Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-16 / 16. szám

6. OLDAL SZABAD SA.ÍTí* Thursday, 1964 April'16 Az északnyugati országrész faipari munkásai nagymennyiségű deszkát ajándékoztak az alaszkai új­jáépítés céljaira. Hét megrakott teherautó útban Alaszka felé, FARMEREK KEVESEBB ADÓT FIZETNEK WASHINGTON. — Morti­mer Caplin, az országos adó­hivatal vezetője azt mondja, hogy a farm régebben adó­nem-fizetési paradicsom volt, de újabban, körülbelül 20 év i óta, több adó folyik be a far- ( mokról — ha nem is elég. A' múlt évben a farmerek, akik- j nek száma a lakosság 7 szá-j zalékát teszi ki, a jövedelmi adónak mindössze 2.7 százalé­kát fizetik. Nemcsak adócsalás az oka annak, hogy a farmerek ke­vesebb adót fizetnek, mint a városi lakosság. A fő ok legá­lis, tehát nem kifogásolható. A fő különbség a mezei és városi jövedelem közt az, hogy a farmer jövedelme kü­lönböző forrásokból szárma­zik, mig a városi embernek általában egy vagy két, jö­vedelmi forrása van: egy fize­tés és pgy esetleges külön jö­vedelemi. A farmer eladja ter­mését, elad marhát, baromfit, tejet és tojást, országúti standen elad gyümölcsöt, ara­tási és egyéb munkát végez másoknak és igy tovább. A sokféle jövedelem sokféle le­vonásokat tesz lehetővé. És, teszi hozzá az országos adó­fizető főnök: a farmerek jö­vedelmének és levonásoknak tömkelegé rengeteg munkát okoz az adóbevallások ellen­őrzésénél. A farmer oly levo­násokat eszközölhet, amilye­nek a városi embernek nem ál­lanak rendelkezésére. Farmer adóbevallások csak úgy nyü­zsögnek ’’üzleti költség“ levo­násokkal. Első helyen állnak a levonásba hozható kamatok. Itt egy pár jellemző eset: Egy illinoisi farmernek re­kord termelése és rekord jö­vedelme volt. Hogy kevesebb adót kelljen fizetnie, decem­berben sebtiben összevásárolt 4000 dollárért vetőmagot, mű­trágyát és permetezőanyago­kat és ezeknek vételárát mint üzleti költséget levonta az adóköteles jövedelemből. Ez teljesen törvényes eljárás volt. De ugyan, melyik városi embernek, munkásnak vagy tisztviselőnek van módjában ilyen manőver? A városi em­ber Karácsony és Szilveszter közt megnősül, hogy az egész évi jövedelméből 600 dolláros exemptiont préselhessen ki. De. hányszor nősül az ember, hiszen oly sok esetben egy fe­leség is sok a jóból! A farmer büszke, joggal büszke függetlenségére. De, mondja az adófőigazgató, ép­pen ezért, mert adójogi szem­pontból független üzletember­nek tekintik, szerfelett sok üz­leti költség (kamat, stb.) le­vonásával kurtíthatja meg adóját. • '. • Egy neb'raskai farmer jel­legzetesesete: Felvett a bank­tól 1700 dollár kölcsönt és adó­bevallásában ezt mint üzleti kölcsönt tüntette fel, takar­mánybevásárlásra szolgáló kölcsönt, s ennek kamatai a törvény alapján mint üzleti kiadások levonhatók a jöve­delemből. Igen ám, de a neb­­raskai farmer ezt a kölcsönt nem erre a célra, hanem fiai­nak college tanítására vet­te fel. Az ilyen “üzleti költség levonás’’ már nem legális és az adóhivatal nem ismeri el. Ha az adószerő mesélni kezd... Egy farmer eladott jókora marhaállományt és bevétele adómentes maradt. Miért ? Hát egyszerűen azért, mert a bevételt elhelyezte hét gyer­mekének takarékszámláira, mint — munkabéreket. Mert tudniillik a gyerékek azt a pénzt munkájukért kapták, mind, még a három éves kis­lány is a papa mezőgazdasá­gi munkás alkalmazottja volt. Történt aztán, hogy a gazdag farmer 60,000 dollárért meg­vette egy szomszédja farm­ját és.hogy a vételárat na­­gyobbrészben készpénzzel tud­ja fizetni, visszavonta a bank­ból azokat a takarékbetéteket. Nos, mondja az adóhivatal, az tökéletesen rendben van, hogy a farmer gyermekeinek, akik a gazdaságban dolgoz­nak, munkabért fizet. (Kivé­ve persze a 3 éves mezőgaz­dasági munkásokat...) Az a nebraskai gazdag farmer az­által, hogy hét gyermekének egyenkint 550 dollár évi ‘mun­kabért’ fizetett, .3850 dollár jövedelmi adó spórolt meg. Minthogy azok a fizetések évi 600 dollár alatt voltak, a pa­pa a gyermekeit mint eltartot­takat exemptionba hozatta... Egy jerseyi farmer tejet ad el egy tejgazdaságnak. Kap azért pénzt csekk formájában és kap vajat, sajtot, fagylal­tot és egyéb termékeket egész évben. A csekkek ellenőrizhe­tők a bankban, de nem úgy a sajt és többi, és a farmer csak az ellenőrizhető csekke­ket veszi fel adóbevallásába. A legtöbb fejfájást az adó­hivatalnak a farmerek költ­ségszámlái okozzák. Semmi más foglalkozáságban nincs annyi mód üzleti és privát ki­adások összekeverésére, mint a mezőgazdaságban, a far­mon, ahol a családi élet és a farmgazdálkodás szoros kap­csolatban van. Nehéz kifür­készni, hogy egy kölcsönt, amelyet a bankban felvett, a farmer milyen célra vette fel és milyen célra fordította. Az adóhivatali ellenőr sok eset­ben, nem tehet egyebet, mint elfogadja, amit a farmer be­mond. Kis dolgokról sem feledke­zik meg a farmer. Egy cifra eset: Vesz 50 marhát, felhiz­lalja, aztán elad 49-et. Az 50- ediket feldarabolja és a csa­ládi freezerben tárolja. A vé­telár és a takarmány, amely­­lyel a marhákat felhizlalta, adólevonás alá esik és ha az adóellenőr kérdi, mi történt az ötvenedik marhával, a far­mer azt mondja, hogy az meg­döglött .. . Párszáz dollár adó­megtakarítás ... A városi embernek van kis kertje, abban szép pázsit, és a füvet időnkint lekaszálja, hogy szép maradjon a pázsit. Ez privát dolog, privát pasz­­szió, az adóhivatalra nem tar­tozik. Ellenben az adóhivatal a farmer adóbevallásában ta­lálja egy mezei kaszálógép be­szerzési árát és a farmer adót spórol. Egy középnyugati adóhiva­tali főnök meglehetősen álta­lános érvényű megállapításai nagyon figyelemreméltók. Azt mondja: Mindegyik azt hiszi, abban reménykedik, hogy az adóhivatal mindenki adóbe­vallását ellenőrizni fogja, csak az övét nem. Jön aztán a leszá-Az ' alsóbbrendű" 1 WASHINGTON. — A be­vándorlási tqrvény, amely ma érvényben, van, a nemze­ti kvóták elosztásával azt a hamis felfogást tükrözi, hogy a kelet-, közép- és dél-európai népek alacsonyabbrendíiek, mint a nyugat- és észak-euró­pai i népek s„. következéskép­pen az utóbbiak nagyszámban való bebocsátása Amerikába előnyös márcsak azért is, mert azok könnyebben olvadnak be az amerikai nemzeti közösség­be ... Ez a megítélés sajátos ke­veréke az igazságnak és ha misságnak. Igaz ugyan, hogy Európa nyugati és északi or­szágaiból tanultabb, képzet­tebb emberek jöttek, mint a földrész keleti földrészeiből s az is igaz, hogy a nyugati­északi bevándorlók részber angol anyanyelvűek, részber a nyelvi rokonság folytár könnyebben tanulják meg a: angol nyelvet. De ez nem dön­ti el a kisebb vagy nagyobt kívánatosság kérdését. Eric Koffer filozófus “Thf True Believer” cimü könyvé­ben ellentmond és véleményéi rendkívül érdekes fejtegető sekkel támasztja alá. Azt ál lit ja- hogy iganis, az a tény hogy a múlt században mii liós tömegekben jöttek be an goiul beszélő bevándorlók nagy előnye volt Amerikának Az angolszász bevándorlók annak tudatában, hogy ők a: amerikai kolóniák anyaorszá gából, a magas kultúrájú Ang liából származnak, fölényesei tekintettek le az amerikai kul túrára és következésképpel sokat kritizáltak és sok váltó zást szerettek volna előidézni Ezzel szemben a közép-euró pai bevándorlók megbámulta] mindent, ami amerikai é igyekeztek az amerikaiaka utánozni, az amerikai életb beilleszkedni. Még az is előny volt, - fejtegeti tovább a filozófus— hogy a középeurópai beván dorlók az angol nyelv tudás, nélkül jöttek ide. Mert as hogy egy uj nyelvet kellet megtanulniok, müvelődésr molás napja és lecsap az adó­csalóra a végzet: évekre visz­­szamenőleg fizetni kell az el­maradt adókat, kamatokat és bírságokat, és a család a tönk szélére jut. A birság egyma­ga az adótartozást 50 száza­lékkal növeli. A törvény a farmernek sok kedvezményt nyújt, amelyek városi embernek nem állanák rendelkezésére, például talaj­­javitási és sok egyéb, a farm értékét növelő kiadás levoná­sa a jövedelemből. Ez melles­leg megjegyezve, egyik oka annak, hogy a gazdag városi emberek, vállalati igazgatók, filmsztárok, TV-nagyságok, komikusok farmot vásárol­nak, mert a farm nemcsak jö­vedelmet hoz, hanem egyben adóadóparadicsom is. Persze az adóhivatal alaposan szem­ügyre veszi az úri birtokokat. Ha a városi “farmer” nem tudja igazolni, hogy a farmot hasznosításra, haszonhozásra vásárolta, azt nem ismeri el üzleti vállalkozásnak. Általánosítástól óvakodni kell. Az amerikai adófizetők túlnyomó többsége becsülete­sen bevallja jövedelmét és ez áll a társadalom mindegyik rétegére. De ha keressük azo­kat, akik adót “spórolnak”, úgy a városi üzleti világban, mint a farmgazdálkodásttan a gazdagabbak között találjuk meg őket. A kis üzletemberek­nek és kis farmereknek nin­csenek olyan szétágazó jöve­delmi forrásaik, amelyek az adó megröviditésére módot ad­nak. És mivel ebben a cikkben külön foglalkoztunk a farmer társadalommal, meg kell je­gyezni, hogy a kis farmerek hátrányban vannak akkor is, amikor a kormány nem adót kér, hanem pénzt osztogat: a különböző farmer segélyek­ből főleg a gazdag farmerek a farm-részvénytársaságok gazdagodnak. Tina Louise, a szép vöröshaju filmsztár, a March of Dimes kampány bálkirálynője a 8 éves kisfiúval, akinek képe a plakátokon látható. Charlie nem bánja a szerencséjét LONDON. — A minap a vi- legény, akire rámosolygott a lágsajtót bejárta a szenzáci- szerencse. AI Fleming az Irish ós hir, hogy London egyik Sweepstake sorsjátékon 60,­munkásnegyedében egy Char­lie Cooper nevű 46 éves agg­legény pár penny téttel 630,- 000 dollárnak megfelelő font sterlinget nyert a football lot­tón és nagy szerencséje miatt búskomorságba esett. Mindenütt a világon, a lon­doni külvárosoktól az argentí­nai Tüzföldön, újságolvasók megszámlálhatatlan milliói mély részvétet éreztek a sze­rencsétlen Szerencsefia iránt. Mindenütt, még a hollywoodi filmparadicsomban is. Willi­am Wyler hollywoodi filmdi­rektor táviratot küldött Char­­lienak, részvétét fejezte ki és egyben ajánlatot tett neki: jöjjön Hollywoodba, kap jó­szerepet, vígjátékban vidám szerepet, attól majd elmúlik a búskomorsága. Mit szólt Szerencsétlen Charlie ehhez a csábitó aján­lathoz? Mit felelt a távirat­ra? Nem felelt, mert fő a feje a temérdek tervtől, a gondtól, hogy mit kezdjen a temérdek pénzzel. De felelt helyette hú­ga, Mrs. Julie Smith. Ezt üzente Hollywoodba Mr. Wy­­lernek: “Tévednek az egész vilá­gon az emberek, akik azt hi­szik, hogy Charlie busul a sze­rencséje miatt. Hát bizony ez igy nem felel meg a valóság­nak. Charlie igenis, nagyon örül a sok pénznek és ha még­is szerencsétlennek érzi ma­gát, ennek oka egyesegyedül az, hogy oly sokan zaklatják pénzért meg kölcsönért.” Illetőleg: zaklatták. Szeren­csés Charliet már nem lehet tovább zaklatni, mert ő isme­retlen helyre bujdosott, elme­nekült a szerencséjére vadá­szó népek elől. AL RESTELLT A SZERENCSÉJÉT CALGARY, Alta., Canada. — Kanadában is van egy agg-000 dollárt nyert. Fleming a Shell Oil Co. munkása, hasz­nálni tudta a 60,000 dollárt, mégsem fogadja el a maga ré­szére, hanem az utolsó centig közhasznú célra, jótékonysá­gi intézményeknek juttatja. Mert,— mondja — a szeren­csejáték erkölcstelen és vallá­sos ember erkölcstelen utón nem gazdagodhat meg. Hát ha erkölcstelen a foga­dás, miért vett A1 Fleming mégis ájris sorsjegyet? Egy­szerűen azért — mondta —, mert az irodában mindenki vett s ő nem akart ünnepron­tó lenni. De mindjárt meg­mondta kollégáinak, hogy ha nyer, a nyereséget nem fogja magának megtartani. Az "alsóbbrendű" bevándorlók dicsérete serkentő szükségesség volt s végeredményben intellektuá­lis gazdagodást jelentett az amerikai életben. Ha Euró­pából csupa magas értelmi­­ségü és magas kultúrája em­berek jöttek volna, Amerika ma nem egy nemzet lenne, ha­nem egy nyelvi és kulturális mozaik — oly csoportok mo­zaikja, amelyek mindegyike a saját nyelvéhez és kultúrá­jához ragaszkodnék. Jó szerencse, hogy a beván­dorlók túlnyomó többsége ala­csonyabb, szegényebb európai néprétegekből került ki, mert ezek itt nem óhazájuk kultu­rális fölényét hangoztatták, hanem ellenkezőleg, az uj ha­za kultúrájához igyekeztek felemelkedni. Egészen uj éle­tet kezdtek itt és ez az élet mint amerikai élet formáló­dott ki. Szerelik a Gemini-Titan II mechanikus agyát: a mérő, irányító, ellenőrző, kormányzó 2-ik szaka­szának elektromos és elektronikus berendezését. A bandita dédunokája LOS ANGELES. — Mrs. Jo James Ross, aki a minap 58 éves korában meghalt, déd­unokája volt a régi Vadnyu­gat hírhedt banditájának, Jes­sie Jamesnek. Az autó az ügyvédi irodában McKeesport, pa. — Egy 17 éves fiú autója az esti órákban összeütközött egy másik autóval és az összeüt­közés ereje nekivágta autóját egy saroképületnek, melyben Banes-Bányácsky Géza ügy­véd irodája van. A ház falát és az iroda ajtaját betörte, személyi sérülés nem történt, nem is történhetett, mért az esti órákban senki sem tar­tózkodott az irodában; csak egyes irodabútorok, okmá­nyok és irományok, aktacso­mók rongálódtak meg kissé. A fiú azzal védekezik, hogy fékje nem működött s igy nem tudta elejét venni a baleset­nek. HALLOTTA MÁR.. . . . . hogy II. Sándor orosz cárt babonás napon, március 13.-án (1881-ben) gyilkolták meg Szentpáterváron nihilis­ták. Kodiak Island kikötőjében marine katona őrt áll fosztogatások megelőzésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents