Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)

1965-04-29 / 17. szám

3-IK OLDAL Thursday, April 29 1965 MIKOR KELL ORVOSHOZ MENNI? Annak a pontos meghatározása, hogy mikor men­jünk orvoshoz, vagy mikor kell az orvost a lakásra ki­hívni, szinte lehetetlen. Ez éppúgy függ a környék or­vosellátottságától, a közlekedési lehetőségektől, mint a beteg korától és általános egészségi állapotától. Más­képp kell mérlegelni az orvos kihívását, vagy felkere­sését városban, mint falun, másképp egy kisgyermek, vagy egy régóta beteg idős egyén esetében, mint ha jó állapotban levő középkorú emberről van szó. Az or­vost kényelmi szempontból feleslegesen kihívni súlyos lelkiismeretlenség, mert ilyenkor az orvos esetleg emiatt más, életveszélyben lebő beteg hívásának nem tud eleget tenni. Feltétlenül orvosra van azonban szükség hirtelen kezdődő erős hasi vagy mellkasi fájdalom, a lélegzés akadályozottsága — íuldoklás — vagy magas láz ese­tén. Főleg a gyermekek betegségei alakulnak ki hir­telen és súlyosbodnak gyorsan, ilyen esetekben tehát nem lehet sokat töprengeni, akár az orvos felkeresésé­vel, akár kihívásával, de sürgősen meg kell vizsgáltatni a beteg gyermeket. Már a helyzet felnőtteknél. Ha a panaszok lassan, fokozatosan alakulnak ki és a beteg állapota nem lát­szik veszélyesnek, nincs nagyobb láza, vagy tűrhetet­len fájdalma, nem gyengült le túlságosan és mozgás­képes, akkor ne hívja ki az orvost a lakásra, hanem in­kább rendelőjében keresse fel. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az orvost csak betegség esetén kell felkeresni, és az egézsséges emberek nyugodtan nemlétezőnek tekinthetik az orvos­­tudományt és az egészségügyi szervezetet. Ez a felfo­gás az egészségvédelemben ma már teljesen elavult. A modern egészségvédelem egyik legfontosabb módszere a betegségmegelőzés. Az elmúlt száz évben a civilizált országokban az emberek átlagos életkora csaknem megkétszereződött: 30-ról 60 fölé emelkedett. Ez jórészt a megelőző módszerek elterjedésének kö­szönhető. Minden valószínűség szerint a megelőzés je­lentősége az orvostudományban csakhamar felül fogja múlni a gyógyításét. Milyen betegségeket lehet megelőzni? Elsősorban természetesen azokat, amelyeknek kórokozóját az or­vostudomány már ismeri. Legnagyobb jelentősége a fertőző betegségek megelőzésének van. Az ilyen bajo­kat a baktériumok és vírusok idézik elő. Ezek a szabad szemmel láthatatlan, csak mikroszkóppal észlelhető lé­nyek az emberi szervezetbe bejutva különböző szerve­ket betegitenek meg. A betegségeket terjesztő rágcsálók, bogarak és fér­gek: a patkány, az egér, a légy és a poloska korunkban veszélyesebbek a vadállatoknál, de megfelelő rendsza­bályokkal kipusztithatók. A fertőző betegségeket elő­idéző baktériumok és vírusok viszont láthatatlanok! Mit tegyünk az olyan ellenséggel, szemben amely, észvétlenül lopódzik testünkbe és csupán romboló te­vékenységének következményei hívják fel figyelmün­ket jelenlétére? A szemmel látható vagy többi érzék­szerveinkkel felfogható veszélyekkel szemben (ütés, hi-: deg-, melegártalom) idegrendszerünk ösztönszerü ref­lexmozdulatokkal védekezik. A láthatatlan kórokozók­kal szemben azonban védőoltásokkal, egészséges élet­móddal, valamint a betegségek korai felismerésével és kezelésbe vételével kell védekeznünk. A kutatók kiderítették, hogy számos fertőző beteg­ség, elsősorban a gümőkór (tüdővész, stb.) lppangva, szinte észrevétlenül kezdődik. Az egészségügyi statisz­tikák tanúbizonysága szerint a korán felismert és keze­lésbe vett gümőkóros betegek teljes gyógyulást remél­hetnek, mig a későn felismert, vagy elhanyagolt ese' tekben a kilátások sokkal rosszabbak. A fel nem ismert KINCSES VATIKAN RÓMA. — Az olasz kor- hogy 1870-bennikor Olasz- Az igazgató a vatikáni pénzé mány helyettes miniszterel­nöke, a szocista Pietro Nen­­ni, azzal a javaslattal lépett s parlament elé, hogy jöve­delmi adót kellene kivetni a Vatikánnak aaz olasz ipari, üzleti és bankrészvényekből származó osztalékjövedelme után. Nenni azzal érvelt, hogy az 1963 évi adótörvény alap­ján minden olasz részvény­­tulajdonos köteles osztalék­adót fizetni, miért ne fizetne a Vatikán is, melynek óriási gazdasági érdekeltségei van­nak? A jogi helyzet az, hogy az olasz törvény nem mente­siti az adófizetés alól kifeje­zetten a Vatikánt, de — az 1929-ben az olasz kormány és a Vatikán közt létrejött La­­teráni Szerződés adómentessé­get biztosit a Vatikánnak. A Lateráni Szerződés rendel­kezései éppen olyan kötelező erővel bírnak, mint törvényi rendelkezések, igy hát a he­lyettes miniszterelnök harca a Vatikán megadóztatásáért — szélmalomharc. Jelentősé­ge Nenni javaslatának csak annyiban van, hogy megindí­tott egy vitát, keresztrejt­vénynél fejtörőbb társalgási játékot: milyen gazdag a Va­tikán? Elindulás előtt vissza kell térni az 1929-es Lateráni Szerződésre. Az olasz kor­mány abban a szerződésben elismerte kötelezettségét, — hogy megtérítse a Vatikán kárát, mely abból állt elő, ^zSmották^1Geminf'4Sürk»pszvíáí mílyben^ napra Edward rhiteés James McDivitt asztronaták kelnek útra júniusban.--------­Ifgkisebb templomát”, a Monte Casino Chapelt áthelyezik a V “MlLK„rcóile1e^T4^r“VŐ ^ F°rt MHchellbe-és kezeletlen gümőkóros betegek ezenkívül még a kör­nyezetükben élők egész tömegét is megfertöhetik. Kézenfekvő, hogy a gümőkóros fertőzések korai fel­ismerése céljából legjobb lenne bizonyos időközönként átvizsgálni az ország teljes lakosságát. Amíg azonban ez a hatalmas költséget és munkát igénylő vállalkozás megvalósulhat, addig is meg kell tennünk minden le­hetőt a gümőkór leküzdésére. Ma időről időre á lakosság olyan csoportjait “szűrik” át, amelyeknek tagjai foglal­kozásuk vagy lakásviszonyaik miatt az átlagosnál na­gyobb fertőzési veszélynek vannak kitéve, illetve be­tegségük könnyen tömeges fertőzést idézhet dő. A tbc­­szürés a tüdő röntgenvizsgálatával történik. legelőnyö­sebb módja az úgynevezett ernyőfényképezs, amely pillanatok alatt lezajlik és teljesen ártalmatlan. A fertőző betegségek közül azonban nmesak a tbc tesz szükségessé szűrővizsgálatokat. Hastiusz vagy vérhas után gyakran megtörténik, hogy a bteg még hosszú hónapokkal a betegségi tünetek lezajása után is székletével és vizeletével baktériumokat ifit. Az ilyen egyének ürüdékeit a betegségtől szárított egy éven át havonta ellenőrző vizsgálatnak veti alá, az élelmiszerrel és gyermekekkel foglalkozókat pedig a munkától teljes gyógyulásig eltiltják. Egyéként az ilyen munkahelyekre jelentkezőknek felvéte előtt is szűrővizsgálaton kell átesniük és csak az egészégeseket alkalmazzák. Bár a penicillin a nemi betegségek gyaoriságát és súlyosságát lényegesen csökkentette, veszé^ességük még ma sem szűnt meg. A fel nem ismert ésmegfele­­lően kezelésbe nem vett nemi betegek nemcak nemi érintkezés utján, hanem élelmiszerek, ruhanmüek és egyéb tárgyak közvetítésével is terjeszthtik bajukat. A fokozott fertőzési lehetőségekkel járó szalmákban dolgozókat és a nagyobb közönsségben lakó ^yéneket tehát ebből a szempontból is rendszeres szűrővizsgála­toknak kell alávetni. Ismeretes, hogy nemcsak fertőző betegségek kez­dődhetnek lappangva, riasztó tünetek nélkü, hanem egyes daganatok is. A tapasztalatok szerint a legna­gyobb gyakorlati jelentősége a méhrák korai felisme­résének van, mert ez az életet veszélyezteti betegség megfelelő időben elvégzett műtét segítségével eredmé­nyesen gyógyítható. A rákszűrés nem kötelezőbe min­den 35 éves kort elérő nő saját érdekében jól tieszi, ha a rákszürő vizsgálaton évenként megjelenik. Gyakran végeznek szűrővizsgálatokat az üzemek­ben is. Főleg azokon a munkahelyeken van na'y jelen­tősége az időszakos vizsgálatoknak, ahol a nunkával járó, alattomosan kifejlődő károsodás kezdő jideinek felismerése lehetővé teszi a súlyosabb elváltoíások ki­alakulásának megakadályozását. Főleg a porképződés­sel járó munkahelyeken, bányákban, valamint nyom­dákban, és vegyi üzemekben fontosak az ilyen foglal­kozási szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok, a modern orvostudomány e hatékony eszközei, több szenvedéstől mentik meg az emberiséget, mint bármely gyógyszer, műtét vagy más kezelési mód. Dr. Sándor Róbert (Budapest) it DeieKiette uucu, -mkvállalatokba a világ min­in részében. És mindenütt tosan ,előrelátással vásárol-1 itott részvényeket és bondo­­it, annál is inkább, mert a ipái nunciusok, apostoli de-1 gátusok, püspökök és érse­­ík, gazdag és befolyásos ka­­)likus magánosok látták el, I íindig idejében ,sokszor más I efektetcket megelőzve, a sükséges belső információk-1 ál. * * * Ily módon a Vatikán nem­­etközi financiális nagyhata­­om lett. Mennyi pénze van dhelyezve? Mennyi vagyo­­la? Egy billió dollár, mond­ák egyesek, öt billió dollár, nondják a londoni Economist iénzügyi szakértői. Alberto li Jorio 81 éves biboros, aki Mogara halála után a Speciá-1 .is "igazgatást átvette, moso­lyog. Titok. Csak hat személy ran a Vatikánban, akik tud­ják. Kevesen tudják a Vati­kán szigorúan őrzött financiá­lis titkát. Annál többen van­nak az egész világon a kiván-1 csiak, akik legalább vala-1 micskét tudni szeretnének. Nos, az nem titok, hogy a Vatikánnak van Rómában sa­ját bankja, van érdekeltsé­ge (részvényekbe befektetett I pénze) három más római I bankban és több vidéki bank­ban és érdekeltsége van acél, kémiai, cement, építkezési és kerámiai iparokban és bizto­sítótársaságokban. Részvé­nyes a Vatikán egy hajózási vállalatban, egy repülőtár­saságban és egy spagetti­gyárban. ... és, ami az amerikai ol­vasót különösen érdekelni fogja: a Vatikán fő részvénye­se a legnagyobb olasz ingat-PS pnHVft7P5Í írói­lalatnak, a Societa Generale Immobilaire részvénytársa­ságnak, amely éppen most épiti Washingtonban a Wa­tergate épületcsoportot. Eb­ben a 66 millió dollár költség­gel épülő lakóház, üzletház, irodaépület, hotel kombiná­cióban és a vállalkozás vár­ható nagy profitjában a Va­tikán osztozik Immabilaire­­val. Még egy amerikai vonat­kozása van a Vatikán finan­ciális vállalkozásainak: a ró­mai Cavalier Hilton Hotelt épitő olasz real estate cég­ben a Vatikánnak jelentős érdekeltsége van. Ingatlantu­lajdonai vannak a Vatikán­nak nemcsak ölsz városokban, hanem szerte a nagyvilágban — ingatlanok, amleyeken ka­­tedrállsok ,iskolák, kórházak állanak. * * * De mindez csekélység ah­hoz a gazdagsághoz képest, ami a Vatikán kincsestárai­ban rejlik. A Vatikán-i mú­zeumban ezerszámra vannak felbecsülhetetlen értékű mű­kincsek, festmények, szobrok, köztük Michelangelo Pietája, ameyl most New Yorkban a Világkiállításon látható. A Vatikáni Könyvtárban van 700.000 kötet, 62,000 kézirat, 100.000 rajz, rézkarc, térkép, stb. A Vatikán sok terme mű­kincsekkel van telerakva, an­tik bútorokkal, arany és ezüst keresztekkel, drágakövekkel. Mindezeknek a műkincseknek az értékéről már csak azért sem lehet beszélni, mert sem­mi sem eladó. Legyen elég ennyi: billiókat érnek a Vati­kán kincsei. LOVAGOK BANKJA lüneburg, Nyugat-Né­metország. — A Lovagok Pénzintézete most ünnepelte fennállásának 175-ik évfordu­lóját. A pénzintézetet 1790- ben alapították és alapitói, III. Edward angol király, a braunschweigi és a lünebur­­gi hercegek voltak. A pénzin­tézet jubiláns jelentésében megállapítja, hogy még min­dig a lüneburgi hercegség lovagjainak érdekeit szolgál­ja és a választmányában még mind az 54 tag a hannoveri nemesség közül való.____ gény egyházmegyék és misz­­sziók támogatására. Rendsze­resen juttat élelem és ruha­segélyt több mint nyolc mil­lió olaszországi szegénynek. Hozzájárul templomok, pap­lakok, egyházi iskolák építé­sének költségeihez. Gyorsse­gélyt nyújt árvíz, földrengés, tűzvész áldozatainak és hábo­rúk áldozatainak is. — Hogy mindezeknek a feladatoknak meg tudjon felelni, a Vatikán szoros kapcsolatot tart fenn nagy bankházakkal a világ minden részében. Ezeknek egyike a Morgan bankház New Yorkban. DOLGOS KEZEK PÁRIS. — Fernandel, a ne­ves francia filmkomikus kö­­nyöradományt kérő levelet kapott. A levélben egy isme­retlen ember azt irta: “Van-e ezen a világon könyörületes kéz, amely segítene rajtam?" Fernandel igy válaszolt: “Van. Kettő is, de ön mind a kettőt nadrágja zsebében tartja.” Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze­gyesület keleti körzete mm* den vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve­tít a newyorki WBNX rádió állomás 1380-as hullám­hosszán. A rádiós istentiszteleti szolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a lelké­­szi körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva­talaiban, vay a lelkészi kör­zet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csor­dás, 229 East 82nd Street, New York 28. N.Y Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozott hotelek és motelek, bár, restaurant* és turistaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Moniicello, N. Y, — 914-794-7340 A Vatikánnak nagy vagyo­na és nagy jövedelme mellett nagy kiadásai is vannak. A vatikáni termek rendbentar­­tása költségét évi 25 millió dollárra becsülik. A vatikáni zsinat költségei naponta 50 ezer dollárt tettek ki. Millió­kat költ a Vatikán a világ minden részében a szegények megsegítésére, kórházak sze-BUDAPESTRŐL IMPORTALT FINOM BORJU-BŐRBÖL KÉSZÜLT FÉRFI CIPŐK Antilop férfi cipók különböző színekben. ÁLLANDÓ RAKTÁRA. Maqasszáru férfi és női cipők. KREPP TALPÚ GOJZERER CIPŐK — NAGY VÁLASZTÉK! GEORGE GROSS 431 East 86th Street New York 28. N. Y. ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 218 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT ország egységdj esen hely-1 reállt, a pápakllam meg­szűnt létezni,: olasz kor­mány nemze tulajdonba vette át a páp.llam birtok­állományát. Alkobzott va­gyonok fejébeiz olasz kor­mány megállalott a Vati­­kánnal, hogy :t 39 millió dollárt (olasz lutában) — készpénzben éá millió dol­lárnyi összegből százalékos olasz állami kényeket. Ezzel egy csiisra gazdag lett az addig igény Vati­kán. Hogy miin szegény volt addig, arraillemző pél­da, hogy 1922-h, amikor uj pápát válasitak, a Va­tikán kénytelenéit kölesön­­kötvényeket kibocsátani, hogy fedezni tu« a pápavá­lasztó biboros-teület költsé­geit. Nos, hét vvel utóbb sokmilliós vagycra tett szeri a Vatikán. És gdagabb lett 500 millió katolus minden féle problémáin felül mé| egy problémávalmihez kezd jen a tengersok Iával? Csal egy észszerű mepldás kiná] kozott: a sokntliós tőké gyümölcsözően eielyezni, ] vállalkozásokba. L pápa eg Speciális Igazgatót létesitel s annak élére Benardino N< gara hires pénzemért és ép tészt hívta meg. ^financiál igazgatónak a tc:e kezelés dolgában teljeser szabad k zet engedélyezet a páp már csak azért is mert ő m ga az üzlethez em érte1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents