Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-07-04 / 27. szám
8. OLD At SZABAD SAJTÓ Az Egyesült Államok születési helye Nincs más város Amerikában, amelyhez annyi történelmi emlék fűződnék, mint Philadelphiához, különösen az amerikai nemzet |lső szárnypróbálgatásainak idejéből. A mai Independence Halinak akkor State House volt a neve, ahol 1776 julius 4-én a Függetlenségi Nyilatkozatot ki kiáltották. Ebben az épületben született meg az Amerikai Egyesült Államok eszméje és a Nyilatkozat volt^ születési bizonyítványunk. ^ 187 évvel ezelőtt megkondultak a harangok Philalelphiában. Történelmünk legfontosabb politikai eseményét tudvatva a világgal. A harangot Liberty Belinek keresztelték el és egyéb emlékekkel együtt magában a Hallban állították közszemlére, miután 1835-ben leszerelték az Independence Hall tornyáról, amikor John Marshallnak, a Supreme Court főbirájának elhunytát hirdetve, kettérepedf. 1776-ban a város még csalÉnéhány szűk és macskakövekkel borított utcácskáitól állott. Lakossága 3000, mégis az angolul beszéld világ második nagyvárosa volt, egyenesen London után. Ma a hatodik helyen áll, bár lakóinak száma meghaladja a kétmilliót. Még néhány évvel ezelőtt a történelmi nevezetességű épületek elveszni látszottak a gyárak és kerekedelmi házak között, amelyeket a szoros pennsylvaniai nép köréjük emelt. De nagyarányú városrendezés következtében, a 18-ik századbeli philadelphiai polgár otthonosan érezné magát az Independence Square-en, a régi város szivében. Minden azóta létrejött házat leromboltak a környéken és a 18-ik század stílusában, kertesitették a felszabadult telkeket, hogy a tér visszanyerje ereleti képét. Az Independence Hall ma a legfontosabb épület Philadelphiában. A téglából épült és fehér famunkákkal díszített emlékmű a korabeli georgiai építészet gyönyörű példánya. Kecses torony és karcsú gúla koronozzák a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának - csarnokát és két szárnyát boltíves folyósók kötik öszsze. Az egyik szárny a Congress Hall, ahol az Egyesült Államok kongresszusa tartotta üléseit, mielőtt Washingtonba tette volna át székhelyét, a másik szárny a régi városháza (Old City Hall). Az amerikai polgár áhitatosan lép az Independence Hall termeibe. Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, James Madison, John Hancock szelleme elevenedik fel előttünk. Sohasem történt még meg azelőtt, hogy annyi tehetséges és lelkes hazafi sereglett volna össze, hogy életét is kockáztatva, uj nemzetet teremtsen meg. Kivételesen forró és valósággal gőzölgő kánikulában, a Jelenlevők közérzetét még sulyosbbitotta a közeli istállókból beáramló legyek tömege, holott a vita maga is forrp volt és heves. Sok kérdésben merült fel nézeteltérés és nem volt könnyű dolog egyhangú határazatot hozni. A tanácskozás sokáig elhúzódott és a Nyilatkozat aláírása után még sokan tépelődtek azon, hogy vájjon a történelem igazolni fogja-e az aláírókat. A philadelphiai Independence Hall az egész világ előtt a szabadság és függetlenség szimbóluma lett és ma is például szolgál az újonnan alakuló nemzeteknek, amelyek megismételni igyekszenek azt ,amit Amerika itt 187 évvel eéelőtt megalkotott. American Council J MBEK Mixed crowd at International League baseball game. A young- couple gets prompt attention in drug store. Csaknem 6 év telt el, mióta a U. S. hadgeregének csapatai kikény- [ golfpályán, tennisz pályán, és iskolákban. Ma már 102 néger jár inszeritették az integrációt Little Rock, Ark-ban, a Central High golmpályán, tennis pályán és iskolákban. Schoolbán. Azóta fehérek és feketék együtt vannak parkokban, | • Kísérletezzünk a konyhában három szem burgonyával JÚLIUS A régi római naptár ötödik hónapja. Innen nyerte számnévből (quinque öt) kialakított eredeti nevét: a Quinctilist illetve Quintillist. Később Julius Caesar tiszteletére, annak halála évében (K.e. 44-ben) nevezték el júliusnak. A régi magyar kalendáriumok Szent Jakab havának mondják. Julius hónap állatövi jegye az Oroszlán. Horváth Zsigmond igy meséli el történetét: “A nemeai erdőben lakott egy mindeneket rémüléssel eltöltő Oroszlán. Neki semmiféle halandónak a lövése nem árthatott. Herkules nagy bátran viadalra szállott vele. Öklével nyakát összvezuzta és bőrét lenyúzván belé öltözött, tsudálatraméltó erejének jeleül. Azóta az Oroszlán éppenugy mint a Rák, mint Herkules vitézségének emlékei az ég menyezetén ragyognak.” A mondáiban szereplő Herkules vagy Heraklés, a görög mitológia legnagyobb hőse, a halhatatlan Ze usz a halandó Alkméné gyermeke. Amikor közeledett Herkules születésének ideje, Zeusz az istenek előtt azzal dicsekedett, hogy az az ember,aki most meg fog születni, minden halandóan uralkodni fog. Zeusz felesége Héra féltékenységből cselhez folyamodott. Szavát vette férjének, hogy ez valóban igy lesz és azután —mint a születések istenajfczonya — úgy intézkedett, hogy a jelzett órában nem Alkméné gyermeke Herkules született meg, hanem egy másik anya fia; Eurüsztheusz. így lett a később született Herkules Eurüsztheusznak a szolgája. Héra azonban evvel sem elégetett meg, hanem haláláig üldözte Zeusz fiát, mindenütt akadályokat gördített útjába. Már a bölcsőjéhez is két hatalmas kígyót küldött, de a gyermek Herkules puszta kézzel megfojtotta őket. Zeusz és a több isten védelmezték meg a fiút Hérával szemben, és készítették fel küzdelmes életére. Amikor Eurüsztrothad meg a földben az egészséges gumó. Mi ennek az oka? Többek jközött az, hogy a növény parafaedénybe zárja gumóját. I? vékony pararéteg védi a kiszáradás, a rothadás ellen. A burgonya egyike leghasznosabb gazdasági és ipari növépyeinknek. Alig van nap, hogy valamilyen formában asztalunkra ne kerülne. Éppen mivel ilyen mindennapos, nem is nagyon figyelünk rá, pedig megérdemli, hogy kissé közelebbről megismerjük. , Keressünk ki a kosárból 2-3 szem közepes burgonyát.A gumó, amit a burgonyából megeszünk, nem termés. Azért nem, mert a termés mindig virágból fejlődik, a gumó pedig nem. A gumó ott keletkezik, ahol a szár sötét helyre kerül. Amit a gumó szemének mondunk, az nem más, mint a száron levő rügy. Ha alkalmasak a körülmények, ebből a rügyből hajtás lesz. A gumó csak sötét helyen keletkezik, ezért kell a burgonyaüövényt időben feltöltő-! getni, hogy a szárból minél nagyobb rész kerüljön sötétre a bőségesebb gumóképződés érdekében. Éles késsel vágjuk fel egyik burgonyánkat. Azonnal feltü- j nik, hogy milyen sók nedvesség van benne. Ez a sók viz nem párolog el belőle könynyen, nem szárad ki, ugyanaakkor a sok viz ellenére sem A már kettévágott burgonyát tegyük !; szellős, száraz helyre: 8-10 nap múlva a vágott felületen, újból megtaláljuk a védőréteget. A gumó a sebeit bekötötte, a burgonyagumó tehát él. Vágjuk moSt szét egy második gumónkat is, és egyik felét alaposan megsózva tegyük egy tányérkára. Ellenőrzés céljából tegyük oda a másik, besózatlan . darabot is. Már félóra múlva,, bőséges vizkivólasztást találunk a megsózott darabon^ ugyanakkor a másik inkább szárazabb lett. Nem ismeretlen jelenség ez a háziasszonyok körében, hiszen a sálátának legyalult és ibesőzott,,; uborka is vizet ereszt. Úgy mondják, hogy a só'kiszívja a vizet. Nem szivja bizony! Hanem a természeti törvényeknek engedelmeskedve a viz vándorol a belső részekből kifelé. A növény sejt falának az a tulajdonsá ga, hogy 'arra engedi a vizet amerre tömé'nyebb az oldat. heusz király lett, azt követelte, hogy Zeusz fia — aki szolgálatára volt kötelezve — végezze! el Í2 lehetetlennek látszó feladatot. Herkules éktelen haragra lobbant emiatt és csak akkor nyugodott meg, amikor a delphii jósló istenség is ráparancsolt és megjövendölte neki, hogy Héra üldözése következtében dicsőségre fog jutni. Ugyanakkor adta neki a jósnő az addigi Alkeusz név helyett a Héraklóosz nevet( a górok kléosz magyarul hőst jelent).'Herkules mind a . tizenkét próbát kiállotta. Ezek között volt a rákkal és az oroszlánnal vívott küzdelme is. Herkules története itt nem ér*'véget. Feleségét. Deianirát egy alkalommal megtámadta Nesszusz ken- . taur, akit Herkules ekkor mérgezett nyíllal megölt. A hallokló kentaur azt súgta Deianirának, hogyha férje szerelmét meg akarja őrizni, használja varázsszerül az ő sebéből folyó vért. Deianira díszes öltönyt ; készített férjének és azt Nesszusz .mérgezett vérébe 3 mártotta. A végzetes ajándék (Nesszusz inge) ma- •• gába szívta a vérből az égető mér Jet. Herkules nem i tudta levetni és őrjítő fájdalmábantmáglyára vetette f magát. Innen vilyámlás és mennyd^^^kösepette fel- 1 szállott az istenek közé és ő maga is istenné vált. i* Herkules mint a küzdő férfi ideálja, számtalan j képzőmütészeti alkotáson szerepel. I r Mivel itt a besózáskor nagyon tömény sóoldat keletkezett, ezt higitotta fel a kifelé áramló viz. Ennek a jelenségnek nagy jelentősége van a. növények táplálkozásában. Bizonyára akad a háznál jód. Cseppentsünk egy cseppet a nem sózott darabra. Azonnal megkiékül. Ez a keményítőt jelzi. Mindjárt kipróbálhatjuk néhány kéznél levő dolgon: kenyéren, liszten itb. Ami megkékül, az keményítőt tartalmaz. A keményítő nagyon fontos élelmi és ipari nyersanyag. Állítsunk elő a további kísérletekhez egy kevéske mennyiséget. Finomabb háztartási 'őszelővel lereszelünk egy neghámozott (harmadik) burgonyát. Gyűjtsük a reszeléket így pohárba és nyomkodjuk it annyi vízzel, ami két ujjnyira ellepi. Kinyomkodás itán a rostos részeket eldobnál juk, mert nekünk a vízben lebegő és azt még zavarossá evő anyagra lesz szükségünk. Tárjuk meg, mig leülepszik. Ülepedés után öntsük le a vi;et. Az edény fenekén tapadó 'eher anyagot találunk. Ezt motorjuk össze, szárítsuk meg iem nagyon meleg levegőn. Tz a burgonyakeményitő, meyet nagyüzemi módszerekkel, ehát gazdaságosabban és kevesebb veszteséggel állítanak ilő á gyárakban. Egy gyüszünyi keményítőt teverjünk kevés vízzel hig -éppé, adjuk hozza 3 uncia 'orrásban levő vízhez folytonos kéverés mellett. Nyúlós, nyálkás tömeget kapnk: ez a keményi tőcsiriz, amit a könyvkötők használnak. Osszuk a megfőzött keményítőt három részre. Az első észhez kihűlés után adjunk így csepp jódtinkturát. Látjuk a jellegzetes kékülést, A második részhez adjunk oár csepp sósavat és ép zomán?u edényben kevergessük lassú tűzön forralva. Rövid idő múlva átlátszó és higan folyó lesz oldatunk. Ha hosszabb forralás után cseppentünk bele jódtinkturát, nem kékül meg, jelezve, hogy már nincs ott keményítő. Ha megszagoljuk, ismerős szagot, a dextrin ragasztó szagát érezzük. Hia még tovább főznénk és a sósavat kivonnánk belőle, 'édes izü burgonyacukor oldatot kapnánk. Felmerül a kérdés, miért kell a burgonyát megfőzni, holott az állatok nyersen is elfogyasztják. A burgonya keményítője több olyan kis burokban foglyai helyet, amelynek a fala cellulózból van. Ezt az ember gyomra és a bélnedvek nem tudják kellő mértékben felbontani, hogy a keményítő kiszabaduljon. Ez csak főzéssel lehetséges. Ugyanez a helyzet a mindentevő sertéssel is; a sertés is nagyon rosszul értékesíti a nyers burgonyát. A növényevő állatok (tehén, juh, kecske) bélcsatornájában azonban olyan baktériumok élnek, amelyek a cellulózt feloldják, az igy kiszabadult keményítőt a bálnedvek elcukrositják és ez már a kellő mértékben felszívódhat. 1963 JULIUS 4 MAGYAR SPORT HÍREK Középeurópai kupa: junius 19-én a Vasas kikapott Torinóban 2:l-re, de a 6:3-as gólarányával továbbjutott. Az MTK Budapesten l:0-ra győzött, s igy mindkét magyar csapat eljutott a döntőig, ami nagy magyar siker. A Középéurópai Kupát először 1927-ben Írták ki. 1939-1955 között és 1958- ban nem játszották le a mérkőzéseket, igy huszonegyedszer írták ki az idén. 1960-ban órszágonkint értékelték a résztvevők eredményeit, a Középeurópai Kupa akkori sorrendje éz volt: 1. Magyarország, 2. Jugoszlávia, 3 Csehország, 4. Olaszország. JEFFERSON ÉS A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1769 tavaszán egy nyúlánk, széplős fiatalember, Thomas Jefferson, lassan proszkált a virginiai angol gyarmatok lankás dombjain Williamsburg felé, amely akkor a gyarmat fővárosa volt. Első hivatalos állását indult elfoglalni, mint megválasztott képviselő, noha nem igen voltak politikai ambíciói. Huszonhat éves volt, nőtlen, nagykiterjedésü örökölt földbirtokkal, de már saját igyekezetével is nevet szerzett találmányai, tudományos felfedezései révén, zenei felkészültséggel, építészeti tehetségével és irodalmi sikerekkel. Szenvedélyesen gyűjtötte a jó könyveket is. Mint mindenki más, Jefferson is ismerte az angol uralom egyre ismétlődő túlkapásait. Az angol korona gúzsba kötötte a gyarmat ipari tevékenységeit és súlyos adókat vetett ki rá, holott képviseletet sem engelélyezett a gyarmatoknak a londoni parlamentben, 3000 mérföldnyi távolban. Mihelyet Jefferson helyet foglalt az 57 virginiai képviselő között, az angol királyi zsarnoksággal szemben való ellenállás és dacolás magával ragadta a fiatalembert is. Merész és kihívó határozatokat fogadtak el, tiltakozva az ellen, hogy az angol korona adókat vethessen ki az amerikai gyarmatokra. A király által kinevezett kormányzó feloszlatta a képviselőházat és hazafelé menet, Jerfferson gondolatai a zsarnokság fogalmának meghatározásán jártak és azon, hogy kutassa, milyen kormányforma volna a legalkalmasabb arra, hogy bárhonnan eredő zsarnokságot lehetetlenné tegyen. Milyenek azok a jogok, amelyek az embert természettől fogva megilletik? Mielőtt a nyár elmúlt volna, áttanulmányozta a politikai tudományokról irt könyvek legnagyobb részét és lassanként kialakultak fejében egy uj államalakitás körvonalai, amely alapelvekhez hü maradt mindvégi. Amikor néhány év elteltével az újabb önkényeskedések a függetlenség kikiáltására vezették a gyarmatok népét, Jeffersont kérték fel arra, hogy a Nyilatkozatot megfogalmazza, őt tartották a legtehetségesebbnek arra, hogy az ember természetes jogait, amelyeknek érdekében a forrradalom megindult, meghatározza és leszegezze. “Minden embert egyenértékűnek teremtettek és Teremtőjük elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, különösen az élethez, a szabadsághoz és a boldoguláshoz való joggal” (Ez utóbbit addig még nem követelték a demokráciái többi apostolai.) “Ha olyan kormány jutna hatalomra, amely e jogokat megtagadja — irta Jefferson —, a nép a kormányt megszüntetheti és uj kormányt alakíthat.” Julius negyediként a Függetlenségi Nyilatkozat 187-ik évfordulóját ünnepeljük, a forradalom igazolásával. Mint minden születésnap, ez is vidám és csapongó lehet; felvonulásokkal »hazafias szónoklatokkal, zenével, mulatsággal és tzüijátékkal. De jól teszszük, ha magunkba mélyelve elgondolkozunk afelett, hogy mit biztosit ez a Függetlenségi Nyilatkozat az aiperikai népnek. American Council