Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-07-30 / 31. szám
6. OLDAL SZABAD SAJTV Thursday, July 30, 1964 Irta: KIRÁLY BÉLA tábornok Amerikából jövet Amszterdamban több órát kellett várnom amíg a genfi gép indult. Végignéztem minden látványosságot, a vámmentes boltokat, elolvastam a főbb európai újságokat de még mindig nem jött el a gép indulási ideje. A váróteremben sétálgatva megakadt a szemem egy menetrendekkel telt állványon, köztük meglepetésemre néhány vasfüggöny mögötti ország menetrendjét is megtaláltam. Kivettem a Szovjetunió légivá'llalatának a AEROFLOT- n:.k a menetrendjét. Kényelmes fotelbe telepedtem és gondosan tanulmányozni kezdtem. Rikító sárga, kék és vörös színekben nyomták a menetrend első oldalát. Kellemesen érintett azonban, hegy sem a vörös szin, sem a sarló és kalapács nem dominálja a nyomtatványt. Természetesen az első oldalon van sarló is, kalapács is, csillagos vörös zászló is, de mindez a kommerciális Ízlés határain belül mozog és nincs semmi bántóan propaganda ize. Megtudni a menetrendből, hogy az AEROFLOT légi-kapcsolatot tart egyrészről az USSR, másrészről Európa, Áz sia, Afrika és Latin Amerika között. Azt is megtudjuk a menetrendből, hogy az AERFLOT az USSR polgári légiflottája és egyenesen a Szovjetunió Minisztertanácsának van alárendelve. Ez már bizer (/cs gondolatokat ébreszt olyan szeméiben aki a vasfüggönyn mögül jött. Ez anynyit jelent, hogy az AEROFLOT elnöke miniszteri fizetést kap. Évente két öltözet ruhát és két pár cipőit kap kedvezmény es áron, felesége olcsón vásárolhat a speciális boltokban és ingyen 24 órás személyautó szolgálat áll a maga és családja rendelkezésére. Az AEROFLOT elnöke legalább is tagjelölt a Kommunista Párt Központi Bizottságában s mint ilyent csakis a Párt Első Titkára engedélyével lehet letartóztatni. Ennél nagyobb kedvezményt a szovjet nem adnak, ez azonban igen nagy privilegium.Az AEROFLOT igen befolyásos kezeikben van. Rengeteg bürokrata aprólékossággal összeállított más adat is van a menetrendben. Nem volna érdemes ezeket mind felsorolni itt. A lényeges az, hogy hány repülőtérről, mennyi gép indul, milyen időközökben és hova. Ezeket az adatokat igyekeztem kihámozni a menetrendből. Fckozotcsan megtaláltam a kérdésekre a feleletet. Úgy éreztem azonban, hogy valami baj van a Szovjetunió nemzetközi légiforgalmával. Ma, amikor a Szovjetunió a békés együttélés gondolatát propagálja arra számítottam, hogy ennek vetületűként élénk és sürü légikapcsolatot fogok felfedezni a Szovjetunió és a szabad világ között. Tudjuk azt is hogy Kruscsev 1970-re túl akarja szárnyalni Amerikát a termelésben. Ebből viszont arra van jogunk következtetni, hogy a Szovjetunióban duzzadó, fejlődő, töménytelen javat termelő olyan ipar van, amelynek hatalmas feleslegei várják a világ miden részére való elszállítást. A szovjet készárunak ilyen áradata viszont élénk idegenforgalmi repülőhálózatot követelne. A menetrend első ránézésre nem árul el ilyen életerős,duzzadó, élénk forgalmat. Nem kívántam azonban elsietni az ítéletet. Az összehasonlítás az egyedüli mód mely megmutathatja vájjon a Szovjetunió tényleg olyan fölényben vam-e más országok felett mint amit hirdetnek. Az Egyesült Államok nemzetközi légiforgalmával nem lehet összehasonlítani a szovjetét, mert Amerikának sok olyan repülővállalata van melyek nemzetközi forgalmat bonyolítanak le. Minden ilyen vállalat menetrendjét nehéz lenne összeszedni. Úgy határoztam tehát, hogy összehasonlítom az AEROFLOT idegenforgalmát a kis, földművelő Hollandiáéval. Persze gondoltam, ez nem lesz reális összehasonlítás. Az USSR- naik 200 milliónál több lakosa van, Hollandia pedig csak 11 millió, azaz 18-ad része a szovjet népességnek. Arra gondoltam, hogy a KLM adatait majd beszorozom 18-al s ezt a számot fogom majd a tényleges szovjet adatokhoz viszonyítani. Ez adja majd meg a két ország nemzetközi légiforgalmánák relativ nagyságát. A következő meglepő adatokat találtam: Az AEROFLOT-nak heti 97 járata indul külföldre s tér vissza a Szovjetunióba. Hollandiának, a két ország népessége arányában 18-szor kevesebb, az az heti 5-6 külföldi járattal kellene rendelkeznie. Ezzel szemben a KLM-nek 675 külföldi légijárata van, heteniként. Abszolút számokban ez hétszer több mint a Szovjetunióé. Ha pedig a lakosság számarányát is figyelembevesszük, Hollandia ötezerötszázszor fejletteb nemzetközi repülőszolgálatot tart fenn mint az USSR. A 97 szovjet nemzetközi járatból azonban 53 csak a vasfüggönyön belül közlekedik, ebből 22 ázsiai kommunista országokkal és 31 európai csatlós országdkkal. Csak 44 szovjet járat repül a vasfüggönyön kívüli területre. A KLM is berepül azonban a vasfüggöny mögé és pedig 30 járat indul és tér onnan viszsza heteniként. Ez csak egyetlen egy járattal kevesebb mint amit AEROFLOT indít az európai csatlós országokba. A Szovjetunió a szabad világba — mint láttuk — 44 járatot indít, a KLM pedig 645-öt. Az USSR-nak 5 nemzetközi repülőtere van, a szegény Hollandiának csak 1. Moszkva a legnagyobb légikikötő. A 97 külföldi járatból 71 indul Moszkvából és tér oda vissza, s csupán 26 indul a tcibbi négyről. Kievből indulnak a járatok Bukarestbe, Szófiába és Becsbe. Taskenttől Afganisztánba, Pakistánba, Indiába, Burmába és Indonéziába. Irkutszkból induló gépek kötik össze a Szovjetuniót Külső- Mongoliával, Pekinggel és Észak-Koreával. A szovjet légiközlekedésnek különös fursasága az, hogy nem tudta még megoldani a Tokióba való repülést. Az AEROFLOT menetrendje azt a hihetetlen ajánlatot teszi az olvasónak, hogy ha Moszkvából Tokióba akarna jutni, akkor repüljön először Khabarovszkba. Ott száljon vasútra, hogy elérje Vladivcsztcktól délre a kínai határén fekvő Nakhodka városát. Itt igyekezzék elérni a motoros hajó járatot, amely Yokiahámába viszi majd. Csak többszöri elolvasás után adtam hitelt a szovjet nemzetközi repülőforgalmáról tájékoztató menetrend ez írásban és rajzban adott tanácsának. Arra nem adott a menetrend tanácsot, hogy mittetgyen az utas Yokohámában. így ki kell egésziteniaz AEROFLOT menetrendjét. Meg kell mindazokat nyugtatni, hogy aki a menetrend tanácsait követve jut Yokohamába, ott helyiérdekű villamos vasutat talál majd amely beviszi Tokio szivébe. Ez már kellemes sima ut lesz, a tapasztalatom szerint. Van egy ötödik nemzetközi repülőtere is a Szovjetuniónak: Leningrád, a másodi főváros. Erről a nemzetközi repülőtérről egyetlen repülőjárat indul hetente Helzinfcibe. A menetrend itt nem utal arra, hogy ha valáki lekési ezt az egyetlen járatot akkor gyalog is — nem beszélve arról, hogy lóháton napokkal előbb érne Helzinkibe mintRingo Starr (bal) nem titkolja, hogy első nevét onnan kapta, hogy egyszerre több gyűrűt visel az ujjam. Jobbra Paul McCartney, egy másik Beatles-sztár, utánozza partnernője hajviseletét a “A Hard Days Night” cimü filmben. John Bart tengerész kadett megerősít egy kötelet a U. S. parti őrség Eagle nevű háromárbócos brigg-jén Brooklyn, N. Y. előtt. Háttérben a cslei vitorlás Emeralda. A 13 nemzet 23 hajója között vannak, mellek New Yorkban adtak találkozót. ha megvárná a következő AEROFLOT járatot. Ilyen és hasonló adatokat talál az olvasó az AEROFLOT nemzetközi járatainak menetrendjében. Ha az adatokat és a belőlük vont következtetéseket végig gondolja az ember, rlem érzi a kiértékelést teljesnek addig ’amíg az amerikai légi idegenforgalmi járatoknak legalább egy részével össze nem veti a szovjet adatofct. Felhiüvtuk tehát a Federal Aviation Agency-t a Kennedy repülőtéren. Adataik szerint naponta külföldre 225 repülőgép indul és ug|i ar|innyi tér vissza erre az egyetlen amerikai repülőtérre. Ez 1575 járatot jelent hetenként, a szovjet heti járatainak tizenhatszorosát. De ez csa kegyetlen egy repülőtér. Közel ilyen erős forgalmat bonyolít le a Dallas repülőtér Washington, D. C.ben, a Les Angelesi és néhány más amerikai repültőtér is. De számtalan kisebb nemzetközi forgalmú repülőtér is működik az USA-ban, úgy mint: Miami, Fia., Newaark, N.J., Boston Mass., Detroit Mich., Chicago, 111., San Francisco, Calif., Seattle Wash., New Orleans, La., Dallas és Houston Texas., stb., stb. Ha ezekre csak a Kennedy repülőtér idegenforgalmánek negyedét számitjük is kb. 8000 heti Nemzetközi járatra lehet az USA légiforgalmát becsülni. Ezt kell öszevetni a szovjet heti 97 járatával. Ha pedig ezt megtesszük, akikor arra is kell godól-nunk, hogy Kruscsev 1970-ben felül akarja múlni Amerikát. Ha Amerika egyetlen uj repülőjáratot sem indítana 1964 és 1970 között, vájjon a szovjet fel tudná-e duzzasztani a heti 97 nemzetközi repülőjáratát 8000-re, Ha az a válaszunk, hogy nem akikor ez azt jelentheti, hegy Kruscsev nem mindig mond igazat. Mi legyen a válaszunk annak a tudatában, hogy az amerikai fejlődés pedig nem áll meg ott ahol ma van? * * * DE GAULLE ELNÖK POLITIKAI ELŐRETÖRÉSE A RALKÁNON 'PÁRIS — Charles de Gaulle, francia államelnök tekintete általában kelet felé irányul. Öt napon keresztül puhatolózott de Gaulle egyik legbizalmasabb hive, Louis Joxe, Titónál, Jugoszlávia elnökénél. Hét napon keresztül fcg julius végén Parisban időzni Románia miniszterelnöke, Jón Gheorge Maurer. A Titónál tett látogatás és Maurer meghívása Franciaországba, de Gaulle elnök átfogó világpolitikájában a legújabb fejlemény, hogy a két nagy hatalmi tömböt Nyugaton és Keleten fellazítsa és m.ir.it harmadik nagyhatalom jelenjék meg a nemzetközi színpadon. Hogy ezt elérje, de Gaulle a következő előzetes sakkhuzásokat tette: Elismerte Vörös Kínát, propagandát fejtett ki Délkelet Ázsia semlegesítésére, segélyprogramot dolgozott ki Afrika és Latinamerika talpraállitására, magára vette 1964-ben 10 latinamerikai ország meglátogatását és végül mindezek által Párist az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikájával szembenálló népek Mekkájává tette. így törtér It, hogy csak június utolsó és julius első 10 napjában a következő kormányfők látogatták meg Párisban, Görögország, Izrael és Törő k o r szág mini s ztereln ökei, Norodom Sihanouk, Cambodia miniszterelnöke és mindazért, hogy megértést, tanácsot és segítséget kapjar.bk de Gaull-tól. így kezdte el a francia államelnök egy uj Keleteurópa-i politika szövését, hogy ' tér esztülugor hassa a Vasfüggönyt és lépésről-lépésre felpitse az általa kívánt hatalmi tömböt, az Atlanti Óceánéi az Uraiig. Ezrt küldte politikai előőrseit a Balkánra, ahol Franciaország már az elmúlt századtól kezdve, állandóan szövetségeseket keresett Németország és Oroszország ellen. Jugoszlávia elnöke, Tito, mélyen megsértette de Gaulle tábornokot, mikor 1961-ben, a franciajalgeriai szerződésék Evianban váló aláirása előtt 6 hónappal, elismerte az aleg.riai lázadókat. Mégis türtőztette magát de Gaulle és nem foganatosított megtorló intézkedéseket Jugoszlávia ellen. A jóviszony akkoriban csák befagyott Franciaország és Jugoszlávia között, és most könnyen volt újból felolvasztható. De Gaulle Louis Joxe-t küldte Jugoszláviába, azt a nindennemü politikában já*atcs történelem professzort, aki már 1952-ben világfeltünést keltett, mint Franciaország moszkvai nagykövete: Sztálin, aíki akkor már évek óta nem fogadott nyugati diplomatát, őt mégis kihallgatáson. fogadta. Joxe 1956-ban a francia külügyminisztérium külpolitikai cszíL} rőnetze lett, [1962-ben pedig de Gaulle első diplomáciai tanácsadója. Ő vezette a francia fürdőhelyen Evianban a tárgyalásokat az algériai lázadókkal és ő irta alá a szerződést, mély az egykori francia gyarmatnak teljes függetlenséget biztosított Franciaországtól. Valamivel több, mint három héttel ezelőtt Joxe egy kölcsönös kulturegyezményt irt alá Belgrádban, amely filmek, könyvek és művészek cseréjét célozza és amely szerint a francia nyelvet nemso- Ijára, mint választható tárgyat bevezetik a jugoszláv középiskolákba. Joxe professzor az Adriai tenger szigetén Brionban tárgyat Titoval, annak ottani kéjlakában és éppen jókor érkezett vissza Parisba, hogy nyilvánosságra adja: Jón Gheorge Maurer román miniszterelnök — akinek francia anyja van — helyettese Birlandeanu és külügyminisztere Manescu, julius 26-án érkeznek hivatalos látogatásra Párisba. De Gaulle francia-román flirtelését pontosan 8 hónapon keresztül készítették elő és 8 hónapig tartották titokban. Már 1963 novemberében, amikor de Gaulle megbízottja Edgar Faure volt francia miniszterelnök Vörös Kinában, an rák diplomáciai elismerését készítette elő, Franciaország bukarest követe Pierre Bouffanais letette meghívását a román miniszterelnök asztalára. Aromán elvtársak kaptak a meghíváson, s nlnáil is inkább, mivel politikai, gazdasági és ku 11 urk érdes ekben szembehelyezkedtek a Szovjetunióval és voltalképen azt teszik, amit de Gaulle politikai “depolarizációknak” nevez. Mialatt még Bukarest és Páris a látogatás pontos dátumáról tanácskozott, Washington tudomást szerzett erről, hirtelen és azonnali hatállyal gazdasági tárgyalásokra hivta meg a románokat. Sőt az amerikai részről tárgyaló Averell Harriman, Gaston-Marin helyettes román külügyminiszternek, két nagyteljesítményű atomreaktort is Ígért, egyenkint 500 megawatt teljesítménnyel. Páris nem tud természetesen annyit Ígérni a románoknak, mint az Egyesült Államéit, de a francia röimán árucsere, egy 1954-ben aláirt gazdasági szerződés értelmében, azóta szépen fellendült és míg 1954-ben a román árucsere évente 4 millió frankra rúgott, 1963-ban már 102 millió frarlk volt. Mig a franciák 1954-ben 15 millió frank érőikben vettek át román árut, 1963-ban már 169 millió frank értékben. Egy francia-angol nagyvállalat egy hatalmas vashengermüvet szerel fel éppen a romániai Galaiz-ban mintegy 40 millió dollár értlékben. Francia cégek több teljesen felszerelt cukorgyárat és egy olajfinomitót száilitanaki Romániának. Ezzel szemben Franciaország egyik legjobb vásái-bj a ,a román nyersolajnak. Kulturexportjával is sikere van de Gaullenak. Miután nemrégen Romániában elvetették az orosz nyelv hivatalos tanítását, a román diákság 65 százalékban úgy döntött, hogy hagyományosan a francia nyelvet akarják taniulni. Mielőtt az Erdélyből származó Maurer, román náiniszterelnck podgyászát csomagolta volna, ■— még hamar kénytelen volt Moszkvába menni Kruscsev születésnapjára. Annak ellenére azonban, hogy a szovjetben már tisztában voltak az újabb, elmélyült francia-román kapcsolatokkal, Maurer — bár bizonyos feltűnést kelt egy csatlósország vezetőjének, első és önálló utazása egy nagy nyugati országba — Moszkvában egy szót sem említett róla. Nem kérdezték és ő i hallgatott. Egy a 11 közül, akik Kubából való menekülésük közben harcoltak Castro militia katonáival. Sebeit Miamiban kötözték be. veszélyes AUTOMATÁK NEW YORK — U.S. repülövállalatok mérlegelik a balesetbiztosító automaták eltávolítását a repülőterekről, mely automaták segítségével ércpénz bedobásával az utasok még az utolsó percekben is biztosíthatják magukat. A repülőtársaságok attól félnek, hogy biztositásnak ez a könnyű módja, a gépek elleni szabotázsoknak lehet a forrása. Tizenhárom repülőgép-katasztrófánál . melyeket 1949 óta szabotázs okozott, 6 esetben volt a szerencsétlenség oka biztosítási csalás kísérlete. Lord Snowdon, megcsípi lányának Lady Sarah-nak orcáját, akit anyja, Margaret hercegnő tart karjaiban. A SZOVJET AEROFLOT ÉS A HOLLAND KLM
