Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-07-01 / 26. szám

«tzARAn Thursday, July 1, 1965 6. oldal NUMIZMATIKAI KIÁLLÍTÁS Hevenyészett faházak egy rakáson, ahová a kiáradt South Platte River sodorta őket Littleton, Colo.­­ban. ROCHESTER, N. Y. - A New York állami éremgyüj­­tők szövetsége (Empire State Numismatic Association) Ro­­chesterben tartotta tavaszi konvencióját s ezen az állam minden részéből érem, régi pénz, papírpénz, stb. gyüjtgk MARGIT, A VÍGSZÍNHÁZ SÚGÓJA MEGSÚGJA A SÚGÁS TITKAIT — Kilenckor nehezen ébred­tem. Nyomasztóan sokat súg­tam az éjjel — mondja Mar­git. — Éjjel? — Álmodom minden éjjel. Mindig a Cyranót súgom — súgva mondja. Pedig délelőtt van, s csak ketten ülünk a Vígszínház társalgójában. A próbákon és este a sugó­­lyukból súg. Éjjel az álmai­ban. Napközben megszokás­ból. Csak suttogni tud, ham gosan bezélni nem. Harminc­­három éve súg már. Mindig a hang fölött beszél. — Azt súgtam az éjjel: Hallott az Arisztofánesz Nagy állatjáról uraságod? Tán ez: A Hippokampelefantokame­losz, Hordott ilyen hus-diszt elől... — Az orrmonológ e néhány sorát mindig feladom a szí­nésznek. Elsuttogtam a Hip­­pokampelefantokameloszt. — Hálásan nézett. — Megreggeliztem és a két unokával a próbákra bejöt­tem. Az egyik — nyolcéves kislány — útközben bevallot­ta, hogy Pálos Györgybe sze­relmes. Istenem! Valamikor a mamájának is tetszett. A má­sik — hétéves fiú — az utat végigbohóckodta. Mindenáron színész akart lenni. Szavalt is a Zártajtók mögött cimü da­rabból. Folyvást azt kiabáltam “A ruha zavar ... vesse le ha­mar”. A szeme fekete, s mély, mint egy szénfal. — Világos szemekkel is le­het súgni? — kérdem. — Azt hiszem. Talán. A szeme olyan, hogy a te­kintetét mindjárt elkapja az ember. Ez a színésznek jó. Egész biztosan jó. Micsoda ez a nő? Hóldsu­­gár? Mindig csak az árnyéka valaminek? Bolygó, mely ke­ring a napja körül? Nem is hang, csak hang fölötti rez­gés? Soha nem remekmű, so­ha nem ragyogás, mindig má­solat csupán? Nehéz lehet mindig másodpéldányban élni. — Sohasem akart eredeti lenni ? — Súgni szeretek. Én na­gyon szeretek súgni. — Már az iskolában is sú­gott? — Mindig azt mondtam, a súgás nem segít. Ott soha sem súgtam. Tizenegykor kezdődnek Ib­sen John Gabriel Borkmanjá­­nak a próbái. Beült a sugó­­lyukba, elhelyezkedett fel­csapható párnás székén, lábát a lábtartóra fektette, föltette orra nyergére a szemüveget, fölkattintotta a villanyt, fel­lapozta a sugópéldányt és Pá­­ger felé nézett. Páger (Borkman) a néző­térnek háttal állt. A zongorá­ra támaszkodott. Lassan a né­zőtér felé fordult, néhány lé­pést tett... — A művészi szünetet ki kell várni. Miután néhány lé­pést tett, nem előbb, feladtam a szöveget: “Vájjon sejtí-e, hol hallottam először ezt a zenét ?” — Harminchárom éve sú­gok. Nincs két színész, akinek egyformán kellene súgni. Elég nekem két-három próba. Már tudom, ki ez az ember. Egy este száz szónál kevesebbet súgok. A szövegnek csupán a két-három százalékát. A leg­nagyobb bűn súgni, ha nem kell, a legnagyobb hiba nem súgni, ha kell. Mikor kell fel­adni ezt a két-három száza­lékot? Ezen fordul meg min­den. Csontosnak mindig súgni kellett. Csortos sohasem tudta á szerepet. — A Vasgyáros egyik elő­adásán éltem át pályám leg­kínosabb pillanatát. A szerep szerint Csortos azt kell mond­] Édes anyanyelvűnk) Kétszer több vagy kétszer kevesebb? Ez a kérdés, min­dennapi természetessége elle­nére is meghökkent némelye­ket. Egy olvasó zavarosnak és logikátlannak véli ezt. a mondatot: “A plutónium ára több mint kétszer alacso­nyabb, mint az urán 235-é.” A kétszer szó — írja — kettő­vel való szorzást jelent, itt pedig csökkentésről, osztásról vart szó, tehát törtszámot kell használnunk. Az “ára kétszer alacsonyabb’ ’ helyes magyar­sággal így hangzik szerinte: “feleanyiba kerül”. Valóban, helyes, sőt. egyszerűbb is igy, de nem Ítélhetjük el a másik kifejezésmódot sem. Igaz, hogy a -szór, -szer, -szőr számhatározói rag a szorzás kifejezője, és vala­mely mennyiség növelését, többszörösét jelzi (kétszer több, ötször nagyobb). De már igen régen használj uk csökkentő értelemben is (ezer­szer kisebb), mint ahogy a számnevek is jelölhetnek po­zitív és negativ értéket egy­aránt, előjelük szerint: plusz 10 fok, mínusz 10 fok. Egészen természetesek az ilyen kifejezések: “Ez a szo­bormásolat ötször kisebb, mint az eredeti.” Mondhatjuk persze törtszámnévvel is: ötö­dé, ez azonban néha nehézkes­sé teszi a bonyolultabb mon­datot. A nyelvben egyébként sok­szor találkozunk hasonló “lo­gikátlanságokkal” : sokkal ke­vesebb, egy kevéssel több, jó­val rosszabb, stb. Meg is üt­közhetnénk rajtuk, ha nem tudnánk, hogy a nyelv nem­csak a tiszta logika terméke, hanem az emberi lélek, a gon­dolkodás sajátos bonyolultsá­gát tükrözi. Dr. Kovalovszky Miklós ja : “Egy- kettő, három.” Be­­usztattam az első szót: -‘Egy” súgtam nyitott szájjal, mert súgni mindig nyitott, kerek­re nyílt szájjal kell. S mindig úgy, hogy a színészre nézek. — Utánam mondta: “Egy”. Azzal megállt. A lábával dob­bantott egyet: — Én tudom, mi jön, ked­ves — mondta hangosan, a né­zőtér előtt —, de amig maga nem mondja, én nem mon­dom ! A próba egy után véget ért. A súgó hazament. Meg­ebédelt. Ebéd után az unokák­kal a Gellérthegyre sétálni ment. — Séta közben eszembe ju­tott szegény Mányai. Én a premier után már könyv nél­kül tudom a szöveget. Egy­szer a minisztérium bekérte egy darab sugópéldányát és nem küldte időben vissza. Már egyet csöngettek, mikor ez kiderült. A dologról csak a titkárnő és én tudtunk. Egy vadidegen másik darabot te­rítettem magam elé, hogy a színészek semmit se vehesse­nek észre és végigsugtam az előadást emlékezetből. Elő­adás után mindent elmesél­tünk Mányainak, akinek min­dig súgni kellett. “Istenem, Margit!”, suttogta és remeg­ni kezdett. — Este Miller Közjátékát súgtam. Nyolcvanhat oldal. Már kívülről tudom. Előadás előtt Molnár Tibor jött hoz­zám. “Vigyázz rám, Margit”, erre kért. Aki indiszponált, arra mindig fgyelni kell. Le­sem, követem, nézem az ar­cát, minden mozdulatát figye­lem. Vigyáztan rá. Várkonyi? Ha a szövegé elfelejtené is, értelmét úgy .smeri, hogy ké­pes azonnal megfogalmazni a saját szavaival. De van, aki c.tven előadás után sem képes elmondani egy-egy mondatot és mindig ugyanazt a monda­tot. Ismerek izeket a monda­tokat. Kisérem. Ránézek. Egy­másra nézünk. Feladom. Be­­usztatom. Minden színész más. Az Amerikai Elektránál nem súgok egyetlen sort sem. Az Amerikai Elektrát min­denki ismeri. A Vígszínház bolygója, aki már harminchárom éve ke­ring a remeklés napja körül, előadás után hazatért. Nyug­talanul aludt, mint mindig. — Álmomban megint Cyra­no haldoklóit a színen. Hal­doklása közben felém fordult húsos, büszke orrával. Szeme a duzzadt, nagy orr fölött ri­adtan reszketett. Tekintetünk összeért. Feladtam a szöve­get: Csak arra kérem ... ha szivemhez ér A nagy hideg s bennem megáll a vér: Két bus halott emlékét ápolja itt a házban, És engem is gyászoljon az érte hordott gyászban. — Hálásan nézett, a hal­dokló csendjével a tekintetén. Ruffy Péter, Budapest A Whittier Collegeban, Whittier, Calif.-ban a vizsgázó ünnepségekre rpóbálva, Richard Nixon volt alelnök és Bob Hope orrversenyt ren­deznek. KEMPER BUDAPESTEN A KATONAI BIRÚSAG ELŐTT BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: Április 1-én előzetes letartóztatásba he­lyezték Drixler Jakab buda­örsi és H. Varga Zoltán buda­pesti lakosokat nyugat-német hirszerzőszerv részére történt kémkedés gyanúja miatt. A bűnügyet a budapesti katonai bíróság tárgyalta. A tárgyalás során megálla­pították, hogy Drixler Jakab 1961 nyarán rokonlátogatá­son volt Nyugat-Németor­­szágban. Kint tartózkodása idején a ngugat-német hír­szerző szerv beszervezte a Ma­gyar Népköztársaság elleni kémkedésre. Drixler kémki­képzésben részesült és azt a feladatot kapta, hogy küldjön jelentéseket katonai objektu­mokról. Kémíelszereléssel is ellátták s havonta 200 nyu­gat-német márkát helyeztek neki kilátásba. Hazajövetele után a kém­­tevékenységbe bevonta mun­katársát, H. Varga Zoltánt, akivel közösen több katonai objektumról titkos írással irt kémjelentést küldtek megbí­zóiknak. A tárgyaláson a bizo­nyítási eljárás során a kém­felszereléseket és a kémuta­­sitásokat bemutatták. A katonai bíróság Drixler Jakabot és H. Varga Zoltánt bűnösnek mondotta ki hűtlen­ség bűntettében. Drixler Ja­kabot 8 évi szabadságvesztés­re és teljes vagyonelkobzás­ra, H. Varga Zoltánt 5 évi sza­badságvesztésre és részleges vagyonelkobzásra Ítélte. Ezen­kívül Drixlert tiz, H. Vargát hat évre eltiltották a köz­ügyektől. Elszállítják az árviz halálos áldozatait, Recife, Brazíliában. A katasztrófának 23 halálos áldozata volt. 40 ezren hajdéktalanná váltak. _____________ A férfit, akit szeretnek a nők — szeretik a nőstényszunyogok is . . . hogy az 1871 októberi nagy chicagói tűzvész 196 mil­lió dollárnyi anyagi kárt oko­zott. . .. hogy a múlt évben ameri­kai látogatók csaknem egy­millió dollárt költötték Becs­ben és más ausztriai helye­ken. . .. hogy Uruguay, a legkisebb kiterjedésű dél-amerikai or­szág, 56-szorta nagyobb, mint az Egyesült Államok legki­sebb állama, Rhode Island. . . . hogy az első amerikai ga­zolin-állomás Columbus, O.­­ban, 1917-ben nyílt meg. . . . hogy a könyveket kiköl­csönző könyvtár Benjamin Franklin eszméje volt s idővel elterjedt az egész országban. . . . hogy a vakokat vezető ku­tyák, mivel szinvakok, nem a zöld, hanem a piros forgal­mi jelzésekre ügyelnek, ha­nem a kocsiforgalom folyásá­ra, illetőleg leállására). . . . hogy Amerikában a leg­több erdőtűz vasárnapokon tá­mad. . . hogy Amerikában a col­­’ege diákok száma 1940-ben egy és fél millió volt, 1955- ben 2.7 millió, ebben az év­ben valamivel több, mint 5 millió — 1975-ben, becslés sze­rint, 8 és fél millió lesz. . . . hogy Monaco három vá­rosa, játékkaszinója és ten­­germuzeuma együttesen fele­annyi területet foglalnak el, mint a Central Park New Yorkban. . . . hogy a ma előirt orvossá­gok háromnegyedrésze 15 év előtt még ismeretlen volt. . . . hogy az amerikai vegetá­riánusok számát három millió­ra bescülik. . . . hogy az első amerikai uj­­ságirónö Ann Franklin volt — Benjamin Franklin sógor­nője. A Newport Mercury ci­mü lapot szerkesztette, fiá­nak 1762-ben bekövetkezett halála után. . . . hogy országos hivatalok­ban a dohány és candy stan­dokat vaköknak adják bérbe. Jelenleg 2641 vak férfi és nő árusit ily standokon. bemutaták kincseiket. Charles Z. Mihályi glen­­fieldi real estates három szek­rényben bemutatta amerikai és magyarországi Szabadkő­­mives Páholyok érmeit. Ti­zenhat magyar példány ritka­ság ma már, mert a páho­lyokat a nácik feloszlatták, tagjaikat elhurcolták; ezek a páholyok ma már csak a múlt emlékei. Mihályi már sokszor kapott kitüntetést, több százat. Most az Empire State Numismatic Association tüntette ki kiállí­tott ritka érmeiért. Mihályit meghívták, hogy állítsa ki magyar gyűjtemé­nye egy részét Kingston, New York és Binghamton váro­sokban. Mihályi a Whitman Numis­matic Journal felkérésére megírta a magyar pénz ezer­éves történetet. NEW YORK. — A cim, ame­lyet ez irás fölé tettünk, fri­volnak tetszik, de — ko­moly tudományos megismeré­sen alapul. Az Amerikai Or­vos Szövetség országos kon­vencióján a newyorki Colise­­umban Dr. Howard I. Mai­back bőrgyógyász állitotta fel ezt a tantételt. Dr. Maiback és néhány szakorvos beszá­molt nagyarányú kisérletek­­ről, amelyeket a hadvezető­ség megbizásából ezer embe­ren végeztek, annak felderíté­se végett, hogy mi vonzza a moszkitókat és mi az, amitől a moszkitók idegenkednek. A hadvezetőség ezt azért akar­ja tudni, hogy védelmet tud­jon biztosítani a katonáknak, akik moszkitók által fertőzött messze tájakon teljesítenek szolgálatot. A Califomiai Egyetem (San Francisco) éveken át folytatott kutatá­sainak é-s kísérleteinek gya­korlati célja moszkitó-üző pi­­lula felfedezése volt. Az ed­digi vizsgálatok eredménye­képpen megteremtettek egy pilulát, amelyet DEET-nek neveztek el (vegyészeti ne­vén : N, N-diethyl-m-toluami­­de); ez nem nyújt feltétlen védelmet szunyogcsipás ellen, de utat mutat a végső, sike­res megoldás felé. Feljegyzés­re érdemes tény az, hogy há­rom személy esetében a DEET tökéletes szúnyogmentessé­get hozott. A newyorki orvosgy ülésen Dr. A. W. A. Brown, a Wes­tern Ontario Egyetem állat­tan tanára, arra zz egyáltalán nem meglepő megfigyelésre mutatott rá, hogy a nőstény moszkitók előszeretettel fér­fiakra szállnak. Legjobban szeretik a fekvő, ágyban fek­vő férfiakat. És — tette hozzá a profeszor -— válogatósak, akárcsak a mi hölgyeink. Mi vonzza őket a férfiakhoz? Leginkább a testnevvesség, az izzadt test. A test melege a második lényeges tényező. HAIFA, Izrael. — Egy libé­riái fiatalember az akkói ten­gerészeti iskolában folytatja tanulmányait. Egy napon egy mellette elhaladó teherautó­ról leszólt hozzá két férfi, csak egy szót mondtak: “Kusi!” A libériái, aki Akkón megtanul­ta a héber nyelvet, tudta, hogy ez a szó négert jelent és tudta azt is, hogy Izrael­ben sértésnek tekintik, ha va­lakinek ezt a szót odakiáltják. Nagyon megharagudott ezért a minden ok nélkül történt sértésért, felugrott a truckra és erélyesen felszólította a két férfit, hogy hajtsanak el vele a rendőrségre. A megijedt sértegetők engedelmeskedtek s a rendőrségen a libériái fel­jelentést tett ellenük. A járásbiró előtt a két fér-És ha a férfi sex hormonokat izzad ki, ez valóságos cseme­ge a nőstény moszkitónak. Ebből a felismerésből kiindul­va keresték a kutató tudósok oly vegyszer elemeit (pilyla formájában vagy más formá­ban), amely a szúnyogokat vonzza és megkönnyíti, hogy azokat csapdába csaljuk. A nőstény moszkitó legked­vesebb kedvencei világos bő­rű férfiak, akik világos öl­tönyt és inget hordanak, de — nem piros vagy lila színűt. De szeretik a fehér-fekete csikós vagy kockás öltözéket is. NE BÁNTSD , AZ INDIÁNT DENVER, Colo. — Haladni akart a korral, autót akart venni egy indián. Felvett egy pénzintézetben 475 dollár köl­csönt, elkezdett autózni, de nem sokáig tudott autózni, ! mert a kölcsön havi részlete­it nem tudta megfizetni. A : pénzintézet visszavette az au- • 6t és eladta (állítása szerint) >5 dollárért és perelte az in­diánt a teljes kölcsönösszeg, kamatok és ügyvédi költségek fizetésére. A megyei bíróság előtt az indián ügyvédje a kereset el­utasítását kérte, hivatkozva egy 1871. évi országos tör­vényre, amely úgy szól, hogy indiánnak csak úgy lehet üz- ; letet kö;ni, ha előbb annak részleteit és feltételeit a bel- • ügyminisztérium jóváhagyja. Minthogy ebben az esetben nem volt sem bejelentés a mi- .‘ nisztériumnak, sem jóváha­gyás, a kölcsönszerződés ér­vénytelen volt. A megyei bíró elutasította a keresetet. Ha ez az ítélet végső fokon megerősitést nyer, több mint félmilló ame- • rikai őslakó védve lesz egy­részt könnyelmű adósságcsi­­nálás, másrészt anyagi káro- . sodás ellen. fi azzal védekezett, hogy a li­bériái részegen bandukolt az utcán és fenyegetően viselke­dett velük szemben. Ezt a me­sét a bíró nem fogadta el és egy-egy havi börtönre és 150 font ($50) pénzbírságra ítélte a Kusi-kiáltókat. MÉGEGY KENNEDY-KÖNYV NEW YORK. — Theodore S. Soronsen, JFK politikai ta­nácsadóinak és beszédiróinak egyike, jelenleg egyetemi ta­nár, szorgalmasan dolgozik nagy Kennedy-könyvén. A cí­me egyszerűen “Kennedy” lesz és a kiadók a kemény­fedelű és a'papirfedelü kiadás jogáért 700,000 dollár jöve­delmet garantáltak Sorensen­­nek. "NÉGER!" - KIÁLTOTTAK KETTEN - EGY HÓNAPOT KAPTAK MINDKETTEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents