Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-23 / 17. szám
6. OLDAL SZ ABA AJTő Thursday, 1964 April 23 MacArthur tábornok ravatala a new yorki Armoryban. Nagyobb függetlenség felé törnek a csatlós országok mutatkozik tbi európai csatlós orszáan is, ha nem is C erőteljesen, mint Romána. Az egész kommunista :k árucseréjéből most százalék a kapitalista ogokra esik. Felmerül gdés: A szabad világnakj;ke-e a kommunista orszt gazdasági erősitése?iivatalos felfogás kezd genlő felelet felé hajolni, >ól az elgondolásból lulva, hogy Moszkva beásának gyengülése hnijiesetre kedvez a sza világnak. A “nemzeti konnizmus” egy lépéssel valq eltávolodást jelent a vilámmunizmustól. BUKAREST.— A Wall Street Journal, az amerikai üzleti világ* 1 nagy napilapja, elküldte Romániába egyik munkatársát: vizsgálódjék, miben és mily mértékben mutatkozik meg ott az újabban észlelt gazdasági és politikai jelenség, hogy a nemzeti érdeket a kommunista érdek fölé helyezik s ezzel: eltávolodnak Moszkvától,— függetlenségüket legalábbis kis mértékben meg tudják őrizni. Az amerikai újságíró Bukarestben beszélt a romániai gazdasági élet vezető személyiségeivel, akiktől sok érdekes szót is hallott, de mindennél érdekesebb volt az, amit Galac városában a nagy acélmű építésénél megfigyelhetett. Nagy építkezés ez, az acélöntődé 5 és fél millió tonna acélt fog termelni, ami romániai viszonyok közt jelentős mennyiség. De gazdasági és politikai jelentősége túlmegy ezen. Galacban szinte szemmel látható az orosz befolyás kiküszöbölése. Az épitkezésnél dolgozó tízezer ember közt egyetlenegy orosz mérnököt sem lelhet találni. Ellenben látni lehet gépeket, felszereléseket, amelyeket nyugateurópai országokból szereztek be. És egy idahoi cég most, európgi cégekkel versenyezve, ajánlatot tett egy 44 millió dolláros gépi berendezés felállítására. KOMMUNISTA "KÖZÖS PIAC" 1 Tulajdonképpen már maga ez az építkezés — lázadás a moszkvai főhatalom eilen. A szovjet néhány évvel ezelőtt megszervezte a kilenc csatlós ország gazdasági egybekapcsolását moszkvai irányítás alatt. A kommunista közös piacot Kruscsevék úgy képzelték el, hogy mindegyik országnak előírják, mit termeljen, mindegyiknek legyen ez meg az az ipar a specialitása, verseny nélkül, és persze egyes, országok, köztük Románia,— főleg mezőgazdasági termékekkel lássák el a közös piacot. A “Kölcsönös Gazdasági Segítség” tanácsa — moszkvai dirigálás alatt — osztja ki a gazdasági szerepeket. Nos, e felülről dirigált szervezkedés ellen elsőnek Románia lázadt fel. Románia kommunista pártja és kormánya ne mhajlandó a régi paraszti gazdaságot fenntartani, ipari országgá akar fejlődni, hogy ne kelljen ipari termékekért magas árakat fizetni más országoknak, kommunista “testvérországoknak” és kapitalista országoknak. Sztálin alatt és Krucsev első évtizedében ilyen rakoncátlankodás elképzelhetetlen lett volna. A változás szele Peking felől fuj. Az mosz-kinai testvérharc komoly, a kommunista világmozgalom központi irányításáról van szó és a szovjetnek érdeke, hogy ebben a harcban az európai csatlós)rszágok melléje álljanak, Félárcbocra volt bocsátva a nemzeti lobogó a MacArthur gyász napjaiban — a kongresszus épületén, Corregidor szigetén (fent jobbra), az arlingtoni Iwo Jima emlékmű és (lent jobboldalt) a norfolki | MacArthur mauzóleumon. 5 ’ ne csatlakozzanak, mint tét. (ték az albán kommunisták, a- pekingi táborhoz. Ezért kény:! télén a szovjet megengedni, i eltűrni a csatlós országok ön- i állóskodását, azt az elvet ■ amelyet először a jugoszláv- kommunista diktátor hirr detett és dacosan Sztálin szemébe mondott: hogy a különböző országok kommunista pártjai és kormányai egyenjogú tagjai a kommunsista világközösségnek, nem pedig Moszkva tartományi kirendeltségei. LEPLEZETLEN ELLENKEZÉS A románok elsősorban románok és csak másodsorban kommunisták — ez az elv, amely gyakorlatban nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is kezd érvényesülni. Romániai városokban utcák és terek orosz hősökről voltak elnevezve; ezeket átkeresztelték román nevekre. Megszüntették az orosz nyelv kötelező tanítását az iskolákban. Az oroszromán kulturális testvériesség Maxim Gorkij intézetét becsukták. A szovjet nemrég ajánlatot tett a román kormánynak, hogy a Vaskapunál vizierőmüvet épit 400 millió dolláros költséggel, 10 billió kilowatt áramfejlesztési kapacitással. A román kormány ehelyett Jugoszláviával együttesen építi meg a vizierőmüvet. KILÁTÁS A NAGYVILÁG FELÉ Mindenütt az országban gyárakat építenek angol, francia, nyugatnémet vállalatok és a legújabb lépés a gazdasági önállóság felé: Cristureanu, a román kereskedelmi kamara alelnöke bejelentette, hogy gazdasági szakértőket fognak küldeni Amerikába ipari kiállítások megtekintésére, azzal a programmal, hogy a jövő évben a romániai ipar és mezőgazdaság termékeit fogják bemutatni Amerikában. Ez a szorosabb román-amerikai gazdasági kapcsolatok első messzemenő lépése lesz a. mostani szerény kezdetek után. Világosan beszélnek a számok : 1059-ben a romániai külkereskedelemnek 89 százalékát kommunista blokkon belül bonyolították le, ma csak 65 százalékát.Az oroszromán árucsere az összes román árucserének 50 százaléka volt 1959-ben, most 40 százalék. Egyszóval: a i gazdasági kapcsolatok a 1 kommunista blokkon belül \ lazulnak, a kapitalista vi- 1 lággal egyre élénkebb lesz a : kapcsolat. I j Hasonló nemzeti irányzat i BÚCSÚ IMERTŐL NEW BRIWICK, N. J. — Magyarokrei, az 56-os szabadsághar menekültjei, már régen elsuztak Camp Kilmertől, ahnagyar Istenhozta köszönte őket s ahonnan nem Viatlátásra! búcsúszóval tztak. Most újabb sértés,lyegeti a tábort: elvesztinevét, helyébe uj nevet k Camp Kilmen a bus magyaroknak r gondjuk is volt, mint éxlődni a név eredete után. így hát biztosan csak kevesen tudják, hogy azt a második világháború idején felállított tábort egy Joyce Kilmer nevű ’ költőről, a “Fák” cimü vers költőjéről nevezték el. Ez a Joyce Kilmer a brunswicki Rutgers egyetem diákja volt, az első világháborúban Franciaországban a gyalogságnál szolgált s 1918-ban hősi halált halt. Miután nemrég a hadvezetőség a tábor nagy részét átengedte a Rutgers egyetemnek campus építés céljára, az egyetem kormányzó bizottsága névadási megbeszélésre gyűlt egybe s oly vélemények hangzottak el, hogy Joyce Kilmer nem volt elég jó költő ahhoz, hogy egyetemi campust róla nevezzenek el. Gross egyetemi elnök, csatlakozva a más nevet ajánlókhoz, a Kilmer név elhagyását nem Joyce verseinek gyenge minőségével indokolta meg, hanem azzal, hogy a volt tábor területén egy American Legion Post és egy telefonközpont megőrizte a Kilmer nevet, legyen tehát az egyetemi campusnak más neve. Isten veled, Kilmer, a magyar szabadságharcosok nevedet kegyelettel őrzik a szjvükben! ÓHAZAI KISHIREK Egy millió idegennyelvü alapján megállapítható, hogy hosszú ideig tartó védekezésre kell berendezkedni, államagyar könyv került a kül-'pitja meg a budapesti rádió, földi lovasók kezébe, közölte | a budapesti Kultúra könyv- és hírlapkiadó vállalat. A legnagyobb érdeklődés a tudomá nyos kiadások iránt nyilvá nult meg. Keresettek a művészeti és szépirodalmi könyvek is. A magyar szerzők müveit különösen szivesen vásárolják íNyugatnémetországban, Ausztriában, Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. * * * Bemutatják az első magyaramerikai koprodukciós filmet “Aranyfej” címmel. Ezenkívül négy uj és egy régi magyar filmet tűztek műsorra áprilistól júniusig a mozik. Hs Hí Hí Törnek Vince, a piaristák egyetemes rendfőnöke a Sik Sándor halálával megüresedett magyarországi tartományfőnöki tisztségre Albert Istvánt, az eddigi tartományfőnökhelyettest nevezte ki. H: Hí Hí A brazil titkosszolgálat tisztjei “feldúlták” a Rio de Janeiro-i magyar külkereskedelmi misszió helységeit, jelentette a budapesti rádió. * H« Hí Magyar-északkoreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Írtak alá. A megállapodás értelmében Magyar rrszág hiradástechnikai berendezéseket, műszereket, ráiióalkatrészeket és vegyszerecet szállít fémforgácsoló szerszámgépek, színes fémek, pamutszövet és egyéb áruk el'enében. * * * Pan-American )et i pülőgép a new yorki Kennedy repülőtéren lecsúszott a kifiitoróimegrongálódott. UKRÁN EL’TÁRS SÜNDISZNŐ NYELT BUDAPEST Magyarországi tartózkoda során Nikita Kruscsev balmaskodott az elvtársaival ís odamondogatott az oroszokiak is, akiket eddig mintáknál állított a magyarok elé r kommunista propaganda, l következő fanyar kijelentés^tette: “Mint bizonyára tudj.c, pártunknak a huszonkctedik kongresszuson elfő,adott programja különösei hangsúlyozza annak fontoságát, hogy ki kell nevelni a munka emberét, a fennköl- szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem tucbm, miként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban még vannak olyan emberek, akik jól megtanulták a szdcíalizmus nyújtotta jogokat,! de feledékenyeknek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti kötelezettségekről! van szó. Az ilyenekről népünk körében az a tréfás mondás járja: megette a palacsintát, megette a derelyét, de a harmadik munkához, a cséphadaró forgatásához már nem maradt ereje. A szovjet nép kíméletlenül hadat üzent a naplopóknak és a semmittevőknek.” Amikor a budapesti optikai i müveket látogatta meg,’ a gyári pártszervezet titkára elpanaszolta neki, hogy nem tudják a terveket idejében teljesíteni, mert “egy bizonyos ország” nem szállítja le időpontra a motorokat. Kruscsev megkérdezte, hogy az a bizonyos ország a Szovjetunió-e? A párttitkár igenlő válaszára elkezdett morfondírozni, hogy a motorok Moszkvából, Leningrádból, vagy Ukrajnáiból jöhetnek csak. Végül is a nyomok Ukrajnához vezettek, s rámutatott a társaságában lévő Pjotr Seltesztre, az Ukrán Kommunista Párt első titkárára: “Itt van velünk Selteszt elvtárs, aki eszi a jó gulyást, de nem szállít motorokat.” Az ukrán kommunista zavarodottan bámult maga elé, de ezzel még nem volt vége nyilvános megaláztatásának. Kruscsev folytatta: “A jugoszlávoknak meg az acélt nem szállítják le idejében és a nyomok megint csak Ukrajnába vezetnek.” Selteszt elvörösödött és Kruscsev kíméletlenül jegyezte meg: “Selteszt elvtárs úgy néz ki, mint aki sündisznót ■ nyelt.” Zrínyi emlékkiállítás nyílt i Nemzeti Múzeumban az 1664-es téli hadjárat emlőkére, amikor Zrínyi elfoglalta az eszéki hidat, visszavetette ás megtépázta a török seregeket. * * * A tavaszi olvadással hirte’en megduzzadtak a folyók Magyarországon és több helyről árvizet és árvízveszélyt jelent a budapesti rádió. Háromezer embert és sok teherautót rendeltek ki a Tisza és a Bodrog borsodmegyei gátjainak megerősítésére. A meg- Juzzadt Bodrog 16,000 holdat árasztott el. 206 házból kiköltöztették a lakókat, 37 ház összeomlott és újabb 104 házat fenyeget az árhullám. Az országos vízügyi főigazgatóság tájékoztatása szerint Tiszabecs és Tiszadorozsma között apad ugyan a Tisza, de lejjebb árad. Lassan apad a Bodrog is és a Kőrösök felső szakasza. A veszélyeztetett helyeken nagy erővel dolgoznak a vízügyi igazgatóságok gépesített árvízvédelmi osztagai. 1888 óta nem volt ilyen nagy áradás a Bodrogon és a Tiszán. A jelenlegi helyzet ISTENVITA NAPJAINKBAN MISKOLC — “Napjaink” — ez egy irodalmi és kulturális lap, mely az északmagyarországi megyék népének irodalmi, kulturális és valláselle-. nes szellemi szükségletét van hivatva kielégíteni a marxista elmélethez híven. Ebben a lapocskában nemrég megjelent egy cikk “a fiú és a nagymise” címmel s a cikkben olvasható a következő párbeszéd: , — Te nem hiszed az Istent? — Te talán hiszed? — Aztán honnan tudod, hogy nincs Isten? Az iskolá- . ból? — Onnan is ... s rám nézett komolyan, megfontoltan. — De meg lehetetlen is. A papok találhatták ki, különben nem lehetnének papok. BUDAPEST — Ehhez az “Uj Ember”, a magyarországi I Katolikus Akció hetilapja a következő megjegyzéseket fü- '■ zi: Folytassuk csak ennek az irodalmasitott gyereklogikának a vonalán: A vasutat a vasutasok találhatták ki, különben nem lehetnének vasutasok ... A kéményt a kéményseprők találhatták ki, különben nem lehetnének kéményseprők ... A fogat a fogorvosok találhatták ki, különben nem lehetnének fogorvosok ... És igy tovább, és igy tovább. Mindez valóságos; szellemi csoda, mert előbb van a gyerek, csak azután ke: •y L* ^ v,- rK :■« letkezik az anya. ' Los Angelesben Dallas Long sulydobási világrekordot állított fel 65 láb 11 és fél inccsel. NEVESSÜNK Az orvosok megállapítják egy angolról, egy franciáról s egy zsidóról, hogy halálos betegek és legfeljebb fél évük van hátra. Az angol elhatározza, hogy a hátralévő félévet imádkozás- 1 sál fogja eltölteni; a francia úgy dönt, hogy éjjel-nappal mulatni fog; a zsidó úgy hatá- , roz, hogy elmegy egy másik orvoshoz. * Kovács és felesége. :a színházban megállás nélküj diskurál. A mellettük léVő türtőzteti magát, de végülis ki- ,j robban. — Egy szót sem hallok. — Nem is kell, hogy hall- ■ jón. Ez magánbeszélgetés .... * Jósnő: A tenyere azt mutat- ; ja, hogy ön ötven éves koráig szegény ember lesz. A látogató: És azután? Jósnő: Azután már megszokja.
