök, küzdelmében, a következő kérdések me­rülnek fel: Kinek a parancsnoksága alá tartozik a görög had­sereg? A kérdés annál is fontosabb, mivel Görögország a NATO tagja. Igaz-e, hogy olyan lázongás forong a görög hadse­reg tisztikarában, amely forradalomhoz, vagy állam­csínyhez vezethet? Erős-e az az irányzat Görögországban, hogy az országot kivonják a NATO szervezetéből és politikailag semleges országgá tegyék? Mit remélnek a földalatti mozgalomban dolgozó görög kommunisták és a kommunista-barátok a vál­ságtól? Mi az oka annak, hogy az athéni utcai tünteté­seknek mindinkább Amerika-ellenes alaphangjuk van? Mindezek a kérdések megválaszolásra várnak ah­hoz, hogy a világ (és Görögország maga is) megérthesse a jelenlegi válságot. A válság kétségtelenül már májusban kezdődött, amikor a Cyprus félszigetén állomásozó, 14,000 főnyi görög hadsereg körében elégedetlenség ütötte fel a fejét. A görög hadseregben ekkor állítólag baloldali jel­legű politikai szervezet létesült a tisztek körében. En­nek a szenvezetnek a célja az volt, hogy Görögországot kivonja a NATO-ból és az ország egész Nyugat-barát politikai beállítottságát megváltoztassa. Papandreou, volt miniszterelnök, véleménye sze­rint, a hadsereg elégedetlen tisztjei változatlanul ki­­rályhük maradtak. Constantine király azonban úgy vé­lekedik, hogy ezek a katonatisztek meg akarták és meg akarják buktatni a monarchiát. Annak ellenére, hogy az ország politikai leány­vonalának megváltoztatása nyíltan nem merült fel, a salonikii tüntetők, felvonulásuk alkalmával, gyilkos­nak nevezték Lyndon Johnson, amerikai elnököt. A feltett kérdésekre döntő módon és mielőbb kell válaszolni, mert a jelenlegi görög válságnak messze­menő kihatásai lehetnek a nyugati világra. A HARRIMAN KÜLDETÉS TANULSÁGAI Bonnból, Nyugat-Németország fővárosából, érke­zett jelentések szerint, W. Averell Harriman, Amerika utazó nagykövetének második megbeszélése Moszkvá­ban Kosygin, szovjet miniszterelnökkel, nem volt tel­jesen eredménytelen. Kosygin állítólag kijelentette, hogy a vietnami helyzet állandó és fokozódó rosszabbodása ellenére is, a Szovjetunió óvatos együttműködést akar fenntarta­ni az Egyesült Államokkal. Kosygin, szovjet miniszterelnök, a jelentések sze­rint, különösen érdeklődik a nemzetközi leszerelés, vagyis, a genfi, konferencia iránt. Ezenkívül, könnyen lehetséges, hogy a Harriman- Kosygin megbeszélésen felmerült a két ország szoro­sabb külkereskedelmi kapcsolatának lehetősége, habár erről nem szólnak a jelentések. Mindez azonban, nem sok. A Harriman küldetés egyik tanulsága az, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött Moszkva Vietnammal kapcsolatos álláspontja me­rev és hajlithatatlan. Nyilvánvaló, hogy Harriman moszkvai látogatásá­nak ennek a kérdésnek a megbeszélése volt a fő-célja és az is nyilvánvaló, hogy a küldetés alapjában véve eredménytelen maradt. Kosygin kijelentése az óvatos együttműködésről, túlságosan bizonytalan és erősen kétes, hogy annak mennyi valóságos értéket tulajdonít­hatunk. Kétségtelen, hogy a nyugati hatalmak is meglehe­tősen fanyalogva kezelik a vietnami kérdést, Harriman minden rábeszélése ellenére is. Mindezt összefoglalva: a Harriman féle küldetés­től nem szabad sokat várnunk. Magyarázatok és meg­beszélések történtek, nagyjából-egészéből, pozitív ered­mény nélkül. Ha ezt nem vennők tudomásul, illúziók rabjává lennénk. ÚJABB JÉGKORSZAK FELÉ HALAD FÖLDÜNK VILÁGA Köztudomású, hogy Földünk éghajlata nem mindig volt olyan, mint amilyennek jelen­leg ismerjük. A tudományos kutatások kiderítették, hogy bolygónk történetében több ízben is előfordultak olyan időszakok, amikor a hőmér­séklet világszerte sokkal ala­csonyabbra süllyedt és óriási területeken vastag, belföldi jégtakarók alakultak ki. A földtörténet legutóbbi 600 mil­lió esztendejében három nagy eljegesedési időszak követke­zett be. Az első mintegy 540 millió évvel ezelőtt érte el a tetőfokát, a második körülbe­lül 240 millió esztendővel előttünk, a harmadik pedig “csak” 600 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg, bár egyes te­rületeken már 900 ezer éve is kialakultak jégtakarók. Tulajdonképpen most is egy nagy eljegesedési periódus­ban vagyunk. Ez a számítások szerint teljes terjedelmében 25 millió évet vesz igénybe, azaz még 24 millió 400 ezer esztendő van ihátra belőle! A valóságos eljegesedéseken belül viszonylag magasabb hő­mérsékletű -‘jégszünetek” is vannak. Ilyenkor a jégtöme­gek egy része elolvad, a glecs­­cserek visszahúzódnak, a kii­ma enyhébbé válik. Jelenleg a nagy eljegesedési periódus­nak éppen egyik “jégszünete” tart. Ez a jégszünet 10—12 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Hogyan állapította meg mindezt a tudomány — merül­het fel jogosan a kérdés. Az őséghajlattani vizsgála­tok elsősorban geológiai meg­figyelésekre támaszkodnak. Egyes földtani alakzatok ugyanis csak bizonyos külön­leges éghajlati feltételek kö­zött jöhettek létre. így pél­dául száraz, hideg éghajlatra, a szárazföldön elhelyezkedő nagy jégtakarók hatására utal a gleccserhordalékok jelenlé­te, valamint az általuk csi­szolt ér karcolt kőzetek elő­fordulása. A glaciális erede­tű tömbagyag és a szalagos agyagpala ugyancsak hideg éghajlatra enged visszakövet­keztetni. (Azért beszélünk szalagos agyagpaláról, mert amint a gleccserekből szárma­zó vizek lerakták a magukkal szállított törmelékeket, az egyes iszaprétegek vastagsá­ga az évszakoknak megfele­lően változott és a kőzet igy szalagos szerkezetű lett.) Ha a vizsgált területről hiányoz­nak a korall- és mészkő-kép­ződmények, ebből szintén hű­vösebb éghajlatra következ­tethetünk, mert tömeges mészkőképzödés csak mele­gebb vizekben megy végbe. A kutatóknak természete­sen az őslénytani leletek is se­gítséget nyújthatnak. Például az úgynevezett Glossopteris (Nyelvpáfrány) -flóra hűvös éghajlat mellett volt életké­pes. Az európai és szibériai mammutleletek, a gyapjas orrszarvú maradványok, a legutolsó jégkorszak élővilá­gához tartozó barlangi med­vék, barlangi oroszlánok, stb. csontmaradványainak előfor­dulása alapján szintén szerez­hetünk bizonyos ismereteket az egyes területek hajdani klímaviszonyaira vonatkozó­an. Szibériában, mint ismere­tes, jégbefagyott, teljes mam­­muthullákat is találtak. Ezek­nők még a gyomortartalmát is sikerült elemezni és a ku­tatók az ott talált növényma­radványok vizsgálata alapján újabb kiegészítő ismereteket szereztek a legutolsó jégkor­szak éghajlatát illetően. Az úgynevezett pollen-ana­­lizis (virágporelemzés) segít­ségével a kutatók többszáz millió esztendőre visszamenő­leg kaptak felvilágosítást az éghajlati viszonyok alakulá­sáról. A megkövesedett fák évgyűrűiből is lehet következ­tetni az illető fák életének idején uralkodott klimatikus állapotokra, különösen csapa­dékban gazdag magasabb földrajzi szélességeken. Igen érdekes, hogy az egyes év­gyűrűk kifejlődéséből, vas­tagságából még a napfoltcik­lus alakulására is vissza lehe­tett következtetni. Egyes ős­régi, a Föld középkorából származó levelekben fagynyo­mokat találtak. A geológiai elméletek rész­ben a kontinensek vándorlásá­nak feltevésén alapulnak, részben pedig a hegységkép­ződéssel hozzák kapcsolatba az eljegesedéseket. A kontinens­­vándorlás jelenségét ma már bizonyított ténynek tekint­jük s igen sok szempontból segítséget nyújt a jégkorsza­kok kérdésének megértéséhez is. Ez különösképpen az egyes eljegesedett területek földraj­zi eloszlására vonatkozik. Mindazonáltal, a jégkorsza­kok valamennyi sajátosságát egyedül csak a földrészek mozgásával még nem lehet megmagyarázni. Ezt annak hangsúlyozása mellett bocsát­juk előre, hogy a jégkorsza­kok előidézésében a kontinens­­vándorlásnak valóban fontos szerepe volt, hiszen nyilván­való, hogy ha valamely szá­razföld közel helyezkedett el a hideg pólushoz, akkor fel­színén könnyebben kialakul­hatott egy nagy kiterjedésű jégtakaró. A geológiai föltevéseken kí­vül fizikai (asztrofizikai) és égimechanikai elméleteket is kidolgoztak. Némelyek szerint a földi légkör széndioxid tar­talma vagy a vulkáni hamu mennyisége a földtörténet fo­lyamán erősen ingadozott és ennek a hatására a földfel­színre érkező sugárzások mennyisége is periodikusan változott. Más föltevések azt állítják, hogy a Nap nem su­gároz egyenletesen, belső energiatermelési zavarok mi­att időnként sokkal kevesebb sugárzást bocsát ki magából, és emiatt bolygónk átlaghő­mérséklete is alábbszáll. Vol­tak kutatók, akik föltették, hogy az egész Naprendszer egy kozmikus anyagfelhőn ha­ladt át, és emiatt csökkent a Földünkre érkező napsugár­zás mennyisége. Ezt az elgon­dolást azonban csakhamar el­vetették, mert kitűnt, hogy a kozmikus anyagfelhőt alkotó részecskéken a napsugárzás szétszóródna, tehát az átla­gosnál több, nem pedig ke­vesebb energia érkezne Föl­dünkre. Ez esetben pedig nem a hőmérséklet csökkenésének, hanem épp ellenkezőleg: a hő­mérséklet emelkedésének kel­lene bekövetkeznie. Sokan úgy gondolják, az el­jegesedésnek az a közvetlen előfeltétele, hogy egymást kö­vetően sok, az átlagosnál hi­degebb tél legyen. A valóság ezzel szemben éppen az, hogy a jégkorszakokat enyhe telek és hűvös, csapadékos nyarak vezetik be. A nagyon hideg teleken ugyanis ritka a sok csapadék, az enyhe teleket vi­szont erős hóesés jellemzi. Ha a nyarak hűvösek, a télen le­hullott és felhalmozódott csa­padék (hó) nem tud a nyár folyamán teljes egészében el­olvadni és elpárologni. Ennek következtében idővel mind na­gyobb és nagyobb hótömegek “nyaralnak” át egy-egy nyá­ri időszakot, és a terület át­lagos hőmérséklete egyre ala­csonyabbá válik. A kialakult nagy hó- és jégmezőkön az­után idővel meglassul a fel­­halmozódás, mert megerősöd­nek a leszálló légáramlások. Egy bizonyos ideig eltartó stagnálási szakasz után a hű­vös nyarakat egyre melegedő és hosszabbá váló nyarak váltják fel és a jégtömegek olvadni kezdenek. IfAMRJI^NTEQ kávé. kakaó, tea. szövet, vászon ¥ H If Ilf I k ll I £ U GY AP JUFON AL, CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh St. uj cím NEW YORK 21, N.Y. Bejárat a 2nd, Ave.-ről REPÜLNI FOG A TENGERALATTJÁRÓ INGYEN POSTA NEW YORK. - Eddig még csak Verne fantáziája alko­tott olyan jármüvet, amely a tenger alatt, a tenger fel­színén és a levegőben egy­aránt jól működik. A repülő^ gép a levegő, a hajó a ten-* gerfelszin jármüve, a tenger­alattjáró a tenger alatt és a felszínen képes közlekedni. A tengerfelszin-alkotta határt eddig csak a tengeralattjá­rókról kilőtt rakéták lépték át (ezeket pedig aligha lehet közlekedési eszköznek nevez­ni). Az amerikai tengerészet nemrégiben tanulmányozta, lehetséges-e olyan jármű ké­szítése, mely mindkét közeg­ben mozgásképes. A rendkí­vül nagy működési és szer­kezeti ellentétek ellenére úgy vélik, hogy a probléma meg­oldható, és hamarosan meg is kezdik a kísérleteket egy olyan repülőgéppel, amelynek teste a siklócsónakéhoz ha­sonlít, de hagyományos repü­lőgépszárnyakkal és farok­gyobb merülési mélysége 25 méter lenne. A viz alatt kb. 8—10 km-es sebességet ér­hetne el. Hasznos terhelését 250—7&0 kg-ra tervezik, és feltehetően felderítési célokra kívánják használni. WASHINGTON. — Willi­am Minshall képviselő (R­­Cleveland) javaslatot ter­jesztett a képviselőház elé: a Vietnamban állomásozó amerikai katonák számára biztosítsanak ingyenes postai szolgálatot. Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y.-ban A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő HIRES magyar nyaralóhely Töltse nálunk weekendjét és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyu­galmát!' — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: Pine Hill 2401 Posta cimünk: CASMIR'S LODGE, BIG INDIAN, N. Y. Minden hétvégén nagy magyar találkozó! Mérsékelt heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁSI résszel is rendelkezik. A szer­kezetet három sugárhajtómű működtetné. Ezeket a vízbe merülés előtt légmentesen le­zárnák, és a viz alatti közle? kedéshez másfajta hajtószer­kezetet-' használnának, ame­lyet lemerülés után kapcsol­nának be. A “tengeralatti-re­pülő” sebessége 150—225 cso­mó (tengeri mérföld — 1825 méter — óránként), legna-Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York, N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 Tanácsok hogy dekoráljuk, lakószobánkat Jól tervezett világítással egy s ugyanaz a lakószoba külön­­féiekép szerepelhet! Ha teljesen kivilágítjuk, a gyerekek játszhatnak és olvashat­nak benne. Ha vendég jön, s hangulatos letompitott fényt akarunk; az ellenőrző kapcsoló forgatásával, azt is elérhetjük. A faltól-falig elhelyzett világítótestek és a külön­böző magasságban felszerelt villanylámpák dekoratív hatást adnak. A helyi, képesített világítási szakértő segítséget nyújt mikép vezethet be jobb és hatásosabb világítást otthonában. Hívja fel most a Public Service-t! f PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents