Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-21 / 12. szám
8. OLDAL gZÁBÁD SAJTÓ 1963, MÁRCIUS 21 A Sarkvidék tengereinek anyja (Canadian Scene) — Az eszkimpk egy igen különleges, érdekes legendája szerint volt egyszer egy Sedna nevű hajadon, aki, apja akaratával dacolva, nem ment feleségül, ahhoz a férfihez, akit nem szeretett. Egy napon, mikor Sedna atyjával messze kint csónakázott a tengeren, heves vihar kerekedett. Az atya megrémült és úgy érezte, hogy leánya engedetlensége hozta rájuk a nagy veszedelmét. BeletaszT- totta tehát leányát a tengerbe. De az belekapaszkodott a hajó hátszó részébe és nem akarta elengedni. Az atya kétségbeesésében elővette éles kőből faragott kését és levágta Sedna ujjainak legfelső izet Ezek a tengerbe hullva, bálnákká váltak. Erre az atya levágta leánya ujjainak második izét, amelyek a tengerben fókákká váltak. Ezután az atya evezőjével ki ütötte a leány egyik szemét. Erre Sedna elengedte a csónakot. Lesülyedt a tenger mélyére és azóta is ott él félszemével. Most ő a tengerekben élő mindenféle élőlény anyja. Ha az eszkimók halászata vagy vadászata különösen eredményes és sok fókát, bálnát ejtenek el, napokon át ünnepük Sednát. Ez alkalomra különösen nagy igloot (hóból készített viskót) építenek. Amikor azután mind egybegyűltek, a varázsló több misztikus dalt énekel el, majd átszellemült állapotba esik, mely alatt Sadnával beszélget, fésüli haját és bizalmába igyekszik férkőzni. Miután a varázsló visszatért a szellemvilágból, az eszkimók megéneklik a napot, holdat és csillagokat, a láthatatlan világ szellemeit, a levegő madarait, a rénszarvast, a farkast, a rókát, a medvét, a magányosságot és az éhségtől való félelmet. Az eszkimók egyedüli zeneszerszáma a dob, amely egy bálnacsontra feszitett rénszarvasbőrből áll. Ennek hangjára énekelnek és táncolnak és legutolsó énekük mindig Sednának, az összes tengeri emlősök anyjának szól, melyek bőségétől függ az eszkimók, élete. Az ünnepség második napján a műsor hasonló, azzal a’különbséggel, hogy a szellem világgal való érintkézés helyett most versenyekre kerül a sor a legerősebb és legügyesebb férfiak között. De sok az ének is és a mulatozás mélyen belenyuük az éjszakába. Amikor az első fehér ember megjelent a sarkvidékén, ä varázslók ellenséges szemmel nézték őket, mert hatalmukat féltették tőlük. Viszont a többiek meg akarták tanulni a fehér ember tudományát. A-oo-la, a nagy vadász, egyszer azt mondta:. “Atyáink sok okos és jó dologra tanítottak bennünket. Nem hazudtak nekünk, de sok dolog van, amiről nem tudtak. Ha ti többet tudtok nekünk mondani, szívesen* meghallgatunk benneteket.” A BROOKLYN BRIDGE Majdnem nyolvan évvel ezelőtt, 1883 május 24-én adták át a forgalomnak a világ akkor leghosszabb lánchidját és az elsőt, amely az East River két partját összekötötte. A hossza 1595, magassága 292 láb volt és mindenki a mérnöki tudomány csodájának tekintette. A budapesti Lánchidat, amelyre mi magyarok joggal büszkék vagyunk, 1845-ben fejezték be, tehát 38 évvel azelőtt, de annak hossza csak 208 méter. A Brooklyn Bridge tehát több mint kétszer olyan hoszszup s olyan magasan trónól a viz felett, hogy sok óceánjáró hajó is elsiklik alatta. Dr. Dávid A. Steinman szerint, aki 1953-ban a Brooklyn Bridge lényeges átalakításának munkálatait vezette, hogy azt a modern autóforgalomra alkalmassá tegye, a Brooklyn Bridge tanította meg a világot ,hogyan kell lánchidat építeni. Ebben azonban mégsem volt tökéletesen igaza, mert hiszen a pesti Lánchíd volt az egyik úttörő ezen a téren. A másik Angliában készült el. A Brooklyn Bridge mégis pédája annak, hogyan kell és lehet a hasznos és célszerű építkezést a szépészeti követelményekkel összhangzásba hozni, felesleges cifraságok nélkül. Talán ez az oka annak ,hogy a hidat sok poéta és iró örökítette meg munkájában. Hart Crane, az ünnepelt amerikai költő és Jósé Marti, a kubai hazafi, aki számkivetésben töltött el hosszú éveket a new yorki házrengetegben, megható történeteket Írtak a Brooklyn Bridgeről és építőinek bátor kezdeményezéséről. A Library of Congress világhirü fényképgyüjteményében a Brooklyn Bridge — a Niagara Falls mellett — a leggyakrabban fotografált tárgy. Sok hoszszabb, magasabb és forgalmasabb hidat állítottak fel azóta New Yorkban, Amerika más városaiban és a külföldön is, de az amerikai nép szivéhez mégis a Brooklyn Bridge áll a legközelebb. American Council A kormány és a repülőtársaság megbízottai szedték össze a Northwest Orient jet-repülőgép roncsait a floridai Everglades-ben. A katasztrófa következtében a gépen utazó 43 személy szörnyethalt. Milliók egcszségvcdckiiirc - billiók fegyverkezési versenyre Az Egészség-ügyi Világszervezet 1948 április 7-én alakult meg, mint az Egyesült Nemzetek Szövetségének szerve. Székhelye Géniben van, régi Népszövetség palotájában. Célja a nemzetközi egészségügyi kérdések megoldása: a fertőző betegségek malária, tuberkulózis, nemibetegségek, vili üzdelem szervezése, megsegítése, az atomenergia okozta egészségügyi kérdések megoldása, táplálkozási problémák, anya- és csecsemő védelem, egészségügyi propaganda, gyógyszerek ellenőrzése (kábítószerek!) hogy csak a legjelentősebbeket említsük, A Szervezet anyagi eszközeit részben a tagállamok hozzájárulásaiból, részben bizonyos alapítványokból fedezi. Különös figyelmet érdemelnek a gyógyszerek nemzetközi ellenőrzésének., kérdései, valamint egyes szakkifejezések egységesítésének problémái Az egyes betegségek helyi elnevezése nemcsak félreértéseket, zavarokat okoz hanem megnehezíti, s'Őt néha lehetetlenné teszi a különféle országok egészségügyi statisztikai összehangolását és ellenőrzését. Szerte a világon ezer és ezer laboratórium a legkülönfélébb antibiotikus szereknek százait állítja elő. Az egészségügyi Világszervezet ügyel arra, hogy az antibiotikumok, a vitaminok, a hormonkészitmé - nyék nemzetközileg megállapított és ellenőrzött egységekben legyenek jelölve. E területen a Világszervezet munkája fontos lépést jelent a nemzetközi együttműködés "területén. Értékes az ösztöndíjas továbbképzés intézményének a megszervezése is. A Világszervezet többezer tanfolyamot szervezett. Az esetek közel kétharmadában orvosok, egyharmadában védőnők, ápolónők, stb. részesültek további oktatásban. POLIO A közel '70 szakkérdés közül, amelyekkel a Világszervezet az elmúlt években foglalkozott, csak azokat említjük még, amelyek jelentősége világméretű volt. így a fertőző', "gyermekbénulás járványtanának és megelőzésének kérdésével három kongresszus. foglalkozott. Ezeken a tudományos összejöveteleken a világ legkiválóbb szakemberei jöttek öszsze, hogy kicseréljék tapasz tajataikat, kutatásaikat, eredményeiket. ^ A Világszervezet nem csáváz összejöveteleket sz^yegte meg, hanem lehetővé tett. a különféle oltóanyagok ^előállitási módszereinekréspfetes, ismertetését is., Ös^töndijakkal segítette, hogy H szakemberek a részletkérdéseket a legkülönfélébb kutató központokban alaposan tanulmányozhas - sák.A Salk és a Sabin-féle oltóanyagok révén ennek a szörnyű betegségnek a napjai meg vannak számlálva. Tüdővész Már a Világszervezet első közgyűlése állást foglalt a tuberkulózis kérdésének elsődleges fohtossága mellett. A rendelkezésére álló eszközökkel segítette tbcközpontok i'ffelállitását, majd hathatós módon támogatta a BCG (tuberkulózis elleni oltóanyag) gyártását, annak minél szélesebb körű alkalmazását, az, eredmények ellenőrzését. . Indiában, Kenyában, Tuniszban és még sok más helyen? állított fel olyan központokat, amelyek nemcsak oltóanyagot állítottak elő hanem gyógyszereket is, é3 godosko<)tak a különféle más gyógyszerek megfelelő szétosztásától is. Tanácsok -kai segítette a tömeges X- ray szűrővizsgálatok el - végzését, sőt ott ahol szükség volt, megfelelő készülékekkel is ellátta az elmaradott országokat IDEG- ÉS ELMEBAJOK Az ideggondozás ; kérdése világméretekben egyre súlyosbodó terhet jelent, főleg az iparilag fejlett, civilizált országok számára. Ezzel a problémával is számos szakbizottsági ülés foglalkozott. így például megállapították az ideg-elmegyógyász normát, amely szerint legalább minden húszezer lakos számára mindenütt szűk séges egy ideg-elme szakorvos. Az elmebetegségek megelőzése szempontjából a szakbizottság lényegesnek tartotta a gyermekek apró, sokszor jelentéktelennek látszó magatartásbeli zavarainak alapos kivizsgálását, amelyek rendszerint a későbbi súlyosabb betegségek csirái. Általában szükséges a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésének alapos megfigyelése mind a nevelők, mind az iskolaorvosok részéről. A huszadik század embehallptt maláriáról, sárgalázról, lepráról, egyiptomi álomkórról, koleráról, pestisről, a nálunk már “divatjamúlt” betegségekről. E - zekről sokan azt hiszik, hogy már csak az orvosi és történelmi könyvekben léteznek. Sajnos nem igy van.Nem csak a távoli Indiában,Ceylonban, Maláj-földön és Szomáliban pusztítanak e betegségek, hanem Egyip - tómban, Algériában, sőt egyikük-másikuk még Olasz - országban, Spanyolországban, Ciprus szigetén is felüti a fejét. Az Egészségügyi Világ - szervezet alig 20 millió dollár költséggel hat területi hi-Felyétélek azokról az Orosz felderítő repülőgépekről, melyek az Egyesült Államok flottájának mozdulatait figyelték az Atlanti és a Csendes óceánon. A nemzetközi vizeken a légi felderítés nem ellenkezik a törvényekkel. vatalt tart fenn a világ minden részében. Siralmasan csekély összeg ez, a világ nemzetei, gazdag és nem gazdag nemzetek, ezerszer, milliószor többet áldozhatná - nak a népek egészségének védelmére, ha nem kellene ezermilliókat költeni fegyverkezésre. De kell költeni billiókat fegyverkezésre, mert a szovjet a világforradalmi mozgalmait világhó -ditásra próbálja kihasználni és a szabad világnak ezt a merényletet ki kell védenie,. pénzáldozatot nem kiméivé. Mint a világ sok más bajának,' az egészségvédelem elégtelenségének is a szovjet agresszív politokája az oka. Ha a szovjet békés eszközökkel saját népének javán munkálkodnék, nem kellene fegyverkezni, ; évente ezer, meg ezer millió dollárt költeni újabb és ujább, egyre nagyobb pusztitóerejü fegyverekre. A Stanford egyetem végzett diákjainak szövetsége az arány Hooveréremmel tüntette ki Herbert Hoovert, a U. S. egykori elnökét, aki 1891-ben kerül az egyetemre és ötven éven át volt tagja a főiskola bizalmi testületének. Magyar orvos kutatja az ázsiai vérszegénység okát és orvoslását JERUZSÁLEM. — A délkelet-ázsiai országok 800 milliónyi népének átka a vérszegénységnek égy bizonyos fajtája ,amelynek okát és okozóját a népek életkörülményeiben, főleg táplálkozásuk terén Leli keresni. Afrikai országokban is hasonló kór szedi áldozatait a népek milliói közül. Ennek a betegségnek, általában a szív és a vérerek megbetegedéseinek kimagasló szakembereként ismerték meg ázsiai országok szakemberei és kormányai Dr. Izsák Gábort, a jeruzsálemi orvosegyetem fiatal professzorát. Hire mindenhová elment, ahol ez a kór pusztít és Dr. Izsák jeruzsálemi vérkutató laboratóriumába messze földről küldenek be vetegek vérét tartalmazó üvegcséket megvizsgálás végett. Dr. Izsák és munkatársai ennek a ma még rejtélyes betegségnek okát “folsav” hiányban vélik megtalálni. És úgy vélik, hogy ez a mindenütt gyógyíthatatlannak tartott betegség igenis gyógyítható lesz . Dr. Iszákot sorra meghívták az utóbbi években keleti egyetemekre, felvilágosító előadások tartására. Burma ázsiai országban tett látogatása után egyetemi meghívásokat kapott Manilába, a Fülöp Szigetek fővárosába, Bangkokba, Sziám fővárosába, Bombay és Nagpur indiai városokba, Hong Kongba. Az Egyesült Nemzetek egészségügyi osztálya is felfigyelt Dr. Izsák munkásságára, arra kérte a jeruzsálemi egyetemet, hogy létesítsen egy külön angolnyelvü osztályt ázsiai és afrikai orvosnövendékek részére. Ez meg is történt Dr. Izsák közreműködésével. Dr. Izsák áll az egyetem, vérkutató laboratóriumának élén is, amelynek költségeit a Rothschild, Ford és más alapítványok fedezik. Dr. Izsák Gábor a munkácsi gimnáziumban, a kolozsvári és marosvásárhelyi főiskolákban folytatta és a budapesti egyetemen fejezte be orvosi tanulmányait, 1949-ben kapta a doktorátust. Ezután néhány hónapot töltött Párisban, a világhirü Pasteur Intézetben s az év végén Jeruzsálemben telepedett meg, az egyetem pathologiai osztályán kezdte meg működését. A szív, a vér és az erek kóros elváltozásairól szóló tudományos cikkei jelentek meg Amerikában, Angliában és Izráelben. 1956-ban egy esztendeig dolgozott a Harvard egyetemen, aztán St. Louisban a Washington egyetemen. Újabban Malmö svédországi város egyetemére kapott előadói meghívást. Rangoonban (Burma) laboratóriumot létesített, amelyben kiképzett burmai orvosokat, akik a laboratórium vezetését átvették. Izráel kormánya ösztöndíjat adott burmai orvosoknak, akik most Dr. Izsák laboratóriumában kapnak további kiképzést. Végezetül megemlítést érdemel, hogy Dr. Izsák Gábor bátyja, Ferenc is kiváló orvos, sebész, a jaffai kórház főorvosa. ; i
