Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-04-15 / 15. szám
8. oldal; SZABAD SAJT<5 Thursday, April 15, 1965 Adó adós nem közönséges adós WASHINGTON — Ilyenkor, április közepetáján, sok adófizető és adó-nem-fizető jól teszi, ha számbaveszi az adófizetés elhanyagolásának kockázatait, veszélyeit. Április 15 a jövedelmi adó bevallás utolsó napja. Aki ezen a napon az adóhivatalnak adós marad a jövedelmi adóval, kap egy figyelmeztető Írást: fizesse be hiánytalanul a köteles adót 10 napon belül. A 11-ik napon megkezdődik a késedelmi kamatok felszámítása: havi fél százalék. De ebben az évben valami eltérés van más évekkel szemben. Ugyanis a múlt évi adólevonások a fizetési csekkből nem fedezték a teljes adókötelezettséget és ezért sokan a különbözeiét egy összegben kötelesek megfizetni, ha tudják, de fizethetik részletekben is, ha nem tudják egyszerre megfizetni és ha ugyanakkor meg tudják győzni az adóhivatalt arról, hogy a teljes adókülönbözetet megfizetése súlyos terhet jelentene számukra. Ha az adófizető érvelése nem eléggé meggyőző, az adóhivatal második figyelmeztetőt küld, és ha erre nem jön válasz csekk formájában, jön egy harmadik és utolsó figyelmeztető: 10 napon belül fizetni! Ha a harmadik figyelmeztetés eredménytelen marad, vége az adóhivatal türelmének, vége az alkudozásnak, megindul a kikényszerítő gépezet. Az adóhivatal lefoglalja az adó-fizetőnek minden pénzét, amire rá tudja tenni a kezét: a fizetését és, ha van, a bankszámláját, vagy mind a kettőt. És ez nem a közönséges fizetés-lefoglalás, amit sok krónikus adósságcsináló a mindennapi életben garnishment néven ismer. Az adóadósság más, mint a közönséges hitelező, aki garnishment utján a fizetésnek csak egy bizonyos százalékát kaparinthatja meg. Az adó-adósság, amelyet az adóhivatal ily kérlelhetetlenül behajt, minden hónapban fél százalékkal nő. De lehet a késedelmi adó több is ennél — havi 5 százalék (legfeljebb 25 százalék öt hónap után) azok esetében, akik nemcsak adósok maradtak az adóval, hanem még csak nem is adtak be adóvallomást. Az adóhivatalokat egyre-másra felszerelik csalhatatlan elektronikus gépekkel, amelyek fel tudják kutatni az adóköteleseket, akik április 15-ig nem jelentkeztek. ADP — Automatic Data Process — ennek a gépi ellenőrző szolgálatnak a neve; ilyennel 1967-ig valamennyi adóhivatal fel lesz szerelve. Az adó-nem-fizető egyre veszélyesebb spottá lesz a technológia fejlődés folytán. A MAGYAR ZÖLDSÉGTERMELÉS BUDAPEST (FEC). — Az agrártudományi egyesületben Dr. Somos András aról tartott-előadást, hogy miért nincsen elég friss zöldség idejében a piacokon, amikor a lakosság a hosszú tél után már igen vágyódik a primőrökre. A szervezetnek, hogy helyrehozza magát, nagy szüksége van a friss zöldségekben lévő természetes vitaminokra. Zöldségtermesztésünk sok tekintetben elmaradt — mondotta. Mig Bulgária pl. márciusban, áprilisban jelentős mennyiségű paradicsomot exportál, addig mi csak júniusban jutunk el addig, hogy a hazai szükségleteken kivül komoly mennyiséget adhassunk külföldre is. Több üvegházra, melegágyra van szükség, olcsó termesztő berendezésre, önálló hazai növényház épitő iparunk nincs; a külföldről való behozatal a minimumra korlátozódott, döntenie kell a kormánynak, hogy létrehozzuk a hazai növényházi építőipart, vagy külföldről vásárolunk korszerű növényházakat és egyéb termesztő berendezéseket.” CSALÁD ALAPÍTÓ SYRACUSE, N. Y. — Mrs. Catherine Young meghalt 99 esztendős korában. Ami utána maradt, az valóságos néprajzi statisztika: 5 fiú, 5 lány, 67 unoka, 172 dédunoka, 73, ükunoka. Kilencezer TV-előfizető van Győrben, tehát minden nyolcadik embernek van TV-készüléke. A rádió-előfizetők száma tizenkilencezer. Piros szőnyeggel fogadták Houston, Tex.-ban a repülőtéren a két asztronautát, Gus Grissomot (jobb) és John Youngtot, A karnevál “kövér embere” Happy Humphrey, Marion, 111.-bői ekkora fagylaltot kénytelen enni, hogy formában tartsa magát. Súlya 712 font. Derékbősége 86 incs. Nyakbősége: 26 incs. Hivatásos birkózó volt. Gyermekei normálisak . A halálbüntetést eltörölni? Igen és nem. Nem és igen A bibliai időktől a felvilágosodott legújabb korig alig hangzott el ellenvetés a “szemet-szemért” elv ellen. Csak néhány évtizeddel ezelőtt indult meg erőteljesebben & mozgalom a halálbüntetés ellen. A fő ok, amiért ellenezték, ártatlan emberek kivégzése volt. Inkább szabaduljon száz bűnös, de ne kerüljön hóhér kezére egy ártatlan ember sem... A nyugati civilizáció termőföldjén, Európában, ma már nem lehet olyan fát találni, amelyről akasztott ember csüng le. Csak két európai országban van ma halálbüntetés : Franciaországban a nyaktiló, a nagy forradalom félelmetes emléktárgya, még mindig halhatatlannak tetszik, Spanyolországban pedig a nyaktörő garrot a biztonság és a politikai rendszer állandósításának eszköze. Angliában a halálbüntetés utolsó napjait éli, már alig tekinthető élő valóságnak. Amerika, az európai civilizációnak tengerentúlra kihelyezett második otthona, kínosan vajúdik évek óta a halálbüntetés problémájával. Tizenegy államban már eltörölték, de vannak oly államok is, amelyek eltörölték, de azután felélesztették. Nem egy vagy két államban történt ez, hanem tiz államban — többnyire egy-egy szokatlanul brutális gyilkosság annyira megdöbbentette a népet, hogy a halálbüntetés korábban történt megszüntetését elhamarkodottnak vélték. :Jí % :Jí A halálbüntetés ellenzői között a legkülönbözőbb felfogások képviselőivel találkozunk. Elsőnek talán a protestáns egyházakat kell emliteni. Amerika egyik nagy jogásza, a nemrég elhunyt Frankfurter főbíró, évtizedek óta hadakozott a halálbüntetés ellen, amelynek szerinte ártatlan áldozatai voltak a kri-: minalrsztika történetének szenvedő hősei: Zacco és Vancetti. És egy Johnson, akinek mint Cook megyei (Chicago) fő börtönének, mindennapi társalgói voltak minden rendű és minden rangú gyilkosok, elveti a halálbüntetést, mint büntetést; az nem büntetés, mondja, hanem bosszúállás. New York államban most folyik nagy harc a pro és kontra érvek összecsapása. A törvényhozó testület bizottsága előtt elhangzott az a kijelentés, hogy a társadalomnak joga van megbosszulni merényleteket, amelyek nemcsak az áldozat ellen irányultak, hanem a társadalom ellen is. A pro érvelők fő érvo vallási meggyőződésből fakadó erkölcsi elv: “emberéletért emberélet” — ez a zsidó-keresztény civilizációnak erkölcsi hagyatéka. Az eltörlők a bíróság által, esküdtek tévedése folytán elkövethető gyilkosságokon kivül még két fő érvvel hadakoznak, a halálbüntetés ellen. Az egyik: nincsen bizonyíték arra, hogy a halálbüntetés elrettentő hatással lenne. A másik; a halálbüntetés társadalmilag igazságtalan, amenynyiben főleg a nép alsó rétegéit sújtja. •V- * * Érdemes ezekkel az érvekkel foglalkozni: 1. Elrettentő hatás? A bűnügyi statisztika azt mutatja, hogy azokban az államokban amelyekben a halálbüntetést alkalmazzák, háromszorannyi gyilkosság történik, mint oly államokban, ahol a halálbüntetést eltörölték. Alapos ez a statisztika adataival alátámasztott érv? Alabamában van halálbüntetés és ott a lakosság számaránya szerint, több főbenjáró bűncselekményt követnek el, mint bárhol másutt (minden 100,000 lakosra valamivel több mint tiz gyilkosság esik), viszont Vermont államban hasonlóképpen van halálbüntetés, — mégis ot aránylag legritkább a gyilkosság, 200,000 lakosra esik egy. Hol az igazság? ... 2. Igazságos mérték szerint mérik ki a halálbüntetést? — Először is, az esküdtbirósági tárgyalóteremben szerencsejáték folyik, fehér és fekete dominókockákkal. A statisztika szerint minden száz gyilkosság miatt elitéit ember közül csak egy bűnhődik halált lal. Egy. Ki az, aki a fekete kockát szedi ki az urnából? A nevét ne kérdezzük, az embert nézzük. Milyen ember az, akinek a fekete kocka pecsételte meg a sorsát? Szegény, iskolázatlan, mindenkitől elhagyatott emberfia, a bőre sötét, íme, mit mond a csalhatatlan — legalábbis a számok világában csalhatalan statisztika: A U.S.-ben 1930 óta 3885 kivégzés volt. Ezeknek több mint fele, pontosan 54 százalék néger volt. (Tiz százalék megfelelne az amerikai népességi aránynak ...) Az 50-es években Ohio államban a gyilkosság miatt elítéltek közül 51 százalékban fehéreket végeztek ki, 49 százalékban négereket. * * A Legfelsőbb Bíróság újabban nagyjelentőségű elvi döntéseket hozott bünvallomások megítélése kérdésében; ér-t vénytelennek mondott ki minden olyan vallomást, melyet megengedhetetlen nyomással, kimerítő faggatással, fenyegetéssel, erőszakkal, — egyszóval törvényellenesen csikartak ki. Nos, minden bűnügyekben jártas ember tudja, hogy elsőfokú gyilkosság címén csak olyan vádlottat lehet elitélni, halálra Ítélni, akiknek esetében az előre megfontolt gyilkossági szándék bizonyítható. És ilyen bizonyítékot legtöbb esetben a vádlott vallomása nyújt. Azé a vádlotté, aki — szegénység okából, vagy más okból nem tudta igénybe venni védő szolgálatát. A védő idejében felvilágosította volna, hogy az alkotmány biztosítja számára a hallgatás jogát: Nem köteles önmága ellen vallani. Megintcsak a statisztikához kell fordulni, a kérdéssel, hogy kik azok, akik maguk-ásta verembe buknak bele? Szegények. A büntetőbiróság elé kerülő bűnözőknek 60 százaléka a szegény nép köréből kerül ki. Akár a pro, akár a kontra tábornak van elvben igaza, feljegyzésre érdemes tény az, hogy a kivégzések egyre ritkábbak, egyrészt azért, mert kevesebb gyilkosság történik (ma 40 százalékkal kevesebb, mint a 30-as években) másrészt azért, mert gyakoribb a tettesek elmegyógyintézetbe való beutalása büntetés helyett. Massachusettsben 1947 óta, New Hampshire államban 1939 óta nem volt kivégzés. Rettegnék a bűnös lelkek az akasztófától és a villanyszéktől, de mindnyájunkat borzadállyal tölt el az a gondolat, hogy megeshet az, hogy a társadalom nevében megöltek egy embert és csak azután derült ki, hogy a gyilkosságot, amelyért megölték, más követte el. * * * A kivégzés 23 államban és D. C.-ben villanyszékbe ültetéssel történik. Mint a nyaktiló francia találmány, a villanyszék Made in USA. Eredete érdekes. George Westinghouse 1885-ben kifejlesztette a váltóáramot, amely mindjárt kezdte kiszorítani az egyenáramot. A két áramfajta közt megindult üzleti versengésben az Edison Company az egyenáram nagyobb biztonságát hangoztatta s nézetének igazát állatkísérletek eredményével támasztotta A IÁMÉRT BŰNÖS NAGYPÉNTEKI KÁLVÁRIÁJA SARTENE, Corsica — Nagypéntek estéjén, pontosan 9:30 kezdettel, ennek az ősi kisvárosnak főterén és főutcáján a középkor óta minden évben a római katolikus templom bejárata előtt csoportosul a helybeli nép és a sokszor 10,000-nél népesebb látogató. Egyedülálló vezeklés tanúi. Valaki valahonnan eljött, hogy vezekeljen a bűneiért. Hogy ki ő és merre a hazája és mi bűn terheli a lelkiismeretét, azt egyedül a pap, Jean- Bapttiste Scuitti tudja. A bűnbánó bűnös kilép a templomból. Mezitláb, fejét vérvörös kucsma borítja, csak a szemét láthatja az, akinek jó szeme van. Meggörbedt hátán nagy, nehéz tölgyfa keresztet hord, jobb lábáról 31 font súlyú lánc csüng le csörömpölve. A vezeklő alig hallhatóan nyöszörög: “Perdonno, mio dió” — bocsáss meg nekem, Istenem. “Le Catenacciu” — a Láncravert — igy hívják a corsicaiak a névtelen bűnöst. Egy és fél mérföld hosszú utón cipeli a nehéz keresztet a Láncravert, többször összeroskad nehéz terhének súlya alatt és olyankor egy vezeklő társa, aki ebben a drámában Cyrenei Simon szerepét játsza, keményen rákiált: “Kelj fel! Te akartad ezt!” Vérzik a Leláncolt felsebzett lába, nem bírja tovább. Ekkor Pater Scuitti felveszi Renault autójába, vége a dantei Komédiának. És minden ablakban kigyulnak a gyertyák. Nincs emberfia, ki bűntől mentes, és sokan, nagyon sokan vannak bűntudattal elviselhetetlenül terhelve. Nem csoda, hogy hosszú Pater Scuitti várakozólistája. Most körülbelül 40 évre le van foglalva egyegy kereszthordozó részére a nagypénteki kájváriajárás gyógyító adománya. Vannak köztük öregek, akik bűnüktől vezeklésben megtisztulva akarnak ebből a világból eltávozni. De ki tudja, hányán érik el a nagy napot, a jövő nagypénteket, a kései nagypénteket? . . . Évezredes utján betű lett a képből BUDAPEST — Az Egyesült Nemzetek kulturális Bizottsága, a UNESCO, irástörténelmi kiállítást rendezett az Ernst Múzeumban, ősrégi emlékek és uj adatok kapcsán bzemutatta a betű történetét. A világszervezet, amely a népek békéjét a kultúra terjesztésével akarja szolgálni, aligha találhat ennél méltóbb anyagot arra, hogy megértesse velünk, ma élőkkel, milyen közeli rokonai vagyunk egymásnak, mi, emberek! Mert rokonok vagyunk nagyon, mi, akiknek ősei, egymástól függetlenül, a föld különböző tájain, különböző időpontokban, szükségességét érezték annak, hogy szót értsenek egymással. Hogy gondolatokat közöljenek olyan társakkal, akik éppen nincsenek jelen, vagy talán meg se születtek még. Például velünk. És rájöttek, hogy e célból a beszédet, annak hangjait ábrázolni lehet. A kiállítás ennek a felfedezésnek és közös erőfeszítésnek egyes fázisait mutatja be. Bemutatja a rajzokat, melyek eleinte még bizonyos fokig a varázslat funkcióit is alá: demonstrálta, hogy a vál-. tóáram pillanatnyilag megölt kutyákat és macskákat — összefogdosott kóbor állatokat. — A váltóáramnak ez a gyilkos erőssége indította New York állam törvényhozó testületét arra, hogy bevezesse a 2000 volt erősségű villanyáramai való kivégzést — Sing Sing villanyszékében. végezték, a rajzokat, melyek döbbenetesen hasonlítanak a mai gyerekek rajzi kifejezésmódjához. Bemutatja lépésről, lépésre, fokról-fokra az átmenetet a képírásból az elvontb etühöz. Ez az átmenet már ntajdnem mindenütt megtörtént, de legelőször, úgy látszik, annál a közel-keleti pásztornépnél, amely a bibliai kánaán földjén őrizte juhait és fontosnak találta, hogy gondolatait rögzítse. Ezek a zsidó pásztorok jöttek rá először arra, hogy ezt a hangok jelzésével tegyék. Furcsa módon csak a mássalhangzókra találtak jeleket, mégpedig azok szinte a legvégsőkig leegyszerűsített ábrázolásával. A kínaiak más utón indultak el. A szavak, illetve fogalmak jelzéséből, függetlenül attól, hogyan hangzanak, így érték el, hogy az ő Írásuk különböző kinai nyelvjárásokon olvasható. A kiállítás megmutatja a betű fejlődésének csodálatos állomásait. Az eszközök végtelen sorát, a nádtól az acéltollig, a vésőn keresztül, s az ecseten, melyek a maguk alakjával befolyásolták az általuk hagyott vonalak jeller gét és megteremtették a szögletes héber, a végtelenül hajlékony, rajzos, kinai ecsetjelek külön világát a ,tiszta, logikus, kemény latin betűt, amelynek ősét kőbe vésték, s melynek alapján a mai betükulturánk épül. Amint a szezon megnyílt, pisztráng halászok váll-váll mellett álltak a Catherine patak vizében, Montour Falls, N. Y.-hoz közel.
