Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-23 / 4. szám

Thursday, Jan. 23, 1964. SZABAD SAJTÓ 3, OLDAL AZ Amerikai Magyar Filmgyártó Vállalat bemutatja “CSATTANÓ SZERELEM” cimü zenés vígjátékét NEW BRUNSWICKON AZ ATLÉTA KLUB DÍSZTERMÉBEN (198 Somerset SÍ., New Brunswick, N. J.) VASÁRNAP, JANUÁR 26-ÁN délután 2 órai kezdettel (este 7-ig folytatólagosan)) AMERIKÁBAN KÉSZÜLT MAGYAR FILM! Főszerepekben: SZABÓ SÁNDOR. FARAGÓ EL­LY, LOMBY JENŐ. FÁY KISS DÓRA Szereplők: NAGY LAJOS. LÁSZLÓ L. KATALIN. GÁTHY TIBOR. KÖRMENDY ÁRPÁD. DR. SUGÁR LÁSZLÓ. BARÁT SÁNDOR, HAVASSY MIMI, SZAMOSSY MELINDA. Hitem és meggyőződésem: irta: L. B. Johnson szenátor Nem lehet kétséges, hogy az elkövetkező elnökválasztá­son a demokrata párt jelölt­je Lyndon Baines Johnson el­nök lesz. Erre a tényre való tekintettel, úgy hisszük, nem érdektelen, ha Mr. Johnson politikai meggyőződését is­mertetjük. Lyndon B. Johnson a ne­­gyedévenkint megjelenő “Te­xas Quarterly” nevű folyó­iratba irta a fenti cimü cik­ket 1959-ben, akkor, amikor még texasi szenátor volt. Az alábbiakban ismertet­jük az azóta elnökké lett, volt texasi szenátor politikai meggyőződését, úgy, amint azt ő maga irta, 1959-ben. — Mint szabad ember, mint amerikai, mint az Egye­sült Államok szenátora és de­mokrata — sorrendben igy, egyúttal liberális vagyok, konzervatív, texasi, adófize­tő polgár, földbirtokos, üzlet­ember, fogyasztó, apa és vá­lasztó-polgár — nem vagyok már olyan fiatal, mint ami­lyen voltam és nem vagyok olyan idős, mint amilyen kort még elérhetek — és mindez én vagyok, nem pontosan le­rögzített sorrendben. —- Nem hiszem, hogy a laltak bármelyike ellentmon dana a mondat második felé­is, hogy lássa: mit tud a magyar talentum létrehoz­ni, még ilyen nehéz körülmé­nyek között is! A filmen Szabó Sándoron kívül a főszerepeket a követ­kezők alakítják: Faragó E'l­­ly, Lomby Jenő, Fáy Kiss Dóra, a többi szereplők pe­dig: Nagy Lajos, László L. Katalin, Gáthy Tibor, Kör­­mendy Árpád, Dr. Sugár László, Barát Sándor, Havas­­sy Mimi és Szamosi Melinda. Jegyek a január 26-i New Brunswick-i bemutatóra kaphatók elővételben is az Atléta Klubban, (a bár­tendernél), de a bemutató napján a pénztárnál min­denki megveheti jegyét, lesz elég hely, hiszen a Klub dísz­terme közel ezer sze­mélyt befogadó, mondat második felében fog-Husvéti társasutazás Magyarországra Biró Péter és Fia Irodája New Brunswickon bejelen­ti, hogy 1964. március 22-én társasutazást indít Magyar­­országra, rendkívül kedvező áron. A csoport utasai ápri­lis 12-én térnek vissza Bu­dapestről s az oda-vissza “jet” repülőgépen megtett utazás ára személyenként 518.40 dollár. Mindazok, akik ilyen ked­vező áron szeretnének láto­gatóba menni Husvétra Ma­gyarországra, jelentkezze­nek akár személyesen, akár levélileg Biró Péter és Fia.' Irodájában, New Brun-1 swickon (98 French St. Te­lefon: VI. 6-1000). A Biró Iroda mindenkinek gyor­san, pontosan elintézi uta­lása ügyét, beszerzi a szük­séges iratokat, útlevelet, vi­­sumot, stb. s minden tekin­tetben lelkiismeretes, nagy­szerű szolgálatot nyújt ügy­­eleinek. 1964 julius 8-án újabb tár­sasutazást tervez a Biró roda Magyarországra, szín­én “jet” repülőgéppel s aki­iek ez az időpont jobban negfelel, szintén jelentkez­et már most a Biró Irodá­­>an. Az utazásokra vonat­kozó további információt apunk mai számában kö­­ölt hirdetésük adja meg, ■agy pedig forduljanak ol­­’asóink közvetlenül a Bi­­ó Péter és Fiai irodájá­­ioz, 98 French St. New Bruns nck, N.J. Székely Müvész-Est New Yorkban Január 25-én, szombaton este 7:30 kezdettel a New York-i Town Hallban (123 West 43rd St.) nagy Székely Művész Est lesz, melynek tiszta jövedelmét rászoru­ló erdélyi diákok segélyezé­sére fordítják a rendezők. Az Est rendezői: Rózsa Al­bert, Nagy Rozália és Boldi­zsár Matild. Szereplői pedig: Szabó Sándor színművész, Rózsa Albert hegedűmű­vész, Kemény Gizi zongo­raművész, Somody Pál, Tesz­­ler Zoltán zongoraművész, Vasady Imre baritonéne­kes, Ádám Éva drámai szop­ránénekes, Flórián Tibor köl­tő, Kovács István (verbun­kos tánc), a Hungária Tánc­csoport, a Szt. László Ének­kar, Képeskönyv tánccso­port. Az énekszámokat Dr. Herz Ottó kiséri zongorán, a táncokhoz a zenét az erdélyi népi zenekar adja, Filu veze­tésével. Jegyezze fel magának min­denki a dátumot és helyet s legyen ott ezen a művészi él­vezetet nyújtó szép estélyen, mert jótékony célt szolgál ve­le! "Csattanó szerelem" Szabó Sándor, aki a leg­utóbbi idők egyik legna­gyobb színművésze volt Ma­gyarországon, ahonnan az i 1956-os szabadságharc le­verése után menekült el, több más jeles színésszel összeállva megalapította az Amerikai Magyar Film­gyártó Vállalat”-ot, amely­nek első Amerikában ké­szült magyar filmje a “Csat­tanó szerelem”. S ennek a kitünően sikerült magyar filmnek a bemutatója New Brunswickon 1964 január 26-án lesz, a Magyar Ameri­kai Atléta Klub dísztermé­ben (198 Somerset St.), dél­után 2 órától este 7-ig, foly­tatólagosan. A “Csattanó szerelem” fi­gyelemre méltó próbálko­zás; olyan magyar film, amely milliós filmgyártási költségek helyett aránylag kevés költséggel, de rendkí­vül nagy odaadással és a szereplők és készítők leg­jobb tudásával jött létre. Minden magyarnak, aki sze­reti a jó magyar filmeket, ér­demes ezt a filmet megnézni, nemcsak a meséje és felvé­telei szempontjából, de azért AKI EGYSZER MEGKÓTOLJA A MI KÉSZÍT­MÉNYEINKET, MINDIG TŐLÜNK FOG VENNI! óhazai módra készült finom buzakenyér, vizes zsemle, apró­sütemény különlegességek, igazi magyar torták, magyaros készítmények: Krémesek, rétesek, stb. SIPOS' BAKERY 295 Smith St. Perth Amboy, N. J. Tel.: HI 2-2041 SIPOS GYÖRGY, tulajdonos MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN működő \ itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alanitasa; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­adatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ben foglaltaknak. Követke­zésképpen, nem vagyok ké­pes politikai meggyőződése­met egy-vagy két szóban ösz­­szefoglalni. — Szivem mélyéből felláza­dok az ellen, hogy bármelyik amerikai polgárt egyszerűen születési, gazdasági körülmé­nyei, foglalkozása, vagy pe­dig faji származása és vallá­sa alapján ítéljenek meg. — Gyűlölöm az olykor meg ismétlődő kérdést, amelyet felteszünk egymásnak: — Mi az ön politikai meg­győződése? — Nem szeretem a kérdést, két okból. Egyrészt azért, mert alattomos, másrészt azért, mert gyermekes. Ed­digi életemben úgy találtam, hogy politikai meggyőződé­sünk életünk tapasztalatain épülnek fel. — Az Úristen egyetlen em­bert sem teremtett olyan egy­szerűnek, vagy életét olyan világosnak, hogy életünk ta­pasztalatait egyetlen jelző­ben össze tudjuk foglalni. — Meggyőződésem, hogy az amerikai szabadság sark­köve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy önálló politikai meggyőződését kialakítsa. Al­kotmányunk jellemzően hatá­rozott ebben a tekintetben: sem nemzeti, sem gazdasági, sem társadalmi, sem vallási dogmát nem ir elő. Amerikai életünk alapvető lényege — és talán végső szelleme: a kormány politikáját a nép irányítja, nemzetünk alapve­tő törvényeinek tiszteletben tartásával. — Manapság egyre inkább arra a veszélyes útra léptünk, hogy az egyén elmerül a tö­megben, az egyént egyre in­kább a dogma egyenruhájá­ba öltöztetjük. Amennyiben nem részesülnék abban a ki­tüntető megtiszteltetésben, hogy hazámat és népemet, mint szenátor szolgálom, so­ha sem érkeztem volna el az egyéniség olyan megbecsülé­séhez, mint amilyenhez ilyen körülmények között elérkez­tem. — Törvényhozásunk első­rendű célja, hogy 534 megvá­lasztott egyén segítségével nemzeti döntéseket hozzunk és mintegy 174 millió polgár nevében és jóváhagyásával eldöntsük az utat, amelyen nemzetünknek haladnia kell. — Amennyiben merev dog­­. mák vezetnének bennünket, semmivel sem lenne több okunk ülésezni, mint ameny­­nyi a Legfelsőbb Szovjet Ta­nácsnak van. — íme, néhány alapvető politikai meggyőződésem: — Mindenekelőtt hiszem, hogy minden amerikai pol­gárnak van valami mondani­valója és minden amerikai polgár jogot formálhat ah­hoz, hogy meghallgassák. — Másodszor: hiszem, hogy I minden nemzeti problémára | van egy megfelelő nemzeti I válasz és mivel ezt hiszem, nem hiszem, hogy minden kérdésnek szükségszerűen két oldala van. — Harmadszor: hiszem, hogy az amerikai kormány el­sőrendű feladata fizikai és emberi erőforrásaink teljes mértékű felszínre hozatala és az egyén elidegeníthetetlen jogainak védelme. Negyedszer: hiszem, hogy az amerikai kormány fe­lelőssége rejlik a fizikai és emberi erőforrások késede­lem nélküli felszínre hozata­lában és mindenki számára, minden lehetőség biztosítása, a törvényes keretek között, korlátlanul, egyenlő módon. — Ezek az alapelvek, ter­mészetesen, egyszerűek és mindenki számára érthetőek. Hozzá kell tennem: ezek az alapelvek, természetesen, éle­tem 50 esztendejének tapasz­ÁLLÍTSON EMLÉKET ELHUNYT SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakoró nevét megörökítjük. Mindert adomány az adóbe­vallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, N. J. talataiból szűrődtek le. — Visszatérve, az első, alapelvre, elismerem, hogy! a jelen körülmények között túlságosan idealisztikusnak s megvalósithatatlannak tűnik. Jómagam Texasban szület­tem, rokonaimnak nagyrésze ott él, meglehetősen távol a közügyektől. Tudom, hogy sokkal nehezebb lenne közöt- j tűk egy egyetértő határozatot, hozni, mint amilyen bonyo­lult ez éppen az Egyesült Ál­lamok szenátusában. — Az a tény azonban, hogy rononaim távol élnek a köz­ügyektől, Texasban, politikai kérdésekben általában kevés­sé tájékozottak, nem jelenti azt, hogy amikor Washington­ban politikai határozatot ho­zunk, nem kell rájuk tekin­tettel lennünk. Még az a tény sem jelent semmit, hogy vé­leményük esetleg a kisebbség véleménye. Rendíthetetlenül és megingathatatlanul hiszek a kisebbségek érdemeiben, véleményének értékében és a kisebbségek jogaiban. — Kötelességünk, hogy a kisebbség álláspontját figye­lembe vegyük: ragaszkodá­sunk a többség általános el­véhez, túlságosan leegyszerű­sítené a problémákat. Hiszem, hogy a többség igazsága — bármennyire igazság is — nem tartalmazza a teljes igaz­ságot. — Tudom, hogy fizikai le­hetetlenség volna mindig mind a 174 millió amerikai véleményét meghallgatnunk. Éppen ezért választjuk tör­vényhozóinkat, kisebb, vagy nagyobb körökben. A nehéz­ségek akkor kezdődnek, ami­kor egyes különleges esetek­ben, valamilyen okból, nem hallgatjuk meg választóink Véleményét és ebben a kü­lönleges kérdésben, olyan döntést hozunk, amely nem egyezik véleményünkkel. — Általános politikai frá­zis, hogy — tekintettel a két törvényhozó nagy pártra — minden kérdésnek két oldala van. A két párt léte azonban nem jelenti szükségképpen a kérdések két oldalának létét, egyúttal. Ezt a frázist lelki­ismeretünk megnyugtatására alkalmazzuk. így érvelünk: mivel minden problémának két oldala van, két ellenkező válasz is megfelelő lehet. A szavazás eldöntötte a kérdést s a többség véleménye a két megfelelő válasz közül az egyik, fogadjuk tehát el a többség döntését, a két helyes válasz közül az egyiket s nem szükséges további mérle­gelés tárgyává tennünk a pro­blémát. — Ez az elmélet — úgy hi­szem — ellentmond ameri­kai gondolkodásmódunknak. Nem hiszem, hogy mindaddig megtaláltuk a helyes választ egy kérdésre, amíg a nemzeti választ nem találtuk meg, függetlenül az egyszerű több­ségi döntéstől. Az egyes kér­désekre olyan nemzeti választ kell találnunk, amellyel min­den jószándéku és értelmes ember egyetért. — Hiszem továbbá, hogy nemzetünk fejlődésének ma­gyarázata abban a tényben rejlik, hogy mindig alkalmaz­kodni tudunk a megváltozott körülményekhez. Egyre fejlő­dő ismereteinket a változó időkhöz alkalmaztuk. — Az Egyesült Államok ti­zennyolcadik századbeli al­kotmánya együtt nőtt, széle­sedett, bővült és változott a változó idővel. Bizonyos szük­séges és elfogadott módosítá­sokkal, ez az alkotmány ma is szilárd, a huszadik század második felében.-*- Nemzetünk, mint min­den nemzet, birtokában, van bizonyos erőforrásunknak: nemzeti kötelességünk, hogy erőforrásainkat önmagunk j a-ERDÉLYI HARANGSZÓ A székely menekültek, az erdélyi diákok megsegítésére Székely Művész Est et rendeznek Január 25-én, szombaton este 7:30-kor a TOWN HALL-ban (123 West 43rd Street, New York City) ahol a magyar emigráció legkiválóbb művészei lépnek fel mint: SZABÓ SÁNDOR színművész. RÓZSA ALBERT hegedümü vész, TESZLÉRI ZOLTÁN zongoraművész, KEMÉNY GIZI szinmüvésznő, SOMODI PÁL a Nemzeti Színház v. tagja, ÁDÁM ÉVA drámai szoprán. FLÓRIAN TIBOR erdélyi költő. Zongorán kisér: Dr. HERZ OTTÓ. KOVÁCS ISTVÁN, verbunkos tánc. "HUNGÁRIA TÁNC­CSOPORT" Székelyfonó, Kállai kettős, SOMOGYI BALÁZS vezetésével. A Szent László Énekkar: KÉPES-KÖNYV TÁNC­­CSOPORT: Erdöháti sarkantyus. — Koreográfusok: KOVÁCS ISTVÁN. BÖJTI GYöRGY.Diszleí: GERŐ DEZSŐ. MEGNYITÓ: Nagy Rozália. Beszélet mond. Dr. Németh László. Konferál: Dékány Lászl. Ruhákat tervezte: Boldizsár Matild. vára kiaknázzuk. — Mint olyan ember, aki Texasban született, különle­gesen érzem ennek a jelentő­ségét. Különösen büszke va­gyok a Colorado folyó kifej­lesztésére és hasznossá tételé­re. Mindenekelőtt, nem a gá­takra és a folyó megfékezésé­re vagyok büszke, hanem ar­ra, hogy végetvetettünk a te­rület kiaknázatlanságának. — Ez a terület, amely az én fiatalkoromban még ter­méketlen volt, ha termő és nemzetgazdaságunk termelé­sének egyik létfontosságú ré­sze. Ami még ennél is fonto­sabb: a terület emberi erőfor­rásait jobban kihasználjuk, mint ezelőtt. A fiatalok szá­mára uj lehetőségek és uj te­rületek nyiltak meg, ha más vonalon nem, legalább is a fa­lusi otthonok villanyerővel való ellátásának vonalán. — A fentieket a követke­zőkkel szeretném befejezni: ezek jellemzik politikai meg­győződésemet. Természetes, hogy egyetlen meggyőződés sem adhat választ a felmerü­lő problémákra. A meggyőző­dések arra valók, hogy azok utján és azok segítségével megpróbáljuk megtalálni a választ a felmerülő problé­mákra. — Személyes meggyőződé­sem alapján, demokrata va­gyok, mert úgy érzem, hogy ebben a pártban tudom véle­ményemet a legmegfelelőb­ben kifejezésre juttatni. Min­denekelőtt azonban, amint azt cikkem elején hangsú­lyoztam: szabad ember és amerikai polgár vagyok s ez a két tényező mindennél fon­tosabb számára. — A fent elmondottakban hiszek — és a fent elmondot­tak miatt hiszek azokban. FORDS PLAYHOUSE MAGYAR MOZI 537 New Brunswick Ave. Fords, N. J. Tel.: Hl 2-0348 Széles Cinemascope vászon! Csak egy nap jövő szerdán, JANUÁR 29-ÉN ESTE 6-TÓL folytatólagosan Két kitűnő magyar film egy műsoron: "NE KÉRDEZD, KI VOLTAM" Valamint: "SZIRIUSZ" HÁROM ÓRÁS NAGYSZERŰ ^^ZÓRKOZASI^^ HÚSVÉTI TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA KEDVEZŐ ÁRON INDULÁS "JET" GÉPEN 1964 MÁRCIUS 22-ÉN VISSZA BUDAPESTRŐL ÁPRILIS 12-ÉN $518.40 Biró Péter és Fiai Irodája jelenti, hogy mindenki, aki a fenti időpontban kedvező áron szeretne Magyarországra HUSVÉT­­KOR látogatást lenni, azt most megteheti! Egyszersmint bejelenti a BÍRÓ IRODA azt is hogy 1964 JULIUS 8-ÁN egy újabb NAGY TÁRSASUTAZÁST rendeznek, ugyan­csak “jet” repülőgéppel BUDAPESTRE s jelentkezéseket erre az utazásra is már most elfogadnak. Amint tudvalevő: aki a BÍRÓ IRODA által utazik, az csak kel­lemes, kedves emlékekről beszélhet visszatérése után . . . Akiket érdekel ezen társasutazások bármelyike, minél hama­rább lépjenek érintkezésbe velünk további tudnivalókért. A BÍRÓ PÉTER ÉS FIAI IRODÁJÁBAN akár szmélyesen, akár levélileg szívesen megadják az információkat s mindent pon­tosan, gyorsan elintéznek az utazással kapcsolatban! Érdeklődök levélileg, vagy személyesen forduljanak BIRÖ PÉTER ÉS FIAI UTAZÁSI IRODÁJÁHOZ 98 French Street New Brunswick, N. J. Tel.: VI 6-1000 Nyitva naponta 9-5-ig, csütörtök este 8-ig. szomalon déli 12-ig. MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ALL AMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT Mrs. Anna K. Botz, tulajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents