Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-02 / 1. szám
8. OLDAL ^ZÁBáD S A JTÓ Thursday, Jan. 2, 1964 — Kérem, — mondta idegesen az ügyeletes — , itt a tüzőrség beszél, nem a kertészet. . . — Miért nem hagy engem kibeszélni? — felelte szemrehányó hangon a telefonáló. — A szomszédban tűz ütött ki. . . Valószínűleg pillanatokon belül értesítik önöket. . . Ha kijönnek. . . nagyon kérem. . . ne tapossák le a kertemet!. . . Szomorú karácsonyi Játkép South Bend, Tnd.-ból: a Studebaker automobil gyár, amelyben -nem gyártanak_ többé automobilt, munkások és tisztviselők ezrei elvesztették állásukat. — Ha gyűlölsz zongorázni, miért vered egész nap a billentyűket ? Mert ..a szomszédaimat még jobban gyűlölöm. Henrique Galvao portugál kapitány, kormányának esküdt ellensége (ingujjban), aki meglepetésszerűen megjelent az Egyesült Nemzetek egyik bizotsági üléstermében, a hotelszobájában barátai körében. Világszenzáció volt néhány év előtt, amikor Galvao Brazíliában szöktetett egy portugál hajót. BROOKLYN, N.Y. — Letartóztatták a Gallo banda 17 tagját, mert hónapokon át folytatott nyomozás során bebizonyosodott, hogy összeesküvést szőttek a Profaci banda ellen s halálra ítélték annak 22 tagját. A halálos Ítéletek közül kettőt már májusban végrehajtottak. Osztályharc a bűnözők alvilágában — így léhet nevezni a Gallo-Profaci háborúságot. Úgy a Gallok, mint a Profacik (elnevezve ban(davez4'eikről) Szicíliából) származnak, onnan hozták magukkal a Mafia szellemet, a megátalkodott bűnözést mint életelvet és a gyilkolásig menő vakmerőséget. Itt Cosa Nostra (A mi ügyünk) volt a banda neve és jelszava. A brooklyni főhadiszállásról irányított törvénytelen vagy részben törvényes mezbe hamisított akciókat — éveken át együttesen hajtotta végre a Profaei és a Gallo “család”, de a szereposztásban oly különbség volt, mint a társadalomban kizsákmányolok és kizsákmányoltak közt. A fő “üzleti tevékenységek” voltak: tiltott szerencsejáték, fogadási irodák fenntartása, uzsorás kölcsönüzletek és — tisztességes cégér alatt — két italüzlet és egy intézeti fehérnemű vállalkozás, mely három “tisztességes” üzlet a brooklyni és manhattani bároktól, vendéglőktől és éjjeli mulatóhelyektől évente, átlag 20 millió dollárt vett be. Mindezekben a busás hasznot hajtó üzletekben a. Profaciak voltak a vezetők, ők zsebelték be a hasznot; a Gallok amolyan proletár segitársak voltak, őket csak alárendelt szolgálatokra fogták és olyan keveset j uttattak nekik a haszonból, hogy ők kénytelenek voltak rablással, betöréssel és más piszkos uton-módon megszerezni a pénzt, ami megélhetésükre, italra és lányokra kellett nekik. Ellentétben a j Prof áriakkal, akik szicíliai. származású idősebb gazfickók, a Gallok ,itt született olasz-amerikaiak, fiatalok, — ifjutörököknek nevezték magukat, emlékezve és emlékeztetve a törökországi ifjúságra, mely élethalálharcot folytatott a szultán önkényuralma ellen. Az osztályellentét a kizsákmányoló Profacik és a kizsákmányolt Gallok közt körülbelül három évvel ezelőtt nyílt háborúra vezetett, 1960-ban a harcokban 12 gangster “hősi halált” halt, nagyobbrészt Gallok. A Gallok bosszút esküdtek s halálra keresték a Profaei família 22 tagját. A halál-lista élére — természetesen — a bandavezér került: a nemzetségalapitó Joe Profaei rák-halála után fővezéri állásba került sógor, Giuseppe Maglicocco. Erről a kiskirályról érdemes külön megemlékezni. 65 éves, joviális öregur (legalább is olyannak néz ki) East Islip, Long Islandon keleti pompával berendezett kastélyban lakik, amely minden modern kényelemmel szolgál a kiskirálynak és vendégeinek: még gőzfürdő is van a birtokon, no meg 39 láb hosszú jacht a birtok tengerparti állomáshelyén. A Profaci-Galló famíliák háborújának legnagyobb csatái augusztusban zajlottak le Brooklynban. Augusztus 9- én egy árulót, aki a Gallóktól átpártolt a a próféciákhoz, a Gallok agyonlőttek és öt órával utóbb Brooklyn más kerületében a fűbe harapott egy Gallé. Hogy ebben a Cosa Nostra családi háborúban több vér ne folyjon, a brooklyni ügyészség és rendőrség okokat és bizonyítékokat keresett letartóztatásokra és vádemelésekre és hét hónapi nyomozás eredményeképpen most egy éjszaka összeszedtek és hűvösbe tettek 16 Gallo férfit és egy nőt. A férfiaknak magas biztosítékot irt elő a biró, a nőt \ hazaengedték. Még egy Gál-! .lót fognak letartóztatni, ami- 1 kor — december 20.-án — ez J kikerül a manhattani börtön’ bői, ahová egy kisebb bün! tett miatt dugták be. Felmerül a kérdés: miért | vették üldözőbe a Gallókat, imiért hagyják békén a Pro- I facikat ? Nem hagyják őket békén, mondja a brooklyni ügyész. Azt remélik, sőt biztosra veszik, hogy a most meginduló kihallgatásokon a vád alatt álló Gallok “énekelni” fognak, ami alvilági szóhasználat szerint azt jelenti, hogy árulkodni, vádaskodni fognak a gyűlölt testvérek, a Profacik ellen. Akkor aztán sor kerül a Profaci tábor lehengerlésére. A most elsőnek sorrakerülő Gallo banda fővezérei a Gallo fivérek: Big Boy, Kid Blast és Crazy Joe, anyakönyvi keresztneveiken, Lawrance, Albert és Joseph. (Big Boy az, aki majd csak december 20.-án fog a fogházban családi összejövetelre jelentkezni.) Big Joe (Giuseppe Maglicocco), Big Banana és a többi Profaci egyelőre szorgalmasan, figyelmesen olvassák a newyorki lapok jelentéseit; a nyugtalanító további fejleményekről. Fegyveres összecsapásokról, hősi halottakról egyelőre — remélhetőleg — nem kerül sor, mert az ellenséges Cosa Nostra familiák a vasfüggöny más-más oldalán vannak. Legújabb hir: Korábban, mintsem gondolni lehetett, már megindult a leszámoló akció a Profaci banda ellen. A rendőrség keresi Carmine Persico profacistát, akire fontos szerep vár, minti koronatanúra — a Gallo banda elleni bűnvádi eljárásban, de emellett rosszabb szerep is juthat neki. Mert az a gyanú ellene, hogy ő volt az, vagy egyike azoknak a Profaci banditáknak, akik a spanyol nyakszoritó (garrote) módszerével akarták meg fojtani az egyik Gallo fivért, Big Boyt, 1961-ben egy brooklyni bárban. A garrote merénylet nem sikerült, Big Boy életben maradt, de két évvel utóbb, ez év májusában elérte Pérsicot a bosszúálló Gallo kéz, revolverlövésekkel Merítették, mégis életben maradt. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Vészit izessé.géből a hús a fagyasztóban? Vészit puhaságából? FELELET: Ezeknek a k érdéseküek tisztázására széleskörű tudományos ku-í tatás és kísérletezés folyt. Az eddig nyert tapasztalatok szerint általában a puha hús a fagyasztóban is puha marad, kivéve ha nedvességtartalmából sokat vészit. A nedvességtartalom csökkenésének több oka lehet. És pedig előállhat ez, ha a hús nincsen teljesen becsomagolva nedvességet át nem engedő? papírba (freezer paper). By esetben, ha a hús hosszabb ideig van tárolva, a fagyasztószekrény száraz levegője .kivon nedvességet a húsból. Kiszáradásra vezethet az is, ha a zéró Fahrenheit fokon felül gyakori hőmérsékletváltozás áll be gyakori nyitogatás folytán. A hús saját nedvei elpárologhatnak a felengedés (thawing) alatt is. A hús izének hátrányos változása főleg a zsír oxidálása következtében áll be. Ennek elejét vehetjük a hús zoros, teljes pakkolásával. U Thant menteni akarja I a helyzetet és megkérdi: — Maga ügye építész-mérnök? — Nem kérem, én színpadi díszlettervező vagyok. NEVESSÜNK U Thant, az Egyesült Nemzetek szervezetének főtitkára Csepelen járva, elégedetten szemlélgette az uj lakóházakat. Bemutatják neki az egyik épitésvezetőt. — Látom nagyon szépen fölépítettek mindent, — szólt hozzá a U.N. főtitkár. •— Hát igyekeztünk, hogy mire a főtitkár ur jön. . . Szegény férfi észbekap, hogy elszólta magát és elhallgat. A tüzőrségen megszólalt a telefon. Az ügyeletes felemelte a kagylót és behallózott. — Tüzőrség? — kérdezte egy ijedt nő hang. — Kérem | a tüzörséget! — Az beszél. —Kérem, én most ültettem be a kertemet. . . — De asszonyom — szakitptta félbe türelmetlenül az ügyeletes — , mi közünk nekünk ehhez? Itt a tüzőrség beszél!. . . — De az én kertem. . . Forog a szerencse malomkereke AZ UTOLSÓ SZÓ WASHINGTON. — Kenneth L. Behrens 26 éves milwaukeei lakos lopott autóval Indiana állam területére hajtott és az indianapolisi szövetségi biró börtönbe küldte. A börtönben összeveszett egy rabtársával s összeszurkálta. Ekkor újra a szövetségi biró elé került és ez 20 évre emelte fel a büntetését. Félévvel utóbb a biró meggondolta a dolgot, túlságosan szigorúnak találta saját ítéletét és a büntetést 20 évről leszállította 5 évre. Erről értesítette a börtönigazgatóságot és, természetesen, a börtönlakó Kenneth L. Behrenst is. El lehet képzelni, mennyire megörült Kenneth L. Behrens e kedvező fordulatnak. De nehezebb elképzelni, milyen ; nagy volt az öröme a védő! jének. Mert a védő valahol, egy vastag könyvben, amely tele volt régi bírósági és főbirósági elvi döntésekkel, talált egy régi döntést, mely szerint birói Ítélet és büntetés kihirdetésének a vádlott jelenlétében kell történnie. Nosza rajta, a védő fellebbezést nyújtott be a szövetségi körzeti bíróságon, kérve, hogy az 5 évi börtönre szóló büntetést helyezze hatályon kívül, mert azt a biró nem személyesen adta a vádlottnak tudtára, hanem írásban közölte vele. Igaza van! — igy hangzott a fellebbezési bíróság döntése. És ugyanígy döntött most a Legfelsőbb Bíróság is. Black főbíró a döntés megindokolásában kimondotta, hogy amikor egy vádlott büntetését a biró megszabja, a vádlottnak módot kell adni arra, hogy, ha óhajtja, szólhasson a bíróhoz. Most az a helyzet, hogy Kenneth L. Behrens nincsen elitélve és mégis a börtönben ül. És mi lesz, mikor újra a biró elé kerül s ez az ő jelenlétében fogja újra kiszabni a büntetést? Miután a büntetést 20 évről leszállította 5 évre, következetesnek mutatkozhat, ha tovább leszállítja azt. Mindenesetre jó számot, szerencseszámot húzott ki abból a vastag törvénykönyvből a szemfüles védő. KÉSŐ BÁNAT VAUDOIS, Svájc. — Vaud kanton országutépitést tervezett s M. Paillard mechanikustól megvette 72,000 frankért (18,000 dollár) a házát, amely az építési vo nalba esett. Később a kanto ni parlament másképp ha tározott, elállóit az országutépitéstől. Amire M. Paillard olyan elhatározáshoz jutott, amelynél természeteseb bet aligha lehet elképzelni: vissza akarta venni a kantontól a házat — a házát. Oui, Monsieur — mondta a törvényhozó testület elnöke, franciául, mert az a kanton francia nyelvű — igen, uram, visszavásárolhatja a házát, az ára 150,000 frank (37,500 dollár)! — M-m-miért a dupla ár? — kérdezte ijedt csoálkozással a mechanikus. — Azért, Monsieur Paillard — mert az eladásnál nem méltóztatott kikötni, hogy fenntartja magának a viszszavásárlási jogot! “DRÁGA HÁZAM” FAIRBANKS, Alaszka. — William T. Taylor az 1960 évi iskolai adóra 6 dollár 85 centet nem fizetett be, bizonyára feledékenységből, mostanáig nem emlékezett erre az adósságára. De emlékeztette őt a hivatalos értesítés, amely úgy szólt, hogy, mert 6 dollár 85 centtel adós maradt, elárverezték a házát. Bizony ez történt, s hogy miképpen történhetett ez, az rejtély. Egy ember a feleségével és öt gyermekével nyugodtan alszik és reggelre kelve értesül, hogy a háza nem a háza, másé. A 20,000 dolláros házat egy polgártárs az árverésen megvette 588 dollárért. 588 dollárért! William T. Taylor ijedten rohant a vevő lakcím szerinti házába és vissza akarta venni a házát. O.K., mondta az ipse, 5000 dollár az ára. 5000 dollár! Minden rossz, ha rossz a vége. Csak most, a szomorujáték utolsó felvonásának lepergése után tudta meg William T. Taylor, hogy a házát nem holmi 6 dollár 85 cent adósság miatt árverezték el, hanem 158 dollár adósság miatt, merthogy az 1962-ben épiett ház real estate adója a késedelmi kamattal együtt ennyit tetc ki. Sovány vigasz, hogy több adótól mentesült 20,000 dolláros ház árán. SZANAVABICS! OELWEIN, Iowa. — “Son of a bitch!” Szabad ezt mondani? Szabad és nem szabad. Truiman elnök odamondta ezt Drew Pearson washingtoni politikai riporternek és Drew nem csukatta le Harryt. (Nem is csukathatta le, mert az Egyesült Államok INNEN-ONNAN London. — Egy 23 éves leány, aki egy computer (eszes gép) gyárban dolgozik, megállapodott a vőlegényével, hogy megkérdezik az eszes gépet, hogy vájjon egymáshoz illenek-e ők. Kérdések tucatjait helyezték, kártyákra felírva, a gépbe és többhónapi gondolkodási időt engednek a gépnek a helyes feleletek kiagyalására. Tavasszal aztán meg fogják kérdezni a computert, hogy mi a véleménye és a tanácsa. Itt egy pár fogas kérdés, amikre az eszes gépnek okos feleletet kell adnia: ígérj e-e a nő, hogy engedelmeskedni fog férjének? . . Ha rájössz arra, hogy házastársad megcsal, mit fogsz tenni ? Beadod a válópert, j vagy megbocsátasz s harago- j dat magadba fojtod, vagy megbocsátsz és elfelejted . . ■ Már most megkérdezték a barátnői a computeres hölgyet, hogy mi lesz, ha az elnökét nem lehet letartóztatni). Oelwein város derűjének, Roy Andersonnak a telefonon át vágta oda a fülébe Gilbert Leonard fii tőházi munkás és — a városi biró 25 dollár pénzbírságra Ítélte. Miért ? Azért talán, mert ami szabad az elnöknek, az nem szabad a polgárnak? Nem azért. Közönséges halandó polgárokról lévén szó, csak az a kérdés, hogy a sértés szemj től-szembe vagy nyilvánosság előtt hangzott-e el. Telefonon szidta le a hivó fél a hivott félt. Nyilvánosan hangzott el a szanavabics ?. . . Igen. Talán azért, mert a telefonbeszélgetéseket lehallgatják ? Szó se róla, a telefonbeszélgetés Amerikában olyan sérthetetlen,mint a levél. Mégis nyilvánosságelőtti gorombaság volt az. Mert. . . Most tessék jól idefigyelni. A fiitőházi olyan hangosan ordított bele a telefonba, hogy a városi kénytelen volt a fülhallgatót a fülétől odébb tolni és ennek folytán (Yes, Sir, ennek folytán!) a szanavabicset a hivatali szobában tartózkodó két más hivatalnok is hallotta. így lett nyilvános beszéd a telefonba kiáltott goromba szónoklat, ezért kapott a fiitőházi 25 dollár pénzbírságot. Ez az Ítélet azonban igazságtalan, mondja ő; felviszi ő ezt a dolgot egészen a U.S. Legfelsőbb Bíróságáig!. . . Azért, mert, először, ő nem is mondta Mr. Andersonnak, hogy szanavabics és másodszor, ha mondta volna is, nem nyilvánosan mondta volna, mert a telefonbeszélgetés — nem nyilvános. És harmadszor, tette hozzá a felesége, azért is a Legfelsőbb Bíróság elé tartozik ez az ügy, mert itt Civil Rightsról, állampolgári egyenjogúságról van szó, s legfelsőbb elvi döntésnek kell kimondania, hogy ami szabad az elnöknek, az szabad a fiitőházi embernek is. egész gép kedvezőtlen véleményt nyilvánít? Ezt felelte: “Akármit mond a gép, mi tavasszal megtartjuk a mennyegzőt. Mi is tudunk gondolkodni, nemcsak a gép”. Stuttgart. — A rendőrfőnökség kötelezővé tette 7 éven aluli gyermekeknek, hogy az utcán sárga sapkát viseljenek. A rendelet célja, hogy a fiatalok az utcai forgalomban könnyen észrevehetők legyenek s automobilisták idejében lefékezhessék a kocsijukat, ha sárga sapkát látnak az úttesten. EHRENBURG BÍRÁLT MOSZKVA. — Ilya Ehrenburg, veterán szovjet iró, a következőket irta egyik cikkében az “Izvestiában”: Vörös Kina ellenzése a moszkvai egyezménnyel szemben, vagy gyerekes együgyüség, vagy pedig rosszindulat. Ülést tart a nyugatnémet parlament. A brooklyni banditák végnapjai
