Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-21 / 12. szám

im'MXHCIÜSíl SZÁJAD SÁJTö 5. OLDAL AMERIKAI ISKOLA NEVELTJE AZ ARAB VILÁG IPARMÁGNÁSA Az arab világ Astorja és Vanderbiltje, Rocke­fellerje és Woolworthja egy személyben Emile Bus­tani, a beiruti Contracting and Trading Company (CAT) vezérigazgatója. A CAT a legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalat az arab világban, az olajban gazdag Iráktól a jövő gazdaság Ígéretével terhes Ma­rokkóig. Az amerikai ipari, üzleti és pénzmágnások­kal azért lehet, sőt kell Emile Bustanit összehason­lítani, mert ez a libanoni üzleti zseni megjárta az ame­rikai élet iskoláját. A szélesvállu, energiától duzzadó Emile Bustani 54 évvel ezelőtt született egy libanoni faluban és az amerikai misszió árvaházában nevelkedett. A beiruti amerikai egyetem tandiját mint pincér kereste meg és hajópincérként került ki az Egyesült Államokba, ahol megszerezte a Massachusetts Institute of Tech­nology inéfi.óki diplomáját. Közvetlen ezután Palesztinában telepedett le és Haifán létesített egy vizvezetékszerelő vállalatot, amely fürdőszobák berendezésére specializálta ma­gát. A vállalat a második világháború alatt kezdett prosperálni, mikoris a CAT a brit hadsereg legna­gyobb kontraktora lett a Közelkeleten. Izráel megalakulása után Bustani Beirutba tette át a székhelyét. Hozzálátott a helyi munkaerő ki­képzéséhez és rövidesen bebizonyította, hogy kellő szakirányítás mellett az arabok éppoly jó épitőmun­­kások, mint bárki már. A közelkeleti olajtermelés háboruutáni nagy ki­fejlődésében, a CAT számos esetben vitt el szerződé­seket a nyugati társaságok orra elől és az Egyesült Államok után ma ä CAT a világ legnagyobb olajcső­vezeték lefektető vállalata. Ma a CAT 19,000 munkással dolgozik 19 arab, afrikai és ázsiai országban. Hírnevét nemcsak azzal alapította meg, hogy kitűnő munkát teljesít. Bustani remek diplomata is, aki tisztában van a fejlődő álla­mok érzékenységével. Minden államban helyi fiókot létesít, ráveszi a helyi befektetőket, hogy társulja­nak be, közös részvénytársaságokat alapit és arra törekszik, hogy minél előbb a helyi igazgatóság és sze­mélyzet vegye át az irányítást. “Amikor hét évvel ezelőtt megérkeztünk Pakisztánba, több mint száz­főnyi személyzetet hoztunk magunkkal Beirutból. Ma mind-össze három beiruti szakértő maradt Pa­kisztánban és több a munkánk, mint valaha” !— mond­ja Bustani. Bustani, több közelkeleti vezető bizalmasa, két kihívó ötletekkel teli könyvet irt az arab problémáról. Bustani maronita keresztény, nyugati életmódot foly­tat, szenvedélyes arab nacionalista és szenvedélyes hive ,a nyugati társasviszonynak. Bustani férfias erőfeszítést tesz, hogy különvá­lassza üzleti érdekeit a politikától. 1951 óta, mikoris beválasztották a libanoni parlamentbe, minimumra csökkentette a CAT libanoni tevékenységét, nehogy megvádolják, hogy politikai összeköttetéseit üzleti célokra használja fel. De a Közelkeleten, még sokkal inkább mint másutt, az üzlet és a politikai elválaszt­hatatlan. Tavaly ősszel egy iraki katonai törvényszék Bustanit távollétében életfogytiglani fegyházra Ítél­te. A vád — hogy Bustani volt az értelmi szerzője az iraki olajvezetékekf elrobbantásának — teljesen alap­talan volt, de kitűnő ürügyül szolgált Kaszem köz­­társasági elnöknek arra, hogy elkobozza a CAT va­gyonát Irákban. Az arab világban is, mint sok más részén a világ­nak, a politikai szerencse forgandó. Kaszem, akit Bustanit halálra ítéltette, arra a sorsra jutott, ame­lyet Bustaninak szánt — politikai ellenfelei az uj forradalom kirobbanásakor felkoncolták. Bustani pe­dig él, nagyonis él. Valósággal újjáépíti az arab vi­lágot utakkal és repülőterekkel, iskolákkal és szállo­dákkal, megszámlálhatatlan kereskedelmi vállalko­zással. Egy évtized alatt a CAT évi bevétele 5 millió dollárról 60 millióra szökött fel s a vállalati haszon semmiből évi egy és fél millió dollárra nőtt. Ricardo Perez Godoy tábornok (középen) és felesége a limai (Peru) kormányzósági épület lépcsőin haladnák lefelé. Godóyt a katonai junta fejét kizárták a kormányból. Az államcsíny vértelenül, béké­sen zajlott le. Forbachban a sztrájkoló bányászok tömeggyülésen követeltek magasabb fizetést a Ecsedi láp — a múlt emléke Szatmár megye alföldi ré-1 szén — Nagyecsed, Tyúkod,' Ura, Csengerujfalu, Bör­­vely és Domahida közt te­rült el egykor a hatalmas E'csedi láp. Hossza 50 km, szélessége 80 km vol 1. Be­járva ma á területet, alig, különbözik a szántóföldek ­kel borított más tiszántúli . vidékektől. Csupán talaját vizsgálva mutatható ki he­lyenként a felszín alatt a ta­laj tőzegtartalma, ami a ta­laj lápi eredetét elárulja Körülbelül 60 esztendő pergett le azóta, hogy az Ecsedi láp végleg eltűnt. Vizét csatornázással leve - zették, kiszárították s ma egész területe szántóföld. A lecsapolás a mezőgazdaság­nak óriási hasznot jelent, ■ mert a terület termékeny.­­nyé vált, de jellegzetes, nö-. vény világa, pompás K madár­világa eltűnt s a gyors pó­tolással annak idején, nem tudott lépést tártapi' á' tudo­mány: a láp elpusztult, riíié­­lőtt részletes terrrtéSzéttiU' dományos tanulmányozása megtörtént; volná. Hogy milyen voll; a láp ké­­pa a századforduló táján be­­következett lecsapoíásáig,. erről legtöbbet mond szá­munkra a nagy természettu­dós, Kitaibel Pál naplója, aki 1796 julius 11-én egy na­pot szentelt a láp megisme­résének. Idézünk néhány részletet naplójából. VESZÉLYES KOCSIKÁZÁS “Az egész lápot évente kétszer, tavasszal és ősz­szel rendszerint árvíz ön­ti el. Akkor, amikor mi ott voltunk, a viz már megle­hetősen leapadt, s igy al­kalmunk volt a lápot közelebb ről megvizsgálni. A jármű, amelyet ehhez használhat­tunk, a maga nemében egye­dülálló volt: kis parasztsze­kér, amelyben alig négy al­katrész volt vasból. Négy lo­von és a fuvaroson kívül nyolc erős parasztra volt szükség ahhoz, hogy miket át­vigyen. Két paraszt elől ment azért, hogy az utat kitapossa és a veszélyes helyeket meg­mutassa: ketten és a fuva­ros a lovakat vezették és azok na segítettek; a többi négy ember a szekér egy-egy ke­rekénél kisérte a kocsit,hogy azt, ha a lovak belesüllyedtek, kiemeljék és megtolják,igy a lovaknak a tovahaladást dúltunk útnak: ötödfél óra alatt értünk a Kraszná csa­tornáig és még egy fél órá­ig tartott, mig Ecsed fölött a szárazföldre értünk. Amint a lápra értünk, jókora darabon nehézségeink vöíták: a lovak gyakran hasukig be3ü lyedtek, a szekér pedig ten­gelyéig; de ügyes vezetőink úgy a lovakat mint a szeke­ret gyorsan kiemelték. így ment ez a csatornáig és gyak­ran a kifelé haladás során is. A csatorna közelében nem tudtunk a szekérrel tovább­jutni és kerülni kellett, amit azonban anélkül is gyakran megtettünk, hogy a növé­nyeket közelebbről meg-I szemlélhessük . . A csator- I nát, amelyen keresztül a Kraszna jelenleg a lápon át folyik, Károlyi Antal gróf nagy költséggel készítette, de az évről évre szükebb lesz és itt-ott a növényzet ; már .csaknem egészen. benőtte.” DARUMADÁR MESSZE SZÁLLT . . . A lápon éltek “Magyaror­szágon a darvakj Ma már csak költözködésük során vonul­nak át, nincs hol fészkelje - nek. A darvak pusztulását már a lecsapolás előtt siettet­te a vadászat. A darutoll nagy becsben állott és sok pénzt lehetett vele keresni. A 18-ik század derekáig lakójá'volt a lápnak a gödény is, más né­ven pelikán, melyért nia á Duna torkolatáig keil men - mink, !.a látni akarjuk. Eössku a láp. hajdani ma­darainak sora. A 7ö-80-as éve. kig lakta mindkéi.kócsag, s többféle gém, kanalasgém/ bakcsó; * bölömbika, Kaíróka­­tóhá ( helyi hevén Háífarkas), éftekes hattyú,- a pohipás szinü> jégmadár, bíbic, dankasirály­szalonka, goda, «*ftkó, gfuli - , pán. A madarak tömegét a szárcsa,, vizityuk, ’vízicsibe, tőkés ruca, . vadlíbá adta. Felettük kóvályogták a ra­gadozók,; -a réti sas, a héja. A nádban fészkelt ábájos füg gő cinke, azonkívül a nádi rigó, a poszáták. A ma már ritka madarak további so­ra népesítette be a nád és zsambék rengeteget A lápkörnyéki falvak la­kóinak a láp mindig , biztos megélhetést nyújtott. Te - mérdek hala és szárnyasa éle­lemmel látta el a szegényem­bert; nádjából a fonásra, a bodnármunkához alkalmas gyékényből pénzre tett szert ; a darutpll pedig egy­kor sok pénzt ért. Kialakult a nép által kieszelt eszkö­zökkel, agyafúrtsággal vég­­rehaj tott halászat és mada­rászat, valamint Üji pásztor­kodás. ÜLDÖZÖTTEK MENEDÉKE Az ecsedi láp egykor az üldözöttek menedéke volt. A lápban csak a láphoz szo­kott ember közeledhetett biztonságban. Az idegen ben­ne sem tájékoíódni, sem a nehézségeket leküzdeni nwm tudta, az sók'veszély, és bajt jelentett, a bábon ás em bért pedig egyeneséi elriasz­totta. Jórészt politikai ül­dözöttekből összeverődött, szegénylegények, i betyárok hosszú ideig tengethették itt az életüket — bMönön kí­vül ugyan, de ezer wszély kö­zepette. A pandúrok*, csendő­rök nem szívesen és nem sok sikerrel hatoltak be a lápba. A bujdosók hamar észrevet­ték közeledésüket és más­hova, biztonságötabb, mé­lyebb helyre huzldtak. A lápot nem ismerő, ha a biz­tos helyről a tüfidérrózsá­­val és kolokánnal benőtt víz­felületre rálép, alkati a hi­­szmben, hogy az a szárazföld folytatása, a vízbe huppan. A régi háborús időkben sok katona fulladt igy a vizbe,ami kor menekülés közben ne­héz fegyverzettel vagy pláne páncéllal együtt — abban a hitben, hogy az rét, gyep, — a kolokánosba ugratott. A nádon kivül nagy te­rületeket borított a lápon a zsombék. A zsombék nem mint egy bizonyos sásfaj, ha­talmas, olykor méteres oszlo­posán felemelkedő csomója. Az oszlopok közt viz van, számos madár és érde­kes növény nagyszerű búvó­helye. ÉGERERDÓK Az Ecsdi lápon egykor er­dőségek, égererdők is vol­tak. Kétszázéves térké­­pak megőrizték az egykori erdők nevét “Pongrác egre”, “Pap egre’Y “Zsíros eger” ne­vek az egykori égeresek em­lékét őrzik., Az éger névé egy­kor egervolt. Eger város ne­ve | is az éger régi alakjának nevét; ■ őrizte ’meg,1 de Eger­­yíz;a Dunántúlon is több van. Áz égeresek annyira járha­­tátlanok voltak, hogy beléjük., természetvizsgáló nem me­részkedhetett, róluk termé­szettudományos adatunk majdnem semmi sipcs. Az 1895-ben megkezdett rendszeres ármentesités és vizlevezetés eredményeképp egy-két évig sok fü termett, az állatoknak volt legelője, szénája, de néhány év múlva a talaj annyira kiszá­radt, hogy gyúlékonnyá vált. Hetekig, hónapokig tar­tó tűz emésztette a talajt. Az egész láp tőzegtalaja kié - gett, nagy része semmivé lett. Nem maradt más, mit a tő­zeg alatti ásványos talaj ,ma nagy részt ez adja a terimő­­telejt. A pápa küldöttje meglátogatja Mindszenty hercegprímást (FEC). — Római tudósítás szerint König bíboros, Bécs hercegérseke, Ausztria prímá­sa, akit János pápa Rómába hivatott, a Szentatyánál való magánkihallgatás után, Ró­mából való távozása előtt megerősítette azokat a hire­­ket, hogy a magyar kormány meghívására, a közeljövőben Magyarországra utazik és Budapesten az amerikai kö­vetségen Mindszenty bíboros hercegprímással találkozni fog, König bíboros Becsbe ér­kezve nem volt hajlandó az újságíróknak nyilatkozni. König bíborost a vatikáni zsinat “reformpárti” szárnyá­nak vezetői közé sorozzák és János pápa egyik bizalmasá­nak tekintik. Általános véle­mény szerint König bíboros audienciája s Budapestre ter­vezett útja szoros összefüg­gésben van Adzsubejnek, az Izvesztija főzserkesztőjének Kruscsev vejének minapi pá­pai kihallgatásával és Krus­csev tervbevett pápai auden­­ciájávah ARAT A HALÁL, VÉDEKEZZÜNK Az emigrációban élő magyarok között kétkézzel arat a halál. Életerős, vidám emberek halnak meg, egyik napról a másikra. Emberek, akik soha életük­ben nem voltak betegek. És megborzadunk, mert min-: den ilyen tragédiában a magunk sorsát látjuk. Leg­utóbb valaki éppencsak leült munkahelyén ebédelni és miközben a leveseskanalát a szájához emelte, ösz­­szecsuklott és meghalt. Az elmúlt héten Báthory László lelkészt temették el. Egy kis múló rosszullétröl panaszkodott a háziaknak: “Lefekszem egy cseppet” — és a mennyországban ébredt fel. Fiatalok és közép­korúak halnak meg, a legtöbbjét a szive viszi a sirba. Keressük ennek a hirtelen halálnak az okát. Az egyik torontói kórház magyar igazgató fő­orvosához fordultunk, hogy mondjon szakvéleményt, adjon tanácsot, hogy meg tudjuk óvni beteg szivün­ket a pusztulástól. — A szív egy pumpa — mondja a tudós profesz­­szor, — amelyik vért ad és rengeteg vér megy keresz­tül rajta. De saját izmainak vérellátását egy külön érrendszer szolgáltatja: a koszorúerek. Ha ezek az erek elmeszesedés következtében beszűkülnek, csök­ken a szív vérellátásh és ez fájdalmakban nyilvánül meg. A fájdalom jelzi, hogy a szív nem kap elegen-. dő vérmennyiséget. Ez hasonló ahhoz a fájdalom­hoz, amely megerőltetéskor lép fel az izmokban. Ha az ér egészen elzáródik, akkor a szívizom egy része elhal. Ezt hívják szivtrombózisnak, heart attacknak, És ezt vagy túléli a . beteg vagy belenhal. Vannak vizsgáló módszereink, amelyekkel meg tudjuk álla- , pitani az érszűkület jelenlétét, de sajnos, nem min­den esetben. Példa erre Eisenhower volt elnök esete, aki Amerika leghíresebb doktoraival vizsgáltatta, meg magát, s az orvostudósok megállapították, hogy , szervezete teljesen rendben van, makkegészséges. Eisenhower egy hónap múlva a vizsgálat után szív- s, trombózisban súlyosan megbetegedett. — Uj szivet még ma sem adhatnak senkinek.,Az , elhalt szívizom helyét hegszövet foglalja el, s ha ez neip is olyan, mint az uj, de sok esetben tartós lekét.,, Rengeteget, írtak már arról, hogy mi okozza ezek- . nek az ereknek az elmeszesedéséf. Valószínű, hogy nem egy okra vezethető vissza. Ezek. az okok: 1) örökletes .adottság, 2j túlhajszolt élet "es"izgalmak, 3) állati zsiradékok túlzott fogyasztása. j^zptán a kövérek és, ai soványak problémáiróí, beszélgettünk. V, ' ", ■ , ' — A kövérség fogalma időben és térben válto­zik. Egyes népcsoportoknál, mint a magyar is, nem szeretik azt a sovány, sodrófa-tipusty ami itt ideális. Nem kétséges, hogy a túlsúly terhet jelent a szívre. Egy kövér ember ahhoz a Gadillac-autóhoz hasonlít, amelybe Chevrolet-motor van beépítve. A kövér em­ber úgy érzi, piintha mindig egy hátizsákot hordana magán. Természetesen hamar kimerül. Lefogyni csak diétával lehet. A testi munka aránylag kevés kalóriát von el, viszont nagy étvágyat csinál. A gyógyszerek nem mások, mint humbugok. Mert ha valaki ezeket szedi és koplal, akkor nincsen tápszerekre szüksége, viszont, ha borjupörkölttel eszi, akkor hízni fog tőle! Normális étrendünket kell kalória-szegénnyé tenni. És fokozatosan, mindig kontrollal, lefogyni. Igaz az a közmondás, hogy a sován yember tovább él, mint a kövér. Székely Molnár Imre Két asztronauta felesége egy Houston, Tex.-i kertben. Balra: Mrs., L. Gordon és Mrs. Walter M. Schirra. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents