Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

Í. nr,DAE Thursday, December 10, 1964 wARAD S4.TT* SANTA-HIÁNY ORSZÁGSZERTE NEW YORK. — Mikulás a minden1 remiben lett volna, de neve Magyarhoniban a mi a haragja mm volt eléggé amerikai Santa Claus bácsink- mély és zemgzetes. nak s különbség nemcsak a' Sokhelyütt úgy próbálnak névben van, han: m abban is, az üzletek magukhoz édesget­­hogy miig az óhazában a Ka- ni Santi kát, hegy felemelik rácsony elvilágiasátása ellené- aiz eddig szokásban volt mun­­re mindenütt szívesen mutat- hadijai. Az országos átlag kozik a gyerekeik közt, az üz- most 1 dollárt 50 cent órán­­letekfcen a Mikulás, addig itt kint, egy kvóderrel több, mint Santa Claus — pesti népidé- volt a tavalyi karácsonyi sze­­mokratikus szóval — hiány- romban', de míg mindig keve­­cikk lett. Sánta-hiány van or- sebb, mint a karácsonyi kise­gítő munka díjazása. Glens Falls, N. Y.-ban belvárosi ke­reskedők 2 dollár órabért fi­zetnek, ráadásul lakást és el­látás az idényre nemcsak Sán­tának, hanem feleségének is. Több mint 500 dollárba fog ott kerülni a Santa Clausok szágszerte. Több oka van annak, hogy a városokban lakók közt túl­nyomó többségben vannak dolgozóik és keresők, de még a munkanélküliek is idegenked­nek a Sánta-szereptől, egy­részt azért, mert ez nagyon rövid ideig tartó foglalkozás,! rövid vendégszereplése, másrészt azért, mert külön- j A Santa-hiány miatt az leges kívánalmaikat állítanak egyik clevelandi áruház csi­­fel az üzletek. Van, aki nem nos kislányokat tündér-uni­­szivesen ragaszt fehér kör- formisba öltöztet s ezek a tün- S'zakállat az arcára, de még derek candyt és apró játék­­többen vannak, akik félnek a szereket osztogatnak a bevá­­gy er ekektől, főleg a rossz fi- sárlók kíséretében az üzletbe üktől. Például, Harry H. Black i belépő gyermekeknek, aki Lake Piacid, N. Y.-ban hat j A ' legújabb fejlemény a éven át j átszotta Santa Cla-! Sánta-piacon: hirdetés egyes us szerepét, panaszolja, hogy lapok “Munkát talál” rovatá­­egy öt éves fiú alaposan bele-j ban Sántákat toborzó hirde­­rugott a lábszárába, mert az téseket lehet találni, előző év karácsonyán nem kia- j pott tőle villamos vonatot. Ez maradt egy belvárosi apartment házból Kansas Cityben a gázszivárgás okozta robbanás után. Különleges, követelmények: Egy ohioi áruház alaposan szemügyre vett hat Santa-je­­löltet s egyik s'em felelt meg. Az egyiknek színtelen megje­lenésé volt, a másiknak ide­gen akcentusa volt, megint másik másiknak nem tetsziet-Egy Nashville, Tenn.-i nagy ■ department store már régen, két évvel ezelőtt feladott min­den reményt, hogy talál az alkalomnak megfelelő Sántá­kat. A manager szomorúan jegyezte meg: “Ebben a mai világiban hiába keresünk oly jóképű, jófcedélyü férfiakat, akikkel a gyerekek első te­> tek az üzleti órák; egyiknél kintetre összebarátkoznának. Amerikai-magyar tárgyalások ■; BUDAPEST (FEC). -L- A magyar parlament ülését, me­­■ lyet eredetileg vízrendészeti és építésügyi kérdések meg­vitatására hívták össze, kie­gészítették Péter János ktil­­: ügyminiszter beszámolójával, aki váratlanul kijelentette, .' hogy Magyarország nem fél [; az esetleges ideológiai hatá­­: soktól, ha viszonya Nyugat­ul Európával és az Egyesült Ál­­« a mokkái “normalizálódik.” • Ugyanezt Kádár János más • szavakkal a Hazafias Nép­­. front tavaszi kongresszusán is • elmondotta, de később hangot változtatott és az “imperialis­tákat” fellazitási és beihatolá­­si kísérletekkel vádolta, ami kórussá erősödött a kommu­nista és társutas sajtóban. A magyarországi kommunista pártban a “nyugatos” politi­kát erősen ellenzik a “balo­sok”, akik változatlanul a Kreml hü követői és a Nyu­gatot úgy tekintik és becsmiér­­lik, mint Sztálin és Rákosi ko­. rában szokás volt. Péter Já­nos külügyminiszter meglepő ' bejelentése egybeesett az uj amerikai ügyvivő Flim O’Sau­­ghnessy és Frank G. Siscoe, a State Department csereprog­­rám igazgatójának Budapest­' re érkezésével. Óvatos tapogatózások és többször félbeszakított kötet­len megbeszélések után hiva­talos jellegű tárgyalások kez­dődtek most az amerikai és a magyar kormány képviselői között, kapcsolataik rendezé­siére. Egyik fél 'sem vár gyors eredményt, a megegyezés út­jában még mindig sok az aka­­! dály, igy többek között az 1956-os forradalom es szabad­ságharc leverésének tragikus emléke és a Mindszenty-kér­­dés megoldatlansága. Ameri­ka elsősorban a magyar kom­munista kormányzat jóhisze­műségével akar tisztába jön­ni, ezért a régóta függőben lévő kártérítési követeléseket kívánja tető alá hozni. Egy másik terület a kulturális kap­­| esolatok kiszélesítése. A mos­tani iskolai évre 36 magyar tanár, diák, művész és intel­­lektuél kapott Ford ösztöndi- 1 iát, j órészük már meg is ér­kezett az Egyesült Állaimók­­| ba, újabb harminc pedig az amerikai magyar követségen keresztül jutott tanulmányi | segélyhez. Frank G. Siscoe olyan egyezményről tárgyal, j amely lehetővé tenné, hogy Magyarország évente 100,000 dollár értékű újságot, folyó­iratot, képeslapot és könyve­ket forintért vehessen meg az Egyesült Államokban, amit aztán követhetne filmek, TV- darabok és lemezek széleskö­rű beszerzése is. A kereske­delmi kapcsolatok fokozása és a diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi rangra emelése szintén elintézésre vár. A Mindszenty-fcérdés ren­dezetlenségét már nem tekin­tik olyan nagy akadálynak, mint a vatikáni eigyezmény megkötése előtt. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy ha a Vatikán megkerül­te ezt a kérdést, akkor Wash­ington sem tulaj doni that ak­kora jelentőséget neki, mivel bizonyos körök egyet is érte­nek. A nyugati turistaforga­lomban rejlő veszélyekkel is tisztában van a magyar kor­mány: az idén 150,000 ma­gyar utazott a nyugati orszá­gokba és kétezren kint ma­radtak. Ez az 1956-os mene­külési adathoz hasonlitva je­lentéktelen aránynak tekin­tik, de a határmsnti akadályo­kat, aknamezőket, giéppuskás és / finysziórós őrtornyokat mégsem távolitjáík el, külön­ben még sokkal többen hagy­nák el illegálisan az orszá­got, — jobb nyugati munika­­nT.almákért. .. ELŐSZÖR! MÁSODSZOR! NEW YORK. — Dr. Nathan S. Kline, a Rockland State Hospital fő elmeorvosa tiz évvel ezelőtt korszakalkotó újítással lépett áz" orvosi kar és a nyilvánosság elé: Felfe­dezte, hogy az indián snake­­root növényből kivont vegyi­­anyag, a reserpine, megnyug­tat dühöngő elmebetegeket. Ezzel a felfedezéssel megnyílt a csillapitósserek — tranqui­­lizerek — korszaka. Ezért a jelentős tudományos teljesít­ményéért Dr. Kline megkap­ta az Albert Lasker érmet, oklevelet és dijat. Most Dr. Kline másodszor is megkapta az Albert Lasker Award kitüntetést, pontosan az ellenkezőjéért annak., ami­ért tiz év előtt az elsőt kap­ta. Most fel talált egy élénikitő­­szert — (psychic energizer) amely búskomorságban szen­vedő ielkibeteg lelki életét fel­villanyozza, élő-halottakból eleven emberekké varázsolja az elmegyógyintézet ápoltjait. Kis arany szobrot és 10,000 dolláros csekket kapott Dr. Kline. Dr. Kline még nem jutott el az ut végére. Az ő energi­zer izgatószerének van egy nagy hátránya: az, hogy két­három hétig is eltart, amíg a páciens a súlyos melankóliá­ból magához tér. Ez nagy baj, mert éppen a súlyos melankó- I liia a fő, leggyakoribb olka az j öngyilkosságoknak, a múlt j évben legalább 20,000 öngyil­kosságnak oka búskomorság volt. Most Dr. Kline olyan energizer előállításával kisér­­leteziík, mely gyorsabban hat. Ezt a szert a már használat­ban lévő élénkitchöz hozzáad­va kipróbálta 100 betegen és a búskomorság sok esetben 24 órán belül enyhült vagy meg­szűnté Kilátás van tehát arra, hogy nemsokára általános használatba került az elme­­gyógyintézetekbe.i az újabb, tökéletesebb, gyorsabban ha­tó lelki élénkítő. Izraeli gyermekek kiszedik a játékaikat a romok közül, melyeket a szil iái ágyúzás okozott a Dán Kibbutzban. ARANYFÜRDŐ TOKSORÁN TOKIO. — Aki az aranyfür­dő örömét élvezni szeretné, repüljön Tokióba, onnan utaz­zon vonaton az Izu félsziget­re, ahol, a Furaabara hotelben megtalálja a 22 kar. arany­ból készült fürdőkádat. Ab­ban aztán 120 másodpercig lubickolhat, 1000 yen ($2.80) lefizetése ellenében. De aki megelégszik ázzon, hogy má­sok aranyfürdőzését egy kis ablakon át figyeli, annak egv diszkrét bepillantásért mind­össze 100 yen, 28 centet kell fizetnie. Mi jutott eszébe G. T. Ishi­­kava hoteltulajdonosraak hogy ilyen fényűzése® fürdőkáddal látta el szállóját? Miért köl­tött a sziniarany kádra 360,000 dollárt? Azt mondja a japán Hilton, hogy öt esztendeig töprengett valami látványos újításon, amilyen nemcsak nem volt még soha, de még soha senki sem álmodta meg. Végül testet öltött a drága eszme. Augusztusban meg­kezdődött, nemrég befejező­dött az aranykád elkészítése és most már be van építve A 600 személyre berendezett Fu­nabara hotel egyik, előkelő nyilvános fürdőjébe. Ennek a fürdőszobának padlója arany­­kockáikból van összeállítva, a padlót aranyszínű szőnyeg bo­rítja. Ez a fürdőszoba egyma­gában 50 millió yenbe ($140,- 000) került. Az aranykád köz­vetlen közelében van az uszo-SVÁJCI MAGTÁR FESTŐMŰVÉSZ ÉSZAKAMERIKAI KŐRÚTRA JÖTT WARREN, Ohio. — Chur svájci városiból ide érkezett feleségével és két gyermeké­vel Tscheligi Lajos miagyar festőművész, akinek nevét in­­merik, mint Bushrdluetaoin kább Páriisban, mint Buda­pesten vagy amerika magyar­lakta városaiban ismerik. De most meg fogják ismerni őt és művészetét a magyarok — és amerikaiak általában —, mert egy évet fog itt tölteni 1 és müveit ki fogja állítani amerikai városokban, az or- j szág minden részében. Az el­ső kiállítást a napokban ren- j dezte Warren, O.-ban. War-1 1 ren volt itteni első állomása azért, mert ebben a városban rokonsága él: feleségének nagynénje, Mrs. Ro,se Fotinos és leánya Mrs. Frank Fabri­zio. Tsciheligiék az első roko­nok, akikkel Mrs. Fotinos több mint 50 év előtti be­­| vándorlása óta találkozott. A Tscheligi név magyar fülnek idegenül hangzik, de hogy vi­selői igaz magyaroknak vall- i ják magukat, azt 13 éves fiuk j neve elárulja: Zsolt. A kiseb­bik, 9 éves gyermek Adrien­ne. Mind a ketten már beirat­koztak a warreni Christ Our King iskolába. Itt maradnak az anyjukkal, mint Mrs. Fo­tinos szívesen látott vendégei körülbelül egy évig, mialatt a művész országos körúton lesz, Tscheligi Lajos a budapesti Szépművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Karri­erje első szakaszán a hagyo­mányos valláisos tárgyú fes­tett arcképeket, tájképeket festett. Festményei díszítik Budapest több templomát és számos galéria falait Paris­ban, Londonban, Amszterdam­ban, Barcelonában, Rómában. 1962-ben és 1963-ban az a megtiszteltetés érte, hogy meghívták Parisba a Grand Prix nemzetközi kiállításra, s azon elismerő oklevéllel tün­tették ki. Ekkor már Tscheligi mű­vészeti formája és szelleme egészen uj volt, a tradicioná­lisról rátért arra a legmoder­nebb műfajra, amelyet “fi­lozofikus elvont” jelzővel jel­lemez. Ez o fordulat művészi fejlődésében akikor állt be, amikor az 1956-os magyar szabadságharc után Buda­pestről nyugatra ment és Chur városában telepedett meg. Abban a kies fekvésű szép és barátságos kis sváj­ci városkában saját képtár­lata és festőiskolája van. A Szent István R. K. Egyházközség hirei Dt. Huber J. Antal plébános SZENTMISÉK: VASÁRNAP: reggel 7, 8.30. 10.00 és 11.15 órakor. ÜNNEPNAP: 7, 8 és 9 óra­kor és este 7.30-kor. HÉTKÖZNAP: 6.30 és 8 órakor. GYÓNTATÁSOK: szomba­ton: d.u. 4-től 5.45-ig és este Első pértek és ünnep előtt este 7-től 8 óráig. — Súlyos betegek gyóntatása bármely időben. SZENT ÓRA*, minden pén­teken este 7 órakor. Angol és IPARI SZÜLETÉSNAPOK BUDAPEST. — Magyaror­szágon éppen úgy, mint a töb­bi kommunista kormányzat alatt álló orsnagbam a hivatal­nokok és gyári munkások ellen a legnagyobb panasz az, hogy hanyagul dolgoznak, a munka és annak hasznossága nem ér­di kli őket, a munkaidő nagy részét tótlenrógben elfecsér­­lik. Az- ok: nihes felelősség­érzet és nincs kellő ellenőr­zés és /az eredmény-: kevés vagy rossz termelés. Az ipari üzemekben sok a sielejt, az üz­letekben “sok a hiánycikk”, vagyis az a portéka, ami nem kapható. Ezt a rendet figurázza ki a következő epés karcolatban a j Ludas Matyi cimü politikai vicclap humoristája, Balázs Sándor. * * * Egyik irodalmi folyóiratunk nemrég szép cikkben ünnepel­te kiváló írónk 68-iik születés­napját. Nem a 60-ik, vagy 70- iket, hanem a 68-ikat! Szerin­tem ez nevezetes újítás, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mindjárt kijelentem, hogy én ezt helyeslem és kö­vetendő példának tartom. Mi­ért csak a kerekszámu szüle­tésnapokat (no meg a 75-öt) ünnepeljük meg- Minden szü­letésnap egyformán fontos. 68 nélkül nincs 70. É-s aki a 68-ikat nem becsüli, a 70-et nem érdemli. Családi körben eddig is megünnepeltek minden, szüle­tésnapot. A papa megkapta az uj nyakkendőjét, a mama az i uj kombinéját, a gyerekek a csokoládé-tortát, mcgfelelő­­sziámu gyertyával. Vélemé­nyem szerint ezt ki kellene terjeszteni és általánossá ten­ni. Ez nem okozna nehézséget, hiszen mindenkinek van szü­letésnapja. Egy vállalatnál pé’dául, amelynek sok dolgo­zója van, minden napra eshet egy születésnap, néha kettő is. így aztán mindennap le­het ünnepelni, minek folytán megdől az a vád, hogy nálunk sok a lógás. Ha valaki nincs a helyén, vagy késik, vagy el­marad, az nem lóg, nem mun­káját hanyagolja el, hanem ünnepel vagy ünnepük. Félre­értés ne essék, nem gondo­lunk holmi bankietre, hanem egyszerű összejövetelre az eszpresszóban, vagy büfében. Csak úgy, mint eddig. A kü­lönbség csak annyi, hogy né­hány meleg szóval felköszön- I tik az ünnepeltet és felsorol­­| ják az éredemeit. És ha valakinek nincsenek érdemei? Olyan nincs. Min­denkinek vannak érdemei. — Egyik szorgalmas, pontos és megbízható. A másik nem lo­pott, nem részeges, nem pa­ráználkodik, nem ir verseket, satöbbi. Ha valakiről még eny­­nyi jót sem lehet elmondani, azt elég egy vállveregetéssel vagy kézfogással köszöntem. Lesznek persze kicsinyes­­kedők, akik attól tartanak, hogy a sok születésnapi ün­neplés a termelés rovására megy. Szó sincs róla. Marad minden úgy, ahogy eddig volt. Csak éppen neve lesz a gye­reknek. Félárbócon a rabnemzetek lobogói NEW YORK. — Az Egye- j sült Nemzetek közgyűlésének megnyitása alkalmából dec. 1- én az Európai Rabnemzetek Szövetsége a székhelye előtt, amely az Egyesült Nemzetek üvegpalotájával szemben van, I kitűzte és magasan lobogtat­ta az Egyesült Államok csi­­lagos-sávos zászlaját és — félárbócra bocsátva — a ki­lenc középeurópai rabnemzet lobogóit. Elénekelték az ame­rikai himnuszt s utána a rab­nemzetek himnuszait. Javits newyorki szenátor beszédet intézett a rabnem­­zetefc képviselőihez. Emlékez­tetett arra, hogy a középeuró­pai nemzetek rabságban tar­tása nein tiszta haszon a szov­jetnek, amennyiben a százmil­liónyi rabnép a szovjetet örö­kös bizonytalanságban tart­ja, hogy megbizhat-e bennük vagy sem. A szabadban rendezett ün­nepség után a Rabnemzetek Szövetsége ülést tartott a Carnegie International Cen­ter termében, ahol átnyújtot­ták Javits szenátornak és A. A. Berle volt külügyi állam­titkárnak a Szövetség tízéves fennállásának emlékére ké­szített érmet és elismerő ok­levelet. ugyanakkor a rabnemzetek egyre erősebben kihangsú­lyozzák saját önálló nézetei­ket. A mostam atomero­­egyenisulyi helyzetben egyet­len sikert Ígérő megoldás a rabnemzetek számára az len­ne, hogy biztositanák a rab­­nemzetek számára az embe­ri jogok teljességét. Ez elhá­rítana minden háborús ve­szélyt úgy kelet, mint nyugat felé. A szovjet kezd erre rá­ébredni és itt az ideje, hogy Amerika is ráébredjen erre a lehetőségre. A szovjet és az Egyesült Államok közti vi­szony lépésenkint egészséges irányban alakulhat ki, ha mindkét oldalon felismerik, hogy a Szovjetunió és Német­ország között élő 90 milliónyi népet nem lehet alávetni se egyik és másik katonai cél­jainak, sem politikai elméle­teinek. A Szövetség részéi ól Vásil Germenji nyilatkozatot ter­jesztett elő, amelyben /fel­hívják a szabad nemzetek U. N. delegációit, hogy vonják meg a képviseleti jogot a rabnemzeteik kormányainak képviselőitől és vonják meg a Szovjetuniótól a jogot, hogy az erőszakkal bekebelezett balti országok nevében felszó-Berle, visszatekintve az el-J múlt 20 esztendőre, azt fej-1 tegette, hogy a vasfüggöny mögött teljes gazdasági csőd, állt be és ennek következmé- j nyeképpen még maga a szov-: jet is kénytelen volt feladni a merev kommunista vonalat; laljon. Egy másik határozati javaslat azt követeli az Egye­sült Nemzetek szervezetétől, hogy a nemzeti önrendelkezési jog általános követelését tűz­ze napirendre, a gyarmatosí­tás rendszerét ítélje el az egész vonalon. magyar. KERESZTELÉSEK: vasár­nap a 11.15-ös szentmise után — keresztelések előre beje­len tendők. Keresztszülő csak rendes, jó katolikus felnőtt lehet. ESKÜVÖK: titott idők és vasárnapok kivételével bár­mely napon. Esküvő bejelen­tendő 4 hétig az esküvő előtt. Jegyesi oktatás kötelező. OKTATÁS: állami iskolák­­oan tanuló gyermekek vallás- és erkölcstani oktatása: min­den hétfőn d.u. 3 órakor a public sehool-tanulnk; min­den pénteken délután 3 óra­kor a high school-tanulók ré­szére. Oktatások október 1 tői májur 31-ig vannak. GYŰLÉSEK: Rózsafüzés Társulat Titok váltása: a hó­nap első vasárnapján. P. T. A. — Anyák-Tanitők Egyesülete: a hónap első keddjén. Women’s Club a hónap 2-ik keddjén. Hung. Cath. Club, a hónap első vasárnapján. Rákos atya cikke Madáchról RÓMA, Olaszország. — A L'Osservatore Romano, a Va­tikán félhivatalos lapjában hatalmas cikk jelent meg Ma­dách Imre halálának 100 éves f)/-fordulója alkalmából, kö­zölve Madáchnak eddig isme­retlen egyik fényképét is. A cikket Dr. Rákos Ray­mond atya, vatikáni gyóntató tette közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents