Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

4. OLDAE SZABAD SAJTÓ Thursday, September 17, 19G4 — Founded in 1908 — C ia fa d fa fo W FREE PRESS W Ű HUNGARIAN WEEKLY ivlegjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial arid Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE, PASSAIC, N. J. DR. F. KORMANN DR- KORMÁN N FRIGYES Managing Editor ügyvezető szerkesztő Tel.: 472-0951 Subsrciplion rales: For one year $6.00 — Single copy 15c Előfizetési ára egy évre $6.00 — Egyes szám ára 15c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. o. under the Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic. N. J. and at additional mailing office NEW YORK VÁROS SZÜLETÉSNAPJA Aránylag kevesen tudtak arról, hogy New York City — ez a hatalmas metropolis — a napokban ünne­pelte fennállásának 300-ik évfordulóját. Csak egy tu­catnyi ember jelent meg Bowling Green kis parkjában, ahol rövid beszédek méltatták a jubileumot. Az ünnepségen sem Wagner polgármester, sem a jubileum rendezésére alakult bizottság vezetője Edwin Weisl nem jelent meg. A polgármestert egyéb elfog­laltsága akadályozta meg a résztvételben, Weisl pedig éppen abban az időben ebédelt a Fehér Házban, közeli barátjával, Johnson elnökkel. Ha a polgármester és New York népe nem is jelent meg az ünnepségen, ha nem is akartak ezúttal talál­kozni a történelemmel, — a jubileumon ott volt George Washington. Nem azért, mintha Washingtonnak köze lett volna New York városának születésnapjához. Ő 68 évvel azután született, hogy egy angol ezredes el­foglalta az álmos kis holland falucskát, amelynek ak­kor Nieuw Amsterdam volt a neve. Ez a falucska Man­hattan sziget egyik csücskében tengődött. Nevét ké­sőbb patronusáról York hercegétől kapta. De ezen az évfordulón mégis megjelent George Washington. Mégpedig úgy, hogy egy Henry M. Du­bois nevű polgár megszemélyesitette őt. ügy látszik va­lahányszor szükség van arra, hogy Amreika atyja meg­jelenjék egy new yorki ünnepségen, Mr. Dubois az, aki •: felidézi az ország első elnökének képét. Helyes-e az, hogy élő személy képében jelentkez­zék George Washington? Úgy véljük, nem. Washing­ton képe minden amerikai polgár szivében él, eleveneb- j ben, mint sok valóban élő barátja. De ha képe egyesek­ben el is halványodott, szelleme, annál nagyobb és ele­venebb-erővel hat ma, megbolydult világunkban. A háromszázéves New York City, ma a világ egyik legnagyobb metropolisa. Hogy ilyen naggyá és hatal­massá nőt, hogy az ország főütőerévé vált, abban nagy szerepe volt az Egyesült Államok első elnökének — és azoknak az amerikaiaknak, akik sokszor életüket feláldozásával tették világvárossá New Yorkot és Ame­rikát a földkerekség leghatalmasabb, leggazdagabb ál­lamává. Robert F. Kennedy, szenátusi kampányát reggel 6.30 előtt kezdte el New Yorkban, a Fulton halpiacon, ahol a halárusok nagy lelke­sedéssel üdvözölték. Kruscsev Besztercebányán a rabok szabadságáról szónokolt TELEFON A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Amikor Alexander Graham Bell a telefont felta­lálta, nem is sejtette, milyen széles távlatok nyilnak meg egykor világraszóló felfedezése előtt. A telefon Ha a valódi és IGAZI, LEGKITŰNŐBB, ÉDES NEMES MAGYAR PAPRIKÁT akarja, akkor kérje a kereskedőtől a “KINGRED“ PAPRIKÁT (a király-vörös paprika védjegye ez:) Eredeti csodaszép díszítésű kannaban ,az eredeti Magyar Címerrel. 1 és 4 unciás, tovkbbk 1 Fontos 5 Ft. és 10 Fontos kannába csomagolva kapható. NE FOGADJON EL UTÁNZATOT! Kereskedők Írjanak nagybani árakért és mintáért közvetlenül erre a címre: SCHOENFELD & SONS. INC. Paprika Exchange of America 12 White Street New York 13, N. Y. BUDAPEST, (FEC). —, Kruscsevet még kínai elvtár-, sainak sértegetései sem inger­ük fel annyira, mint amikor a I rabnemzetek sorsát hozza fel a világsajtó. Az úgynevezett “szlovák nemzeti felkelés” 20- J ik évfordulóján tar­t tott ünnepségre ó is elment Besztercebányára és düihöd­­ten tiltakozott az-ellen, mint­ha Kelet-Euíópára szovjet szuronyok erőszakolták volna rá a kommunizmust. “A nyu­gati propaganda mind a mai napig azt hangoztatja—mon­dotta KruScsev, — hogy a szocializmust a szovjet szuro­nyok vitték el a kelet-európai országokba. Egyesek Kelet- Európa leigázásáról beszélnek és folytonosan azt a régi nó­tát fújják,, hogy a szocializ­must kívülről kényszeritették rá Kelet-Európa országaiba. Az Egyesült Államokban most is minden évben lejátsszák a leigazolt népek hetének bohó­zatát. A népi demokratikus rendszer már 20 éves, de az imperialistáknak még mindig olyan lázálmaik vannak, hogy felszabadítják Kelet-Európa népeit. — Felvetődik a kérdés hogy kitől mitől kell a népeket fel­szabadítani. Hiszen a szocia­lista rendszert ezeknek az or­szágoknak népei maguk vá­lasztották! “Nem imperialista urak!— Nem azérí harcoltak a népek az “idegei hódítók” ellen, a saját fildesuraik és tőké­seik ellen,hogy ismét nyakuk­ba ültessék a kizsákmányoló­­kat! A kelet-európai népek már régei és visszavonhatat­lanul májuk döntöttek sor­sukról és nem is gondolnak lasztották a kommunizmust, hanem kívülről kényszeritet­ték rájuk.” Kruscsev állításait maga a történelem cáfolta meg, hi­szen alig múlik el egy eszten­dő anélkül, hogy valamelyik keleteurópai ország meg ne kísérelné valamilyen formá­ban visszaállítani független­ségét és megdönteni vagy megváltoztatni a kommunista arra, hogy ezt megbánják. Mi jól tudjuk, hogy az imperia­listák azért beszélnek a szuro­nyokon hozott szabadságról, hogy elleplezzék a dolgozó tö­megek előtt a szocializmus UAilUIIUlFNTFQ KAVÉ' kakaó, tea, szövet, vászon Vfim IVlbl« I E.U GYAPJUFONÁL, CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG. KERÉKPÁR. RÁDIÓ, HÁZTARTÁ Sí és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA torülslén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar' IKK A csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh Si. UJ CÍM NEW YORK 21. N. Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről nagy “vonzóerejét.. .!” Fél­nek a Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok példájá­nak erejétől, s ezért azt pró­bálják bebeszélni a szocialista országok dolgozóinak, hogy a néptömegek nem önként vá­­uralmat. Elég csak az 1953-as keletnémet felkelésre, a,z 56- os poznani eseményekre és a magyar forradalomra, vagy a jelenlegi román elszakadási próbálkozásokra utalni. A szo­cializmus nagy “vonzóereje“ megjegyzésre pedig a legjobb választ a hárommillió kelet­német adta emg, akik Berli­nen át menekültek el Kélet- Németországból, amíg a falat fel nem építették, vagy áz ä kétszázötvenezer magyar, aki a forradalom leverése után hagyta el az országot .Ha oly nagy a hűség a szocializmus­hoz, akkor minek kell akna­mezőkkel, szögesdrótokkal és géppuskás őrtornyokkal lezár­ni a határt minden olyan ke­leteurópai országban, amely­nek szomszédja egy szabad or­szág ? De azt a vitát, hogy szaba­dok-e a keleteurópai népek, vagy sem, igen egyszerűen el lehetne dönteni: engedjék meg nekik, hogy szabadon vá­laszthassanak. Biztosítsák Ke­­let-Európának az önrendelke­zési jogot, ami KruscsevTutk’ is jól jönne, mert lefedezhet-, né a hátát az egyre mérgese­dő és elmélyülő kínai viszály­ban. Besztercebányán kiok­tatta a nyugati katonai' szak­írókat a Schliff én-doktriner ól, ami köztudottan azt jelenti, hogy a németek mindig .el­vesztik a háborút, ha két fron-TANÁRNŐ A BÁRPULTNÁL... TOKIO. — Himeji japán vá­roskában történt. Egy iskola­­köteles fiatalember sétálga­tott a szórakozónegyedben, volt egy kis pénze és nem tu­dott ellentállni a sok színes, hívogató bárreklámnak, be­tért az; egyik szórakozóhelyre, helyet foglalt a bárpultnál és rendelt egy dupla, whiskyt. A kiszolgájó hölgy és a vendé­gek egymásra néztek. A talál­­kozás valóban drámai volt. A fiatalember ugyanis a bár­hölgyben felismerte tanárnő­jét. Éppen azt, aki nem is oly régen hosszas előadást tar­tott a diákoknak és felhívta figyelmüket az éjszakai élet ártalmasságárá és szigoru­­an fenyegetőzött, ha közülük bármelyik beteszi lábát egy éjszakai szórakozóhelyre. A fiatalember másnap elme­sélte a furcsa esetét diáktár­sainak és ahogy az már ilyen­kor lenni szokott, a hir vil­lámgyorsan elterjedt és az igazgatónak is fülébe jutott. ÍKszehivták a tantestületi konferenciát, ahol a tanárnő védekezésképpen kij elentette, ton kényszerülnek harcolni. Szerinte a második világhábo­­rnba4n l’-yugaliak partraszál­­riäa' eloA is'megvolt a máso­dik front, s ez a.front a népek ellenállási frontja volt. Igaz, a népek ellenállása ma már a Szovjetuniónak is második frontja, merthiszen Moszkvá­ban már nyíltan beszélnek ar­ról, hogy keleti határaikat kí­nai támadás esetén fegyver­rel is megvédik . .. hogy szüksége volt mellékjö­vedelemre, mert a férje egy tőzsdei spekulációnál teljesen tönkrement, hirtelen nem ka­pott más állást és különben is, a bárban lényegesen többet keres, mint az iskolában. A tantestületben parázá vi­ta keletkezett a nem minden­napi ügy felett. Egyesek úgy vélték, hogy semmiképpen se egyeztethető össze a tanárnői kenységgel; a tanárnőt azon­nal el kell bocsátani. Mások ü­­berálisabban gondolkodtak, s kifejtették, hogy semmiyen törvény nem tiltja az ilyen jel­legű másodállást. A vita vé­gül is kompromisszummal végződött, a tanárnőt egyelő­re felfüggsztették állásából, ő pedig haladéktalanul vissza­­tért a bárba, ahol a forgalom nagymértékben fellendült. Független Magyai Református Egyház 229 East 82nd Street New York. 28. N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészi hivatal minden délelőtt 9—12 között, nyitva van. Istentiszteletet tartunk minden vasárnap d. e. 10:30 órakor. ugyanis már régen kilépett abból a keretből, amely egy­szerűen a hírközlés célját szolgálja. Telefonnal ma már őrködni lehet a béke felett, sőt — amint a legújabb hí­rek mondják —politikai kampányt is lehet vezetni. Johnson elnök és Humphrey demokrata alel nők-je­lölt felesége “találták fel” ezt a mai időkre és talán kis­sé az asszonyokra is jellemző korteskedési módszert. A két hölgy egy-egy asszonyt hiv fel majd a U. S. ötven államában, és a felhívottakat arra kéri: hívják fel tiz barátnőjüket, és kérjék meg őket arra, hogy ők is hívja­nak fel tiz — baráti vagy ismerősi körükhöz tartozó — személyt. S mindegyikük kérje meg a többieket, hogy regisztráljanak és szavazzanak, — a demokrata jelöl­tekre. A módszer határozottan ötletes, ha .nem is éppen uj. Hiszen ki ne emlékeznék a hólabda néven ismert já­tékra, amelynek lényege nagyjában ugyanez volt. A játékban érdekelt személyek egy tucatnyi ismerősük­nek írtak, és arra kérték őket, írjanak ők is tovább má­soknak. így, hólabdaszerűen dagadt az áradat, amely­nek egyetlen haszonélvezője a posta volt. Mert az érde­keltek — akik azt állították, hogy a hólabdaszerü leve­lezés szerencsét hoz a résztvevőknek — csak ráfizet­tek erre a játékra. Ez a hólabda — telefonálás azonban már valóban fontos és jelentős cél jegyében folyik le. Nem lehet tud­ni, milyen sikerrel jár majd a két feleség fáradozása; de bármiképpen is alakuljanak a dolgok, annyi bizo­nyos, hogy a két hölgy buzgalma minden elismerést megérdemel. Mert ezúttal nem cfeupán mint feleségek támogatják férjeiket, hanem mint amerikai polgárok — politikai ideáljaikat. Alexander Graham Bell korszakalkotó találmánya időnként sok bosszúságot okozott azoknak, akik kény­telenek voltak várakozni addig, amig a hosszan cse­vegő asszonyok befejezik telefonbeszélgetéseiket. Ez a beszéd azonban rövid és velős lesz. És remélhetőleg — sikeres is.

Next

/
Thumbnails
Contents