Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-27 / 9. szám

) 6. OLDAL SZARÓ RAJT* Thursday, 19&4 február 27 SZERELEM KOPÁRJAI Irta: KERTÉSZ MIKLÓS Lola egy percig tétovázva állott meg a küszöbön és tekintetével kereste az illetőt, ki úgyszólván delejes erővel ide vonzotta őt. Egyszerre halk kiáltás röppent ki ajkán s rögtön utat tört magának a táncoló páro­kon át. Egy perc múlva egy nyúlánk termetű fiatal­ember közelében állott, ki rőtt haja dacára, csinos­nak lett volna mondható, ha arcáról a bűn bélyege már messziről le nem ritt volna. — Feri, kedvesem, — kiáltott szerelemittasan a leány. — Ah, Lola, te vagy? Végre megérkeztél! Hol vol­tál oly sokáig, leány? Nap-nap után hasztalan keres­telek, úgy eltűntél, mintha a föld nyelt volna el. Szólj, hol jártál, mit csináltál? — Ne kérdezz, Feri; az. égre. kérlek, ne fogass, mert úgy sem mondhatnám meg. Hanem ide a karod­dal — fogd át a derekamat és táncoljunk — repüljünk, te már tudod, hogyan szeretem! Ami pedig a szörenne­­met illeti, abban ne kételkedjél, az most is a tied, úgy mint annakelőttte! Soltész Feri körlüfogta jobb karjával az ingerlő leányka derekát. Lola szerelmes fohásszal hajtotta fe­jét a fiatalember keblére és ahogy a vidám zene hang­jai mellett végigrepültek a sima padlón, a leányka arca átszellemült, szemében föllángolt a tűz, a szerelem láza hevitette keblét és vonagló ajakkal, remegő hangon súgta: — Jobban, erősebben szorits magadhoz, Feri! Szi­vednek verését az enyémen akarom érezni, — oh csak gyorsabban Feri, régen nem táncoltam, ki akarom pó­tolni, amit elmulasztottam! Forogni, kavarogni, ez az én elemem, mert még mindig keringőkirályné vagyok a te királynéd — Feri, egyedül csak a tied! Soltész Feri és Lola nem is vették észre, hogy a végén már csak maguk járták. A többi táncolok nézők­ké változtak át és a csodálat moraja hangzott el min den ajkon. —Itt van újra, — mondogatták sorban. — Lola, a kei'ingőkirályné újra itt van. — Vájjon hol lehetett? — kérdezgették mások. — Egy pár hétig igazán még látni sem lehetett. i — Haha, — kacagott gúnyosan egy másik. —- El­képzelhetitek ,hogy nem töltötte haszontalanul az időt Sokkal csinosabb ő, semhogy hü maradhasson Ferihez l Soltész Feri hirtelen abbahagyta a táncot, meri meghallotta a legutolsó csipős megjegyzést. t — Lolá, — szólt lihegve, mialatt a harag sötét pírja lepte izzadt arcát. — Beszélnivalóm van veled, menjünk át abba a mellékszobába. Lola el akart siklani, Feri azonban vasmarokkal elkapta a leányt és magával vitte őt. Beléptek a kis kabinetek egyikébe, melyek koszo­­rualakban övezték körül a tánctermet. Soltész Feri heves kézmozdulattal összehúzta az ajtófüggönyt és szémöldökét komoran összeráncolva, fürkésző tekin­tetét a leány arcába fúrta, ki tánctól hevülten, lihegő kebellel, kipirult ábrázattal állott előtte. — Lola, — kiáltott szakadozottan, — valid be, hogy jártál? Jól tudod, hogy őrülten szeretlek és nem fogom tűrni soha, hogy más is szeressen, vagy csak meg is érintsen a kezével téged. Kerestelek lakásodon minden nap — de hiába! Nap-nap után keserűen csa­lódva kellett eltávoznom onnét. Az öreg takaritónő vagy nem akart előhozakodni a titokkal vagy igazán ő maga sem tudta, hogy hova lettél. De most beszélj! Lola, jaj lenne neked ,ha más férfit is boldogítanál szerelmeddel. Ne feledd, hogy elszánt fickó voltam tel­jes életemben. Eddig csak betörők királya voltam, de lehetek gyilkosok királya is! — Az égre kérlek, Feri, — rimánkodott, Lola, — ne fagass és ne kényszerits olyan titok közlésére, mely mind a kettőnk vesztét okozhatná. Nem mondhatok semmit, mert eskü által kötve vagyok. —• Nekem is esküt tettél, hogy örökké enyém le­szel, — lihegte Feri. — Az ismaradok kedvesem, — rebegte Lola és ki­vetette szép szemét. — Bízvást megölhetsz, ha valami­kor eskümet megszegem. Látva Ferinek vésztjósló arcát ,sietve hozzá tette: — Már látom, hogy legalább félig föl kell leoben­­teni a fátyolt, mely titkomat fedi! Azt már tudod, hogy a takaritónő nem igazi anyám! Az, aki engem világra hozott, még zsenge csecsemő koromban hozzá adott dajkaságba. Hogy ki az anyám, azt sohasem tudtam meg. De nem is kérdeztem, nem igen vágyódtam a szü­leim után, akik sohasem törődtek velem. Ekkor egy­szerre — annak talán két vagy három hete lehet — egy előkelő finom urhölgy toppant be hozzánk és anyám gyanánt leplezte le magát előttem és elbeszélte, hogy atyámat hirtelen meglepte az utánam való vágy és tárt karokkal vár. Azt is mondta, hogy igen gazdag és előkelő. És te hallgattál anyád szavára és elmentél vele? —- Hogyne — csak nem tehettem, hogy ne enge­delmeskedjek neki, anyámnak! De esküszöm, Feri, hogy mindig csak terád gondoltam. És most fényes kastély­ban lakom, hintóbán járok sétálni, elegáns ruhák tucat­számra állanak rendelkezésemre, intésemre repülve i jönnek a szolgák — szóval, mindenem megvan, amit szemem-szám kíván. Csak te hiányoztál És hogy lát­hassalak téged, kedvesem, éjnek idején kilopózkoifam atyám kastélyából és idejöttem, hogy ejy pár órácskát karjaidban tölthessek. Most mindent tudsz és talán csak nem leszel olyan bolond, hogy ösizetörjed, meg­semmisítsed saját szerencsédet — mert ez lenne a kö­vetkezménye, ha engem atyám kastélymak el hagyá­sára kényszeritenél. Ah, Feri csak egy (vet engedj ne­kem, akkorig milliók birtokába helyezen magam, me­lyekben neked is lesz részed. A betörőkirály félig kételkedve, élig bosszúsan hallgatta ezen szavakat. Mikor Lola levégezte, Feri megragadta kezét s maga mellé húzta őt a pamlagra. Szemét beletúrta a leány ábrázatába mintha lelke mélyéből akarta volna kiolvasni legretettebb gondo­latait. — Lola, hinni akarok neked. De megesküszöl-e, hogy a szerencse napjaiban sem feledkezel meg rólam? ! Megesküszöl-e, hogy állhatatos leszel i azok az urak, akik kétségkívül körül fognak rajongani téged, bírni nem fogják a szivedet soha! — Esküszöm, — kiáltott a lány. — Ám jó! Ha áll a dolog, akkor fedd két első uj­jadat erre a tőrre s mondd utánam a következő sza­vakat: A rőthaju fiatalember előrántotta zsebéből a tőrt, melyet mindig magával hordott s meycn a markolat gom ja halálfőt ábrázolt. Lola jobbkezenek két első uj­ját rátette a csillogó acélra, miközben halk remegés fu­tott végig tagjain. “Esküszöm, hogy soha más férfié nem leszek, ha­nem csakis Soltész Ferié. Ajkamat rajta kívül más fér­fi ne érintse, rajta kívül más át ne öleljen karjaival, senkié másé nem leszek, szerencsémnek, boldogságom­nak más nem lesz része, mint ő!” Lola halk, remegő hangon mondatta utána ezen szavakat. Feri egy percnyi szünetet tarott, majd ekkép olytatta tompa, félelmes hangon: “Ha megfeledkezem ezen fogadalmimról, ha meg­­szegein eskümet, akkor ez a hideg acél túród jók szivem­be, és ne mondhassa, senki, hogy gyilkosságnak, ha­mm egy megcsalt szerető jogos bosszijának estem ál- Ipzaíul.” Lola remegve suttogta az utolsó szavakat: “Ne mondhassa senki, hogy gyilkosságnak, hanem igy megcsalt szerető jogos bosszújának estem áldoza­tul.” A fiatalember most szenvedélyes hévvel szorította '5t magához, ajkaiak összeforrtak a szenvedély Lolát is magával ragadta és puha karjaival átfonta Feri nyakát. Ekkor egyszerre szétrebebnt a függöny s rémület­től eltorzult arccal rohant be a “Zöld kakas” vendég­lőse a fülkébe. — Rendőrök vannak itt! — kiáltotta fulladozva. — Téged keresnek, Soltész Feri. Gyorsan menekülj a titkos folyosón, mert különben veszve- vagy! Gyorsan, gyorsan el! Vad szitok tört ki a betörőkirály ajkán. E pillanat­ban a táncteremben egyszerre elnémult a zene, a tán­cosnők rémült sikoltozással menekültek a terem zugá­ba. Kiosonni már nem lehetett, mert a rendőrök meg­szállva tartottak minden kijáratot. A zűrzavaros lár­mából kihallatszott egy parancsoló hang, mely harsá­nyan ezt kiáltotta: — Innét ki nem mehet senki! Nem lesz bántódása senkinek sem, lia ellenállásra nem találunk. Soltész Ferit, a betörőkirályt keressük. Adjátok elő! — Haha, — kacagott föl gúnyosan Feri. — Előbb keljen az, aki engem el akar fogni. Hirtelen magához rántotta Lolát, mközben a ven­déglős villámgyorsan kirohant. — Lolám, édes szerelmem, először történik, hogy kénytelen vagyok megmutatni neked a titkos folyosót, mert a rendőrség kétségkívül házkutatást ofg itt tar­tani. Kövess gyorsan, mert különben veszve vagyok mindketten. Lola előtt összezavarodott a minder.ség. Borzasztó helyzet volt ez. Neki sem volt szabad sofáig itt időznie, haza kellett sietni és reszketett a gondolattól, hogy éj­jeli kirándulását otthon fölfedezzék. Ha igen, akkor mindennek vége! Ehhez járult, hogy a vendéglőt körül­zárták a rendőrök és egész reggelig megszállva tartják — milyen könnyen megeshetik, hogy Soltész Feri sze­retője gyanánt letartóztatják őt. E pillanatban képtelen volt Soltész akaratának ellenszegülni. A fiatalember iránt való szenvedélyes szerelme annyira uralkodott fölötte, hogy saját sorsá­ról csakhamar megfeledkezve, minden gondolata a sze­retett férfi sorsára irányult. Érezte, hogy ők ketten el­választhatatlanul össze vannak forrva egymással. Soltész ezalatt egy ugrással a pamlagon termett, egy nyomással lehajtotta a támlányt és ime, Lola ámu- Jó tekintete előtt egy sötét üreg társult föl — ez volt a titkos folyosó!' (Folytatjuk) Intézkedés a csalárd eladók ellen - a vevők védelmében arra vonatkozott, hogy meg­tekintés végett, de vételi kö­telezettség nélkül átvette a! porszívó-gépet, voltaképpen kötelező adásvételi szerző­dés volt. A Bureau of Con­sumer Fraud egyedül Maine államban 12 ilyen vállalatot szüntetett meg. Különleges üzletág a tele­víziós készülék javítása. A szerelő általában “nem tud­ja” megjavítani otthon a ké­szüléket és azt műhelyé­be kell vinnie. A készüléke néhány hétig ott tart­ja “megfigyelés” céljából és később, csak abban az eset­ben hajlandó azt hazaszállí­tani, ha előzetesen meg­fizeti a tulajdonos a “tárolá­si” költséget. A Bureau of Consumer Fraud New Yorki vezetője, Barnett Levy, a következő­ket mondotta az újság­íróknak: — Az esetek 90 százaléká­ban tudunk segíteni. Olykor előfordul, hogy az érdekelt vállalat csődöt kér önmaga ellen. Ilyenkor tehetetlenek vagyunk. Néhány esetben a vásárló panasza indoko­latlan. Ilyenkor közöljük a vevővel, hogy panaszát indo­kolatlannak tartjuk. Lefkowitz, New York ál­lam főügyésze, az alábbi nyi­latkozatot tette a sajtó kép­viselői előtt: — A vásárlóközönségnek sokkal óvatosabbnak kell lennie, mint amilyen általá­ban. Nagyon gyakran, maga a vevő a hibás abban, hogy becsapják. Az emberek nagy­­része sietve vásárol, anélkül, hogy tüzetesen megnézné a vásárolt árut és gyakran meg sóm nézi, mit ir alá, sőt, nem egy ízben hajlandó arra is, hogy üres blankettát írjon alá. Amerikában mind sulyo- : abb problémát jelent a csa- 1 írd eladás problémája. Egy- i e jobban szaporodnak azok '] íz eladók, akik értékesebb- 1 rtéktelenebb árucikket ad­lak el a hiszékeny vásárlók- : iák és amikor kiderül, hogy ' i vevő nem azt kapta, amit ; vásárolni akart, a vásárlási lij egyetlen centjét sem haj­­andó visszatéríteni. Hadd idézzünk néhány izemléltető példát a csalárd iladásra: Nemrégiben történt, hogy llinoisban egy özvegyasz­­szony egy ‘59-es autót vett. A cocáiért készpénzzel fizetett. Két nappal később az au­­-ó egyszerűen megállt. Kiderült, hogy 350 dolláros iavitásra szorul. Ezenfelül: i mérföldjelző 23,000 mérföl­­iet mutatott. A kihívott szak jmberek megállapították, hogy a mérföld jelzőt jóné­­hány-ezer mérfölddel hát­rább tolta valaki. Az özvegyasszony elment az eladóhoz és visszakövetel­te pénzét, vagy legalábbis, a javításra kifizetett 350 dol­lárt. — Sajnálom, asszonyom — felelte az eladó — Van az úgy néha, hogy az ember értéktelen holmit vásá­rol. Egyetlen centet sem va­gyok hajlandó fizetni. New York Cityben egy tisztviselőnő fényképezőgé­pet vásárolt. Csakhamar ki­derült, hogy a gép távolság­­jelzője sérült és nem műkö­dik. Az eladó minden fele­lősséget elhárított magától. Connecticutban egy házi­asszony 205 font fagyasztott, húst rendelt egy cégtől. A hús árát előre kifizette. El­ismervényt nem kapott. A szállítmány csakhamar meg­érkezett. A leszállított hús mennyisége mindössze 111 font volt. A háziasszony nyomban tiltakozott a vállalat manage­­rénél, aki azonban — Írás­beli szerződés és számla hij­­ján — egyetlen dollárt sem volt hajlandó visszatáriteni. Az amerikai igazságügy­­minisztérium becslése sze­rint, ehhez hasonló, csalárd eladásokkal, többszázmillió dollárt csalnak ki az eladók minden esztendőben az adó­fizetőktől. Előfordul azonban számta­lanszor az is, hogy a csalárd eladó más trükkhöz folya­modik. írásbeli biztosítékot ad arra, hogy például egy 2.98 dollár árucikkének az. árát vissza tér :ri — amennyi­ben az eladott árucikk nem, nyeri el a vevő tetszését. Amikor a vevő jelentkezik pénzéért, az eladó nem tagad­hatja meg kívánságát, hiszen aláiráásval nyújtott garan­ciát a visszatérítésre. Ilyen­kor azonban olyan hosszadal­mas és költséges eljárásnak vetik alá a vevőt, hogy az vé­­giilis feladja a dolgot, tekin­tettel arra, hogy az, eljárás (a ráfordított pénzt és időt; figyelembevéve) legalább az eredeti összeg tízszeresébe kerülne. A legutóbbi időkben azu­tán az igazságügyminiszté­­rium harcot kezdett a csa­lárd eladók ellen. Az ameri­kai államokban úgyszólván min degy ikében felálli to ttak egy uj irodát, amelynek ne­ve: Bureau of Consumer Fraud. Ezek az irodák lényegesen különböznek a Better Busi­ness Bureauktól. A BBB iro­dák üzletemberek önkéntes szervezetei, amelyeknek azonban nincs törvényes kénysze rítő h a La lm uk. A Bureau of Consumer Fraud az illetékes állam hi­vatalos irodája, amelyet zükség esetén a szövetségi :ormány is támogat. Ezek­­lek az irodáknak törvényes :ényszeritő hatalmuk és ha­­áskörük van. Ezek az irodák már eddig s jelentékeny eredni,énye­;et értek el. Az elmondott léldákra visszatérve: Az illinoisi özvegyasszony negkapta az autó-eladótól i avitásárt kifizetett 350 dol­­árt, valamint 250 dollár kár­­éritést kapott azért, mert a nérföldmutatót az eladó visszatolta. A new yorki tisztviselőnő visszakapta pénzét, amelyet íz értéktelen fényképezőgé­pért kifizetett. A eonnecticuti házi­asszonynak szintén vissza­térítették a le nem szállított fagyasztott hús áiát. A kü­lönbség 94 fontot tett ki — agy fontért 57 centet fizetett vissza, a hús megszabott és az asszony által kifizetett árat. A Bureau of Consumer, Fraud hálózat eredményes működését mi sem bizonyít­ja ékesszólóbban, mint hogy az elmúlt esztendőben, egye­dül New York államban, az iroda 9,200 panaszt orvosolt és a rászedett veőknek össze sen több, mint 1,200,000 dol­lárt juttatott vissza. Ezeknek az irodáknak még egy rendkívül fontos hatás­körük van: megvan a joguk arra, hogy megismétlődő csa­lások és csalárd eladások ese­tén egyes részvénytársaságo­kat feloszlassanak. íme, néhány jellemző kö­rülmény, amikor a Bureau of Consumer Fraud közbelép­het és megszüntetheti az il­letékes vállalatot: Hamis garancia esetén Nagyon gyakran előfordul, hogy egyes vállalatok oly­képpen fogalmazzák meg ga­rancia-levelüket, hogy annak értelmében, voltaképpen -— semmit sem garantálnak. Amennyiben a vásárló a ga­rancia érvényesítését kíván­ja, kudarcot vall kísérletével, mert pillanatokon belül kide­rül, hogy semmi olyan kár nem érheti az eladott árucik­keket, amelyre a garanciale­vél vonatkoznék. ' Nem ritkán előfordul, hogy a kereskedő olyasmit hirdet, ami nincs is raktáron. Mai­ne államiban történt meg, hogy egyik este egy házaspár olyan hirdetést hallott a ,ró dióban, amely szerint az egyik helyi kereskedő va­donatúj televíziós készülő két árusít 83 dollárért. A há­zaspár másnap reggel, 10 perccel üzletnyitás előtt, már már ott volt. A kereskedő kö­zölte, hogy a hirdetett áru­cikk már elfogyott, vannak azonban drágább televíziós készülékek. (Örök titok ma­rad, miképpen fogyott el a 83 dolláros TV — éjszaka fo­lyamán?) A házaspár nyomban a Bu­reau of Consumer Fraiid-ho/ fordult. Az iroda kiküldötte csakhamar a helyszínre érke­zett és a kereskedő, kényte­len, kelletlen, mégis “talált” egy 83 dolláros televíziós ké­szüléket a raktárban. Ha nem “talált” volna — az iro­da becsukta volna üzletét, gyakrabban fordult elő, hogy ügynökök jártak házról-ház­­ra és porszívó-készülékeket árusítottak. A készülékeket otthagyták a háziasszonynál — megtekintés végett, azon­ban vételi kötelezettség nél­kül. Másnap érkezett a vállal­kozótól egy borsos számla, amelynek értelmében por­­szivó-gépet ki kell fizetni, mert az a jegyzék, amelyet a háziasszony aláirt és amely — Mielőtt jelentős bevá­sárlást végzünk, érdek­lődjünk a kereskedő felől a helyi Better Business Bureau szervezetnél. Amerikában jelenleg a kö vetkező államokban mü ködnek kiterjedt Bureau of Consumer Fraud szerveze­tek : New York, Alaska, Cali­fornia, Connecticut, Illinois, Kansas, Maine, Massachu­setts, Michigain, Minneso­ta, Missouri, New Jersey, Ohio és Washington. Az igazságügyminiszté­rium tervezetének értelmé­ben az elkövetkező két._ esz­tendő folyamán Amerika minden államban felállíta­nak ilyen irodát. A megzenésített enciklika PÁRIS.— A közelmúlt­ban avatták fel a francia rádió szék házában épített modern, fényűzően beren­dezett koncerttermet. A fel­avató ünnepség kimagasló eseménye volt Darius Mil­haud neves francia zene­szerző korusszimf oniáj ának bemutatása, amelynek szö­vegéül XXIII. János pápa történelmi jelentőségű — “Pácéin in tends” békéén­­eikliikája szolgált. A kritikák egy hangú magasztalássál emlékeznek meg a nagyszabá­sú zenei alkotás kiválóságá­ról, kiemelik, hogy a kom­ponista valósággal remek­műbe foglalta az elhunyt pá­pa szózatának azokat a rész­leteit, melyek az emberiség mai legégetőbb gondjait és legőszintébb óhajait .szólal­tatják meg. Darius Milhaud az enciklika megzenésítésé­vel monumentális müvet ilkotott.

Next

/
Thumbnails
Contents