Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-07-23 / 30. szám
6. OLDAL Thursday, July 23, 1964 John Glenn asztronauta és felesége egy Houston, Tex.-ban tartott vacsora után újságírókkal beszélt, majd James Webb a NASA főnöke (bal) és Robert Gilruth a Manned Spacecraft Center : önöké (jobb) kijelentették, hogy vissza óhajtják kapni Glennt az űrprogramba. A bevándorlási törvény megjavítása világpolitikai érdek - mondja Rusk WASHINGTON— Dean Rusk külügyminiszter megjelent a képviselőház bevándorlási bizottsága előtt é?. szót emelt a Kennedy és Johnson elnökök által kezdeményezett bevándorlási törvényreform mielőbbi megvalósítása érdekében, hangsúlyozva azt a szempontot, amelynek figyelembevétele az ő külön hatáskörébe tartozik: azt, hogy tekintettel az Egyesült Államok megváltozott világpolitikai helyzetére, a szabad nemzetek vezérlésére a jelenleg érvényben levő bevándorlási törvény mennyire, ártalmas és a javasolt reform milyen parancsoló szükségesség. Mint mindenki tudja, a mostani törvények alapja a nemzeti kvóta , rendszer és mindenki tudja azt is, hogy ez a kvóta rendszer különbséget tesz kívánatos é» kevésbbé kívánatos bevándorlók közt. A kevésbbé kívánatos népek közé tartozik a magyar nép is. Ennek ai megkülönböztetésnek akar véget vetni a két elnök által kezdeményezett és a kongresszus mindkét háza előtt; fekvő egész sereg módosítási javaslat. Rusk (külügyminiszter külpolitikai szempontból taglalta a helyzetet, kiindulva a kvóta rendszer megszületéséből. A kvóta rendszer, ahogyan több mint 40 év előtt megszületett és nagyjában még*, ma is érvényben van, eredetileg azt a célt > szolgálta, hogy az Egyesült Államok nemzetiségi tagoltsága megmaradjon úgy, amint volt 1920-ban: minden nép százalékszerüen úgy legyei^ tovább is bevándorlás utján képviselve, mint 1920-ban. gyobb arányban képvisel- Tehát, példának okáért, a magyarság ne legyen nagyobb arányban 'képviselve a nemzet népi összetételében, mint volt 1920-ban. Igen ám, mondta Rusk külügyminiszter, de — eltekintve a kvóta rendszer minden méltánytalanságától — nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 20-as évek óta nagy változások történtek Amerikában és a nagyvilágban. A második világháború óta Amerika uj szerepet kapott a világpolitikában, vezető szerepet.A vezér felé fordulnak a szemek minden irányból. Könnyű elképzelni, miképp vélekednek Amerikáról oly nemzetek fiai, akiknek mostoha, megszégyenítően csekélyszámu kvótákat dob oda a jelenleg érvényben levő törvény. Azt látják, hogy Amerika a bevándorolni szándékozóktól nem azt kérdi, hogy mit tudnak és mivel tudnák szolgálni Amerika gazdagságát, kultúráját, nagyságát, hanem azt kérdi: hol születtél? És mivel az ittszületett és ott-sziiletett közt nagy ür tátong a bevándorlási törvényben, idegen népek milliói elfogultnak és igazságtalannak vélhetik Amerikát Ilyen szigorú ítélet azonban nem igazságos. Amerika nemcsak egy méltánytalan szabályt — nemzeti kvótákat — alkalmazott, hanem a háború óta egész sereg törvénymódosítást hajtott végre, amelyek az alaptörvény méltánytalanságait enyhítették. Például: 1948, Displaced Persons törvény.— 1953, menekült-segélyezési törvény. 1960, a Menekültek! Évében uj menekültsegélyezés. Ezeknek a törvényeknek alapján ezerszámra bejöttek Amerikába olyanok,— akiknek a kvóta rendszer alapján máskülönben évekig kellett volna várniok arra, hogy kvótaszámuk sorrakerüljön. 1957 óta öt alkalommal a kongresszus uj törvényeket hozott, amelyek lehetővé tették a kvótánfelüli bevándorlást. A magyar újságolvasót nem kell egyébre emlékeztetni, mint a szabadságharc-utáni korlátlan bebocsátásra. Mindezeknek a törvény szigorát enyhítő reformoknak eredményét számok igazolják: 1958 és 1962 közt 2,599,34.) bevándorló (látogatókon,stb. kivül) jött az országbá és ezek közül csak 34 százalék, tehát csak minden harmadik jött be kvótán, kétharmadrész kvótán felül, tehát kedvezményesen nyert bebocsáttatást. Mindezek a tények és számok azt mutatják — folytatta fejtegetéseit Rusk külügyminiszter — , hogy az igazságtalan kvóta rendszer rosszalása a nagyvilágban nem teljesen jogosult, ellenkezőleg, a bevándorlásnak, főleg a kommunista rabság és üldözés elől való menekülésnek favorizálása igenis/ tanúsága annak, hogy Amerika törvényhozása és népe, jóindulattal és megbecsüléssel fogadja idegen nemzetek ide kívánkozó fiait, mégpedig nem ok nélkül, hiszen köztudott tény az, hogy bevándorlók mindenkor gazdagították anyagi és szellemi javakkal Amerikát — nemcsak bizonyos észak és nyugat-európai nemzetek fiai, hanem minden nemzet fiai. A kongresszus előtt fekvő javaslatoknak lényege az, hogy szakítani kell a nemzeti kvóták rendszerével, öt év alatt fokozatosan meg kell szüntetni a nemzeti kvótákat) és az ötödik év után — miA Great Smoky Mountains National Parkjának, amely nagy turista látványosság most van a 30-ik születésnapiaa. Legmagasabb pontja a Clingman’s Peak, mintegy 6643 láb magas, a kilátó toronnyal. •7ATUD SAJT«* után már nem lesznek nem- j zeti kvóták — már csak egy világkvóta lesz És gondoskodás történik arról is, hogy a jövőben együlen nemzet se jusson aráiytálán előnyhöz; evégből a törvénytervezet kiköti, hogy egyetlen nemzetnek sem juthat egy évben több, miit a világkvóta 10 százaléka, é bevándorlási) vizumok szétositásánál a j ö -1 vőben a fő szenpontok ezek lesznek: Szakmti tudás éj gyakorlottság, «rkölcsi és szellemi szinvoial, rokonság Amerikákat élő személyekkel családik egyesitése). Ezek méltányosaké' szempontok, nint a születési hely véletlenjének döntő jelentősége. A bevándorksi törvénynek ma azért is egészen másnak kell lelnie, mint eddig, mert egészen más [ természetű a nai bevándorlás, mint volt £ régi. Régeb- ( ben a fiatalabb elem uralkodott, ma legiagyobb számban idősebb férfiak óhajtanak Amerikába jönni és több nő akar jönni, mint azelőtt, és mig régen a a bevándorlók közt túlnyomóan tanulatlan emberek voltak, ma nagyobb számban kérnek bevándorlási vízumot különös képzettséggel biró emberek. A| törvénytervezet az évenkétj bevándorlást nem növeli, mivel nem a bevándorlók számán van a hangsúly, hanem a bevándorlók minőségén. A mai világhelyzet előmozdítja az ilyen válogatást, amennyiben most, a világháború óta, nem olyanok, kopogtatnak Amerika kapuján, akik hazájukban nem tudtak boldogulni, hanem olyanok, akik tudásuk, képzettségük, emberi kvalitásaik révén odahaz jól boldogulhatnának s csak azért veszik kezükbe a vándorbotot, mert hazájukban áldatlan állapotok vannak. Nem a nincstelenségtől szabadulni, hanem azért jönnek, mert Amerika szabadságot és több boldogulási lehetőséget ígér nekik. Ilyképpen Amerika abba a kedvező helyzetbe jut, hogy értékes emberekkel gazdagodhat Maxwell Taylor tábornok, vietnami U. S. nagykövet, fontos tárgyalásokat folytat Viet Nam vezetőjével, Nguyen Khanh tábornokkal, annak saigoni hivatalában. A kongresszus és a hangulatcsinálók Megszületett a 37-ik független afrikai állam, Malawi. Dr. Hastings Sanda, (bal a zászlórúd alatt) és Sir Glyn Jones angol tőkormányzó figyelik, amint felvonják az uj állam zászlaját. Ledmer Ödön — Emlékezés egy nagy magyar építőművészre Ritkaság, hogy egy építész oly nagymért ékben rányomja egyénisége bélyegét alkotásaira, mint azt Rechner Ödön tette, az ötven esztendeje elhunyt kiváló művész. Elég egyetlen jellegzetes épületét tüzetesebben megfigyelni, hegy a többit már teljes bizonyossággal megkülönböztessük mindenki másétól. Aki látta Budapesten az Iparművészeti Muzeum Üllői úti palotáját, már ismerősként tekinti a Földtani Injiézet, a Szabadság téri volt Postatakarékpénztár épület csipkés oromzatait, színes majolikadíszeit, a kőbányai templomot, vagy a kecskeméti városi tanácsháza hasonló kiképzésű homlokzatát. Különölegesek ezek az épületek, nemcsak mert alkotójuk kivételesei színes és eredeti egyéniség volt, hanem mert szándékosan törekedett valami egészen uj stilus létrehozására a magyar épitőmüvá.Gzetbém. Pályafutása kezdetén, a múlt század utolsó harmadában, amikor az egész európai építészet a nagy történelmi stílusok felmelegítéséből merített ihletet, ő maga is a reneszánsz és a barokk szellemében tervezett. Ennek nyomait viseli az Operaházzal szemben álló, díszes, hatalmas tárház és a szegedi városi tanácsba za. Amikor pedig Európa-szerte egyre erősebbé vált a hagyományokkal való szakítás mozgalma, benne is feltámadt az ellenkezés: “. . . nem tartom művészi feladatnak, hogy ok nélkül, egy egészen uj műremek megalkotásánál ne a magunkét csináljuk, hanem más kornak a kihalt formanyelvét próbáljuk utána dadogni” — irta. Eszményképe a magyar nemzeti stilus megalkotása lett, és mivel nem akart semmilyen, előző kor formaeredményeire támaszkodni, önerejéből kívánta létrahozni. Mint hogy azonban még a legere-A hangulatcsinálók munkáját, akik a kongresszusi törvényhozókat befolyósolni igyekeznek, a legtöbb külföldi államban veszedelmesnek tartják és elitélik. Összetévesztik őket azokkal, akiket például Magyarországon ki járóknak neveznek. A külföld azt hiszi, hogy ez a néhány kijáró erőszakos viselkedésével letöri a nép által választott képviselők akaratát és igy néhány érdekelt ember legyőzi a többség véleményét, ami ii em egyeztethető össze a hangoztatott demokratikus elvekkel. Pedig nem igy áll a dolog. A hangulatcsináló (lobbyist) valamely amerikai érdekképviselet megbízottja és igy nem néhány ember érdekében, hanem rendszerint nagyobb csoport nevében buzgólkodik. A legbefolyásosabb lobbyista az, aki a legtöbb embert képviseli. Ha a hangulatcsinálást betiltanák, megfosztanák az amerikai társadalom jelentős szervezett rétegeit attól, hogy szavukat hallassák, ami az alkotmányba ütköznék. A képviselő vagy szenátor, akit a hangulatcsináló felkeres, meghallgathatja bizonyos érdekképviseletek véleményét. hogy minden oldalról tájékoztatva legyen, amikor szavazásra kerül a sor. Veteránok, uniók, fogyasztók, mezőgazdák, kereskedelmi és ipari kamarák, orvosok, vagy a női egyesületek biznak meg ilyen képviselőket Washingtonban. Aki a fennforgó kérdésekben tisztán akar látni, kell, hogy a másik fél véleményét is meghallgassa. . . Washington hemzseg a hangulatcsin álóktól, de az állami fővárosokban, a városi közigazgatások körül is szerepelnek ilyen érdekképviselők, akik rendszerint jó fizetést húznak, de meg is dolgoznak érte. A hangulatcsinálóknak joguk van ahhoz, amit tesznek. A “Bill of Rights” első cikke mondja ki, hogy a kongresszus nem korlátozhatja a szólásszabadságot és a polgárokat nem akadályozhatja meg abban, hogy sérelmeikkel a kormányhoz forduljanak. De van-e szabály a visszaélések ellen ? Természetesen van. Azt, aki pénzt kér, vagy elfogad azért, hogy szövetségi, állami vagy városi törvényhozó testületben bizonyos irányban adja le szavazatát, rendkívül szigoruan büntetik. Az li946-i ! Reform Act például előírja, hogy a lobbyisták e* foglalkozásukat bejelenteni tarj toznak a szervezet megne, verésével, amelyet képvij selnek és a pénzösszeg megjelölésével. amit szolgálataikj ért felvesznek. Harmincegy államnak hasonló törvénye van. Washingtonban ma több mint ezer lobbyistát tartanak nyilván. AiCNS detibb egyéniség sem tépheti ki magát korából, ő sem tehetett egyebet, mnt nagy akar va, akaratlanul a meglevő kuJlturkincsre támaszkodott. A magyarok ősi művészetében építészeti emlékekre nem 'találhatott, ezért vándorlásaik kiindulópontján, Ázsiában kutatott fel motivumokat. Uj törekvéseinek jegyében fogant, már sajátosan egyéni épületein ir.|diai reneszánsz, gótikus és szecessziós elemek ötvöződnek, a nemzeti jelleget pedig a népművészetből kölcsönzött diszitőélemek hangsúlyozzák. Mégsem a sokféleség, hanem az egységes művészeti hatás az uarl'kodó bennünk — ez pedig Lechrjer Ödön határozott és jelentős egyéniségének köszönhető. Ezért nem lehettek még legjobb tanítványai sem továbbéltétől müvsézetének, amely nem ismételhető és nem is folytatható, azonban merész újrakezdésével mindvéágig értékes hagyománya marad a századforduló magyar s európai építészetének. Dr. Francois (Papa Doc) Duvalier, Haiti vaskezü elnöke, felkérte állama nemzetgyűlését, válassza meg örökös elnöknek, amit az meg is tett. A felső képek a kampányt mutatják. Alól a lakosság táncol és felvonulással ünnepli az eseményt, .........
