Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-21 / 21. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with "PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office VOL. 56. ÉVFOLYAM — No. 21. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY 5a Thursday, May 21, 1964. MUNKÁSOK TŐKÉS UNIÓJA NEW YORK — Egyszer volt, hol nem volt . . . így kell kezdeni a mesét,' ha a ruhaipari munkások Amalga­mated Clothing Workers of America uniójáról ir a kró­nikás a félszázados jubileum alkalmából. Koldusból millio­mos történet ez. 1914-ben alakult meg ez a unió, első “főhadiszállása” egy kis lakás volt, amelynek bérét alig tudták megfizetni. Ma a unió valóságos nagyvál­lalat, van 385,000 tagja és többszáz millió dollár vagyo­na — egyebek közt — két bankja, 164 millió dollár va­gyonnal. 1914-ben a ruhaiparban a napi munkabér 1 dollár volt, most 15 vagy több dollár, plusz “fringe” mellékesek. A kjét bank, egyik New Yorkban, másik Chicagóban nemcsak a unió tagjainak áll szolgálatára, hanem a közön­ségnek is nyújt kölcsönöket és elfogad letéteket. Ha egy ru­haipari vállalat financiális nehézségekkel küzd, a mun­kások bankja kölcsönt ad, ne­hogy a vállalat kénytelen le­gyen munkásokat elbocsátani. Kölcsönöket adnak más uni­óknak is, ha sztrájk miatt kü­lön bevételre van szükségük, hogy a sztrájkoló munkáso­kat megsegíthessék. Biztositó intézete is van a uniónak, kezeli a munkaadók által finanszírozott biztosítá­sokat, főleg betegsegélyezési és haláleseti biztosításokat. Az utolsó két évben 40 millió dollár biztosítási összegeket fizettek ki. A unió két bizto­sitó intézetének 66 millió dol­lár tartaléka van. Lakóházakat építenek, me­lyekbe eddig 60 millió dollárt fektettek be. Több városban klinikákat tartanak fenn be­teg tagjaik részére. A unió sztrájk-rekordja meglepáen békés képet nyújt, 1921 óta nem volt nagyobb sztrájk, mely öt hónapig tar­tott. Sok éven át Sidney Hill­man volt a unió elnöke. Hill­man nagy szerepet játszott F. D. Roosevelt idején a demok­rata pártban és az országos kormányzatban — a kulisz­­szák mögött. Most Jacob S. Potofsky az elnök, aki egyben alelnöke az AFL-CIO-nak. Fi­zetése 25,000 dollár, kevesebb, mint egynémely kisebb és szegényebb unió elnökéé. A külföldről hazatérő turistát szívélyesen fogadja a vámhivatal NEW YORK — Jó hire van az amerikai vámhivatalnak azok számára, akik külföld­ről, tengerentúlról érkeznek vissza, miután legalább 48 órát töltöttek odakint. A tu­risták magukkal hozott tár­gyait, nagyobbára ajándék­­tárgyakat, az elvámolásnál enyhébben fogják kezelni, mint azelőtt. Az általános szabály az, hogy 100 dollár értékig a behozott tárgyak vámmen­tesek. De mit jelent 100 dől lár érték? Nagybani árat jelent. Eddig az volt a gya­korlat, hogy a vámhivatal­nokok, akiknek az áruk ér­tékelésében nagy gyakor­lottságuk van, kiszámították a nagybani árakat és asze­rint szabták ki a vámot. Most ez másképp van: a bevásár­lási árat veszik alapul, ame­lyet a turista a magával ho­zott számlával bizonyít; eb­ből a kicsinybeni árból a vám­tiszt levon 40 százalékot és ezt tekinti nagybani árnak. Nem lesz tehát többé nézet­­eltérés, vita arról, hogy mennyi a behozott tárgyak nagybani ára (amelyet a ve­vőnek a bevásárlásnál nem is mondtak meg). Illetőleg: mégis lesz nézeteltérés oly esetekben, amikor a vám­tiszt első tekintetre látja, hogy az a számla hamis: kicsinyített mása a valódi vételárnak. De, mondják a vámhivatalnokok, ilyen svindli újabban ritkább, mint volt régebben, amikor példá­ul egész Európában divat volt, hogy a kedves, szívesen látott amerikai vevőnek ol­csóbb árakat számítottak, — papíron, a számlán. Az általános szabályon kí­vül vannak kivételes sza­bályok. Például mértékre készült ruhát a teljes ár ala­pulvételével számolnak el. Ez ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. főleg azokat a turistákat érin­ti és érdekli, akik Hong Kongból hoznak magukkal olcsó ruhát, vagy a londoni Saville utcai üzletből drága ruhát. “Sale”, alkalmi ár, leszállított ár tengerentúl is van s a vámhivatal a kül­földi discountokat nem isme­ri el, a “rendes” árat veszi számítási alapul. Automobilokra külön sza­bályok érvényesek. A kül­földi uj vagy használt autót alaposan szemügyre veszik, megvizsgálják korát és álla­potát. Mégsem kell retteg­ni ijesztően magas vámtól — a vámhivatalnok az ismert eladási árnál jóval keveseb­bet állapit meg s ami vámot az autóra kivet, 6 és fél szá­zalékot, az 2 százalékkal ala­csonyabb, mint a 2 év előtt kiszabott vám. Ékszerek dolgában nagyon válogatós a vámhivatal és ezíért a külföldön bevásárló hölgyek is jól teszik, ha vá­logatósán vásárolnak. És­pedig: jól járnak, ha brilli­­ánsokat és más drágaköve­ket darabszámra vásárolnak — mert kövek után csak 5-10 százalék vámot szed­nek. Ellenben ha a drága­kövek ékszerbe vannak fog­lalva, a vám egészen 55 szá­zalékig emelkedhet. Más a gyöngy és más a gyöngynyak­lánc: a gyöngyök után, ame­lyeket csak ideiglenesen fűz­nek fel, elvesztés elleni véde­kezésül, fonalra, a vám a vé­telárnak mindössze 5 száza­léka, de jóval magasabb a kész nyaklánc, az ékszer vámja. A hangontuli sebességű jet személyszállító megváltoztatja a eKnnedy International Airport képét New Yorkban. Calójában az Air France Concorde SST-je, Amerikai változata 1970 körül lesz alkal­mas repülésre. Szegényország — kísérleti telep ALEX J. BENKő, építész vál­lalja uj házak, garázsok, stb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. WASHINGTON — Johnson elnök háborúja a szegénység ellen a tervezés közben máris a kísérletezés stádiumába ju­tott Szegényországban, föld­rajzi nevén Appalachiában. Hogy, hogy nem, az utóbbi évtizedekben a gazdasági és főleg a technológiai fejlődés arra vezetett, hogy elszegé­nyedett ennek a gazdag or­szágnak egy jókora darabja — nem akárhol és nem sziget­szerűen, hanem egy vonalban, az Appalachian hegylánc mentén, Pennsylvaniától lefe­lé Alabamáig, tiz állam terü­letén át vonulva. A térképen megrajzolva, Appalachia olyan formát mutat, mint Ja­pán és ez érdekes összehason­lításra ad alkalmat. Japán­nak majdnem 100 millió lako­sa van, az amerikai Szegény­országban ugyanolyan nagy területen mindössze 15 mil­lió ember él. Ha Japán — nagy részben kopár terület — el tud látni munkával és kenyérrel 100 millió embert, miért ne lehetne szegénység­ből felemelni itt 15 millió embert? A próba megindult. Az appalachia terv megva­lósítására 4 billió dollárt irányzott elő a szegénység el­leni háború hadvezetősége Johnson elnök főparancsnok­sága alatt. A négy ezer millió dollárt öt év alatt fogják tett­re átcserélni. A nagy terv fő pontjai: Uj országutak építése, 2350 mérföld hosszúságban. Ez le­hetővé fogja tenni elszigetelt területek megnyitását a forga­­dom számára. A vizierők ki­aknázása, folyamszabályozás, parkositás. A bányaipar hosz­­szu vezetőszerepe folytán el­hanyagolt földek megújítása, legalábbis legelők céljára, mi­­áita meghonosodhat az állat­­tenyésztés ott, ahol sokáig a föld csak arra szolgált, hogy szenet vájtak ki alóla. Erdő­sítés, felfrissítése az erdők­nek, amelyeket a bányászat valósággal kifosztott. Fater­meléssel famegmunkálás, fa­ipar indulhat meg. A munka­­nélküliek egy részének, leg­alábbis a fiatallabbaknak át­képzése uj mesterségekre, amelyek lehetővé teszik elhe­lyezkedésüket a modern tech­nológia üzemeiben. Az appalrachiai Szegényor­szágban vannak gazdag váro­sok: Pittsburgh, Huntington, Birmingham, stb. Főleg a bá­nyavidékeken van szegény­ség és munkanélküliség s en­nek két főoka van: a bánya­­ipar hanyatlása és a földek­nek részben terméketlensége, részben elhanyagoltsága. A munkanélküliség az időseb­beknél szinte gyógyíthatatlan betegség, mert azokat, első­sorban öreg bányászokat, alig lehet uj íoglalkozásra átne­velni, átképezni, i Ha azt mondjuk, hogy sze­génység főleg vidéken van, nem szegény farmer népre kell gondolni, mert farmgaz­dálkodás ezeken a vidékeken alig van; “vidékit’ itt bánya­vidékit jelent, bányászt és vasutast. (Mert ahol bánya van, ott van nagyobb vasúti forgalom is, szénszállítás.) A vidéki körzetekben a munka­­nélküliség a rendelkezésre ál­ló munkaerőknek 8 és fél szá­zalékát teszi ki, de Kentucky és West Virginia keleti ré­szeiben a munkanélküliség arányszáma eléri a 35 száza­lékot — minden harmadik munkaképes ember tétlenség­re kárhoztatva! A munkanléküliséggel súj­tott családok már néhány év óta élelemsegélyben részesül­nek és rendszeresen kapnak szerény összegre kiállított kormánycsekket. Ezáltal a legszükségesebbel el vannak látva. De van ennek a segé­lyezési rendszernek hátránya is. A helyzet ismerői aggodal­maskodva mondják, hogy a segélyezett családok lassan­­lassan megszokják az ala­csony életszínvonalat, nem tö­rekszenek többre, felemelke­désre, nincsen becsvágyuk, nincsen büszkeségük. Legna­gyobb átka az ilyen állapot­nak az, hogy felnőnek gyere­kek, akik nem is tudják, hogy az ember megélhetéséhez munka szükséges — lehet ott­hon ülni és várni az élelmi­szer kiosztásra és a havi csekkre. Itt még egy pár adat az amerikai Szegényország föld­rajzából és néprajzából: Appalachia majdnem teljes egészében magába foglalja Pennsylvania és West Virgi­nia államokat, kisebb részben a következő államokat: Mary­land kis északnyugati csücs­ke, Ohio délkeleti csücske, Kentucky keleti része, Virgi­nia nyugati csücske, Tennes­see keleti, North Carolina nyugati kisebb része, Alaba­­rnából jókora, Georgiából ki­sebb rész. A lakosság száma duplája Ausztria vagy Svédország né-Fő természeti kincs a szén. Appalachiából jön az ameri­kai puhaszén kétharmada és az egész keményszéntermelés. A vidék elnéptelenedik a mostoha viszonyok miatt. 1950 óta két millió lakos más államokba özönlött, munkát keresve. Ez okból Szegényor­szág népessége 1950 óta csak 1 százalékkal nőtt, az orszá­gos 20 százalékkal szemben. Az átlagos évi jövedelem 1400 dollár, szemben az or­szágos 1900 átlaggal. Minden harmadik appalachiai család­nak 3000 dollárnál kevesebb évi jövedelme van ,tehát a hi­vatalos felfogás szerint sze­génynek tekinthető. Ezzel szemben az országban csak minden 5 család közül egy tar­tozik ebbe az alsó kategóriá­ba. Mindszenty sorsa bizonytalan WASHINGTON.— Bernard Gwertzman amerikai uj ság­iró a Washington Evening Starban most számol be magyarországi útjáról és kü­lön cikkben foglalkozik Mind­szenty hercegprímással. A kardinális az amerikai követ­ség Szabadság.téri épüle­tében a harmadik emeleten egy elkülönített szobában él, ami háló- és dolgozószoba egyszerre. Sokat olvas, főleg magyar lapokat és hallgatja a rádiót is. Időnként látni, amint végigsétál a folyosón, de idejét rendszerint a szo­bájában tölti. A követségi ebédlőben étkezik, sokszor azonban felviszik neki az ebédet és a vacsorát. Mindig kardinálisi reverendában mutatkozik, a követség tag­jaival szeret elbeszélgetni, de látogatókat nemigen fo­gad: az újságíró sem tudott vele beszélni. Az a kérdés, hogy mikor —■ ha arra egyáltalán sor kerül — hagyhatja el a kö­vetséget, írja Gwertzman, in­tenzív és bizalmas megbe­szélések tárgya a Vatikán, a Kádár-kormányzat és az Egyesült Államok között. A tárgyalások állását illetően csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a kardinális haj thatatlanul el utasit j aí még a gondolatát is annak, hogy engedményeket te­gyen a kommunista rendszer, nek. Úgy a U.S. mint a Va­tikán szeretné megjavíta­ni viszonyát Magyarország­gal, de amíg Mindszenty az amerikai követségen tar­tózkodik, erről szó sem lehet. Ha a kardinálist más fából faragták volna, akkor már régen meg lehetett volna egyezni, de ő nem akar visz­­szavonulni, sem az országban, sem a Vatikánban. Nyilván­valóan vissza akar térni a magyar egyház élére, aktiv szolgálatban, amit viszont a Kádár-kormányzat nem tud elfogadni. Amire a Kádár-kormány-FIDEL CASTRO KOMOR. KESERŰ, MÁIUSI NAPJA HAVANA Május első hetének volt egy napja, ame­lyet Castro, a kubai fiók-dik­tátor, bizonyára legkeserübb emlékei közé raktároz el. Ezen a napon a szigeten állo­másozó szovjet csapatok és technikusok egy része — leg­alább ezer fő — elhagyta a kfis kommunista “paradicso­mot”. Elmentek — legalábbis részben — azok az erők, ame­lyek a biztonság érzését köl­csönözték neki. . . De még ennél is fájdalma­sabb lehetett elbúcsúzni a szovjet gyártmányú SAM-2 rakétáktól. Mert amint az amerikai felderitőgépek fény­képei mutatják, Kruscsev visszavonta legjobb SAM ra­kétáit és azokat ócska, régi modelelkkel helyettesítette. Igaz ugyan, hogy még ezekkel a rakétákkal is lehet lőni az amerikai Uj2 felderítő gépe­ket és Castro — ahogy leg­utóbbi nyilatkozataiban kije­lentette — meg is akarja ezt tenni. Azt hiszik az ameri­kaiak, — mondta egyik máju­si beszédében — hogy Kuba az egyetlen ország a világon, amely megengedi, hogy terü­lete fölé a U. S. gépei bere­püljenek? Mit válaszolt erre a szóno­ki kérdésre az Egyesült Álla­mok kormánya? íme a válasz: Kuba jobban tenné, ha tudo­másul venné a tényeket, azt, hogy amerikai gépek a jövő­ben is ellenőrzést végeznék a szigetország felett. És ezt a munkájukat elvégzik annak ellenére is, hogy Kruscsev — Kuba legfőbb patrónusa — állandóan azzal fenyegeti világháború örvényébe sodor- Amerikát, hogy a berepülé­sek további folytatása egy uj hatja a világot.” A SOCIAL SECURITY 12 ÁLDÁSA 1. ) Enyhíti a munkásem­ber nyomasztó gondját,hogy miből fog megélni, ha a munkából kiöregszik. 2. ) Hozzájárul a közegesz­­sához és az átlagos élettar­tam meghosszabbitásához.— Az, aki kevesebbet aggódik, egészségesebb, tovább él. : Akinek több pénze van, töb­bet költhet betegségek el. kerülésére vagy gyógyítá­sára. 3. ) Enyhíti a kereskedő és iparos gondját, aki nem képes alkalmazottainak nyug­díj alapot létesíteni de még­­is kénytelen időseim munká­sokat fiatalabb erőkkel he­lyettesíteni. 4. ) Enyhíti a fiatalabb csa­ládtagok terhét, akiknek ne­hezére esik elöregedett szü­leiket, vagy idősebb rokonai­kat támogatni és azelőtt gyakran kénytelenek voltak lemondani arról, hogy saját gyermekeiket, tovább képez­zék. A Social Security ilyen, formán emeli az általános mű­veltséget és képzettséget is. 5. ) Az egyes államok és községek terheit csökkenti, amelyek azelőtt saját pén­zükből fedezték elöregedett polgáraik legtöbb szükség­letét. 6. ) Fenntartja és emeli az öregek önérzetét és ön­bizalmát, mert nem kény­telenek többé öreg napjaik­ra mások segítségéért kö­nyörögni, vagy azt elfogadni. 7. ) Fenntartja az idősebb; generáció vásárló képessé­gét, hogy az üzleti világ jö­vedelme ne csökkenjen, de HÁZVEZETŐNŐT keresünk, aki a családdal elmegy Cape Cod-ra a nyárra. Valamennyit kell tudnia angolul. Telefonál­jon; 846-4829 (esti órákban) zat kapható, az egyszerűen csak amnesztia, mégcsak nem is rehabilitálás, azzal a fel­tétellel, hogy Mindszenty hagyja el az országot. Úgy néz ki — folytatja a Washington Evening Star cikke, — hogy a Vatikán is azt szeretné, hogy hagyja el az országot, mert akkor egy sokkal rugalmasabb egy­házvezetőt állíthatnának a helyére. De addig semmiféle intézkedésről, kinevezésről szó sem lehet, míg a kardi­nális az amerikai követségén van, ahol öt nagyon szívesen látják vendégül továbbra is. lehetőleg folytonosan emel­­kedjék. 8. ) Hozzájárul ahhoz, hogy a kis üzletemberek lelkiis­meretesen vallják be jöve­delmüket (és fizessenek jö­vedelmi adót), hogy ezáltal magasabb Social Security nyugdíjhoz jussanak. 9. ) Megduzzaszt ja a ta­karékpénztárak és biztosí­tó" intézetek forgalmát, mert érdemes takarékoskodni és biztosításokat kötni, ha az öregkorra a megélhetés mi­nimális alapja már biztosítva van. 10. ) Megfosztja a felfor­gatókat a hamis vádtól, hogy, “az amerikai kapitalizmus könyörtelenül ki uzsorázzaj a munkásokat.” 11. ) Egyenlősiti a jöve­delmeket bizonyos mér­tékben és hozzájárul a vál­ságok erejének csökkenté­séhez, mert gazdasági vi­rágzás idején magasabb adó­kat szed be, amelyeket ka­matostól fizet vissza, amikor arra szükség mutatkozik. 12. ) Az amerikai nép hűsé­gét és hazaszeretetét fokozza* mert az amerikai büszke ar­ra, hogy ennek az országnak polgára, amely gondot visel rá szükség eseteén. ACNS. ÚJABB LODGE HARTFORD, Conn. — Henry Cabot Lodge, délviet­nami nagykövet 60 éves fi­vére, indul a, GOP szenátusi tisztségéért. John Davis Lod­ge eddigi foglalkozásai: film­színész, Connecticut állam kormányzója, ügyvéd, spa­nyolországi nagykövet. THOREZ VISSZAVONULT PÁRIS —A francia kom­munista párt főtitkára, Mau­rice Thorez, 34 évi aktiv párt­szolgálat után, a pártnak csu­pán névleges pozíciót jelen­tő elnöke lett. Utóda a fő­titkári székben: Waldeck Ro­chet. HÁZTETŐ készítése, uj és ja­vítás; pala, zsindely és kátrány, vagy melegtető. Kémény, csator­na, lefolyó és újfajta telő-világi­­tó és szellőző ablakok készítését olcsón vállalom. Lehet részletre is, Ádam Tuszinger. Hivja este 7-lQ-ig CH 7-5522.

Next

/
Thumbnails
Contents