Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
8. OLDAE A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Legyen nyugodt méltóságod! Kímélettel leszek. — Meghálálom ... Ön fájdalmat okozott ugyan, de mégis világosabban látok homályos múltúnkba, múltamba . . . A detektív csendesen hozzáfűzte: — Útban az igazság . . . Múlt árnyak . . . Amint a detektív eltávozott, a gróf hosszasan elborongott . . . Szeme elé varázslódott élete, múltja . . . Hosszas gondolkozás után elővette lánya levelét és újból — ki tudja hányadszor? — elolvasta. Azon gondolkozott, hogy válaszoljon-e a levélre?... Megírja-e lányának, hogy anyja, akit Eleonóra imádásig szeretett, már nincs az élők sorában? . . . Lánya szivébe döfje-e ezt a lelkitőrt, hogy ezáltal is megbosszulja a múlt szenvedéseit? Nem tette ... Másképpen határozott . . . Zsebrevágta a levelet s körülnézett a teremben. Pillantása ismét a grófné arcképére vetődött . . . Megint nejének esdő, ezúttal szinte rimánkodó nézését, arcát látta. Szive, lelke sírásra ösztökélte . . .( Sűrű könnycseppek gyöngyöződtek szeméből arcára . . . Felkelt zsölyéjéből, leemélte a falról a képet, gondosan becsomagolta s átöltözködött . . . Bőröndjébe rend ruhát, fehérneműt rakott, vette felöltőjét, hóna alá vette neje arcképét és még egy búcsúpillantást vetett a falakra s könnyenző szemmel elindult, hogy többé soha, de soha nem teszi lábát abba a kastélyba, ahol annyi kínos szenvedést élt . . . Székácsékhoz ment . . . íj4 r{4 íjí Dél volt . . . Székácsyék ebédnél ültek. Az özvegy szerfelett meglepődött, amidőn a grófot megpillantotta: — Isten hozta, gróf ur, — köszöntötte. — Jósokáig elvolt! — Igen, nagyságos asszonyom, tovább, mint szándékoztam, de ezentúl végképpen elmaradok . . , — Csak nem?! Mindenekelőtt tartson velünk, méltóságod! Remélem, ebéd előtt ... — Későbben óhajtottam ebédélni . . . talán a kupéban. '•— De kérem, részemről megtisztelő lenne . . . Majd azután, vagy ebéd közben is, elbeszélgetnénk . . . — Méltóztassék! — kínálta hellyel Béla. —- Terítéket, — rendelkezett az özvegy. — Köszönöm, — szólt az asztalhoz ült a gróf. — Hát mért ilyen hamar? Mikor érkezett méltóságod? — Tegnap este, de már délután utazom . . . Végképp búcsút mondok e tájnak! — Ugyan! Ilyen hirtelen?! . . . — Megmásithatlan elhatározásom , . , És miért, ha szabad tudnom? — Eltökéltem, hogy örökre menekülök e tájról és a kastélyt ezennel nagyságos asszonyom rendelkezésére bocsátom. — És ön hova menne? — Messze, nagyon messze . . . Székácsyné kérdő pillantást vetett a grófra, mire az mondását kiegészítette: — Más vidékre . . . Tengerpartra . . . — Nem óhajtom ugyan méltóságod elhatározását vita tárgyává tenni, mégis fájlalon férjem legjobb barátjának távozását . . . Végére értek az ebédnek, mire a társalgóba vonultak. — Azt hiszem, nagyságos asszonyom méltányolja elhatározásomat, ha nem is bocsátkozom bővebb magyarázgatásba ... — Teljesen ... És meg is értem . . . — Úgy távozom, nagyságos asszonyom, hogy ismerőseim, barátaim se tudjanak hollétemről . . . — De hiszen önnek, itt szerzett és öröklött jogai vannak, nem is szólván magamról! — Azt velem nagyságos asszonyom, most végérvényesen elintézheti s iyg a kastélyomat is birtokába veheti. — Ahogyan óhajtja a gróf ur! — Semmit sem viszek magammal, mindent a kastélyban hagytam, kivéve szegény nőm arcképét — mondta elérzékenyülten — azt az előcsarnokban hagytam. Ez egyedüli drága emlékem . . . — Ó, dehát a ruháit s egyéb holmiját, amire szüksége lehet méltóságodnak. — A legszükségesebbet magamhoz vettem, nagyságos asszonyom, és ha netán idővel valamit óhajtanék, úgy majd levél utján éle tjeit adok magamról . . . (Folytatjuk) SZABAD SAJTÓ Kenosha, Wis.-ben egy autó nekiszaladt egy temetökeritésnek, felborult, s egy sirkönél állt meg. A kocsi vezetője a J.fi éves Jerry D. Ratliff szörnyethalt. A SZENT JOBB Sokan vannak, akik még ma is azt hiszik, hogy Szent István, az első magyar keresztény király, önmaga is csak később tért át a keresztény hitre, uralkodása folyamán. Ez a feltevés téves, mert István király már születésekor megkereszteltetett, tehát sohasem volt pogány vallásu. Amikor Asztrik kalocsai érsek nagy küldöttség élén tisztelgett II. Szilveszter pápánál és koronát kért a fiatal magyar király számára, István idehaza nagy és széleskörű intézkedésekkel gondoskodott a lakosságnak a pogány hitről a keresztény vallásra való áttéréséről. A térítés munkájában a szent király nem ismert meghátrálást s világtörténelmi felentőségü térit őmunkáját olyan vasakarattal és szigorral végezte el, melyhez a hatalmon kivül csak egy bensőséges meggyőződés adhat erőt. Gondoljunk az akkori időkre. Az ország népe szive gyökeréig a pogány valláson csöngött. Istene a Hadúr volt, aki a felhők között vágtat tajtékzó lován s innen intézi a népek sorsát. Ennek az istennek áldozott, ehhez az istenhez könyörgött s ebben az istenben látta boldogulásának és szerencséjének egyetlen kutforrását. A pogány papok, a táltosok, minden befolyásukat érvényesítették, hogy a népet az uj, keresztény vallással szemben elfogulttá, tagadóvá tegyék s bizony István királynak a legszigorúbb eszközöket kellett igénybe vennie, hogy kitűzött Céljait elérhesse. TÜZZEL-V ÁSSÁL Ismeretes például, hogy Koppány vezért, aki a kereszténység ellen sorakoztatta fel pogány seregét, a király négyfelé vágatta és testrészeit az ország négy részén függesztette ki, elrettentő például. A pogány magyarok, akiktől egész Európa rettegett, nem fogadták be könnyen az, uj vallást. Ha a szigorú törvények miatt látszólag be is hódoltak az uj vallásnak, titokban, az éj leple alatt, barlangokba, erdőkbe vonultak el, hogy pogány isteneiket imádják s Hadúrnak fehér lovakat áldozzanak. István király törvénnyel rendelte el, hogy mindazokat a helyeket, ahol a pogányok titkos összejöveteleket tartanak, fel kell gyújtani és tüzzel-vassal üldözni a pogány hit minden maradványát Egy őspogány nép vallását kiirtani, amit ősiségiéből hozott magával és hordott a szive mélyén, nem volt könnyű feladat. Ezt bizonyítja, hogy a pogányság korából még napjainkban is vannak szokások, amelyek nem múlottak el az idők folyamán sem. Például az egyes karácsonyi ünnepi szokások, mint amilyen a némely vidéken szokásos táltosjáratás, ősrégi pogány szokás. A NYUGAT BEVONULÁSA István király téritő munkaija nagyban megkönnyebbült az 1001-ik év augusztus 15-ike után, amikor a szent koronával, II. Szilveszter pápa ajándékával megkoronázták s ezzel egyidejűleg német és olasz szervezetesek tömege érkezett az ország területére te térítést munka elvégzésére. A szerzetesekkel egyidőben a királyi udvart az európai keresztény lovagok, főkép németek és olaszok özön töt t ék el, a királyné, Gizella bajor hercegnő akaratából. A lovagrendek és a szerzetesrendek megtelepülése az országban és a királyi udvarban nemcsak a keresztény valllás rohamos terjedését hanem elhozta az országba az európai kultúrát is és az akkori európai társadalmi szokásokat. A papok és szerzetesek nemcsak vallási missziót végeztek, hanem megtanították a népet a földmivelésre, bizonyos iparágakra, amelyek addig ismeretlenek voltak a magyarok között. Eddig csak vadászattal, állattenyésztéssel foglalkoztak, s félnomád életet éltek. Harcoltak, hódítottak, ki-kirándultak egy-egy portyázásra s az idegen ország területéről zsákmányolt értékek birtokában vígan és szabadon éltek. A RENDI ALKOTMÁNY A meghonosított európai társadalmi szokások legfontosabb része volt a rendek megalapítása. István király a keresztény vallással egyidejűleg meghonosította a rendi állam intézményét. Első helyen a papság állott, minden kiváltságos joggal felruházva. Azután a főurak következtek. A harmadik rendbe a köznemeseket, vitézeket sorozták, negyedikbe a vári jobbágyokat, ötödik rendbe a várnép, a valódi jobbágyok tartoztak. Ezek szolgáltatták a robotot, dézsmát a földesurnák. A legfőbb hübérbérur a király volt, neki tartoztak bizonyos szolgáltatásokkal s főkép védelemmel a főurak, várurak, ezeknek viszont a jobbágyság. Az országot vármegyékre osztották s a vár ura kormányozta a megyét, minden joggal felruházva, beleértve a pallosjogot is. Aki egyszer lopott, annak csak az orrát vágták le s igy kóborolt egész életén keresztül, megbélyegezve, mint tolvaj. Ha még egyszer lopott, a fülét vágták le s harmadszori lopás esetén a fejét. SZENTTÉ AVATVA A nagy térítő királyt halála után negyvenöt évvel avatta szentté a pápa. László király ekkor kiemeltette fehér márvány koporsóját s ime látták, hogy a Szent Király jobbkeze teljesen ép, félévszázadnyi siri nyugalom után is. Azóta szent ereklyeként őrzik a Szent Jobbot, amely minden bebalzsamozás nélkül ezer év múltával még ma is ép. Megállapított tény, hogy a Szent Jobbot nem balzsamozták be. A Szent Jobbot, azt a kezet, amellyel az első keresztény magyar király a keresztény vallásra vonatkozó rendeletéit szentesítette, éppen az tette és teszi csodálatossá, hogy bebalzsamozás nélkül is teljes épségben megmaradt. A Szent Jobbnak ez a csodálatos titka annál meglepőbb, mert az idők folyamán nagy viszontagságokon ment keresztül. A tatárjáráskor IV. Béla Dalmáciába vitte a Szent Jobbot, onnan a bihari apátság templomába került, majd a 16-ik században török katonák lopták el, eladták kereskedőknek, akik a raguzai dominikánusoknak adták el. Kétszáz évig volt a Szent Jobb Raguzában, ahol véletlenül fedezték fel s Mária Terézia Bécsbe, majd Budára hozatta. 1083 augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első királyát, Istvánt. Augusztus 20-a tehát István szentté avatásának emlékünnepe. 1774- ben rendelte el Mária Terézia országos ünnepnek Szent István napját, amikor körmenetben, hordozzák körül a nagy király jobb kezét. Bevándorlás - küliígy WASHINGTON. — A bevándorlási törvény tervbevett módosítása kapcsán úgy a külügyi, mint az igazságügyi kormányzat azt az érdekes nézetét nyilvánította, hogy a bevándorlás az amerikai külpolitika egyik fontos problémájává lett. Hivatkoznak a magyar szabadságharc elbukását követő menekülésre, mely hirtelen kivételes intézkedéseket tett szükségessé. Ez mutatja legjobban, hogy az elnöknek szabad kezet kell adni a bevándorlás időnkint szükségessé váló rendezésére, hosszadalmas kongresszusi törvényalkotás nélkül. A bevándorlási ügyek tudvalevőleg eleinte a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartoztak, azután az igazságügyminisztérium hatáskörébe utalták és most — ha megmarad is az igazságügyminisztérium hatáskörében — mindenesetre felismerték Washingtonban, hogy külpolitikai szempontok is mérvadók bevándorlási problémák megoldásánál. A csirkeháboru GENF. — Az Amerika és az Európai Gazdasági Közösség közt folyó vámtarifa harc — amelynek eddig legérdekesebb és legizgatóbb fejezete az amerikai csirkekivitel károsodása — a jelek szerint hosszúlejáratú hidegháború lesz Christian Herter volt republikánus külügyminiszter, Kennedy elnök európai gazdasági megbízottja, Genf ben kibérelt egy házat—egy vagy több évre . . . Felelőtlen telefonáló NEW YORK. — Egy névtelen telefonáló azt közölte a rendőrséggel, hogy a new yorki Grand Central állomáson valaki egy bombát rejtett el. A rendőrök alaposan átkutatták a terepet, de bombát nem találtak. AUGUST 22, 1963 ELVESZ AZ AKRONI MAGYAR HÁZ - UJ MAGYAR HAZAT KELL SZEREZNI! AKRON, O. — Rossz hírre ébredt a minap Akron magyarsága. Városrendezés indul meg azona tájékon’ ahol évtizedek óta a város magyarságának társadalmi és kulturális otthona, a Magyar Ház áll. Lerombolják az ócska házakat és mert a városrendezési tervnek útjában áll a magyarság szellemi fellegvára, ennek is el kell tűnnie a föld szinéről. Az Urban Renewal Commission már közzétette a halálos ítéletet. Az ítélet súlyosságát csak az enyhíti, hogy kárpótlást ad a város, az állam és az országos kormány. De nem adnak annyit, amennyiért ma egy uj Magyar Házat felépíteni vagy megfelelő épületet vásárolni lehetne. Magyar Házra azonban Akron magyar népének szüksége van, miértis dacosan és lelkesen kiadta a vezetőség a jelszót: Uj Magyar Házunk legyen tavaszra! A kárpótlást, amit a kisajátító bizottság ad, meg kell toldani a magyarság adományaival. Nem lehet kétség, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten áldozni fog a nemes és hasznos célra. Hamarosan alkalma is lesz Akron és környéke, de messzibb magyar központok magyarságának arra, hogy támogassák a most meginduló akciót. Szeptember elsején és másodikén, a Labor Day weekend vasárnapján és hétfőjén rendezik a 41-ik évi hires vásárt, melynek ezúttal Kecskeméti Vásár a neve. Az “Uj Magyar Ház!” jelszót erre az alkalomra meg kell toldani még egy jelszóval: “Mindnyájunknak ott kell lenni!” A Kecskeméti Vásár két napon át gazdag szórakozási alkalmat fog nyújtani mindenkinek és mindenki, aki ott lesz, részvételével hozzájárul ahhoz, hogy megvalósuljon a messzi földön hires Akroni Magyar Ház megmentése jövő tavasszal — a jelen és a jövő magyar nemzedék javára. "NEM KÖNNYŰ DOLOG CSÓKOLÓZNI—FILMEN,. HOLLYWOOD — Minden filmgyártó ország más és más erkölcsi normát szab meg filmstúdióinak. Franciaország kormánya — például —- meglehetősen nagylelkű ezen a téren. Éppen ezért a francia filmek legtöbbje hatalmas lelkesedést és éppen oly nagy megrökönyödést vált ki külföldön, egy-egy szabadjára engedett szerelmi jelenet láttán. A szomszédos Spanyolország viszont féltékenyen őrködik filmjei erkölcsi “tisztasága” felett. Spanyolország sok jó és értékes filmet gyárt, de bizonyára nagyobb sikereket érne el külföldön, ha a rendezőknek nem kellene ezer és ezer tilalomfával számolniok. Olaszország filmgyártóinak nincs sok bajuk a cenzúrával. Az Egyesült Államokban is vannak tilalomfák, — egy Íratlan törvény szabályozza azt a határt, ameddig a filmek elmehetnek. A kormány, vagy a hatóságok nem nagyon avatkoznak be a filmgyárak munkájába, mert a producerek nem tévednek politikailag tilos területekre. De annál nagyobb nyomást gyakorolnak az előállítókra a különböző társadalmi szervezetek, egyházi közösségek. Ez az Íratlan szerződés tiltja meg a hálószoba jelenetek felvételét, a nemzeti érzés megsértését, stb. Egyik-másik gyár azonban úgy véli, hogy az “Íratlan törvények” már kissé idejétmúltak és néha átlépik a korlátokat. Végső soron azonban megállnak ott, ahol a “nincs tovább” jelzés áll, — mert különben filmjeiket az Egyesült Államok területén súlyos kudarc fenyegetné. Nyugaton kevéssé ismert tény az, hogy Japán és India a filmgyártó nemzetek élvonalában halad. E távolkeleti filmek nagyrésze sohasem kerül Európába, mert azok a nyugatiak számára teljességgel érthetetlenek lennének. Az indiaiak például nem akarnak csókolózó párt látni a filmen. Japánban azonban a filmcsók már polgárjogot nyert. “A filmen való csókolózás rendkívül fárasztó, nehéz munka” — mondotta Hollywood egyik női sztrárja. — Sokszor órákig is eltart,amig a csók megnyeri a rendező tetszését. Mire a csók filmre kerül, ajkam egészen merev már a sok próbálástól. Egy filmcsóknak esztétikusnak, hangtalannak, szépnek kell lennie, — valósággal egy kis remekműnek”. És ezt “megalkotni” bizony nem könnyű feladat ...” RABLÓ LÁZADÓK RANGOON, Burma. — Körülbelül 70 kachin lázadó megrohanta Kachin állam fővárosát és teljesen kirabolta az állampénztárt. A 22 éves Norbert Konrad és menyasszonya menekülésük után együtt sétálnak Nyugatberlinben. A jegyespár egy sportkocsival tört át egy keletberlini átjárón.
