Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-09-17 / 38. szám
6. OLDAL SURAD «ATTA Thursday, September 17, 1964 Az angol tankhajó Esso Nórvay kigyulladt a tengeren Aden. Arábia előtt. A képet a H. M. S. Anzióról készítették, mely megmentette az égő hajó személyzetét. Önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne? WASHINGTON — Goldwater szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé,' nem az első, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vélekednek, hogy a Soeial Security • biztosítás rendje, mert a kötelező részvéteién alapul, ellentétben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemével. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői eddig csak halkan hallatták szavukat, tudva azt, hogy ez pusztában elhangzó szó. Mégis most, mikor a nemzeti politikai szervezet mégmagasabb állására pályázik Goldwater, a halk szó automatikusan hangos szóvá erősödött és .ezért most foglalkozni kell a kérdéssel: mi jobb a kötelező, vagy az önkéntes társadalmi biztosítás? A republikánus elnökjelölt igy fogalmazta meg- egy évvel ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen önkéntes .Akinek tetszik, fogadja el és aíki nem fogadja el, az maga tud magáról gondoskodni.” Azóta valamennyire 1 rgyengitette. jly szózatát, de ez nem fontos, most néni Goldwater szenátorral vitázunk, hanem a kérdés érdemét vizsgáljuk. Ma 75 millió dolgozó férfi és nő és 5.3 millió munkaadó fizet biztosítási dijat — Social Security adót ,— és körülbelül 20 millió azoknak a száma, akiik nyugdijat, hozzátartozó jáiradéko; kát, munkaképtelenségi járadékot kapnak a Social Security alapból. Amiről tehát itt . szó van, az általános, nagy .nemzeti érdek, csaknem min' den egyes amerikai családot érint. A kérdés alapos elemzés; feltétlen szükségesség. ❖ ❖ ❖ Akik az önkéntes biztosítás mellett kardoskodnak, miért teszik ezt? Mivel indo: kolják meg állásfoglalásukat? í Fő érveik — melyek részben i nagyohiis helytállók — a kö■ vetkezők: ; 1. A mostani kötelező Social Security rendszer súlyosan megterheli a fiatalabb dolgom lkait,, viszont, a t öregebbeknek olyan előnyöket juttat, amelyet ezek egyáltalán nem érdemeltek ki. Egy most nyugalomba vonuló házaspár legfeljebb 3516 dollár Sccí.tI Security adót fizetett be és ezzel jogot nyert 32,000 dollárnyi juttatásokra. Csaknem tizszerannyit vesz ki, mint amennyit beadott. Honnan ered a különbözet? A fiatalabb dclgoijók befizrté, sciből, amelyekre munkaadóik mindenkor rádupLáztak. 2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedelmű dolgozók millióinak nem nyújtanak eleget, mert az évi: 4800 dolláron felüli kereset számításon kívül marad. 3. A köteleződ biztosítás 'rendszere megfosztja az em. brr két attól a lehetőségtől, liogv privát biztosítás utján, vagy más uton-módon maguk I gondoskodjanak jövőjükről, j lehetőségeik és szükségleteik mértékében. > | 4. Az önkéntes Social Security rendszernek nagy előjUve lenne, hogy mindenki oly módon gondoskodhatna jövőj jérői, ahogyan jónak látja: be- i lépne a Social Security biztosításba, vagy privát bizto] sitást venne ki, vagy megta- I karitáseit bankba tenné, vagy részvényeket, bondokat I vásárolna. Ily módon minden, ki maga vállalná a felelősséget a jövőjéért, nem hárítaná azt át a kormányba. Ezekét az érveket sokszor latolgatták, komolyan elemezték poBtiikusÖk, törvényhozók, az ipari és üzleti érd: kéltség képviselői, hivatalos és privát szakértők és nagyjában a következő nézet kristálycsodott ki: Ha a 1. ikosság millióinak szabad választására lenne bízva, hogy a S. Security biz' tositásban részt akarnak-e venni vagy sem, az egész So! cial Security rendszer összeomlana, mindenki kárt szenvedne s a legnagyobb károsodás éppen azokat érné, ak'k| nek a Social Security juttatá- 1 sokra legnagyobb szükségük I lenne. A Social Security hivatal I statisztikusai kiszámították, j hogy mi lerne a következmé- i nye az önkéntes biztosítás i rendjére való áttérésnek. | íme- A 30 éven aluli biztosi| tottakm k 15 százaléka kilépje s ez a jövő évben már egy és fél billió dollár bevétel hiányt idézne elő. 1968- ber, a Social Security alapnak 18.8 billió dollár vagyonállománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ek a tartalék 27.5 billió dolj Kárt törire ki. 1988-ban, amij kor a most 40-es éve kben levő dolgozók elérkeznének a nyugalomba vonulási korhoz, I a Social Security alap csődbe jjutra, a biztosítottak befize-I tósei elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugranának ki a Social Security biztosításból, a csőd még korábban következne be. Ez az oka annak, hogy az önkéntes Social Security biztosításról mindeddig csak beszéltek, okoskodtak, vitatkoztak, e — azt még sehol nem vezették be. Miint ahogy elképzelhetetlen a mai világban önkéntes tűzoltóság a nagyobb városokban, önkéntes rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat vagy a kötelező iskoláztatás eltörlése. # ❖ ❖ A kötelező Social Security biztositási rendszer mellett ! szóin: k a következő fontos tények: 1. A Social Security biztosítás egyáltalán nem hozza az embereket kísértésbe, hogy jövőjüket, hogy úgy mondjuk, a kormány nyakába akasszák. Millió és millió ! dolgozó és kereső ember rendszeresen megtakarít ja, jövedelmezően befekteti keresetének egy részét, privát biztosítást is kivesz és ilyképpen igenis maga gondoskodik jö-I vőjéről s a Social Security biztosítás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak. .2. A Social!Security szinte ráneveli az embereket a íáadás jellegű egyéb biztosításokra és megtakarításokra. Ez az az alap, amelyre minden más gondoskodást építenek. I 3. A SocialjS. biztosítás az alap vállalati biztosításokra is, amelyek már billiós méreteket öltenek több ipari és üzleti ágban. Köztudomású, hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuló kollektiv szerződésekben az uniók a Social Security nyugdijaknak megtoldását követelik és harcolják ki; a Social Security nyugdij összege minden számításban benno I van. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a kötelező Social Security biztosítás háttérbe. ! szorítaná a privát biztosítást. 4. Ha nem lenne Social Security biztosítás, milliókat kénytelen lenne az állam, a ! megye, a város — az adófizető lakosság! — szégénysegélyben részesíteni és a szegénysegélyezés, amely most körülbelül 2 billió dollárba kerül évente, 8—10 billió dollár évi kiadással terhelné meg a nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben részesülők száma, Social Security nélkül ez a szám 8 millióra nőné. 5. A sok millió esetben szegénysegélyezést helyettesitő Social Security biztosítás növeli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat; megóv a megaláztatástól, hogy könyöradományokért rideg hivatalnokokhoz kellene fordulniok. 6. Ami csekkeket visz ma a postás húsz millió embernek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hiszen a legtöbben bevásárlásokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja a termelés növekedését és rendkívül fontos annak kiemelése, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nemzet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a. nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának a Social Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha. ARANY ÉREM MÁSIK OLDALA WASHINGTON Az amerikai munkásságnak sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg lehet á Tanítani, ha eltekin tünk, először attól, hogy az arany esőből vajmi kevés hull a nem-szervezett munkások mii Vóiira és, másodszor, ha szánd!'kosán végv gondatlanságból szem clőil tévesztjük a munkanélküliek srhogysem gyérülő táborát. És ha nem ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ostromától . . . Augusztusban a gyáriparban - a nagy uniók vadászterületéin — a heti átlagos munkabér 103 dollárral rekordmagasságba tört. A munkában állók összes száma 72.1 millióra nőtt s egy év óta a gyáriparban 275,000 uj munkalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkán ékülük száma a rendelkezésre álló munkásnépesség 5.1 százalékára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesések alig haladták meg bármely háboruutáni év bérveszt ősegeit. Annak ellenére, hogy az általános kép ilyen kedvező, a munkásmozgalomban a hangulat nem zavaratlnnul derűs. Az automata gépek előnyomulása újabb munkanélküliséget okoz, örökösen fenyeget egyik-másik, amúgy is hanyatlásban levő iparban, elsősorban a szén- és szállítási iparban. Rontja a munkapiac helyzetét- a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túlzsúfolt piacon az újonnan jelentkező fiatalok számára nehéz helyet biztosítani és ezeknek 15 százaléka ma munka nélkül van. Az automatikus gépek a helyzetét még csak tovább ronthatják. A szervezett munkásság vezetőségeiken valami hiba van, talán a vezérek öregedése okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sikerül az úgynevezett fehérgallérosok beszervezése és főlég ennek a mulasztásnak következménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő egv-hét év óta és 22.2 száza- Vl kal miág ma is elmarad a múlt évi 25.2 százallékos létszám mögött. Ezek a százalékszámck mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg. Nem csoda, hogy az arany ér m másik oldalát lesve figyelő munkások már nem elsőscrbrj t. tölfob bért, hanem több jövő biztonságot öhajtmak s az újabb kollektiv alkudozások során a szenioritás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő követelések. mig korábbi években a magasabb béreiken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis csoport dühösen támadta a John L. Lewis székében ülő Tony Boyle elnököt, amiért az u-j kollektiv szerződésben a kerr.; ;nysr én bányászoknak elsősorban béremelést és csak másodsorban fokozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlékezzünk arra, hogy még néhány évve ezelőtt, amikor az Eutümobilipari unió vezetősége magasabb munkabér helyett magasabb nyugdij követelését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit, azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember kezében jobb, mint magasabb nyugdijesekk Ígérete és reménysége. A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv alkudozásokat. A minap az Armour húsfeldolgozó vállalatnál létrejött kollektiv szerződésnek egyik pontja úgy szól, hogy azok a munkások, akiknek munkáját automatikus gép pusztán pár gombnyomásra redukálja, az addigi munkabért kapják, amit nem holmi gombnyomásért, ha! nem nehéz produkcióért kaptak. Egy Ford unió lokálban kő'kérdezés utján megállapitás't nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen szerepelt a jobb nyugdij és a 13-ik helyre szorult a magasabb bér követelése. A 23 éves Monica Campbell, a 25 éves Denny Digginssel kötött házassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindulót. megdobban, ha egy órára más veszi fel a telefont, vagy egy Az olvasó ir Mivel az íowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök es Humphrey szenátor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iowai-aknak be kell irniok jelönijeik nevét. New Yorkból, Gyimesy Kásás Ernő kiváló, világszerte! ismert festőművésztől, a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnökétől kap-' tűk a következő kedves Írást: | Az olvasó jogán irok. Igen kérem, az olvasónak is vannak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni, hanem Írni is. Az olvasó jogán tehát szabadjon nekem is megszólalni. Apám egy erdélyi kisvárosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanitói háznál, igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonckodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, az-, tán tulajdonos. Több mint 4 évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából hazalátogattam, sétára vitt. —; Kortársait mutatta ' végig.' Legtöbbjük a főtéren sétált napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi' szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak, pipázgattak, merthát nem volt még rádió, TV ... “Tudod ezek mit csinálnak ? — mutatott a 60—65 éves nyugdíjasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segít, de az életük további értelme a hivatalos nyugdij-korhatárral megszűnt. Nálunk nincs nyugdij, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le kellene huzni a rollót...” A modern élet kijebb tolta az életkor futárát. Még Amerikában is, ahol bizony erőnk elhasználódása, igénybevételünk, önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az Öreg Európában. ❖ ❖ * A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkor az em-! bér beszól a Népszavához, a 80-as utcába, a magyar ne-j gyedbe és kéri a hiányzó példányt. Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünően keverve az angolt ■ a magyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számök-cimek angoiul). Izsó bácsi nem volt a szerkesztőségben. Igen, itt kellett volna kezdeni a történetet! Székely Izsó — ezt a vidéki olvasóknak említem — a newyorki szerkesztőség vezetője emberemlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdij korhatárt — de azért még mindig ott található minden magyar ünnepségen, s a szerkesztőségi asztalnál is. A mai hétköznapon helyettese felel a telefonhivásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót szolgálja túl a szerkesztőségi órákon, túl a vasár- és ünnepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron. Érettem és éretted, a magyar olvasóért. Merthát az olvasónak is van szive. Mely szürke hétköznapon üres a szék a szerkésztő asztala előtt.' Székely Izsó ott volt fél év- j század óta minden jelentős magyar eseménynél: a Kossutih-szobor eszméjének szü- J letésenél, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bu- j kásánál, átszervezésénél, háborús világesemények fergetegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegennyelvű hirlapirás útvesztőjében — éjszaka és nappal. Nincsen ma se születés- se névnap. De miért kellene pirosbetüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a krónikást ? S ha ünnep is lenne . .. vájjon saját lapja írhatna arról, hogy egy órára “check-up”-ra ment a lap munkatársa? Nem! És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk szivdobbanása, együttérzése, aggódása. Úgy érzem jogunk volt — minden jubeliumi alkalom nélkül — hangot adni ennek ... Egv villanyp<5znára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman kocsija. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsiból.
