Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-07-22 / 29. szám

Beolvadt lap: "PASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT----o--AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c VOL. 57. ÉVFOLYAM — No. 29. SZÁM PASSAIC. N JERSEY Merged with ‘TASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and »» »HrtHional maiimé office-^1 Thursday, July 22, 1965. ROMANIA III NEVET KAP - ES Ul ALKOTMÁNYT BUKAREST. - (Hivatalos jelentés). Az uj román alkot­mány tervezetének kidolgozá­sát nemrég fejezte be az erre a célra kiküldött parlamenti bizottság. A tervezet megvita­tására összeült a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága is és egyhangúlag egyetérté­sét fejezte ki azzal. Az 1952. évi alaptörvény helyére lépő uj alkotmány tervezete megállapítja a ro­mán állam uj elnevezését: Ro­mán Szocialista Köztársaság és a dolgozók különböző ka­tegóriái — nemzetiségi kü­lönbségek nélkül — egymás­sal szoros szövetségben építik a szocialista társadalmi ren­det, megteremtik a kommu­nizmusra való áttérés feltéte­leit. A Román Szocialista Köz­társaság a barátság és a test­véri együttműködés kapcsola­tait tartja fenn és fejleszti a szocialista országokkal, elő­mozdítja az együttműködési kapcsolatokat a más társadal­mi-politikai berendezésű or­szágokkal, a nemzetközi szer­vezetekben a béke biztosítása és a népek közötti megértés érdekében tevékenykedik. A tervezet érvényben hagy­ja Románia eddigi területi felosztását és a 16 tartomány között felsorolja a Maros Ma­gyar Autonóm Tartományt IS. A tervezet 17. cikkelye ki­mondja: “A Román Szocialis­ta Köztársaság polgárai nem­zetiségre, fajra, nemre és val­lásra való tekintet nélkül, egyenlő jogokat élveznek a gazdasági, politikai, jogi, tár­sadalmi és kulturális élet min­den területén. Az állam biz­tosítja polgárainak jogegyen­lőségét. A törvény bünteti a faji vagy nemzetiségi gyűlö­let szitását.” “A Román Szocialista Köz­társaságban az együttélő nem­zetiségeknek biztosítják az anyanyelv czabad használa­tát, valamint könyveket, új­ságokat, folyóiratokat, szín­házakat, minden fokú okta­tást biztosítanák saját nyel­vükön. Azokban a járásokban, amelyekben a románon kivü más nemzetiségű lakosság is él, minden szerv és intézmény szóban és írásban is használ­ja az illető nemzetiség nyelvét is, és funkcionáriusokat ne­veznek ki e nemzetiségek so­raiból, vagy olyan más állam­polgárok közül, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét és életmódját.” * * * Edig a hivatalos közlemény. Eszerint Romániában teljes a polgári szabadság és egyenlő­ség, egyenlő a román és a magyar — papíron. “TÖRTÉNELMI” VILLAVÁSÁRLÁS BECSBEN A2 ELNÖK RÉSZERE BÉClS, Ausztria. — Ausz­tria uj szövetségi elnökének, Franz Jonas-nak sikerült, ami néhány elődjének nem sike­rült: Két és félszobás laká­sából, a Florisdorf bécsi mun­­kásnagyedből, ahol havonta 8 dollár lakbért fizetett, átköl­tözik egy villába, az előkelő negyedben,Döblingben, mely­ben 3000 négyzetmérter lakás­terület és 6500 négyzetméter­nyi kert fog rendelkezésére állani. Ő a második osztrák köz­társaság első emberei közül az első, aki az államtól rep­­rezentetiv elnöki lakóhelyet kapott. Franz Jonas elnök elő­dei, Renner és Körner egy bérvillában laktak a Himmel­­strasse-n, a borozó negyedben, Grinzingben, Schaerf elnök pedig egy háromszobás lakást bérelt volt, havi 22 dollárért. Egy uj építkezés elnöki lakás céljaira, pénzinség kö­vetkeztében nem jöhetett te­kintetbe, a Habsburg palota, a Schoenbrunn pedig ideoló­giai okokból nem. Amikor egyszer szó volt Schoen­­brunnról, a történelmi kas­télyról, a bécsi “Express” ne­vű szocialista újság felhábo­rodottan irta vezércikkében: — Csak nem gondolja valaki, hogy a mi szocialista elnö­künk beül abba a dolgozószo­bába, ahol egykor Ferenc Jó­zsef császár dolgozott. Az elnöki lakáskeresők azonban csakhamar kiszima­tolták, hogy Dr. Kurt Grimm, bécsi bankigazgató palotasze­­rü villája eladó. Annélkül, hogy Grimmel tárgyaltak vol­na, vagy alkudozni kezdtek volna, Bock kereskedelmi mi­niszter azonnal a pénzügy­miniszterhez fordult és 15 millió shilling (500,000 dollár) kiutalását kérte. Schmitz pénzügyminiszter akinek az államháztartás fe dezésére máris 1.5 billió shil­lingje hiányzik, nem volt ké­pes előteremteni az összeget. A parlamenthez utasította a pénzkérőket, hogy ott sza­vazzanak meg egy külön költ ségvetés-áthágási törvényt. S ekkor csoda történt. Ki­derült, hogy a villa megvé­telére csak 11.2 millió shilling szükséges s azt a kereskedel­mi miniszter maga is elő tud­ja keriteni. A vásárral Grimm villa­tulajdonos járt a legjobban. Ő a villát 1961-ben 145,000 shillingért vette (5000 dollár) és javításába 1 millió shillin­get fektetett be. Most óriási haszonnal adhatta át az ál­lamnak. EZ A HALA PARIS, Franciaország. — Franciaország m e g t a gadta, hogy az Egyesült Államok­nak repülőgépeket szállítson a Vietnam-i háború céljaira. Amerika arra kérte a fran­ciákat szállítsanak nekik 50 marine-harci repülőgépeket, a Douglas A-l Skyraider tipus­­ból, melyeket már nem gyárt­ják az Egyesült Államokban, Franciaország azonban az 50- es években sokat kapott belő­lük. Ezek a lassúbb, propelle­­res gépek jobban megfelel­nek a dzsungel harcosok vé delmében, mint a gyors jetek. Franciaország azzal tagadta meg a kérelmet, hogy magá­nak is szüksége van a Sky­­raider-ekre. Harold K. Johnson a U.S. hadsereg vezérkari főnök« Nyugat Ber­linben volt és megtekintette a berlini falat a “Charlie’-átmenő pon­ton. A MAGYAR ISKOLÁKRÓL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Huszonhárom az Egyesült az adatot. Államokban működő magyar iskoláról van jelenleg tudomá­sunk. Ezek az iskolák általá­ban azokban az államokban működnek, amelyekben az 1960-as népszámlálás adatai a legnagyobb létszámú ma­gyar lakosságot mutatják. Mik ennek a 23 amerikai magyar iskoláknak a tulaj­donságai? Tizenkettőt egyhá­zak, tizenegyet társadalmi szervezetek tartanak fenn. Ti­zennégy az iskolai év alatt tanit, mig kilenc — kettő ki­vételével, mind egyházak ál­tal fenntartott iskola — a nyá­ri hónapokban. Két egyházi és egy szerve­zeti magyar iskola amerikai középiskolák részeként műkö­dik. A két egyházi iskola a nappali tananyag rendes ré­szeként tanít magyart, a szer­vezeti iskola esti oktatás ut­ján, és a középiskolai igazgató külön engedélye kell ahhoz, hogy a tanulónak a tantár­gyat a rendes tananyagban elismerjék (“credit”). Az iskolaév alatt működő rendes iskolák legtöbbje egy­szer tanit egy héten, szeptem­bertől júniusig, alkalmanként 1—4 órában. A nyári iskolák különbözők e téren: egy kö­zülük egy hétig tanit minden nap, egy másik három hétig, négy tanit négy hétig, egy nyolc hétig és egy nem közöl­te ezt az adatot. A tantárgyak között szere­pelnek a magyar irás-olvasás, helyesírás, fogalmazás, nyelv­tan, beszéljgetés, irodalom, történelem, földrajz, népda­­ok. Az egyházi iskolák néme­­yike vallást is'oktat, és leg­alább egy iskolában a ma­gyar emigráció történetét is tanítják. Tíz iskolában egy osztályt tanítanak, tizenegyben az osz­tályok száma 2—6 és két is­kola nem közölte osztályai számát. Négy iskolában okleveles ta­­nitók-tanárok tanítanak, hat iskolában papok, háromban if­júsági vezetők és tiz iskolá- 3an az oktatók mind a három kategóriát képviselik. A tanítás nyelve általában magyar. Tizenegy iskolában angol nyelven is tanítanak ma­gyart, az angol anyanyelvűek számára. Tanulói számát tizennégy iskola jelentette a következő­képpen : 22, 28, 70, 36, 28, 5; , 20, 31, 41, 25, 12, 20, 30. Ki­lenc iskola nem közölte ezt Két iskolában í tananyagot a tanulók kizárólag a tanító és a saját jegyzeteikből ta­nulják. Tizenhárom iskola tankönyvei az Egyesült Álla­mokban 1940 és 1960 között kiadott müvekből állanak. Há­­ros iskola használ modern tankönyveket amilyeket Ma­gyarországon adtak ki az 1960-as évek elején. Öt iskola nem közölt adató* tankönyvei­ről. Mind a 23 iskola a fenntar­tó szerve anyagi támogatásá­val működik. Hét iskola kér nominális tandijat tanulóitó havi 1—6 dollárig terjedő ösz­­szegben. Az összes egyházi iskola a templom helyiségeit használ­ja. A tizennégy szervezeti is­kola közül három tanit egy­házak helyiségeiben, három bérel saját helyiségeket, há­rom tanit amerikai iskolák vagy egyetemek helyiségei­ben és kettő más szervezetek helyiségeit használja. Kilenc iskola (egy kivételé­vel mind egyházi) működött már 1956 előtt is. Tizennégy 1956 óta létesült, ezek közül tizenegy 1960 óta (a tizen­négyből 9 szervezeti és 5 egy­házi), A legtöbb iskola jó tan­könyvekben jelöli meg azt* amiben a legnagyobb hiány mutatkozik, mig néhány is­kola a hiányt érdeklődő ma­gyar fiatalok részvételében ta­lálja. A magyar iskolák létesíté­sének okai között valószínűleg nagy szerepet játszanak egyé­ni, egyéniségi tényezők, sze­mélyiségi dinamikák is. A magyar iskolák fennállá­sára vonatkozó nagyon hiá­nyos történelmi adatok évről­­évre hullámzó jelleget mutat­nak, Például a két világhábo­rú között a Fairfield, Connec­ticut “United Church of Christ” és a Wharton, New Jersey “Magyar Presbiteriá­­nus Egyház” folytatott rend­szeres magyar tanítást. 1962-ben ugyanezek az egy­házak azt jelentették, hogy abban az évben nem tanítot­tak magyarul itt. 1963-ra már megint volt magyar iskolájuk. A jelenleg működő magyar iskolák adataiból úgy tűnik, hogy egy uj mozgalom van kialakulóban 1956 óta. A hu­szonhárom iskolából tizenné­gyet azóta alapítottak. Mig 1956 előtt magyar iskoláik szinte kizárólag a magyar egy­házaknak voltak, a tizennégy uj iskolából kilencet társadal­mi szervezetek alapítottak és tartanak fönn( Cserkész-szö­vetség, Öregdiák Szövetség, Szbadságharcos Szövetség, Tankönyvbizottság, stb.) Leg­­többnyire ezekben az iskolák­ban tanítanak a legszakkép­­zettebb tanítók, a legmoder­nebb tankönyvek segítségé­vel, intenzív oktatással és emelkelő tanulószámmal. Figyelemreméltó a magyar iskolák elszigeteltsége. Csak öt olyan iskola volt, amelyik jelezte, hogy más magyar is­koláról is tud. Az egymástól való elszigeteltséghez hozzá­járul az emigráció egészének Magyarországtól és Ameriká­tól való kisebb-nagyobb, főleg szellemi elszigeteltsége is és ez igy együttesen nehézséget okozhat az iskolák tudomá­nyos szintjének fenntartásá­hoz. Kitűnik ez a leginkább használatos tankönyvekből is, melyeknek egy része nem a reális, hanem egy hipotetikus Magyarország képét tükrözi. * * * E felmérő tanulmány meg­állapította — a teljesség el­érése nélkül —, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok hét államában 23 társadalmi szer­vezet és egyház folytat intéz­ményes magyar nyelv és kul­túra oktatást elemi és közép­iskolai fokon. A fenntartó szervek sem magyar, sem afnefiakai állami' Vagy egyéb támogatást nem kapnak e cél­ra s igy saját maguk fedezik az iskolák költségeit, néhol a tanulók nominális tandija se­gítségével. A huszonhárom iskolából ti­­zenketőt egyházak, tizenegyet pedig társadalmi szervezetek tartanak fenn; tizennégy az iskolaév alatt, kilenc nyáron tanit. A tanulók száma iskolán­ként átlagosan körülbelül 28, a tanítók általában okleveles tanitók-tanárok, papok és if­júsági vezetők. A tanítás évenkénti időtar­tama az iskolaévben tanító is­koláknál átlagosan körülbelül 84,5 óra, mig a nyári iskolák­nál átlagosan körülbelül 135 óra. Az oktatás nyelve minden­ütt magyar. Tizenegy iskolá­ban angol nyelven is taníta­nak. A huszonhárom iskolából ti­­zennnégy 1956 óta létesült nagyrészt társadalmi szerve­zetek fenntartásában, amely egy megújult és tartós ma­gyarság-fenntartó erőfeszí­tésre enged következtetni az emigráció részéről, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az iskoláknak körülbelül kétharmada emelkedő létszá­mú tanulót tanit évről-évre, mig a fennmaradó egyharma­­dában a tanulók évenkénti létszáma csökkenő tendenciát mutat. A működő magyar iskolák száma országos viszonylatban évről-évre változik. Nagy Károly pusztító tűz ALICANTE, Spanyolország. — Tűz ütött ki a spanyolor­szági Alicanteban egy háztar­tási gépeket bemutató kiállí­táson, rövidzárlat következté­ién. A kiállítás 73 pavilonja, amelyben 100 spanyol cég mutatta ge gyártmányait, le­égett. A kár mintegy 650,000 dollár. ORSZÁGOSAN MEGÜNNEPLIK A “RABNEMZETIK HETÉT WASHINGTON — Lyn­don B. Johnson elnök a julius 18-tól julius 24-ig tartó hetet a “Rabnemzetek Hetének” nyilvánította, s egyben fel­hívta az Egyesült Államok né­pét, hogy ezt méltóképpen ünnepije meg. Az elnök azonkívül arra is felszólította Amerika népét, hogy tartsa emlékezetében azon népek helyzetét, melyek egész lelkűkkel vágynak nem­zeti függetlenségre és szabad­ságra. A “Rabnemzetek Hetét” egy együttes kongresszusi nyilat­kozattal létesítették egyhan­gúan, 1959 julius 9-én és ma köztörvény 86-90 számmal. Arra szolgál hogy körülöltte kikristályosodjék az Egyesült Államok népének tudatában, 100 millió ember rabsorsa Ke­let és Közép Európában. A “Rabnemzetek Hetének” aktivitásait^az Assembly of Captive European Nations, a (ACEN) rendezi, melybe ki­lenc Kelet és Középeurópai nemezt, számkivetésben élő vezetői tartoznak. A “Rabnemzetek Hetének” főünnepségei julius 18-án kez­dődnek New Yorkban. Ünnepi misét celebrálnak a St. Pat­rick Cathedralban, délelőtt 10 órakor. Déli 12:15-kor zászló­­felvonási ünnepség az ACEN House-ban az Egyesült Nem­zetek épületével szemben. Kedden, julius 20-án délben Robert F. Wagner polgármes­ter a városházán fogad egy bizottságot, mely a rabnem­zetek három szervezetének vezetőiből tevődik össze. Szerdán, julius 21-én ünne­pi vacsorát rendeznek a kong­resszus tagjainak tiszteletére a National Press Clubban, Washingtonban, amelyen ACEN kitüntetéseket nyújta­nak át Gerald R. Ford kong­resszusi képviselőnek, Dániel J. Flood képviselőnek, néhai Edward R. Murrow-nak jelké­pesen és az ünnepségen Ros­­coe Drummond kolumnista fog elnökölni. Éppenugy, mint az előző években az államok kormány­zói és városok polgármeste­rei proklamációkat bocsáta­nak ki és a templomokban is­tentiszteleteket tartanak. WASHINGTON — Törté­nészek attól tartanak, hogy a múlt számos feljegyzése rövi­desen valósággal elporlad a könyvtárakban, a világ körül. A mai könyvekhéz és maga­zinokhoz használt papír szét fog esni, rövidebb mint 100 év múltán. Már az 50 évvel ezelőtt nyomtatott könyvek papírja is oszladozóban van. — Könyvtárosok — mon­dotta az egyik kutató — szol­­galmasan halmozzák fel a könyvek hegyeit, hogy azután tehetetlenül szemléljék, mi­ként mállanak szét a szemük előtt. Számos könyvtár ugyan­annyi időt és pénzt szentel régi könyvek épségben tartá­sára, mint újabbak beszerzé­sére, mondja a National Geo­graphic Society. Szerencsére a papír prob­léma megoldására jó kilátá­sok vannak.A rostból készített papír, melyet kalcium-karbo­náttal kezelnek, arra enged következtetni, hogy állóké­pessége 800-2000 évig fog ter­jedni. Ez természetesen a rak­tározás és hőmérséklet körül­ményeitől is függ. 1870 óta a papír iránti óriá­si módon megnövekedett ke­reslet, gyorsabb és olcsóbb el­járásokra ösztönözte a gyár­tókat és az olcsó, fából készí­tett cellulózé került a gyár­tásban előtérbe, a drágább rongypapír helyett. És a fa­­papir készítéséiben használt kémiai anyagok, melyek a pa­pír fehérítésére szolgáltak, savasodást idéztek elő, mely mely szétroncsolta a papír rostjait és időállásukat csök­kentette. Legújabb labor atóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az 19004910-ben használt könyvpapir, az eredeti jó pa­pír ellenállásának már csak 4 százalékával birt. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­­sezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. Az 1940-lS49-ig kiadott könyvek papírjáról megálla­pították, hogy több mint 60 százalékot vesztett időállásá­ból. Ezzel szemben ezrével vannak a könyvek, melyek 5 századon át kitartottak, nem vesztették el eredeti színüket és a papírjuk semmit sem vesztett erősségéből. Az, egyik könyv papírja, melyet 1534-ben nyomtak, több mint 400 hajtogatásnak állott el­lent a vizsgáló laboratórium­ban. KÜLÖNÖS VALÓPER LONDON. — A 30 éves Eli­sabeth Bounty válókeresetet nyújtott be a londoni bírósá­gon férje ellen, akit hűtlen­séggel vádol. A tárgyalás so­rán igy érvelt: — Jómagam erős alkoholis­ta vagyok és emiatt a férjem házasságunk első hat évében sokat veszekedett velem. Az utóbbi két évben azonban tehetek, amit akarok, ihatok, amennyi csak belém fér és akármilyen későn jövök ha­za, nem kifogásolja. Nyilván­való, hogy a férjemnek van valakije, akivel megcsal. A bíróságon a férj kijelen­tette, hogy nem kifogásolja a házasság felbontását, mire a biró ítéletében eleget tett Elisabeth Bounty kívánságá­nak és felbontotta a házassá­got — a feleség hibájából. — Az olyan asszony, aki iszik és későn jár haza, nem tarthat igényt férje hűségé­re — indokolta meg a biró Íté­letét. NAGY SZÁMLÁK? KIS SZÁM­LÁK? Egyformán gond vala­mennyi. Fizesse ki ezeket azzal a pénzzel, amit mint "AVON LADY" kereshet meg a szomszéd­ságában, szabad idejében! Hívja fel: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számot. Alleniown-Bethlehem környékén hívja 432-0916.

Next

/
Thumbnails
Contents