Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-08-15 / 33. szám
AUGUST 15, 1963 6. OLDAL CSABÁD SAJTß 80,000 SZOVIET KATONA ŐBZI ! MAGYARORSZÁGOT (FEC) Csaknem hét esztendővel a forradalom után még mindig 80,000 főnyi szovjet hadsereg tartja ellenőrzése alatt Magyarországot és a magyar népet. A szovjet csapatok jelenlétét 1960 óta kendőzik. A belső rendfenntartást teljes egészében a rendőrség, munkásőrség és a néphadsereg vette át. Ugyanakkor a szovjet katonai tanácsadók és megfigyelők hálózata a magyar hadseregben és rendőrségben erőteljesebben kiépült. A szovjet hadsereg alakulatai Budapest körül kettős övben helyezkednek el. A belső gyűrű a főváros elővárosai között, a központtól 25—30 kilométeres körben van. Szükség esetén Budapestet azonnal el tudja vágni a külvilágtól. Kitünően felszerelt páncélos és motorizált alakulatai riadó esetén 10-60 perc alatt a főváros bármely pontját meg tudja szállni. Minden egységének meg van adva a pontos feladata, hogy melyik épületet, vasútállomást, hidat, utkeresztezést, rádióállomást kell megszállnia a lehető legrövidebb időn belül. A külső övét a magyar nép elnevezte “Vörös gyürü”-nek. A fővárostól 50-200 km-es távolságban állomásoznak ennek a “biztonsági övnek” alakulatai. Egy úttal egy-egy fontosabb város közelében, amelyet éppen úgy kontroll alatt tartanak, mint Budapestet. A főbb ilyen megszálló pontok: Győr, Veszprém' Jutás, Hajmáskér, Székesfehérvár, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Miskolc. OROSZ MEGSZÁLLÁS ALATT AZ EGÉSZ ORSZÁG A negyedik motorizált szovjet hadosztály székhelye Sárbogárd. Ellenőrzése alatt tartja a Balaton-Duna- Dráva közötti területet, elsősorban Pécset és a mecseki bányavidéket. A forradalom tapasztalata után a bányászok nagyon megbízhatatlanok a rendszer szemében. A másik motorizált lövészhadosztály a Balatontól északra az osztrák és cseh határ közötti területet tartja ellenőrzése alatt. A parancsnoksága Veszprém- Jutason állomásozik. Parancsnoka ezidőszerint Zvarcev vezérőrnagy. Az egységei a Bakonyban, Székesfehérvár, Győr, Szombathely körül és Hajmáskéren állomásoznak. A Bakonyban, a magyar lakosságtól tökéletesen elzárt területen létesítették a nagy rakétabázist. Kezelését különleges alakulat látja el, amelyek nem Zvarcevnek, hanem közvetlenül a szovjet hadügy minisztériumnak van. alárendelve. ■»* A 3. motorizált lövészhadosztály parancsnoksága Kenyérmezőn van, és legerősebb egységei is az ottani nagy katonai táborban állomásoznak. Más alakulatai Piliscsaba és Esztergom katonai táboraiban. Hatásköre részben Budapestre is kiterjed, de a dorog-tokodi bánya- és iparvidék és a tatai szénmedence ellenőrzése a legfőbb feladata. AKASZTÓFAHUMOR A 35. motorizált hadosztály székhelye Kecskemét. Alakulatai Szolnok-Baja-Kalocsa-Kiskunhalas térségében helyezkednek el. Egy másik szovjet hadosztály Debrecen-Eger-Miskolc-Hatvan városok közelében tartózkodik. A külső megszállási övét a magyar nép akasztófahumorral “Szüzességi gyürü”-nek nevezte el. Erősítésére még különleges páncélos alakulatokat is tartanak fenn, amelyek Csongrád és Szeged környékén állomásoznak. Ezeknek az elit-alakulatoknak a parancsnoka jelenleg Jelsakov gárdaezredes. A szovjet légierő Magyarországon legalább 550 legmodernebb tipusu jet vadászgéppel rendelkezik és az ország 10 legnagyobb és legjobb katonai repülőtere kizárólagos birtokában van' közöttük Debrecen, Mezőkövesd, Kiskunlacháza, Foktő, Sóstó, Pápa, Szentkirályszabadja repülőterei. A vadász és bombázó gépek száma az utolsó évben állandóan emelkedett, és ez a folyamat jelenleg is tart. Ugyancsak megnagyobbitották Charleston, W. Va.-ban a 15 hónapos Mary Alice Pritt békésen pihent agyaban, amikor egy parkoló kocsi megindult a közeli dombról es áttörte a ház falát, komoly károkat okozva. A gyermeknek semmi baja sem történt és még csak fel sem ébredt. W. Averell Harriman államtitkár (jobbra) a nukleáris robbantásokról szóló egyezmény megkötése előtt a szenátus külügyi bizottságának elnökével J. W. Fulbright szenátorral tárgyalt. Ártalmatlan a szunyogcsipés — halált okozhat a méh csipése Nyáron különösen szabadban — gyakori kellemetlenség a féregcsipés. A légy és a szúnyog, a bolha és a poloska, csipése többnyire ártalmatlan. Csak ritkán fordul elő, hogy valamilyen fertőző betegséget közvetít, például az anopheles szúnyog a maláriát. Háborús időkben, amikor rosszak a tisztálkodás lehetőségei, ruhatetvek terjesztik a kiütéses tífuszt és van egy — szerencsére ritkán előforduló — vírusos meg betegedés, amelyet a kullancs közvetíthet. E férgek néhány más társukkal (hangyák és bizonyos szőrös hernyók) kellemetlen bőrviszketést okozhatnak. Ezt hütőkenőccsel, alkoholos oldatokkal (kölnivíz) enyhíthetjük. Számolni kell azzal is, hogy a gyerekek piszkos körömmel sebesre vakarják a csípés helyét, gennyes börgyulladást kaphatnak. Ennek meggyógyitása már orvosi feladat. Külön kell megemlékezni a méhek, valamint a hozzájuk hasonló mérget termelő darazsak, és dongók csípéséről. E mérgek hatása sokféle körülménytől függ, igy a kis szárnyas fajtájától, a csípés .helyétől,.az évszaktól és. nem utolsó sorban a megcsípett ember egyéni érzékenységétől. Orvosi folyóiratok sok olyan esetről számolnak beamikor valaki különösebb ártalom nélkül szenvedte el több száz méh, vagy darázs csípését is. Álatalában azt szokták mondani, hogy 500- nál több méhcsipés már halálosadé már 30-40 csípés is súlyos mérgezési tüneteket okoz. A szakirodalomban azonban nyilvántartanak olyan esetet is, amikor egyetlen méhcsipés halált okozott csecsemőknél, vagy aggastyánoknál, ha a fullánkból a méreg közvetlenül a vérbe, vagy a nyirokerekbe jutott. Ilyen esetekben — az életkortól függetlenül — ha nem is halált, de kétségtelenül veszélyes mérgezést okozhat egyetlen méh, vagy darázscsipés is. Különösen veszélyes, ha a csípés a garatot éri. Méh vagy darázscsipés esetén éppen ezért távolítsuk el a fullánkot, és szalmiákos vattával ecseteljük a csípés helyét; ez nemcsak a viszketést csökkenti, hanem az esetleg még felszínen levő mérget is eltávolítja. A csípés fájdalmas, duzzadt helyére ecetes borogatást tehetünk. Szédülés, szívdobogás, szapora pulzus, az ajak és az arc lila színe, fejfájás, émelygés, hányás, fulladozás már a mérgezés tünetei, s ha ilyesmiről panaszkodik a beteg, adjunk neki bőségesen feketekávét, alkoholt fogyasztania viszont szigorúan tilos. De ne elégedjünk meg ezzel, hanem azonnal hívjunk orvost. A méhméreg hatására ugyanis gégevizenyő keletkezhet és ez néha nagyon gyorsan súlyos helyzetet teremt: neheziti, majd megakadályozza a légzést. Ilyenkor csak azonnali orvosi beavatkozás, gyakran gégemetszés mentheti meg a beteg életét. Ha erre nincs szükség, az orvos megfelelő injekciókkal segíthet a betegen, aki percek alatt megszabadul a kellemetlen helyzetéből. falmaradványt tártak fel. A régészek ásója nyílhegyekét, páncélingszemeket és több olyan tárgyat hozott napvilágra, amelyek azt bizonyítják, hogy abban az időben harcok folytak ezen a területen. Minthogy itt a legszűkebb a Dimbovita völgye, nem lehetetlen, hogy ez volt az úgynevezett “posadai csata” szintere, amelyben Basarab havasalföldi vajda 1330- ban megsemmisítette Károly Róbert magyar király seregét, V Károly Róber t 1330-ban nagy sereggel indult Basarab vajda ellen a Havasalföld elfoglalására. A hadjárat történetét a Thnróczi-krónikából és a Képes Krónika leírásából ismerjük. A csata lefolyását Hertulfia Meggyesi Miklós a Képes Krónikában megörökítette, de az ütközet színhelyét mindeddig homály fedte. Azt is tudtuk, hogy a magyar sereg 1330 szeptemberében indult el Temesvárról. Előbb Szörény várát ostromolták meg sikerrel, majd követték a vajda seregét, aki a nehéz fegyverzetű lovagi sereg elől uttalan, hegyes, erdős vidékre vonult vissza. A magyar táborban éhínség támadt. Károly Róbert ezért a legrövidebb utón Erdélybe akart visszavonulni. A sereg kalauzai azonban a magyar hadat egy hosszú, tekervényes, mély völgybe vezették, amelynek kivezető nyílását időközben a vajda eltor’aszoltatta. A kelepcébe került lovagokat november 9-től 12-ig, négy napos csatában a meredek sziklafalakról rájuk zúdított kő- és nyilzáporral csaknem teljesen megíemmisitették. Harcra, ütközetre gondolni sem lehetett, mert az ellenség elérhetetlen volt a magas, meredek sziklafalakon. A király is csak Hédervári Dezső önfeláldozása árán menthette meg életét: ruhát cseréltek, s amazt aztán a vajda katonái felkoncolták. A jelenlegi ásatások során a Cetateni domb tövében számos sirlelet került elő. Kőlapok és kőtömbök között koporsó nélkül — csupán lepel-Ahol egykor csatát vesztett Károly Róbert magyar király BUKAREST. Román i kozásu — fölfedezéshez is verégészek nemrég fejezték bejzettek. a Cetateni és Badeni falvak kötelében végzett ásatásokat, melyek igen értékes — többek között magyar vonat-Brónzkori és dák települések közelében több 13-ik és 14-ik századbeli vallásos és világi jellegű épületalapot és a rakétabázis területét is és uj, erősebben’álcázott rakétakilövő helyeket létesítettek . A MAGYAR NÉP MEGBÍZHATATLAN A szovjet csapatok jelenléte a Kádár-rendszer minden enyhülési politikája ellenére is egyetlen fő biztositéka a rendszer fennmaradásának. A magyar nép Moszkva szemében változatlanul teljesen megbízhatatlan. A szovjet csapatok esetleges kivonásáról szóló hireket maga a rendszer inditja útnak külföldön és az országban egyaránt. Propagandisztikus célt szolgál, azt akarja elhitetni, hogy Kruscsev és Kádár számára teljesen közömbös, állomásoznak-e szovjet csapatok Magyarországon vagy sem. A csapatok berendezkedése azonban éppen az ellenkezőjét bizonyltja. A katonai táborok mellett lakótelepeket építettek, amelyekben a szovjet tisztek és altisztek hozzátartozói élnek. Külön iskolákban tanitják a szovjet gyermekeket. A szovjet kolónia kulturális igényeinek kielégitését szinház- és művészegyüttesek, zenekarok szolgálják. A balatoni, tokaji borok, a budafoki pezsgő minden nap felkerül a tisztek és altisztek asztalára. A katonai boltokban az ország iparának és mezőgazdaságának legjobb minőségű termékeit fél- és negyedáron vásárolhatják meg. BUJÓSDIT JÁTSZANAK 1960 óta jelentős változás állott be a szovjet csapatok és a magyar lakosság közötti érintkezésben. Amennyire csak a körülmények megengedik, igyekeznek “láthatatlanokká” válni. A katonai tábor területét csak zárt alakulatokban hagyhatják el. A katonai táborok közötti forgalom éjjel bonyolódik le, és akkor is kerülik a főútvonalakat. A tisztek nem egyenruhában hanem civilben mennek be a városba. Amagyar nyelv tanulása számukra kötelező. A mindenható katonai “tanácsadók” és “megfigyelők” sem egyenruhában járnak. A honvédelmi minisztériumban legalább kétszáz van belőlük. De ott ülnek a hadtest-' ezred- és zászlóalj-parancsnokságokon is. A katonai kiképzés teljesen szovjet minta szerint, az ő ellenőrzésük alatt folyik. A magyar parancsnokok tulajdonképpen csak látszatvezetók, akiknek az önállósága össze sem hasonlítható az 1956 előtti magyar tisztek önállóságával. Ilyen biztosítékok mellett a magyar hadsereg újra szerves része a Grecskó szovjet admirális vezetése alatt működő Varsói Paktum közös “védelmi” szervezetének. A magyar nép Nagyboldogasszonya Nagyboldogasszony: Szűz Máriának, a Megváltó anyjának tiszteletcime a magyaroknál — igy határozza meg Czuczor Gergely e szép régi szavunk értelmét. * * * Az egyház egyik legrégibb Mária ünnepe. Már a Kr. u. 5-ik században vannak nyomai és emlékei. Keleten, Jeruzsálemben indult el. Kezdettől fogva augusztus 15-én, ünnepelték meg Mária halálának napját. Többféleképp nevezték: mennyei születésnapjának, lehelyezésnek, átmenetének, mennybevételének. A legutolsó maradt meg az ünnep hivatalos nevének: Mária mennybemenetele. A magyarok valószinüleg Szent István ideje óta nevezik Nagy boldogasszonynak Máriát. Szent Gellért terjesztette el a nevet, amit életirásából legendájából tudjuk: “Az ő fáradozása nyomán a magyar nemzet nem használja az Isten anyja nevet, hanem Nagyasszonynak nevezi és Magyarország védőasszonyának nevezi.” Temesvári Pelbárt Szent Gellértről szóló prédikációjában ugyanezt mondja: “Az ő szorgoskodása és munkája nyomán történt, hogy Krisztus anyjának nevét a köznapi nyelvben nem mondják ki a magyarok, hanem csupán Boldogasszony vagy a világ Nagyasszonya néven emlegetik.” * ' * * Boldogasszonynak nemcsak a képét verette pénzére és festtette lobogóira a magyarság, hanem nevéről nevezett el hónapot' virágokat, községeket és településeket. Érdekes, valamikor január viselte a Boldogasszony hava nevét, augusztust Kisasszony Havának nevezték. Boldogasszony füve a szeplőlapu, Boldogasszony rózsája a kövirózsa, Boldogasszony szilvája a nyári szilva. Hadd emlitsük meg itt, hogy a Mária-üveget Boldogaszszony jegének is nevezték. Boldogasszony ágyának nevezték a gyermekágyat, Boldogasszony poharának azt az áldomást, amelyet a fiatal anya avatása után az aszszonyok tartani szoktak. Boldogasszony nevét viseli a Fertő-vidék legjelentősebb bucsujáróhelye, a burgenlandi Marienkirche, a zalai Vasboldogasszony, a baranyai Boldogasszonyfa, a vasi Boldogasszonymajor, a komáromi Boldogasszonypuszta. * * * Tudósaink sokat foglalkoztak a Boldogasszony szó eredetével és értelmével. Voltak, akik ősmagyar istenasszony nevét magyarázták bele. Ezt az elméletet azonban a legkomolyabb száktudömány nem fogadta el. Annál érdekesebb maga a “boldog” szó. Gombócz Zoltán és Melich János szómagyárázó szótára szerint a “bód” ősi magyar alapszó származéka s mai “beatus” jelentése kifejlődésében talán a kereszténység kora előtti vallásos képzeteknek is részük volt. A “bód” — amely ma a “bódult” lekicsinylő kifejezésben él — eredetileg elragadtatást, mámort is jelentette. * * Sí A legrégibb magyar szöveg, ahol Boldogasszony neve ránk maradt, a gyulafehérvári glossza. “Jeruzsálem városának tisztes fogadatja, Isten fiának ártatlansága' halálának szidalmas kinja, boldogasszonynak szemével láthatja.” * * * Mária halálának legrégibb magyarországi képe a jáki templomban található, a 13-ik századból való. NEVESSÜNK Tristan Bemard, a világhírű francia humorista iró mesélte egyszer: — Mindig szerettem volna tudni, hogyan végzik munkájukat a meteorologusok, hogyan jósolják ímeg a következő napi időt. Egyszer bemutattak egy fiatal embernek, akiről elmondták, hogy meteorológus. Nyomban kihasználtam a helyzetet és megkérdeztem tőle: — Mondja uram, milyen idő lesz holnap? — Zivataros, esős, szeles idő — hangzott a válasz. — Honnan tudja? be burkolt — csontvázdarabokat találtak. A sirleletek között fülbevalókra és Károly Róbert által 1329-ben veretett ezüst dénárokra bukkantak. A román régészek ennek alapján feltételezik, hogy ezen a helyen folyt le a posadai csata. A végső szót természetesen csak a csontmaradványok antropológiai vizsgálata után lehet majd kimondani, mert ez tisztázhatja a kérdést: a magyar harcosok vagy a helyi lakosság temetője került-e elő. — Egyszerű ez, uram — válaszolta. — Elvesztettéin az esernyőmet, a gyerekeimnek megigértem, hogy elviszem őket az állatkertbe, este pedig a feleségem gardenpartit rendez. Apróhirdetés egy amerikai lapban; “Sírhely eladó, a temető legegészségesebb részén”. Vizsgáztatják az első segélynyújtás tanfolyamának hallgatóit. Az egyik férfinak ezt a kérdést teszi fel az oktató: — Mit csinálna abban az esetben, ha a kisfia történetesen lenyelné a lakáskulcsot? Habozás nélkül válaszolja a kérdezett: — Bemásznék az ablakon. — Egészen nyugodt lehet — mondja az idegorvos a férjnek —- feleségének idegállapota nem ad okot aggodalomra. Egy kis túlérzékenységről van szó csupán. Ezzel akár száz évig is elélhet. — Doktor ur kérem én arra vagyok kiváncsi, hogy én meddig élhetek az ő betegségével ?
