Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

\ Beolvadt lap: ‘TASSAIC ÉS VIDÉKE HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT----o----AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with "PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office VOL. 56. ÉVFOLYAM — No. 50. SZAM PAbSAiC. NEW JERbhiY Thursday, Dec. 10. 1964. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG KARÁCSONYI MADÁCH EMLÉKBÉLYEGEI WASHINGTON.—Az Arne rikai Magyar Szövetség min den év vágefelé levélzáró bé­lyegeket nyomtat és azok fe­jében adományokat kér az amerikai magyarságtól, a Szövetség anyagi támogatásá­ra. Az idei, a karácsonyi sze­zon megnyíltával szétküldés­re kerülő bélyeg Madách Im­rét, “Az ember tragédiája” nagy költőjét ábrázolja, mű­vészi kivitelben,, halálának 100-ik évfordulója alkalmá­ból. Az Amerikai Magyar Szö­vetség vezetősége — Király Imre elnök, Kecsfceméthy Jó­zsef ügyvezető igazgató és Eszén yi L. László Pénztár­nok— arra kérik a magyar testvéreket, hogy ezekből a Madách emlékbélyegekből még többet vásároljanak, — mint tették korábbi években. Azért van a szövetségnek most több bevételre szüksé­ge, mert a jövő év elején tar­tandó országos közgyűlésen alapvető átszervezésre kerül sor s a megerősödő szervezet az eddiginél is eredményeseb­ben igyekszik majd ellátni a magyar egyletek, egyházak, a magyarság egészének érde­keinek képviseletét Washing­tonban, az amerikai központi főihivatalok székhelyén.. A fo­kozott munka fokozott anya­gi erőt igényel. Minden magyar jóakaratá­ra és segítőkészségére szük­ség van. Minden magyar vá­sároljon minél többet a Ma­dách emlékbélyegekből, küld­je be adományait erre a cím­re: American Hungarian Fe­deration, 1346 Connecticut Avenue, N. W., Washington, D. C. 20036. Mr. Espe, acélöntődéi munkás PITTSBURGH. — Bemu­­tatj'uk Harold K. Espe urat, a U.S. Steel Corporation wes­­mifflini acélöntőjének hen­gerelő munkását. Pápaszemes kis ember, gyen­ge legénykének vélné, aki nem isimeri. 58 éves. Nagypapa. 6 szobás téglaházban lakik fele­ségével. 2 automobiljuk van. Pár évvel ezelőtt egy hónapi vakáción voltak Európában,1 de mi ez ahhoz képest, hogy jövőre a kollektiv szerződés alapján 13 heti fizetéses va­kációt kap s azt. Hawaiiban fogják tölteni. Tavaly körül­belül 17,000 dollár volt a jö­vedelme. Ebben az évben tá­léin többet fog keresni, jövő­re biztosan többet, mert uj béralku lesz nemsokára és az alku vége béremelés lesz. Acélipari munkás $17,000- os évi jövedeleméi! Ne higy­­je el senki, hogy a U.S. Steel­­nél ez a tipikus jövedelem. Az egész amerikai acélipar­ban csak 10 munkásnak van ilyen jövedelme, amely a 32 számú mi nősít ésnél jár. Hogy mit jelent ez a 32- es szám, azt nem tudnék megmagyarázni, még ha tudnánk is, hogy mi az. Nem lenne itt hely a mi­­nősitési számok ismertetésé­re, amelyek egy 597 oldalas kézikönyvben vannak lefek­tetve. Legyen elég itt ennyi: Mr. Epse kollektiv szerző^ dés szerinti alapbére 4 dollár 20 cent. Túlórákért másfél­szeres bért kap, éjjeli munká­ért ráadást, aminek shift dif­ferential a neve. De fizetésé­nek oroszlánrésze egy kompli­kált j utalomrendszerből szár­mazik, amely a fősulyt a ki­termelt acél mennyiségére és minőségére helyezi, de szere­pet játszik a minősítésnél az A LIBERATION VÉGE PÁRIiS. — A Libération cí­mű kommunista napilap be­szüntette megjelenését — anyagi okokból. Kevés volt az előfizető, még kevesebb a hir­dető. A Libération (Felszabadu­lás) 1942-ben mint a francia náci-ellenes ellenállási mozga­lom lapja indult meg s mind­végig a hékemozgalom és a militarizmus elleni harc — vagyis a Moszkvából dirigált propaganda — szócsöve volt. KORUNK IPARI RABLÓLOVAGJAI A hatalmas Boeing 707 jet-utasszállitó 72 személlyel a fedélzetén felrobbant Róma Fiumicino re­pülőterén. A gép Kansas Cityböl indult el. általa kezelt gép értéke és produkciója, a gyakorlottság és hozzáértés mértéke, a gép­kezelés biztonsági foka, A gép, amelyet Mr. Eps© kezel, — negyedmérföld hosszú, 80 incs széles hengerelő — 1938- ban 17 millió dollárba került, pótlása ma több mint 100 mil­lió dollárba kerülne. Egy egyszerű munkáshá­­zaspár 17 ezer dollárt aligha tudna egy évben elkölteni, Espe keresetének nem kis ré­szét mutual fund értékpapi­­rokba fekteti. Nem részv'/ nyekbe. “Óh nem, a világért se vennénk mi részvényeket — mondja az asszony —, mi élénken emlékezünk az 1929 évi tőzsdei krachra!’’ ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezés* * kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózset. Telefon: CH 7-8434. Habsburg Ottó útlevelet kér BÉCS. — Habsburg Ottó— mint bécsi ügyvédje közli — Münchenben az osztrák fő­konzultól osztárk útlevelet bárt és erről értesítette az osztrák kül ügy minisztert és belügyminisztert. E két, azo­nos szövegű levélben Ottó megindokolja, hogy miért kért osztrák útlevelet. Eddig másféle papírral utazott. Most azonban, miután Ausztria leg­felsőbb bírósága a Habsburg kérdést tisztázta és a főbiró­­sági döntés nyomában az egész világ figyelme az ő sze mélye felé fordult, nehezére esik másféle papirok haszná­lata. így hát elhatározta hogy mint osztrák, ausztriai útle­velet kár. De hozzáteszi, hogy ha iaz útlevelet megkapja, azt nem, fogja azonnal Ausztriáiba való beutazásra használni, ha­nem ezt a hazautazását elha­lasztja addigra, amig a Habs­burg kérdéssel kapcsolatos tárgyalások folynak, legké­sőbb azonban az osztrák par­lament mostani ülésszakának végéig. BIZTOS A SOCIAL SECURITY BIZTOSÍTÁS? A technikai fejlődésnek ér­dekes és gazdaságilag jelen­tős kísérője az ipari kémkedés és lopás. Az uj, jobb gyártá­si módszereket, laboratóriumi kutatási eredményeket a gaz­dasági élet parazitái a szaba­dalom megsértésével titkon kopirozmak és ilymódon má­sok kutatásainak és kísérle­teinek — sokszor éveken át nagy költséggel végzett kuta­tásoknak és kísérleteknek — gyümölcsét learatják. Az uj kor rablólovagjai! Nemrégiben érdekes kiállí­tási nyílt meg Tokióban, a ja­pán kereskedelmi kamara ren­dezésében. Az ügyesen csopor­tosított anyag (főképp motor­­kerékpár, fényképezőgép, és tranzisztoros rádió, valamint kisebb jelentőségű tömegeik, kék) az ipari kémkedés és sza­badalombitorlás jellemző pél­dáit tárta a látogatók elé. A bemutatott gyártmányok ere­deti és lemásolt példányai egymás melett szerepelnek. A beavatottak persze tud­tak arról, hogy a japán kor­mányzat bizonyos nyugati po­litikai és gazdasági szervek erélyes nyomására és ismé­telt sürgetésére volt kényte­len kipellen'géreztetni az el­burjánzott s zabadalomb i tor­iás eseteit, annál is inkább, mivel az elmúlt esztendő fo­lyamán csaknem kétszáz per indult japán vállalatok ellen. A kiállítás azonban egyálta­lán nem elégítette ki a nyu­gatnémet, francia, angol, ame­rikai tiltakozókat. Valóságos pergőtűz indult meg a japán gazdaságpolitika ellen. A tá­madások közül figyelemre­méltó volt a nyugatnémet Münchner Merkur “Doktorka­­lap a kémeknek” című lelep­lező cikke, a Tokióban alapí­tott különleges célú “Iparvé­delmi Intézet” működéséről. A négy évfolyamos, egye­temi ranggal büszkélkedő in- I tézm énynek Tafcedo Ish i de asszony, második világhábo­­' rus japán hírszerző az igaz­gatója. Hétszaz hallgató já1 j gondosan válogatták ki, főleg j a nagyvállalatok küldötteiből I a fővárosban működő bárom ; száz magánnyomozó iroda al i kalmazottaiból, a rendőrség kiszemelt detektív jelből s ma gánosok seregéből. A tanrend felöleli a modert j ipari kémkedési technika és az ipari elhárítás módszerei I nek egész területét, mégis mértét a mikrofotografálás a lehallgatás, a rádiótechnika a titkosírás, a code-fejtés, a: I álcázás, a maszk-készítés, : ! nyomonkövetés fogásaival, i ! második év végén ipari szak mák szerint specializálják majd a záróvizsgák előtt ta nülmányi utazásra küldik ■; ! hallgatókat, lehetőleg abba a országba, ahol majd müködn szus leszállította és nyűgöd tan lehet mondani: a jövőbea sem. fogja leszállítani. Vala hányszor több bevételre vol szükség, a kongresszus a befi zetések (Social Sec. adók felemelését határozta el é így fog tenni, ha a szüksé,- felmerül, a jövőben is. | Nemcsak az biztos, hogy > ' nyugdijak dollárban nem fog- nak csökkenni, hanem az is hogy vásárlóképességben ser • fognak csökkenni. Mert ■ kongresszus mindenkor meg ■ felelő összegben szabná m©, 1 a befizetéseket. l Még egy utolsó kérdést: É ■ ha minden kötél szakad, ha fognak. A japán szalbadalombitorlá­­si és kémkedési tevékenység ellen megindult nyugati kam­pányban természetesen keve­sebbet beszéltek arról, hogy más országok között, sőt egy országon belül is ipari kém­es elháritóharc folyik. Ez ma már szerves és mindén részt­vevő által elismert része a pia­cokért vívott küzdelemnek. Angol lapok ismételten fi­­gyelemztette-k arra, hogy a csendes laboratóriumok közt valójában elkeseredett küzdel­mek dúlnak. Megvádolták az amerikai nagy ipari vállalato­kat, hogy egyszerűen megve­szik a szakembereket, akik nem egyszer milliós kutatá­sok tudományos titkait viszik magúkkal az Egyesült Álla­mokba. S. 0. As-tor, a newyorki ma­nagement safeguards Inc. el­nöke az angol vádakra igy vá­laszolt: “A szakemberek elszerződ­­tetése nem kémkedés. Tessék jól megfizetni őket. Egyéb ként az amerikai ipar fanati­kusan sok pénzt költ részben kémkedésre, részben elhári­­tásra. A tolvaj, ha megszerzi a drága kutatási anyagot, Mil­liós hasznot juttat a konku­renciának, mert az olcsóbban hozhatja forgalomba az új­donságot ... Hogy mi a meg­oldás? Ebben az őrült ver­senyben el sem tudom képzel­ni ...” A Nemzetközi Kereskedel­mi kamara meg is szólalt és újból a nyilvánosság elé vitte már két esztendeje holtpon­ton levő javaslatát, hogy a nyugati országok hangolják össze törvényhozásukban az ipari és kereskedelmi kémke­déssel kapcsolatos kérdéseket, hozanaik uj, szigorú törvénye­ket. A tervezet. A tervezet egyik paragrafusa szerint a vállalatok szakembereinek tudása, éppúgy a cégek ma­gántulajdona lenne, mint a szabadalmak. Persze, csak ad­­, dig, amíg a vállalat szolgála­tában állnak. 1 ------------------­ANGOL EXPORT LONDON — Hivatalos kor­mányjelentés közli: julius és október között Anglia export­ja csökkent, importja viszont Változatlanul magas maradt. AZ ESTES ÜGY “ WASHINGTON — A US Legfelsőbb Bíróság úgy dön­tött ,hogy megtárgyalja Billie Sol Estes, volt texasi pénzem­­! bér, fellebbezési kérelmét. IRANI SÁSKÁK TEHERAN, Iran — Iran délkeleti területein hatalmas sáskajárás volt és teljesen el­pusztult a vetés. gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, például hosszantar­tó krízis, vagy nagyfokú in- I fláció folytán a Social Securi­­! ty a nyugdijakat nem tudná j kifizetni, a befolyó befizeté­sekből és a tartalékokból, va­lamint annak kamataiból — | mi lenne akkor ? | ' ■ , > j A nyugdijakat még akkor i is megkapná mindenki — a kincstártól, a kormány általá­­* nos adóbevételéből,' Egy szó, mint száz; a Social Security , biztosítás a legjobb, legol­csóbb, legbiztosabb biztosítás. Kiadó 4 szobás emeleti lakás, jó helyen. Telefon: KI 5-9762. WASHINGTON. — Több mint 75 millió dolgozó, férfi és nő, keresetének néhány! százalékát befizeti a Social Security biztosítási alapba és csaknem 20 millió azoknak a száma, akik nyugdijat vagy más kedvezményt kapnak az alapból. Ezek a számok mu­tatják azt, hogy a lakosság­nak fele közvetlenül érdekel­ve van a Social Security biz­tositás jövőjében, de közvet­ve érdekelve van a lakosság másik fele is — majdnem mindenki. Kivételt főleg csak két csoport képez: a kormány alkalmazottai, akiknek ■ más biztosításuk van és az önálló gyakorlatot folytató orVosok. Nem csoda ilyen körülmények között, hogy sokan, egyre többen felteszik a kérdést: biztos-e a Social Security biz­tosítás ? Megvan-e kellőkép­pen alapozva tartalékkal? A befizetések mindenkor ele­gendők-e a nyugdíj igények fedezésére? Robert M. Ball, az orszá­gos Social Security hivatal igazgatója, megfelel minden kérdésre, ami e problémával kapcsolatban felmerül. A Social Security program biztonságát garantálják az alkalmazottak és az alkalma­zók befizetései és a tartalék­ból származó kamatok. A Social Security biztosí­tást a kongresszus törvény utján szabályozza és minden alkalommal, amikor a nyugdi­jakat és egyéb juttatásokat felemelik, gondoskodás törté­nik a megfelelő fedezetről a befizetések felemelésével. A befizetések és kifizetések egyensúlyán állandóan őrköd­nek nemcsak a Social Securi­ty alap igazgatói, hanem a kormánytól független tanács­adó testület is. Ha a rendszeres befizeté­sek lépést tartanak a kifizeté­sekkel, miért van mégis szük­ség sokbil’iós tartalékalapra? Eme két okból vana szükség. Először azért, mert átmeneti­leg megeshet, hogy a munka­nélküliség okából a befizeté­sek annyira csökkennek, hogy jelenti, hogy az embereknek — ebben az esetben az orvo­soknak —egyik fele egy bizo­nyos összegen felüli, másik azon aluli jövedelemmel bir. nem elegendők a kifizetések-! re, másodszor azért, mert a tartalékalap kamatokat gyü­mölcsöz és ezzel megkönnyíti a kifizetéseket. A tartalékalap ma 22 billió dollár. Korábbi években több volt, 1958-ban volt legmaga­sabb; 24 billió. Miért csök­kent az utóbbi években a tar­talék? Azért, mert átmeneti­leg több volt a kifizetés, mint a befizetés, például akkor, mi­kor a nők már 62 éves korban igénybe vehették a nyugdijat. Minthogy azonban a korábban igénybevett nyugdijak alacso­nyabbak, mint a 65 éves kor­ban megkezdődött teljes So­cial Security nyugdijak, ez az átmeneti megterhelés pár év alatt kiegyen'litődik. A köz­benső években kisegít a tar­talékalap és annak kamatjö­vedelme. A tartalékalap a jö­vőben gyarapodni fog a ma­gasabb befizetések révén. 1966-től kezdve, még inkább a további években. Arra le­het számítani, hogy 1975-ig a tartalék 65 billió dollárra fog megnőni és a század végén pe­dig már 100 billió dollár lesz. A megnövekedett tartalék az­tán lehetővé fogja tenni a ki­fizetések (nyugdijak, stb.) emelését a befizetések emelé­se nélkül. Ne tévesszük azon­ban szem elől, hogy a nyug­dijak legnagyobb része a befi­zetésekből ered és csak 10-15 százalékban a tartalék kama­taiból. Ezárt a tartalékalap nagyságának nem szabad tul­­nagy jelentőséget tulajdoni­­tani. A nyugdijak kifizetése biztos, akármennyi pénz van a tartalékalapban. Sokszor felvetették a kér­dést: Hol van a tartalék? Ren­geteg pénz óriási ládákban felhalmozva? Az igazság, ami az első tekintetre meglepő, az, hogy az imigyen elképzelt pénztartalék nem létezik. Az a 22 billió dollár kormány­­kötvényekben, adósságleve­lekben, bondokban van. A So-Okos asszonyok készpénzre váltják az AVON televízió és rá­­dióhirdetéseií! Használja fel sza­bad idejét ön is arra. hogy áru­sítja az AVON csodás kozmetikai és pipere-cikk választékát. Átlag­ban 2 dollárt és többet kereshet óránként ezzel. Saját otthonában történő személyes megbeszélés végett hívja: MI 2-514S számot. Bethlehem-Allentown környékén hívja 432-0916 számot. A KÖZÉPNYUGAT ORVOSAI MINNEAPOLIS. — A Me­­dioal Economics szaklap köz­lése szerint a Középnyugiait or­vosainak “median” átlagos jö­vedelme a múlt évben megha­ladta. a nyugati parti államok orvosainak jövedelmét 'és leg­magasabb lett az országban. 'Median” a statisztikában azt ! cial Security a pénzt kölcsön­adja a kormánynak, a kor­mány azt elkölti, de — tar­tozik azzal és arra még soha­­! sem volt példa, hogy Arneri­­, ka kormánya bármilyen finan-! ,1 eiális Ikötelezcttségének ne tett volna eleget. A tartalék- j ! nak ilyen kezelése célszerű, .! mert a tartalékalap ilymódon kamatokkal gyarapodik. E . kamatok hijján a Social Se­curity befizetéseket (adókat) ! emelni kellene. . I Erre a kérdésre is sokan i szeretnének feleletet kapni: . | Amit befizetünk, azt idővel J nyugdijak és egyéb juttatá­­-1 sok formájában visszakap-j s' j uik ? A felelet: Igen. A (Social r Security mindent, amit a dol­­. gőzé emberek befizetnek, visz­­.1 sza tud fizetni, mert — sok­­.1 kai többet vesz be, mint .1 amennyit ki kall fizetnie. Elő-1 . szőr is, a Social Security a _! munkaadóktól is kap ugyan- j 3 annyit, mint a munkásoktól és _ másodszor, a tartalékalap ka- i i matjai külön jövedelmi for-' r rást képeznek. . j Az utóbbi években a Social r-; Security törvény-módositások _1 nyugditalkat fizetett olyanok­­. nak is, akik vajmi keveset fi­­) | zettek be; egyes esetekben- nem lehet azt mondani, hogy .1 a munkás megkapja azt, amit ■_ befizetett, hiszen sokkal töb­­. bet kap, mint amennyit be- 5 fizetett. Ez igaz, a kongresz­­.! szus ezzel lehetővé akarta ten­­p ni, hogy nyugdijakat élvezze­­.1 nek ‘olyanok is, akiknek nem . volt módjukban elegendő be­­e fizetéseket eszközölni, például n 1 azért, mert foglalkozásukat j csak újabban vonták bele a j Social Security biztosításba. Az ilyen kedvezményes nyug­- dij kifizetések jórésze a mun­­r), kaadó'k befizetése'‘bői saárma- 11 ziiik. b Kérdés: Kaphat-e a ihuti­­^ j kás olcsóbban biztosítást pri­­z! vát biztositó társaságtól ? — ‘ j Nem, már csak azért sem, " mert a privát biztositásra az ” egész biztosítási dijat neki magának kellene fizetnie, míg e j a Social Security biztositásra L- a munkaadó is befizet. ;j Megtörténhet, hogy vala­­t-1 mikor, a jövőben a Social Se­­* curity kénytelen lesz a nyug­is dijak összegét leszállítani? Nem. A múltban soha nem fordult elő, hogy a kongresz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents