Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-20 / 25. szám
8. OLDAL SZABAD SAJTÓ 1963 JUNIUS 20. A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND Mihelyt a gróf magára maradt, mindenekelőtt a lányától Amerikából elhunyt nejének címzett levelet fölbontotta s azt izgatott kíváncsisággal olvasta. A levél olvasása közben szeméből köny pergett, majd mire a levélovasás végére ért, csukladozó zokogással borult az asztalra. Keserves megbánást, lelki fájdalmat érzett . . . Ráeszmélt, hogy súlyosan, megbocsáthatlanul vétett lánya ellen. Lelkében a múlt minden fájó emléke fölviharzott. . . Foteljéből izgatottan fölugrott s mint akit valami üz, földultan, ideges sietséggel járt-kelt jó ideig szobájában, mig áléi tan, kimerültén róskadt a kerevetre . .. Arcán lelkének vihara tükröződött ... Megtört. .. Testben, lélekben összerppant . . . Eltűnődött a múltján, az életén, amely úgy tett, amilyennek ő maga akarta: Büszkén, gőgösen... Most leört a büszkesége, a gőgje ... Megtörtnek ,megalázottnak tudta magát önmaga előtt, öregségére. Borongott . . . Lelkét kínos fájdalom gyötörte . . . Elgondolkozott, majd gépiesen asztala fiókjába nyúlt s kivette onnét revolverét ... Nézegette... Hat lövetre töltött volt. . . Körülnézett s tekintete a falon függő neje szelíd, szinte kérő arcára esett . . . Az, mintha megszólalna, mintha kérlelné: — Ne tedd . . . Visszatette a revolvert s arcára ismét könnyek peregtek ... Kitekintett az ablakon ... Odakünn borongós, télutói alkonyat volt... Sivár, kietlen, mint az élete: Zord életalkony ... Kelemetlen utitárs. Végre erőt vett magán, gyorsan átöltöködött s az állomásra hajtatott. Elutazott... Hová? ... Kihez? Maga sem tudta . . . Csak utazott, céltalanul . . . Valahova elvágy ott ... I Valami lelkikényszer űzte ... Alighogy letelepedett kupéjában, valaki, valami ismerős arc került vele szemben. Az szótlanul, köszönés nélkül elhelyezkedett. Ismerős arc volt . . . Valamikor, valahol láthatta, csak nem tudta, mikor és hol? . . . Megkockáztatta, odaszólt: —Mintha találkoztunk volna már . . . Valahonnét ismerem uraságodat . . . — Lehetséges, — szólt a megszólított. Bemutatkoztak ... — Messzidé méltóztatik Utazni? — érdeklődött az idegen. . — Igen, külföldre utazom . . . — Tán üdülésre, nemde ? — Olyanféle ... — És igy egyedül? Mért nem a tisztelt családjával? — Nincsen, sajnos. Nőm, szegény, nemrégen meghalt . . . Csak egy leányom van, az is messze, férjnél. — Áhá, emlékszem már! — szólt hirtelen az utitárs. — Mire emlékszik uraságod? — Az akkoriban történt szenzációs eseményre... — Mikoriban és miféle eseményről tetszik beszélni? — Az akkori gyilkossági kísérletről, ami szerencsére nem okozta kedves lánya halálát! — Úgy... így hát jól sejtettem, amikor ismerőst gyanítottam önben ? Ön tehát detektív. — Igenis és, minthogy becsületszavammal fogadtam, hogy ezt a titokzatos bűnügyet földerítem, nem | nyugszom addig, amig a bűneset nyitjára nem jutok. Éppen ezért, méltóságod nagyon lekötelezne, ha méltóságod némileg segítségemre lehet ne ez ügyben ... — Ó, uram, engem végtelenül lesújtott az az esemény és mondhatom, kínosan érint annak újbóli bolygatása... — Tévedés. Méltóságodat minden tekjntet'ben megkímélném, még az ^esetben is, ha napvilágra kerülne a tettes ... — Én különben sem tudhatnék önnek valami lényegeset, nyomravezetőt mondani...- — Mégis ; . . Valamit mondhatna; ami ez ügyre fontossággal bir, méltóságos uram . . . (Folytatjuk) A Mount Everest, a Himalaya hegység legmagasabb csúcsa, amelyet az amerikai hegymászó expedíció egyik tagja fényképezett le. Jobbra: William F. Unsoeld, az expedíció egy másik tagja, a csúcs felé vezető utón. .< Hogyan vélekedik U.S. népe a közérdekű problémákról? Az amerikai kongresszus tagjai — szenátorok és képviselők — választópolgáraik körében időnként “népszavazást” rendeznek, hogy megtudják: hogyan vélekedik a lakósság a közérdekű kérdésekről ? Ugyanakikor egyéb csoportok is állandóan a közvélemény ütőerén tartják kezüket, mert a jövő évben sorra kerülő elnökválasztás előtt nem közömbös: hogyan vélekedik az ország lakossága a kormányról, a nemzetközi politikai vonalvezetésről, az ország belpolitikai problémáiról, stb. A közvéleménykutatás eredményét az alábbiakban lehet Összegezni: Az amerikai polgárok aggodalommal szemlélik a! kormány hatalmas méretű költekezését és azt , szeretnék, ha a kiadások áradatának valamilyen formában gátat szabnának. ; Az adócsökkentési' javaslatot a legtöbben helyeslik, de azt kérik: a csökkentett adóval párhuzamosan mérsékeljék az állami kiadásokat is. A Kennedy program a kongresszusban mérsékelt lelkesedést váltott ki, de az elnök politikája népszerű a lakosság körében. Rockefeller new yorki kormányzó második házassága kárt okozott neki politikailag, 'S most a közvélemény homlokterében — a jövőévi választással kapcsolatban — Goldwater arizonai szenátor és Romney kormányzó elnöki jelölése áll. A közvéleménykutatás adatai azt mutatják, hogy az utóbbi hónapokban Kennedy elhök népszerűsége valamivel csökkent, de a többség még mellette áll. Két republikánus képviselő, Peter Frelinghuysen Jr. (New Jersey) és Charles E. Chamber (Mich.) úgy találták, hogy híveik nagyrésze úgy kül- mint belpolitikai vonatkozásban helyeslik Kennedy politikáját. Thomas M. Pelly washingtoni republikánus képviselő ugyancsak azt állapította meg, hogy válasz-1 tópolgárginak többsége Kennedy mellett áll. Ezzel szemben E. C. Gathings arkansasi demokrata képviselő, arra a kérdésre: hívei helyeslik-e Kennedy politikáját, a következő választ kapta: Igen — 20 százalék. Nem — 66 százalék. Nincs vélemény — 14 százalék. A Gallup közvéleménykutató intézet által gyűjtött adatok szerint -Kennedy elnök népszerűségei: ez év májusában 64 százalékra esett. Januárban a népszerűségi arány még 76 százalék volt. Minnesotában májusban a megkérdezettek 71 százaléka állt Kennedy mellett, — 1962-ben az arány még 79 százalékos volt. Hogyan vélekednek a polgárok Rockefeller kormányzó uj házasságáról ? A Gallup intézet szerint ez a házasság jelentős mértékben csökkentette a new yorki .kormányzó elnökjelölésének esélyeit. íme a számadatok: Rockefeller házassága előtt a kép igy festett: A new yorki kormányzó jelölése mellett 43 százalék foglalt állást, Goldwater 26 százalékot kapott, Romney 13 százalékot és mások 18 százalékot. A házasságkötés után a helyzet igy változott: Rockefeller 30 százalék, Goldwater 35 százalék, Romney 22 százalék, mások 13 Az elhunyt XXIII. János pápa százalék. A jelek arra mutatnak, hogy Rockefeller kormányzó még házassága előtt sem volt “favorit” a párt berkeiben. A Gallup intézet megvizsgálta azt is, hogyan fest e pillanatban a helyzet Kenendy és a republikánus párt elnökjelöltjei között. Más szóval: ha a választás most folyna le, milyen eredményre lehetneszámitani például a Kennedy-Goldwater vonalon ? A közölt adatok szerint, ma: Kennedy 60, Goldwater 36, egyebek 4 Százalékos esélylyel vennének részt a küzdelemben. Kennedy RomneyVel szemben igy állna: Kennedy 60, Romney 35, egyebek 5 százalék. S végül a Kennedy-Rockefellen! küzdelem mérlege má: Kennedy 63, Rockefeller 32, mások 5 százalék. Hogyan vélekednek az amerikai polgárok Kennedy elnök kubai politikájáról? Utah államban Laurence J. Burtón republikánus képviselő azt mondotta, hogy szavazóinak 81 százaléka nem helyeselte a U. S. Kubával szemben tanúsított magatartását. Ezek valamennyien azt szerették volna, ha az Egyesült Államok erősebb kézzel “fogja meg’’ a kubai kérdést. Általában aztp kívánták volna, hogy a U. S. továbbra is tartsa fenn a Kuba ellenes blokádot és a Castro kormány eilen gazdasági szakciókat alkalmazzon. Sokan azt kérték, hogy a U. S. kormánya támogassa a kubai menekültek inváziós terveit, de csak nagyon kevesen törtek lándzsát amellett, hogy maga a U. S. támadja meg Castro kommunista rendszerét. Az adócsökkentést illetően a legtöbb polgár helyesli az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, de azt kéri: ugyanakkor csökkentsék az állami kiadósokat is s hozzák rendbe az állam háztartás mérlegét, szüntessék meg a hatalmas deficitet. Bill Stinson washingtoni republikánus képviselő megkérdezte szavazóit: “Véleményük szerint az Egyesült Államok túl sokat költ-e védelmi célokra? A válaszok: Igen 24.8, nem 6.7, határozatlan válaszok 14.5 százalék. A. Sidney Herlong Jr. floridai demokratapárti képviselő ezt a kérdést intézte híveihez: Helyeslik-e Kennedy elnök adócsökkentési javaslatát. A válaszok: Igen 51.3, nem 38.7 százalék. De ugyanakkor a helyeslők nagyrésze is amellett kardoskodott, hogy az állami kiadásokat is csökkenteni kell. A republikánus szavazók többsége ama véleményének adott kifejezést,, hogy a külföldi segély összegét csökkenteni kell, de helyes Latinameí’ika további támogatása. Az Amerikai Magy< megvitatja a NEW YORK — Az Északamerikai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége junius 18-23 között tartja hetedik évi kongresszusát a Case Institute of Tchnoligi campusán, Cleveland, O.-ban. A kongresszuson részt vesznek az amerikai és kanadai egyetemeken tanuló magyar diákok és küldötteik, valamint az amerikai tudományos és társadalmi élet számos magyar származású tagja is. A kongresszus hivatott megvitatni a Diákszövetség helyi szervezetei által benyújtott határozati javaslatokat és meghatározni a Szövetség jövő évi munkáját. Az idei kongresszus alkalmával a diákok egy kerékasztal konferencián vesznek részt, amelyen Prof. Borsody István és Dr. Kardos Béla előadásai nyitják meg a vitát a Dunamedence jövőjéről az európai föderalista törekvések szellemében. Magyarországon az elmúlt időben végbement változás és az emigráció ezzel kapcsolatos magatartása arra késztette a Diákszövetség vezetőségét, hogy a kongresszus elé terjessze ezt a kérdést és kikérje a diákság véleményét. A vezetőség egy vázlattervezetet nyújt be a konferencia vitaülésére, melynek címe: “A jelenlegi magyar helyzet és ahhoz való viszonyunk”. A kongresszusnak nem lehet szándékában, hogy az egész amerikai emigrációs magyarság nevében nyilatkozzék, de a fiatalság és különösen az égyetemisták véleményét kötelessége és joga határozatba foglalni. A kérdés megvitatására a Szövetség Vezetőségé a következő kérdések megvizsgálását tartja szükségesnek: I. Mennyiben és milyen irányban változott az otthoni magyarság és Magyarország helyzete 1956 óta, különösen az utóbbi két esztendő alatt, szemben az 1967-59-es évek helyzetével ? Melyek a kedvező irányban bekövetkezett változások ? Mi nem változott Magyarországon ? Mi a szabad világ jelenlegi gi felfogása és elképzelése Keleteurópa irányában ? A megváltozott helyzetben mi a szabad földön élő magyarság, különösen az egyetemi hallgatók, szakemberek és intellektuellek teendője? A jelen és jövő teendőket illetőleg a Szövetség vezetősége a következőket hangsúlyozza ki: Meg kell találni, illetve fokozni kell a már meglévő mód szereket, amelyekkel a magyar népen bármilyen módon segíthetünk, anélkül, hogy a kommunista rezsim abból bár minemü előnyt szerezzen. Támogatnunk kell olyan törekvéseket, amelyek az otthoni elnyomás enyhüléshez vezet. Csak olyan nemzetközi meg egyezést támogathatunk tiszta szívvel, ami az 1956-os Forradalom teljes rehabilitációján alapul. Emigrációs munkásságunkat úgy kell tekintenühk, hogy a kommunizmus átmeneti jelenség, de a magyarság, a magyar kultúra és civilizáció érdekében végzett tevékenységünk állandó magyar érdeket szolgál. A magyar irodalom, művészet és zene nagyjainak ismertetése és terjesztése. A szabad világban működő magyar iskolák, fakultások, kiadók, folyóiratok és lapok támogatása. A magyar mesterművek legjavának világnyelvekre való fordítása. A magyar énekkarok, tánccsoportok hathatós támogatása és propagálása. A -magyarság felé tolmácsolnunk kell a nyugati kulit Diákszövetség jövő teendőit túra nagyjait, költőit és tudósait, különösen azokat, akiket Magyrországon elhanyagolnak vagy elhallgatnak. A mai magyar fiatalság ezek teljes ismerete nélkül nő fel. Emigrációban a magyar dir ákságnak továbbra is radikális, forradalmi szerepet kell vinnie, de figyelembe kell vennünk az idősebb generáció tapasztalatait is. Németh László, Kodály Zoltán, Illyés Gyula üzenetét a nyugati világban élő magyarsághoz elsősorban nekünk, a diákságnak kell cselekedetekkel és eredményekkel megválaszolnunk. Feladatunk, mint a szétszórt magyarság szerves tagjainak, hogy óriási távolságokat áthidalva a szabad világ nemzetei között segítsük felépíteni a Boldog Magyarországot. McKeesporti hitek Közli: Debreceni Ferenc McKeesport szépei A McKeesport öregamerikás Magyarok családja pünkösd vasárnapján tartotta évi nagy piknikjét, melyen megválasztották Mckeesport ez évi magyar szépségkirálynőjét Heys Margitot és udvarhölgyeinek Orosz Claudiát és Doby Karint. Tavaly Orosz Caludia volt a királyvő. Margit királynő és udvarhölgyei fogják képviselni McKeesport magyar szépeit a nagy Magyar Napon, amelyet julius 2.-án rendeznek a Kenny wood Parkban. A piknik nagyszerűen sikérült, amiért Hadar Benjámin, az Óregamérikások családfője és a tisztikar, valamint a konyhai munkát és a felszolgálás ellátó asszonyok mind dicséretet érdemelnek. CSALÁDI ÖRÖM Lapunk mckeesporti képviselője Debreczeni Ferenc és felesége egy uj unokával gazdagodtak: leányuk, Violet Aranka Jones-nak máju3 27- én leánygyermeke született. Az újszülöttet Violet Emily Jones névre fogják keresztelni. HALÁLOZÁS Hrehocik Béla, nyugalomba vonult bútorasztalos, 84 éves korában meghalt május 30.-án. A Szent István templomból temették, felesége mellett helyezték örök nyugalomra. * özv. Rezes Mihályné sz. Walko Julia west-mifflini lakkos május 23.-án 66 éves korában elhalálozott. Fél évszázad előtt jött a Zemplén megyei Kisráska községből s egész életét a Duquesne vidékén töltötte. HALÁLOZÁS EAGLE LAKE, Fla. — Id. Novák Lajos 81 éves korában elhalálozott. Abauj megyében, Göncön született, Amerikába 1898.ban jött és South Norwalk, Conn.ban telepedett le, ahol közel 50 évig élt. Tizenhét évvel ezelőtt Floridába ment nyugdíjba, ahol alapitó tagja és presbitere volt a Közép Floridai Magyar Presbyteriánus Egyháznak. Holttestét Norwalkra szállították és a Riverside temetőben családi sírhelybe temették. , Az elhunyt régebben presbitere és gondnoka volt a norwalki gyülekezetnek. Gyászolják: fia, Nt. Novák G. Lajos, a Közép Floridai Magyar Prés biteriánus Egyház lelkésze és neje Borbála, két unokája, egy dédunokája, nővére Szab lay Erzsébet New Yorkban és kiterjedt rokonság
