Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-06-25 / 26. szám
6. OLDAL SZABAD SAM Thursday, June-25, 1964 U [hant, a U. N. főtitkáar és Miss Barbara Hepworth Angliából, a “Single Form” szobor előtt állnak New Yorkban, a U. N. épülete előtt. A szobrot most leplezték le. Húsz év előtt Magyarországban megkezdődtek a deportálások A némtet megszállás napjának, 1944 március 19-ének délelőttjén a budai Várban tartott koronatanácsi ülésen Keresztes-Fischer Ferenc, a Kállay kormány belügyminisztere bejelentette, hogy egy percig sem marad tovább hivatalában. El-1 határozását azzal indokolta meg, hogy “a németek átvették mia reggel a rendőrséget; a Gestapo megkezdte működését. Ma reggeli már a lakásán kereste gróf Bethlen Istvánt, számos képviselőt és felsőházi tagot ma letartóztatott a Gestapo, igy nyal Lipótot, Rassay Károlyt. Nem engednek egy zsidót! sem a várost elhagyni.” A koronatanácsot megelőzően a kormány a minisztertanácsban tárgyalta meg a helyzetet. Keresztes- i Fischer ott elmondötta: egy Ges tapo-ezredes parancsokat adott a magyar rendőrségnek azzal, hogy visszautasítás esetén a Gestapo maga hajtja Végre elhatározásait. Tehát: a magyar rendészeti szerveknek a megszállás dső órájától kezdve a nőimet megszállók utasításait kellett végrehajtaniuk. A német megszálló csapatok március 19-én és 20-án azonnal akcióba léptek a “zsidókérdés” radikális megoldására. Szállás céljára le- i foglalták a zsidó hitközségek tulajdonában levő alkalmas házakat, kiürítették a kórháziakat, anélkül, hogy ehhez j bármely illetékes magyar :szervnek hozzájárulását, beleegyezését kérték volna. Az első 72 órában — a Sztójay kormány megalakulásáig — a bevonuló német katonai és rendőri egységeik nem is keresték hivatalosan az érintkezést a magyar hatóságokkal. Miután a magyar fegyveres erők — Szombathelyi vezérkari főnök 1944. március 19-i parancsa értelmében — a megszállókkal nem szálltak szembe fegyverrel, hanem “barátságos” fogadtatásban részesítették őket, az SS és a Gestapo különítményei akadálytalanul végrehajthatták terrorakcióikat. A zsidó középületek lefoglalása után a Gestapo tisztjei közvetlen érintkezésbe léptek a hitközségek vezetőivel. így Budapestem március 20-án a hitközség Sip-utcai sziélkházában megjelent két Gestapo tiszt, és az összegyűlt zsidó vezetőkkel először szóban közölték parancsaikat, majd ugyanezeket minden egyes résztvevőnek — német, nyelven— Írásban is átadták. Eek az első zsidóellerJesi intézkedések nem ötletszerűen születtek meg 1944 március 19-e és 24-e között, A német rendőri egységek —a Somderkoimmaindo irányitásávail — már a többi megszállt országban is bevált módszereket alkalmazták. 1. A zsidó hitközségeik vezetőivel közölték: a megszállás napjától minden “/ idóügy” az ő hatáskörükbe tartozik. Budapesten egy uj központi és vidékien több körzeti zsidó önkormányzatii szervet („Jadenrat — zsidótanács, Aöltestenrat •— “vének tanácsa”) hoztak létre azzal, hogy az általuk kiadott rendelkezéseket hajtsák végre. A Juder.rati és az Aieltestenrat tekintik ilyenek megteremtéséhez elsőrangú érdékeik fűződtek, ezért elrendelték, hogy a zsidók a németekkel csakis e szervek közvetítésével érintkezhetnek és ezeknek utasítását kötelesek változtatás nélkül végrehajtani. Aki —úgymond — szembehelyezkedik a Judenrattal,— annak a németekkel gyűlik meg a baja! 2. Mindenütt elrendelték, — ez volt az első súlyos korlátozó rendelkezés — hogy a zsidónak minősülő magyar állampolgárok nem hagyhatják el lakóhelyüket, nem utazhatnak sehova. Terroriutézkedeaeiket és a I letartóztatásokat azonban : csupán kényszerű 'és ideiglenes jellegű intézkedésnek mondották és bőven éltek Ígéretekkel arra az esetre, ha a zsidók igyekeznek jól1 végrehajtani a német utasításokat. A megszállók igy résziben terrorral, részben megtévesztő ígéretekkel elérték,— hogy a Judenratok engedelmes, jól, működő apparátu- i sokként segítsék őket népirtó terveik megvalósításában. Az 1944. március 29-i minisztertanács számos zsidóellenes kormányrendeletet fogadott el, de ezek már megjelenés üik pillanatában túlhaladottak voltak, hiszen e napokban a magyar belügyminisztérium — német kezdeményezésne — már sokkal súlyosabb rendelkezéseket készített elő. Veeisen'mayer, az akkori budapesti német követ elmondotta nürnbergi vallomásában: — Kaltenibrunner SS rendőrtábornok, Himmler helyettese, 1944 márciusának végén, Budapesten a magyar belügyminisztérium vezetői- I vei tárgyalt. Nem lehet vé! letlen, hogy néhány nappal később, 1944. április 4-éim,— még a sárga csillag viseléséről szóló rendelet életbelépése előtt, Jaross belügyminiszter minden ‘polgármestert, és községi elöljárót bizalmas I rendeletben felszólított: — I utasítsák “a zsidó közösségi ■ szervezeteket, hogy az öszszes zsidóinak tekintendő személyekről lakóhelyűik feltüntetésével névjegyzéket állítsanak össze négy példányban, és azokat a polgármesternek, illetve a közát.” Ez a rendelkezés a todelkezések, rendlszabáilycik előfutára volt. 1944 április 7-én a belügyminisztériumban bizalmas édteJkezUtet tairtctíJik a deportálás alapelveinek kidolgozására. Ezen két német SS-tiszt is részt vett. A tanácskozásról készítet fölkezdődik : “Baky államtitkár közli, hogy a kassai ! csendőrkerület területéről a zsidók a közeljövőben ki lesznek telepítve. Ennek keresztülvitelére Munkácson | lesz egy német törzs, 'Ferenczy csendöralezredes és Miedgyesi királyi ügyész részvételével.” A dleportálási rendeleti fontosabb pontjai: a) a zsidókat nemre és korra való tekintet nélkül a 1 kijelölt gyüjtötáborokba kell szálliatni; b) a zsidók “összeszed'ését’ a területileg illetékes rend, őrség és a m.kir. csendőrség végzi; c) a német biztonsági rendőrség tanácsadó szervként a helyszínre ki fog szállni, akikkel (igy!) a za| vartalan (ögyüttmüfc'U litere— különös súlyt kell helyezni”; d) “az elszállítás fogoly| ként vonaton, szükség esetén városi, illetve községi elől- 1 járóságdk által kirendelt, A teherautó vezetője meghalt és 35 kansasi iskoláslány és hat felnőtt kísérőjük megsebesült, amikor egy homokkal telt teherautó oldalról belefutott a lányokat kirándulára szállító autóbuszba. előfogatükon történjék.Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk lévő luházatot, leg-| feljebb kétváltás fehérneműt és fejenként legalább 14 mai élelmet, tovább legfeljebb J 5Ö kg-os poggyászt, amelyben az ágyneműik, takarók, és1 matracok sujya is bennfog- J lafjtaltinak,, j vihetnek magukkal. Pétit, ékszereket, arany- és nés értéktárgya-1 kát nem. A zsidók összeszedését az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosivásáli'he'l y i, kolozsvári; miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi, székesfehérvári és budapesti csendőrkerülietek illetve ezek területién fekvő rendőrhatóságok felügyeleti területe, legvégül Budapest székesfőváros.” Baky államtitkár a rendelet végén leszögezte: “Jelen rendeietem síigoiruan bizalmasan kezelendő, és a hatóságok, illetőleg parancsnokságok vezetői felelősiek azért, hogy erről senki a tisztogatási akció megkezdése előtt tudomást ne szerezzen.” A magyarországi deportálásokat a megszállók a német munkaerő-probléma megoldásához való hozzájáruláskéht tüntették fel, és, a deportálások végrehajtásában a budapesti német követség mindvégig vezetőszerepet játszott. Ezt bizonyítja az a távirat is, amelyet Veesenmayer 1944. április 14-én küldött Ribbentropp külügyminiszternek; “Sztójay miniszterelnökhöz intézett — és általa elfogadott kérésemre, hogy e hó végéig 50,000 zsidót bocsásson Németország rendelkezésére, ma azt az értesítést kaptam a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy 5000 zsidót rendelkezésünkre bocsátanak, és azután folyamatosan három-négy naponként további 5-5 ezret, míg az 50,000-es számot el nem érik. Winlkelmainn Obergruppenführenrel fogok tárgyalni a deportálás részleteiről, és további jelentéseket küldök erről. De már most a legsürgősebben utasításokat kérek arra vonatkozóan, hogy a szállítmányok a Birodalom mely területére irányittassanak.” A munkaerő hiánya azonban csak egyik oka volt a magyarországi zsidók deportálásának. A másik okról, amely szorosan összefügg a német fasizmus antiszemita jellegével, egy 1944. augusztus 23-án kelt, belső használatra készült német tájékoztató feljegyzés a következő figyelemre méltó beismerést teszi: “Természetes veit, hogy március 19 után a magyar országi német hatóságok mindent elkövettek, hogy a zsidó elemet, amilyen gyorsan és tökéletesen csak lehet, kikapcsolják. Tekintettel az orosz front közeledésére, az északkeleti vidék, Észak-Erdély és a Kárpátvidék tisztogatásával kezdték el, áhol számszerűleg a legerősebb zsidó elem lakott, azután a többi magyar megyében gyűjtötték össze a zsidóikat, és Németországba; illetve német hatalmi körzetbe szállították őket. . . A tervezett határidőre, julius 9-re a magyar vidék zsidómentes lett. Itt a legrövidebb idő alatt bámulatra méltó következetességgel és eréllyel dolgoztak. . . Julius 9-ig — 430,000 zsidót adtak át a magyar vidékről a német hatóságoknak. Az átvétel a magyar országhatáron történik, addig a zsidóellenes intézkedések végrehajtása és azzal együtt a felelősség a magyarokon nyugszik. . . ” A feljegyzés, miután vázolta a budapesti zsidók elszállítása körül mutatkozó nehézségeket, végül megállapította,: A zsidókérdés megoldása Magyarországon ma az európai biztonság kérdése.” Tehát: a magyarországi német hatóságok “az európai biztonság kérdéseiként” kezelték a zsidókérdést, és ezért sürgették a zsidóknak német hatalmi körzetbe való deportálását. A kezdeményezés tőlük, a németektől indult ki, de kellő számú saját rendőri erő hiányában a Magyarországon végrehajtott más terrorakciókhoz hasonlóan — a deportálásoknál is a magyar rendészeti közegek aktiv közreműködésére építettek, — ugyanakkor mind az előtiószités, mind a végrehajtás legfőbb, lényegbevágó fázisaiban a német rendészeti közegek is jelen voltak és kétségkívül irányi tó szerepet töltöttek be. Persze, a magyar politikai vezetők felelőssége is nyilvánvaló: Szitójaymaik —berlini követi minőségében — már 1942-ben tudomása volt arról, hogy a lengyel zsidókat munkavégzés ürügyén koncentrációs táboiroikbot zárják és kivégzik. Tudott a magyar zsidókra váró sorsról Horthy is. Amikor 1943. április 17-én és 18-án Hitlerrel és Ribbenbroppail tárgyalt a “Vezéri Főhadiszálláson”, a náci vezetők nyíltan megmondották neki, mi a tervük az uralmuk alá került vagy kerülő zsidókkal. Sztójay tehát, aki 1944. március 22-én lett miniszterelnök, mindezek tudatában szorgalmazta — a . német minta és utasítás alapján j —a “zsidórendelet :k” meghozatalát : a sárga csili'ag viseléséinek elrendelését, gettóba zárását, az országból INNEN ONNAN CAGLIARI, Szardínia. — A rendőrség letartóztatta, Antonio Sarai gazdát, aki tiz éve istállójában egy befalazott kamrában őrizte feleségét. A szerencsétlen aszszonyt, akinek kis nyíláson át naponta vizet és kenyeret adott be, csontig soványodva szállították kórházba. A 29 éves Britt Sullivan átakarja úszni az óceánt, Coney Islandból Angliába, a medencében gyakorlatozik. Közben fenn: cigarettázik (bal) és úszik, lenn pedig eszik, miközben edzője Art Steiner magyaráz. Az úszás 150 napot vesz igénybe. való elszállítását, stb. Horthy felelőssége miég súlyosabb. Sztójay minisztereinek az 1944. március 29-i minisztertanácsi ülődén bejelentette: “A Kormányzó ur őfőméltósága az összes zsidó rendeletekre vonatkozóan szabad kezet adott az ő vezette? alatt álló kormányra,k és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni.” vettek részt s a tokiói olimpiára való benevezésre' a finn és a magyar csapat nyert minősítést. A finnek legyőzték a bolgárokat, a magyar csapat 73:66 arányban győzött a francia csapat felett. ség emberei a nyomukban voltak és a temető bejáratéinál letartóztatták őket. NEVESSÜNK — Tudod drágám, azután felhívott a lakására. Naigyon aranyos volt. Kaptam tőle egy szép bundát. — Ne mondd! És mit kellett csinálni? — Semmit. Az ujját égy kicsit fel kellett hajtani. COLUMBUS, 0.— Házassági engedélyért'a városházára ment Ronald Stacy 26 éves fiatalember, de az, anyakönyvvezető irodájának csak az előszobájáig jutott el, ott az FBI embere letartóztatta. Mert két fiatalabb fivérével együtt lopott autóval az államhatáron; keresztül hajtott, Dayton, j O.-ból Waycross, Ga.-ba. NEW YORK.— Az amerikai kéztyü gyárosok szövetségének megállapitása, szerint az amerikai férfiak keze az utolsó években kisebb, a nőké nagyobb lett. Ezt a gyárosok könnyen: megállapíthatták abból á tényből, hogy 25 év óta a, férfiak átlag lő számú keztyü helyett 9 számút vásároltak, a nők keztyü szánra pedig 6-ról 7-re emelkedett. HOSSZÚ LÁB HOSSZÚ ÉSZ BEIRUT. —ÍLibarrcn kii-. vatalos lapjában hirdetés jelent meg, mely . szerint rendőröket és csendőröket j keresnek azonnali belépés -, re. A legfontosabb feltétel, | hogy a jelölt legalább 170 cm. magas legyen. Ha a csendőr, vagy rendőr jelölt nem analfabéta, ügyi elegendő 168 centiméter, magasság és ha középiskolái [ végzettsége is van, akkor ( nem baj, ha csak 165 cm. magas. — Nekem van a legnehezebb szakmám — panaszkodik a kávélházban uj ismerőseinek a szivarozó ur. — Miért? — Mert én olyan doiligot gyártok, amit csak az vesz meg, akinek nem kell, de akinek kell, az nem veszi meg. — Mit gyárt? — kérdik tőle kíváncsian. — Koporsót — hangzik a válasz. GENF — Az Olimpia előtti basketball próbaversenyen 14 nemzet sportolói MI VOLT A KOPORSÓBAN? RÓMA.—- Egy temető éjjeliőrét idegösszeroppanássa! a kórházba szállították, miután éjszaka álarcos bűnözőik gépfegyverrel tartották sakkban, miközben egy oporsót esi ak llito tt-tezlkai koporsót élsz állítottak a temetőből. Mint később kitűnt, nem, hullarablás törtért, hanem a temetőben elrejtett csempészett cigarettát akarták elszáll itani. A bűnözők póruljártak, mert a rendőrAz orvoshoz beállít egy rezesorru férfi. — Doktor ur, ajánljon valamit, hogy elveszítsem orrom pirosságát. — Egy évig ne igyon semmiféle szeszesitalt, csak tejet. — Ezt már megtettem, de nem használt. — Mikor? — Csecsemő koromban. Egy ember megjelenik a társaságban és többen kínosan állapítják meg, hogy nadrágjáról több gomb hiányzik. Két asszony összesúg! mögötte: — Te, ennek az embernek meg kell nősülnie, vagy ha van felesége, akkor váljon el tőle sürgősen. Úgy néz ki, mint egy autó, pedig motorcsónak. Ez az egyedüli eszköz most, mellyel közlekedni lehet Great Falls, Mont.-ban, ahol a Sun River elöntötte a vidéket.
